Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-18 / 41. szám
BÉKÉS MEGYEI Ara 60 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1962. február 18., VASÁRNAP ‘ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Az országgyűlés elfogadta as 1962. évi állatni költségvetésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés ügyrendje értelmében harminc napon bedül,írásban ad választ az interpellációra. A következő interpelláló Mázi József budapesti képviselő Csergő János kohó- és gépipari miniszterhez intézte kérdését: — Az Ikarus-gyár dolgozói megbíztak azzal, hogy hívjam fel a figyelmet: az új típusú autóbuszok sorozatgyártásának megkezdését megfelelő teljesítményű motorok hiánya gátolja. Milyen intézkedést terveznek az igény kielégítésére? • A képviselő még egyes elektromos berendezések alkatrész-hiányát is szóvá tette. Csergő János kohó- és gépipari miniszter válaszában rámutatott: • — A Jármflfejlesztési Intézet már kidolgozta egy hathengeres, 180 lóerős, továbbá egy négyhengeres, 120 lóerős motor konstrukcióját. A motorok az előírt próbautakat megtették, s így 1963-ban a 180 lóerős motorokból 250 darabot gyárt iparunk és megszervezi a sorozatgyártást is. Ez mintegy 250 millió forintos beruházást igényel. E jelentős tétel szerepel ötéves tervünkben, tehát nem szükséges terven felüli beruházás. A* Ikarus-gyár részére szükséges nagy teljesítményű motorokat iparunk 1963-tól megfelelő számban biztosítja. — Az alkatrész-ellátás javítására a Kohó- és Gépipari Minisztérium már több intézkedést tett. A Csepel Vas- és Fémművekben alapanyaggyártó üzemet rendeztek be, s a második 5 éves terv időszakában mintegy 200—250 millió Ft áll rendelkezésre a színesfémkohászat — tehát az alkatrészekhez szükséges anyag termelésének fejlesztésére. Szombathelyen alkatrészgyártó üzemet létesítettünk, s további beruházásokkal növeljük a Remix alkatrészgyár termelését. Bővítjük a híradástechnikai anyagok gyárát is és ezenkívül körülbelül egymilliárd forintot költünk Tanácskozik a parlament a gépgyártás központi alkatrészüzemeinek létrehozására. Ebből az összegből mintegy 350—400 millió forint jut az elektromos alkatrészeket előállító vállalátok fejlesztésére. A kohó- és gépipari miniszter válaszát Mázi József képviselő és az országgyűlés elfogadta. Gyimóthy Dénes Veszprém megyei képviselőnek a gyomirtó vegyszerekkel kapcsolatos interpellációjára Czottner Sándor nehézipari miniszter válaszolt. Válaszát a képviselő és az országgyűlés elfogadta. Csornai Károly képviselő szintén a nehézipari miniszterhez intézett kérdést: — Milyen lehetőségek vannak a Péti Nitrogénművek műtrágyatermelésének növelésére, a gyár bővítésére? Czottner Sándor az interpellációra válaszolva elmondotta, hogy az elmúlt években jelentősen fejlesztettük a nitrogén- és a szuperfoszfát-műtrágyagyárakat. A Kazincbarcikai Műtrágyagyárat bővítjük. A Tiszapalkonyai Műtrágyagyár építésére 2,7 milliárd forintot költ népgazdaságunk — ez hazánk legnagyobb ilyen üzeme lesz. Napirenden szerepel a péti gyár bővítése is, erre a szakemberek már három különböző tervezetet dolgoztak ki — figyelembe véve, hogy a lignit, vagy a földgázkészleteket használjuk-e fel a jövőben műtrágya előállításához. Hozzá kell tennem azonban, hogy mivel a bővítés, ennek kapcsán a gázvezetékek építése is igen nagy összegeket igényel, nem tudjuk a gyár fejlesztését rövid időn belül megvalósítani. Az interpellációra adott választ Csornai Károly képviselő és az országgyűlés elfogadta. Tóth István Borsod megyei képviselő interpellációjában a megye propán-butángázzal való jobb ellátását sürgette. Czottner Sándor részletesen válaszolt a szóvá tett problémára, majd elmondotta, hogy a lehetőségekhez mérten növelik a propánbutángáz forgalmát. Az idén 20 000 fogyasztót kapcsolnak be a gázfogyasztásba, ehhez 40 000 palack szükséges, s ha a gázpalackok termelése lehetővé teszi, még tovább javítják az ellátást. , Válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta. Oláh György képviselő Trautmann Rezső építésügyi miniszterhez intézett kérdést: — Több tervező túlzott biztonságra törekszik, s mások olyan, megoldásokat, díszítéseket alkalmaznak, amelyek a használhatóságot semmivel sem javítják, de lényegesen megnövelik a költségeket. Akadnak tervezők, akik a hazainál jobban kedvelik a külföldi anyagokat, építkezési elemeket, ezzel drágítják az építkezéseket. A tervezők ugyanis ma még nincsenek kellőképpen érdekelve abban, hogy csökkentsék a beruházások költségeit. Ezért javaslom — mondta a képviselő —, hogy az épületek tervezésénél új premizálási módszert vezessenek be: a tervezők prémiumát az határozza meg, hogy mennyit takarítanak meg az Országos Tervhivatalban meghatározott irányárakból. Az építésügyi minisztertől azt kérdezem: van-e lehetőség a javaslat megvalósítására, vagy más, hasonló módszer kidolgozására? Trautmann Rezső építésügyi miniszter válaszában elmondotta: egyetért Oláh György indítványával. Hozzátette: az újfajta ösztönzési módszert azonban csak akkor vezethetik be, ha mind az előirányzatokat, mind a megtakarítást reálisan mérni tudják. Eddig még csak a lakásépítkezésekre dolgoztak ki kötelező erejű költségmutatót.. Hamarosan bevezetik a kulturális, egészségügyi és szociá-r lis. valamint egyéb beruházások építési költségmutatóit is, s még az idén sor kerül további költségmutatók kidolgozására is. Mindezek eredményeként — előreláthatólag jövőre — a kormány elé terjeszthetik a megbízható mérésen alapuló anyagi ösztönzési javaslatot a jelenleginél hatékonyabb premizálási formák bevezetésére. Az interpelláló képviselő és, az országgyűlés elfogadta az építésügyi miniszter válaszát. Gaál Antal képviselő — előzőleg írásban is beadott — interpellációjában egy üzem raktározási problémáit tette szóvá. Incze Jenő külkereskedelmi miniszter hivatalos külföldi útja miatt felolvasták írásban adott válaszát az interpellációra. Gaál Antal és az országgyűlés a választ elfogadta. Az országgyűlés .ülésszakál Rónai Sándor zárta be. (MTI) Berki Mihályné képviselő szóvá tette: a lakosság gyakran panaszolja, hogy hiányzanak egyes apró iparcikkek, alkatrészek — például kerékpárlánc,' villamossági és vízvezetékszerelési anyagok, műanyag tanköny- és füzetborító — illetve nincs megfelelő választók. A képviselőnő megkérdezte a belkereskedelmi minisztertől: a hiányosságok megszüntetésére milyen intézkedéseket hoztak, illetve terveznek. Tausz János belkereskedelmi miniszter elmondotta, hogy ma már a tartós fogyasztási cikkek gyártásával egyidőben gondoskodnak az alkatrész-utánpótlásról is. A múlt évben, kísérletképpen, több megyében nyitottak úgynevezett Ezer apró cikk üzleteket, s ezeknek hálózatát az idén továbbfejlesztik. A miniszter a továbbiakban elmondotta: A hiányosságok felszámolására felhasználják az anyagi ösztönzést is. A vállalatokat néhány számukra kevésbé „kifizetődő” termék gyártására ösztönzik. Már sikerült megszüntetni 120 apró cikk hiányát. A boltok alkalmazottait is érdekeltté tették az apró cikkek értékesítésében. Lehetővé vált, hogy a belkereskedelem egyes kisebb árucikkeket a helyiiparral készíttessen el. Tausz János többek között azt is megemlítette, hogy nem minden hiánycikk — hiánycikk. Előfordul, hogy egy-egy készítményből megfelelő készlet áll rendelkezésre, ugyanakkor a rendelés, az elosztás vagy a szállítás hiányosságai miatt a vásárlók hiába keresik. Ilyen termék például a kétlapos villanyfőző is, amelynek hiányát ugyancsak szóvá tette Berki Mihályné. A miniszter bejelentette, hogy Borsod megyében megvizsgáltatja az interpellációban szóvá tett apró cikkek hiányának okát. A belkereskedelmi miniszter válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés elfogadta. Ligeti László képviselő a főváros fejlesztési terveiben szereplő új nagyáruház építésériek elhúzódása miatt interpellált a belkereskedelmi miniszterhez A belkereskedelmi miniszter válaszát Ligeti László és az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. j . Dr. Ábrányi István Heves megyei képviselő interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a községi művelődési házakat, otthonokat az év nagy részében nem használják ki kellően, a községek vezetői ugyanakkor nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a moziüzemi vállalat filmvetítésre vegye igénybe a helyiséget. Az elnöklő Rónai Sándor bejelentette, hogy Ilku Pál művelődésügyi miniszter betegsége miatt nem vehetett répzt az ülésen, ezért Az országgyűlés szombati ülésén folytatta az 1962. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést néhány jierccel 10 óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában felszólalt Boros Gergely Békés megyei képviselő is, és hangsúlyozta, hogy a költségvetési tervjavaslat összeállítói kellő gondot fordítottak a mezőgazdaság további fejlesztésére, dolgozó parasztságunk életszínvonalának növelésére. A továbbiakban elmondotta, hogy a talajjavítás nagyszabású programjának megvalósításához az állam gondoskodásán kívül a társadalmi szervek összefogására is szükség van. Elsősorban a helyi erőforrások kihasználására kell törekednünk. A Borsod megyei szerencsi járásban például elhatározták: megváltoztatják a mostoha körülményeket. Intézkedési tervet dolgoztak ki áz úgynevezett vízszintes művelés bevezetésére az erősen lejtős földeken, s múlt év őszén másfélezer holdon már így végezték el az őszi kalászosok vetését, hatezer holdon pedig az őszi szántást. A képviselő a Borsod megyei példa követésére buzdította az ország hasonló körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezeteit. A költségvetést elfogadta és elfogadásra ajánlotta. A hozzászólások után Rónai Sándor elnök a vitát lezárta, majd Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott észrevételekre. Az elnök ezután szavazást rendelt el. Az országgyűlés az 1962. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációk következtek. Kilenc interpelláció t
