Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-22 / 44. szám
4 MÉPÚJSÁG 1962. február 22., csütörtök Miklós István festőművész tárlata Békéscsabán Járási művelődési autó tizenkilenc község összefogásából Február 18-án, vasárnap nyílt meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban Miklós Istvánnak, a régi munkás-festőnek a Hazafias Népfront városi bizottsága és az Országos Képzőművészeti Alap támogatásával rendezett grafikai tárlata. A kiállítás érdekessége, hogy Miklós István húsz esztendővel ezelőtt ugyancsak a csabai múzeumban mutatkozott be először a közönségnek. Akkor azonban — osztályhelyzete miatt — sok-sok akadállyal kellett megküzdenie. A város urai kezdetben kereken elutasították a munkás-festő kérelmét. Végül is a múzeum akkori vezetője vagy ahogy nevezték „műtárosa”, Mokos József festőművész merészen szembeszegült az akadékoskodókkal, kiharcolta a kiállítás engedélyezését, s maga is nyitotta meg. ma már olyan eredményei vannak, hogy Alföldünk nemcsak kiváló minőségű gabonában, s egyéb terményben, hanem művészi alkotásokban is méltó versenytársa a külföldnek. Miklós Istvánnak is kedves, üdítő témát adó a Csaba környéki rónaság. Az életünkkel gazdag táj a maga külön, sőt különös karakterét nyíltan kínálja a festőnek. Megvan a maga stílust sugalló hatalma: formát, színt, vonalrendszert, sziluettet vagy foltszerű mondanivalót tár eléje. Miklós István ilynemű műveiben is megőrizte tisztánlátását, ami nem jelentéktelen akaraterőre mutat, hiszen ma nem is oly ritkán fordul elő olyasmi, hogy zavaros látásmóddal és rögzítéssel egyesek nagyobb sikert érnek el. A táj azonban csak annak kínálja magát önfeledten és talmat, mondanivalót. Miklós István vallotta és vallja, hogy a művészetben sincs megállás, be kell illeszkednie a fejlődés menetébe. Azonban sosem áldozott fel bravúrokért, külsőségességekért értékeket, értékes témákat. Alkotásait a szabatos rajz, a gondosan kiegyensúlyozott kompozíció, az egészséges színlátás, s a gondos egybefoglaló képesség jellemzi. Miklós István sokféle technikában otthonos. Toll, ecset, pasztell, szén, ceruza, aquarell váltakozva járja kezében, s mint ez a kiállítás is bizonyítja, dicséretes eredménnyel. Bízvást tekinthetünk tematikájának gazdagodása, technikai ismereteinek gyarapodása elé, különösen a monotyphiában (egyetlen nyomatú), mely alkotásainak legjavát teszi. Miklós Istvánnak, a már fehér hajú barátomnak mintegy nyolcvan monotyphiáját, aquarellj ét, pasztell- és tusrajzait felvonultató tárlatot szeretettel ajánlom a kedves jelenlévők és a később ellátogatok szíves figyelmébe. Hiszem, hogy igaz művészi élménnyel távoznak innen — fejezte be megnyitóját Mokos József. A megnyitó után a jelenlévők nagy érdeklődéssel tekintették meg a kiállítás valamennyi darabját, és véleményük elismerő volt. Huszár Rezső Az ország egyik legnagyobb járásának, a mezőkovácsházinak tizenkilenc községe az elmúlt év tavaszán tartott járási tanácsülésen elhatározta, hogy közös erővel járási művelődési gépkocsit, keskeny film-felvevő és vetítőgépet vásárol. A községfejlesztési alapokból — minden falu lakosságának számarányához és lehetőségéhez mérten — háromszázezer forintot helyeztek letétbe a járási székhelyen, Mezőkovácsházán a tervezett kulturális célra. Warszawa típusú gépkocsit vesznek, amelyet művelődési au-Békéscsabán, a TIT-klubban február 23-án, pénteken 18 órakor, a TIT irodalmi és nyelvi szakosztálya „Az irodalmi előadások esztétikuma” címmel előadók részére konferenciát rendez. Vita-bevezetőt Elek László, a szakosztály elnöke tart. Mindezt megelőzi a vezetőségi ülés, melyen az irodalmi ismeretterjesztés problémáit vitatják meg. tónak alakítanak át. A többi pénzből a keskenyfilm-felvevőt és mozigépet vásárolják meg. A járási művelődési autóval a messzi tanyai iskolákat, településeket, a termelőszövetkezeti majorokat és az állami gazdaság távolabbi üzemegységeit keresik majd fel elsősorban rendszeresen. Azt tervezik, hogy lefilmezik a járás községeiben történő jelentősebb eseményeket, így például a tanácsüléseket, a termelőszövetkezetek életének érdekességeit, s a művelődési autó mozielőadásai előtt levetítik a jáMaga a konferencia annak nyomán ül össze, hogy az irodalmi előadások jellegéről, hatásáról országos tapasztalatot gyűjtöttek össze, felmérve mindazt, ami eredmény vagy hiányosság volt ebben a tudatformáló munkában. Most az a feladat, hogy az eredményeket a megyében a TIT irodalmi és nyelvi szakosztálya a maga területén hasznosítsa. Szakvizsgát rendeznek a zenészeknek és énekeseknek FALUSZÉLÉN rási filmhíradót. Vita as ismeretterjesztés problémáiról a TIT-ben Az Országos Szórakoztató Zenei Központ már több alkalommal tette lehetővé megyénk szórakoztató zenészeinek és énekeseinek, hogy szakvizsgát tegyenek. Ez év tavaszán ismét megrendezik a vizsgákat. Többek érdeklődésére felkerestük Nyíri Lajost, a megyei kirendeltség vezetőjét és megkértük, tájékoztasson bennünket a vizsgákról. — A jelentkezések már megkezdődtek — mondotta —, és igen nagy az érdeklődés a megyében. A vizsgákat Békéscsabán rendezik meg, ahol egy három tagú bizottság dönti el, illetve bírálja el, hogy megfelel-e a követelményeknek a vizsgázó. — Kik vehetnek részt ezeken a vizsgákon? — Mindenki, aki a vizsgafeltétéleknek megfelel. Részt vehetnek azok az új jelentkezők is, akik már betöltötték a 18 éves életkort és a 35-öt nem hagyták el, valamint vizsgán még nem vettek részt. Azok is jelentkezhetnek, akiknek a legutóbbi vizsgájuk óta legalább két év telt él. A vizsgához még szükséges, hogy 30 éves korig érettségivel, azon felül pedig 8 általános' iskolai végzettséggel rendelkezzen a vizsgázó. — Éri-e valamilyen hátrány azokat, akik nem vizsgáznak? — Elsősorban mindenkinek fontos, hogy egy lépéssel élőbbre jusson a szakmájában, tehát a tanulás mindenkinek előnyös. A vizsgákkal lehetőség nyílik erre, s mi ezt segítjük. Ugyanakkor* aki r.em tesz vizsgái, mindenféleképpen hátrányos helyzetbe kerül. 1962 szeptemberétől ugyanis zenekarvezetői tevékenységet csak az folytathat, aki az Országos Szórakoztató Zenei Központ zenekarvezetői kinevezésével rendelkezik. Kinevezést pedig csak olyan zenész kérhet, aki vizsgát tett és négyéves gyakorlattal rendelkezik — fejezte be tájékoztatását Nyíri Lajos. AUTÓBUSZRA VÁROK A hajdani pártfogó, aki jelenleg a Békés megyei képzőművészek karelnöke, s a csabai Munkácsy Mihály képzőművészeti kör vezetője, most, húsz esztendő múltán őszülő fejjél, de derűs, bizakodó tekintettel ismét ott állt a kiállítási terem közepén, hogy a meglepően nagyszámú közönség előtt megnyissa és méltassa a régi festőtárs második önálló tárlatát. — A köznapi szemnek sokszor egyhangúnak tűnő alföldi táj festészeti megelevenítéséhez a múlt században nagy szeretettel fogtak hozzá a magyar festők — mondotta többek között. — Ennek la- f *-: tárja fel előtte szépségeit, mondanivalóit, aki bensőséges barátsá got köt, együtt él és lélegzik vele. Ahhoz beszédes, akinek a táj elemei: az ember, föld, fa, patak és felhő nem átfutó „turistaemlék” csupán. Az itt kiállított képekről; sugárzik az, hogy festőjük meleg barátságban él a tájjal, nagyon megértik egymást. Képei arról beszélnek nekünk, hogy alkotójuk soha nem követte vakon a képzőművészeti forradalmak hol egészséges, hol beteges jelenségeit, megnyilvánulásait, hanem előbb megvizsgálta és tisztult látással leszűrte belőlük a művészi tar-Az amatőr filmesek bemutatójának eredményei Miként már közöltük, a KISZ kulturális seregszemle keretében február 18-án, vasárnap tartották Békéscsabán, a Balassi művelődési otthonban megyénk filmamatőreinek bemutatóját. Ez volt az 1962. évi országos amatőrfilmfesztivál megyei válogató-versenye, melyen 8 szerzőtől 13 filmet mutattak be. A zsűri tagjai voltak: Szabó Tibor Budapestről, a Népművelési Intézettől, Hegedűs József a megyei művelődésügyi osztályról, és Püski Gábor, a megyei népművelési tanácsadó vezetője. Az első díjat Csapó László (Békéscsaba) „ Ju talomkirándulás”, a második díjat Perczel Ferenc (Kétegyháza) „Országjárók”, a! harmadik díjat Vándor Károly (Orosháza) „Bulgáriában”, és a negyedik díjat Gyevi Károly' (Mezőhegyes) „Mezőhegyesi életképek” című hangosított filmje nyerte. A zsűri az országos filmfesztiválra Csapó, Perczel, Vándor, Gyevi egy-egy filmjét és Gaál Csaba részletekben bemutatott, félig kész filmjét javasolta. Az utóbbit abban az esetben, ha egészében is tartja majd a bemutatott rész színvonalát. Önöd vári Miklós: / ma assm fiú XLV. Horváth meglobogtatta a fiú előtt a takarékkönyvet. ■ — Te hozod a tervrajzot, én adom a pénzt... Amikor megitták a bort, visszamentek a bárba. István alaposan berúgott, már éjszaka vissza akart menni a gyárba, de Horváth viszszatartotta. — Hívunk egy taxit és hazaviszlek. Kár, hogy későn van, szerettem volna megismerni a családodat. Említetted a nővéredet. Hátha segíthetnék rajta is... Istvánt hamar álomba szenderítette az elfogyasztott alkohol. De az álma nyomasztó volt. Lázasan dobálta magát az ágyon. Zsuzsa az ajtóra tapasztotta a fülét. Hallgatózott. Odaátról öszszefüggéstelen szavak szűrődtek át. — Befalazom... de ... de a tervrajzot... Betörjek? Nem tehetem. A pénzt visszaadom... motort veszek... Csend lett. István megnyugodott. Zsuzsa egy ideig dideregve állt még az ajtóban, aztán halkan benyitott. István ruhája a széken volt. Óvatosan kikutatta kabátja zsebeit. A személyi igazolványában háromszáz forintot talált és egy papírlapon a Bükk-hotel telefonszáma mellett Szabó Zoltán neve állt. István újra felnyögött álmában — Veszélyes!... Zsuzsa kiosont a szobából. XV. Zsuzsa elgondolkodik Kovács főmérnök meglepetten felkiáltott: — Hogy az a!... Ki járt itt? Az iroda ajtaját szabályszerűen bezárva találta, de odabent annál nagyobb rendetlenség fogadta. íróasztalát az éjszaka feltörte valaki. A földön és az asztal tetején szerteszét papírlapok, fontos irományok hevertek. Az ismeretlen tettes, vagy tettesek összetépték a temelési naplót, mindent kiforgattak a fiókból, feldöntötték a vizeskancsót a sarokban álló asztalkán. Önkéntelenül körülnézett, nincs-e >*»**•*******»• «m • n m a betörő is a szobában? Benézett) még a szekrény mögé is és amikor alaposan szemügyre vett mindent, észrevette, hogy a páncélszekrény ajtaját szintén feszegették. A zöld mázt karcolások csúfították: kala_ páccsal vagy vésővel akarták kifeszíteni. Tudta, hogy ilyenkor nem szabad semmihez sem nyúlni, a telefonhoz lépett és felhívta a rendőrséget. — Honnan beszél most ön? — kérdezték. >— Ugyanabból a szobából. — Kár. A telefonhoz sem lett volna szabad nyúlnia. Maradjon minden ugyanabban az állapotban és zárja be az ajtót, azonnal ott leszünk. Pár perc múlva megérkezett két nyomozó. Órákig szemlélődtek, vizsgálódtak, a szoba minden részletéről fényképfelvétéléket készítették, és a főmérnökhöz ezernyi kérdést intéztek: mikor ment el előző nap, bezárt-e mindent? Mit tart a fiókban, és mit tart a páncélszekrényben? Látott-e gyanús alakokat ólálkodni az iroda körül, stb. Alig győzött rájuk felelni* mindent jegyzőkönyvbe vettek. Néhány óra múlva az elhárítók. nál, Kerékgyártó hadnagy asztalán is csörgött a telefon. — Üveges őrnagy — hallotta a drót másik végéről. — Kerékgyártó hadnagy jelentkezem!
