Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-18 / 41. szám
2 N ÉP ÜJSAI G 1962. február 18.. vasárnap Magyar és szovjet államférfiak táviratváltása a magyar — szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 14. évfordulója alkalmából N. SZ. HRUSCSOV elvtarsnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, L. L BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, . MOSZKVA Kedves elvtársak! A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 14. évfordulóján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya, az egész magyar- nép és a magunk nevében forró üdvözletünket és testvéri jókívánságainkat küldjük önöknek és személyükben a kommunizmust építő szovjet népnek. A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés ragyogó távlatokat nyitott meg népeink kapcsolatainak történetében. Ez a történelmi jelentőségű egyezmény a proletár internacionalizmus magasztos elveire, a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletbentartására épül és maradandó kifejezője annak a testvéri barátságnak, amely népeink között kialakult. Barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk alapján népeink, országaink kapcsolatai egyre szélesebbkörűvé válnak, -s együttműködésünk népeink jólétét, a szocializmus világméretű győzelmét, s a nemzetközi békét és biztonságot szolgálja. Amikor szívből jövő üdvözletünket küldjük önöknek a barátsági szerződés aláírásának évfordulóján, ugyanakkor forró köszönetét is mondunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának, kormányának és népeinek a sokféle áldozatos segítségért, amellyel népünket, a Magyar Népköztársaság életét, felvirágzását mindenkor védték és támogatták. A magyar nép, mint a többi szocialista ország népei, mint minden bókeszerető, haladásért küzdő ember, szívből örül azoknak a sikereknek, amelyeket a nagy szovjet nép a kommunizmus építése világtörténelmi feladatának teljesítése során elér. Felfegyverkezve az SZKP huszonkettedik kongresszusának lelkesítő eszméivel, a Szovjetunió népei példát mutatnak az egész világnak a békéért, a társadalmi haladásért vívott harcban. A magyar nép az összes szocialista országok népeivel együtt szíwel-lélekkel támogatja ezt a harcot, és kiveszi részét a küzdelemből. Engedjék meg kedves elvtá-rsak, hogy az évforduló alkalmából jő egészséget és nagy sikereket kívánjunk önöknek felelősségteljes munkájukhoz. Forró üdvözletünkét, legjobb kívánságainkat küldjük a nagy szovjet népnek. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke DOBI ISTVÁN. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KADAR JÁNOS elvtársinak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének, DOBI ISTVÁN elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, BUDAPEST Kedves elvtársak! Sikereink fő forrása a néptömegek támogatásának fokozódása — mondotta Gáspár Sándor elvtárs az országgyűlés vitájában — Pénteken az országgyűlés Nyers Rezső pénzügyminiszter expozéja után folytatta tanácskozását. Az 1962-es költségvetési javaslat vitájában számos képviselő szólalt fel, köztük Nagy Ká-oly Békés megyei képviselő, valamint Gáspár Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. Gáspár Sándor elvtárs felszólalása Tiszteit Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslatból, Nyers elvtárs expozéjából és Molnár elvtárs előadói beszédéből megítélésem szerint két fontos következte test vonhatunk le. Először: az 1962-es költségvetésben a kiadási és a bevételi fő összegek egyensúlyban vannak, vagyis az ország pénzügyi mérlegének egyensúlya biztosított. Ez igen lényege®. A másik: a költségvetés biztosítja a forradalmi munkás-paraszt kormány gazdaságpolitikájának továbbviteléhez, közelebbről az idei terv- teljesítéséhez szükséges anyagi eszközöket. Az előterjesztett törvényjavaslat szerint — mint ismeretes — a beruházásra szánt összeg 44,3 százalékát az ipar kapja. A költségvetés tehát biztosítja az ipar további fejlődését. A beruházási összegek 17,4 szállókét a mezőgazdaság kapja. A költségvetés keretében az állam jelentős mértékben segíti a mezőgazdasági beruházásokat. A mezőgazdaság ebben az évben valamivel több gépet kap. Ez a ..valamivel több” — vagyis az emelkedés aránya egyáltalán nem lekicsinyelhető számokat takar, hiszen mintegy 7 ezer traktorról s a többi között Í250 kombájnról van szó. Jelentős menynyiségű műtrágya jut a mezőgazdaságnak. Az idei költségvetés • megfelelő tnyagi eszközöket biztosít a közlekedés fejlesztésére is. A beruházások 9,4 százalékát a közlekedés kapja. A vasút új Diesel- és villamos-mozdonyokat, személykocsikat, tehervagonokat kap. A költségvetési kiadások mintegy 27 százaléka az egészségügyi, i a szociális és a kulturális igények fokozottabb kielégítését szolgálja. Más szóval: a lakosság ilyen irányú igényeit — ha nem is minden tekintetben, de egyre jobban — ki tudjuk elégíteni. Tisztelt Országgyűlés! Ismeretes, hogy a lakosság fogyasztási alapja ebben az évben 4 százalékkal. a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 2,5 százalékkal, a parasztság fogyasztásának reálértéke szintén 2,5 százalékkal növekszik. Az 1962-es költségvetés fő arányai feltétlenül jók. Ez a költségvetés reális alapokon nyugszik: a nemzeti jövedelem lehetséges emelésére alapozva irányozza elő a lakosság jólétének emelkedését, a népgazdaság fejlesztését szolgáló összegeket. A továbbiakban Gáspár Sándor hangsúlyozta: a helyes arányok kialakítása a népgazdaság alapvető kérdése. Mostani gazdaságpolitikánk legnagyobb ereje éppen abban van, hogy számol a realitásokkal. Fejlődésünk általában tervszerű, gazdaságpolitikánkban nincsenek ingadozások. A fő arányok helyes megállapítása jellemzi az idei költségvetést is. Ezért azt a párt helyesnek, jónak tartja. — Gazdaságpolitikánk erejét jellemzően mutatják a múlt évi eredmények is. Az 19"l-es terv teljesítéséről szóló adatok ismertek. Ezért azokat most nem ismétlem, csak emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat arra, milyen körülmények között teljesítettük a tavalyi előirányzatokat. Először is a múlt évben fejeződött be a mezőgazdáság szocialista átszervezése. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása egész társadalmi és gazdasági fejlődésünk szempontjából nagyon jó, de fokozott anyagi eszközöket követelt és kötött le. A míílt év volt az elmúlt négy évtized legas7,ályosabb esztendeje. Ezért a mezőgazdaság termelése — bár a szociálisig átalakulás mérsékelte a súlyos aszály következményeit — kevesebb volt, mint terveztük. A mezőgazdaság így a vártnál kisebb mértékben járult hozzá az ország nemzeti jövedelméhez. — A nemzetközi helyzet ismert alakulása 1961-ben arra késztette a forradalmi munkás-paraszt kormányt is, hogy fokozza az ország véderejét. Honvédelmünket fejlesztettük, és a fejlesztést ebben az évben is folytatjuk. — Nem vagyunk ugyan a nemzetközi helyzet alakításának főszereplői, de erőnkhöz mérten kötelezettséget vállalunk a gyarmati sorból felszabadult országok gazdasági megsegítésében. Szívesen tettük tavaly is, önzetlenül segítjük ezután is a felszabadult országok népeinek gazdasági felemelkedését, függetlenségük megszilárdítását. Ez internacionalista kötelességünk. — Ilyen körülmények között tehát egészében véve jól teljesítettük az 1961-es tervet! Van javítani való bőven, ezt mindenki tudja. Mégis jó tudni, milyen utat tettünk meg, s hogy a fő irány helyes. Ez erőt és biztonságot ad a jövőre. A tavalyi terv teljesítésének igazi értékét az adja meg, hogy nemcsak a termelés és a termelékenység emelésében értük el az ismert — és nem jelentéktelen — eredményeket, hanem az említet# körülmények között a beruházási és lényegében a fogyasztási előirányzatot is teljesítettük, sőt még fizetési mérlegünket is javítottuk. Mindez együtt a múlt év legjelentősebb eredménye. A tavalyi eredmények alapján is elmondhatjuk tehát: minden - feltételünk megvan ahhoz, hogy ebben az évben még gyorsabban haladjunk előre a szocialista építésijén. Ezután arról beszélt Gáspár „Sándor, hogy 1962-ben meg tudjuk gyorsítani a fejlődést. 1962 ben már a gazdasági élet minden területén az eddiginél sokkal jobban ki tudjuk használni a szocialista termelési viszonyokból fakadó lehetőségeket, hiszen már a mezőgazdaság is szocialista talajra került. Ha ebben az évben még tovább javítjuk a szervezőmunkát, a termelési viszonyokban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával gyorsíthatjuk az előrehaladás tempóját. Rámutatott ezután Gáspár Sándor. hogy előrehaladásunknak nagyon fontos tényezője: a dolgozó tömegek aktivitása. Mindenféle szép elképzelés papíron marad, ha a dolgozó tömegek nem teszik magukévá és nem támogatják. Tavalyi sikereink egyik fő forrása a néptömegek támogatásának fokozódása. A tömegek bizalma olyan dolog, amit nein lehet előírásszerűén „megrendelni”. A magyar nép most támogatja a párt és-a kormány politikáját, mert látja e politika helyességét. Befejezésül hangsúlyozta: az 1962. évi költségvetés, annak fő aránya és előirányzata jó, ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a költségvetést elfogadom. (Hosszantartó taps.) (MTI) A Szovjetunió és a Magyar Népiköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése megkötésének 14. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjának Köziponti Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa a szovjet nép nevében szívből jövő üdvözletét és jókívánságait küldi a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak és a testvéri Magyarország minden dolgozójának. Ez a teljes egyenjogúságon, a függetlenség és a szuverenitás kölcsönös tisztóletbentartásán, a testvéri kölcsönös segítésen alapuló szerződés az országaink népeit összefűző megbonthatatlan barátság és a szoros együttműködés sokoldalú fejlesztésének és elmélyítésének rendkívül fontos alapja. Elősegíti a szocialista országok egységének és összeforrottságának, a szocialista világrendszer haltaiménak további erősítését. A szovjet nép, amely nagy lelkesedéssel váltja valóra a kommunista társadalom építésének az SZKP huszonkettedik kongresszusán kidolgozott nagyszerű programját, őszintén örül azoknak a kimagasló sikereiknek, amelyeket a testvéri magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a szocializmus építésében ért el, és újabb nagy sikereket kíván Magyarország dolgozóinak békés építőmunhájukbar, a világ békéjéért vívott harcukban. Éljen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeinek örök és megbonthatatlan barátsága! N. HRUSCSOV, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke L. BREZSNYEV, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Magyar gazdasági küldöttség utazott az EAK-ba Incze Jenő külkereskedelmi miiszter vezetésével magyar gazdaági küldöttség utazott az Egyesült ira-b Köztársaságba. A delegáció nógatásával egyidejűleg kerül sor Magyarország és az Egyesült Arab Köztársaság közötti hosszú lejáratú kereskedelmi szerződés értelmében a vegyesbizottsági tárgyalásokra. (MTI) ónodvári Miklós: XLII. Fázósan megrázkódott. Vissza- I rettent egy gondolattól. De minél (jobban ki akarta verni a fejéből, 9 annál jobban vissza tolakodott; mennél jobban el akarta felejteni, mind többször eszébe jutott. Jánostól és másoktól is sokat hallott arról, hogy a külföldre szökött és visszatért magyarok között kémek is vannak. Egyszer-kétszer hazatérése után ő is észrevette, hogy gyanúsam méregetik, mintha... mintha... Eh, de hogy került kapcsolatba ezzel az emberrel István? „Az öccsét keresi...” Hol? Ezernyi kérdés. Egyikre sem kapott választ. Szívből, őszintén kívánta, bárcsak megtalálná az orvos, ákjt keres és menne el minél előbb Erdőslakról. Odaát, a másik szobában István betegen felnyögött. Idegesen dobálta magát az ágyon. Zsuzsa felkelt, lábujjhegyen az ajtóhoz lopózkodott és a kulcslyukra tapasztotta a fülét. Zsuzsának sejtelme sem volt arról a jelenetről, amely István öccse taxival való hazaszállítását megelőzte. Szabó és István a Jázmin-bárban iszogattak.- A harmadik konyak után a fiúból ismét kitört a fecsegő természet. Sőt: szeretett ilyenkor olyan dolgokat is állítani, amelyek sohasem történtek meg vele... A képügynök ügyesen az ellenforradalom erdőslaki eseményeire terelte a beszélgetést. — Hajaj, volt itt is nagy cécó!... Lövöldöztek és .emberek is haltak meg... — Féltél, ugye? — É... én? — István önérzetesen csapott a mellére. — Mások féltek én tőlem! — Ne mondd! Miért? A fiú közelebb húzódott a kémhez. Ügy hazudott, mintha könyvből olvasná: — Benne voltam egy jó kis buliban. Heten voltunk, de később széthullt a galeri: Kettőt letartóztattak, én megúsztam... — Mit csináltatok? — Mikor az oroszok a városba bejöttek... hallottál erről? — Hogyne, hallottam! — mondta Horváth és észrevétlenül elindította a zsebmagnetofont. — Folytasd... — Nohát... benne voltam a nemzetőrségben, egy kis klassz géppisztolyt kaptam. De azon a napon, november negyedikén reggel szólt a parancsnak, hogy oszoljunk szét a városba, mert baj van. Mi, heten mindig együtt voltunk, most sem akartunk elválni egymástól. Felmentünk a Minoriták templomának tornyába. Innen jól beláttuk a környéket. Vittünk magunkkal egy golyószórót is. Felkészültünk az ellenállásra. A templom mellett van a posta, most ott dolgozik a nővérem... de akkor disszidált. Aüsztriában volt, a nickelsdorfi lágerben. — Mikor? — kérdezte Horváth önkéntelenül is felkiáltva. Alig tudta a fiú előtt leplezni meglepetését. — Erről még nem beszéltél. — Visszajött a szamár. Már január elején ... Ha ón kimegyek, ott is maradtam volna ... — S miért nem mentél ki? Pista öcsém, a magadfajta fiatalembe-
