Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-18 / 41. szám
1962. február 18., vasárnap NÉPÜJSÁB 3 Kedden farija ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága ÉJIFÉL ELÓTT Esti portya a Barneválnál, a pékeknél — A megyei tanács végrehajtó bizottsága február 20-án, kedden délelőtt ülést tart. Ezen az előző ülésen hozott határozatok végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalják meg, majd a tanácsi ipar irányításáról és ellenőrzéséről szóló jelentést vitatják Szombaton délelőtt Békéscsabán, a városi tanács ipari és műszaki osztályán a párt- és társadalmi szervélv, a megyei rendőrfőkapitányság és a városi rendőrkapitányság képviselői megalakították a balesetvédelmi tanácsot. A tanács elnökévé Várai Mihály elvtársat, a városi pártbizottság munkatársát, titkárává pedig Sipiczky János elvtársat, a városi tanács ipari és műszaki osztályának vezetőjét választották. Az alakuló ülésen ismertették Békéscsaba legutóbbi három évének baleseti statisztikáját. 1959-meg, valamint a tbc elleni küzdelemmel kapcsolatos idei munkaterv-javaslatot beszélik meg. Végül a megyei tanács-január 31-én tartott ülésén hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat vitatják meg. ben 37 baleset történt, ebből öt végződött halállal. 1960-ban 34 baleset fordult elő, ebből egy volt halálos. Tavaly huszonhárom baleset volt a városban. Bár a balesetek csökkenő tendenciát mutatnak, mégis, tekintve, hogy évről évre növekszik a motorkerékpárok, gépkocsik száma, szükséges társadalmi üggyé tenni a megelőzést. A vitában felszólalók valamenynyien helyeselték a tanács megalakítását, és ígéretet tettek, hogy mindent elkövetnek a közlekedési fegyelem megszilárdításáért. Bizalmatlanul néz ránk a portás, amikor kinyitja a Barnevál „nagyranőtt” főkapuját. „Mit keresnek itt ezek az idegenek” — gondolhatta, s hogy igazolványaink rendben voltak, megfeleltek a portai szabványnak, hát szabad utat engedett. De csak a portásszobáig. Máshol idegennek semmi keresni valója, ha csak nem bírja a főnökség engedélyét. Márpedig ilyesmivel nem rendelkeztünk. A portás „vallomása” Mint egy tanterem, akkora ez a portásszoba, Cúd János birodalma. Tele kimutatásokkal, munkásjegyekkel, a blokkóra kellékeivel. Malinger Ferenc éppen az óra karját nyomja le. Nem hajlandó tárgyalni velünk, siet. — Kérem, vár a váltótársam a gépházban. Nem érek rá. A haver úgyse hinné, hogy az újságírók ilyenkor is erre mászkálnak. Viszlát!... Cúd János melegen néz utána. Balesetvédelmi tanács alakult Békéscsabán Az ötéves terv végére négyezer holdat öntöznek, százezer víziszárnyast nevelnek a békésszentandrási termelőszövetkezetek Békéseden tan ó ráson — ahol a történelmi jelentőségű 1735-ös híres parasztfelkelést kezdeményezték — újból fellázadt a lakosság. Most azonban nem a kizsákmányoló földesurak ellen kell hadakozniuk: a száraságnak üzentek hadat a jobb megélhetésért. Öszszeíogott a négy termelőszövetkezet, együttes tervet készített a Rákóczi, November 7, az Ifjú Gárda® a Zalka Máté Termelőszövetkezet. A békésszentandrási határt ugyanis a Hármas-Körös és a holt ágai hálózzák be. Az éltető vizet szeretnék sokoldalúan hasznosítani, hogy minél gyorsabban emelkedjék a terméshozam ötéves terv végére évente százezer víziszámyast adhatnak a népgazdaságnak. A szarvasmarhatenyésztés fellendítése érdekében a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézet, bikazugi kísérleti gazdaságában már évek óta jól bevált módszer szerint öntözött herefüves legelőt telepítenek. 1962-ben 164, hatvanháromban pedig már 364 hold öntözött s a lakosság életszínvonala. Az új ötéves tervükben komoly szerepet kap a szikes földön a talajjavítás, az öntözés, a víziszárnyaá. tenyésztés és a világhírű békésszentandrási tájfajta lucernamag nagyüzemi termesztése. Békésszentandráson 1965-ben már négyezer holdon öntöznek. Ez évben több száz holdon sikerül hasznosítani a Körös-vizet s évről évre nagyobb területet vonnak be öntözésre. Főleg a felületi öntözés elterjesztésére törekszenek, ami a szentandrási határban a legelőnyösebb. Ez évben húszezer pecsenyekacsát értékesítenek, a törzsállomány részére pedig ötezer libát nevelnek. Ügy számolják, hogy az legelő, ad dús füvet a teheneknek. A szarvasi tapasztalatok alapján -kora tavasztól késő őszig olcsón termelhetik így a tejet a szentandrási szövetkezetek. Elhatározták azt is, hogy évente legalább négyszáz holdon fognak lucernamagot. A kártevők elleni védekezésben évente tízezer pulyka „segít”. Hamarosan hozzálátnak a növénytermesztésre kevésbé alkalmas területen 200 holdas halastó építéséhez. rek odakint nagyobb biztonságban vannak ... Hiszen itt, tudod... a nemzetőr múltad nem jó ajánlólevél : . . — Tudom — folytatta István és még jobban tűzbejött, felhajtotta a pohárból a maradék konyakot —, ki akartam menni, amikor még Zsuzsa is ott volt, de már nem lehetett. Lezárták a határt. Pedig... egy orosz katonát én is kinyírtam ... onnan a toronyból. — Nem jöttek rá? — Nem tudják azt meg soha. A fiúk megléptek. Nekik sikerült. Az a kettő meg nem köpött... Horváth izgalomba jött. Elérkezettnek látta az időt, hogy nyíltan megmondja, mit akar Istvántól? Kifizette az italt. — Gyere fel a szobámba, van egy üveg tokaji aszúm. István kezesbárányként követte. Még nem volt részeg, de az elfogyasztott ital már erősen dolgozott benne. Ilyenkor kívánta a következő poharat, Egy székre ült, várta, hogy a képügynök elővegye az ígért aszút. — Mondd csak — kezdte Horváth és idegesen járkált a fiú előtt fél s alá a szobában —, megtennél nekem egy szívességet? — Örömmel! — Nem nagy dologról van szó, neked semmiség és nem is jár veszéllyel... István meglepődött. Furcsa érzést keltettek benne ezek a szavak. Érdeklődő kíváncsisággal követte tekintetével az előtte járkáló embert . — Mellékesen kísérletezéssel is foglalkozom — hazudta Horváth és erősen, mintha szuggerálná, a fiú szeme közé nézett. — Régen ... vegyészmérnöknek készültem, de abbahagytam az egyetemet. Nem volt pénzem, munka' után kellett néznem. Egy nagy tervemről azonban később seja mondtam le. Titokban, húsz éve kísérletezem olyan hőálló műanyag előállításával, amely az 1200 C fokot is kibírja, olvadás nélkül. Ennek éppen a vaskohászatban volna nagy jelentősége. Rengeteg pénzt keresnék vele, de addig, amíg nem vagyok bizonyos a sikerben, titokban kell tartanom a találmányt. Ugye megérted: húsz éves munkám fekszik benne. Mennyi álmatlan éjszaka, tervezés, töprengés, kudarcok és kezdeti sikerek; az egész életemet erre a találmányra tettem fel, amely egy csapásra világhírnévre emelhet, de földönfutóvá is tehet, ha elhamarkodom, vagy megszerzi valaki és előttem oldja meg a titkot. Rajtad kívül még három ember tud erről, de azok szintén érdekeltek, s nélkülem nem boldogulnának, biztos hát, hogy nem árulnak el. (Folytatjuk) A békésszentandrási termelőszövetkezetek minden területen hasznosítják a szomszédságukban gazdálkodó szarvasi ÖRKI tapasztalatait. Sokat tanulnak a tudományos kutatóktól, mezőgazdasági szakemberektől, ezenkívül Nagy Józsefet — aki hosszabb ideig gazdasági vezető volt a szarvasi ÖRKI-ben — a Rákóczi Termelőszövetkezet elnökének választotta a tagság. Nagy élvtárs igyekszik sok hasznos tapasztalatot megvalósítani Szentandráson. Természetesen mind a négy termelőszövetkezet munkáját segíti, mert együttes erővel sokkal gyorsabban valósulnak meg a nagy tervek. Az összefogás szép eredménye már az elmúlt ősszel megmutatkozott: a szarvasi járásban elsőnek fejezték be az időszerű mezőgazdasági munkákat. A második helyezést elért Rákóczi Tsz például ötezer forint pénzjutalomban részesült, amiből televíziót vásároltak. A békésszentandrásiak a Körösök vizének sokoldalú hasznosításával megteremtik maguknak a jobb módú életet s évről évre több húst és terményt adnak a népgazdaságnak. Ary Róza | — Rendes kölyök — mondja —, ■ siet, hogy ne késsen. Aztán ránk- i néz, s tudja, hogy az újságíró nem elégszik meg a portásszobával, hát magyarázkodik. — Ilyenkor úgy sincs sok látnivaló az üzemben, jöjjenek nappal. Hogy ilyenkor is kíváncsiak? Hát istenem, mit mondjak maguknak. Huszonhét éve dolgozom ebben a gyárban, voltam kocsis, meg fűtőházi munkás. Aztán egyszer csák nem bírtam a munkát, nem dobtak ki, ide tettek. Rendes emberek voltak. Az éjszakázást meg birom, csak éjfél után nehéz, egy-két óráig. Ilyenkor olvasok, aztán meg összetakarítom a környéket. Ha mozog az ember, könnyebben telik az idő. A kenyeres pajtások Az utcán nagy pelyhekben hull a hó. Sár lesz belőle, ezt kerülgetik a sietős jaminai emberek. Tíz óra múlt, a férfiaknak is lassan lejár a kimenőjük. S ha otthon nem várja őket a vacsora, nem szólhatnak egy szót sem — késő van, kihűl a tűzhely. A ravaszabbak ilyenkor azt csinálják, hogy a kamrába osonnak, egy darab kolbászt vágnak a rúdról, s ha estére a kenyér is elfogyott már, akkor úgy eszik meg a kolbászt magában, de az asszony ebben sem hibás. Majd, ha fölkel, bővebb les? a reggeli. S hogy kenyeret tudjon vásárolni az asszony reggel a boltban, arról az erzsébethelyi kenyérgyár gondoskodik. Gajdács Mihály, a gyár egyik művezetője az új tésztaszaggató gépsor fölé hajol éppen, mikor a műhelybe érünk. Most kapták nemrégen, s még sok baj van a beállításával. Futószalag és egyebek A pékek jellegzetesen éjjeli munkások. Hajdanán a kovácsoknál is erősebb legényeknek számítottak, mert a tengernyi tészta dagasztása alaposan kifejlesztette a „muszfclikat”. Most, hogy a művezető bemutatja az üzemet, azt kérdezzük, hogy hol van kézi erővel történő munka. — A kemence kivételével sehol. De ott is könnyebb, mert földalatti futószalag szállítja a kisült kenyeret. Csak bevetni, meg kiszedni kell. Ez az új gép — mondja, s a tésztasorra mutat — óránként 24 mázsa kenyértésztát szaggat, s gyúr össze. Az adagolása is automatikus, s két ember mást sem csinál, mint az összegyúrt kenyértésztát kosárba rakja, s egy óra múlva a megkelt tészta mehet a kemencébe. Tóth János 1932 óta pék. Azóta sok tésztát dagasztott már. Most kényelmesen áll a dagasztógépek előtt. — Az ellenőrzés is nagy munka — s nevet. — így azután könynyebben kibírja az ember az éjszakázást. A kemencék egy részét olajjal, a többit szénnel fűtik. Kovács András a „felvigyázójuk”, s ő tömi az öblös kemencék tátogő száját — szénnel. — Meglennék — mondja. — Aa ember családiasán él itt. Éjfél felé egy kis szalonnát sütünk vagy hozzá héjában egy kis krumplit. Aztán kibírjuk reggelig. Most kolbászt falatozik éppen, ez lenne a „tízórai”. Van bőven, megbírja nyárig. Ötven szál sorakozik a kamrában. Hajnalban jöhetnek a szállítók. Tizennégyezer kiló kenyér, egykilós és kétkilós adagokban a fogyasztók rendelkezésére áll. Sütnénk többet is, bírja a kapacitás, csak a vásárlók igénye kevesebb. Valaki így sommázta erről a véleményét: addig nincs baj, míg kevés kenyér fogy, azt jelenti, hogy bőségesen jut más is hozzá. A pótlék indokolt Nem könnyű az éjjeli munka. Az élet azonban megkívánja, s az ilyet is csinálni kell. Mindenütt, ahová akkor éjjel bekukkantottunk, a Vasiparinál, MÁV-mál, azt láttuk, hogy mindent megtettek az éjjeli munka könnyítésére. Azért az éjjeli pótlékot vaiamenynyien megérdemlik. . Kiss Máté Tsz-klub Dombiratoson A dombiratos! tsz-klubban február 23-án módszertani bemutatót rendeznek, melyen Balázs Tibor nevelő ismerteti a legújabb közös játékokat, a klubfoglalkozás új lehetőségeit. A klubot Katona István, a termelőszövetkezet tagjá vezeti és Puskás Zoltánnak, a művelődési terem igazgatójának segítségével hasznos és a tagság érdeklődési körét messzemenően figyelembe vevő programot dolgozott ki. A program eddigi elgondolásait sorra megvalósították. Az Orosházi Építőipari Ktsz értesíti a lakosságot, hogy Pusztaföldvár. Csanádapáca, Csorvás, Gerendás, Nagyszénás, Gádoros községekben mindennemű építőipari munkákra felvevő irodát létesített. Munkai elvevő található piaci napokon a tanácsnál. TERVEZÉS, KIVITELEZÉS KULCSÁTADÁSIG. Részlegeink: kőműves, ács, bádogos, asztalos, vízvezetékszerelő, villanyszerelő, üveges, festő és mázoló és lakatos, melyek mindennemű javítást elvégeznek Központi iroda: OROSHÁZA, Rákóczi út 4. Telefon: 134. 13302
