Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-02 / 27. szám
2 N É P ÚJ S A G 1962. február 2., péntek Emelni kell a a vezetés színvonalát Lapunk február í-i számában már beszámoltunk a január 31-én, Békéscsabán a városi tanács dísztermében megtartott megyei tanácsülésről. Részben közöltük az első napirend beszámolóját és több hozzászólást is. Az első napirendi ponthoz a délutáni órákban is többen szóltak hozzá, és elhangzottak interpellációk is az ülésen. A megyei tanácsülésről szóló tudósításunkat az alábbiakban folytatjuk. Többek között hozzászólt dr. Gyarmati István. megyei tanácstag, aki a megye egészségügyi ellátottságáról és ennek javításával kapcsolatos feladatokról beszélt. Különösen kiemelte, hogy a kórházi férőhelyek számát kell növelni és igen fontos a szakrendelések kiszélesítése, valamint a körzeti orvosi hálózat munkájának javítása. Hozzászólásában kiemelte a megye mezőgazdasági jellegét, és hogy különösen a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátására kell nagyobb gondot fordítani. Javasolta, hogy meg kell szervezni a mozgó egészségügyi szolgálatot a megyében. Hozzászólásában beszélt még a parasztság téli üdültetésének problémáiról is. Az ülésen részt vett és hozzászólt Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára is. Többek között beszélt az állami apparátus előtt álló megnövekedett feladatokról. Elmondotta, hogy az ötéves terv különösen nagy feladatokat ró a tanácsokra. A megnövekedett feladatokhoz viszonyítva — mondotta — bizonyos színvonalbeli különbséget kell elérni az eddigi munkával szemben. Emelni kell a vezetés színvonalát a megyei tanácsnál, valamint a járási tanácsoknál. De különösen sok segítséget kell adni a községi tanácsoknak a felsőbb szervek részéről, hogy megfelelően tudják irányítani a munkát. A járási tanácsok munkájáról szólva helyesnek tartotta azt a módszert, hagy a termelőszövetkezetek időszerű kérdéseiről havonta tartanak megbeszélést a termelőszövetkezetek vezetői és a tanácselnökök bevonásával. Emellett azonban szükséges — mondotta —, hogy a járási tanácsok a községi vb-vezetőki részére időközönként értekezletet tartsanak, ahol a gazdaságpolitikai kérdések mellett az irányítással és a határozatok végrehajtásával kapcsolatban is segítséget nyújtanak a községi vezetők részére. Klaukó elvtárs ezután a szocialista tudatformálásról és az ezzel kapcsolatos feladatokról beszélt. Hozzászólásában kiemelte a falusi értelmiség munkáját és helytelenítette, hogy a tanácsok egy része nem vonja be kellően a falusi értelmiséget a népnevelő munkába. Javasolta, hogy a tanácsok többet törődjenek ezzel a feladattal és vonják be a falusi értelmiséget ; pedagógusokat, orvosokat, állatorvosokat, agronómusokat és a különböző szakembereket a kulturális életibe. Befejezésül a tanácsülés munkájának jelentőségéről beszélt és arról, hogy eredményes munkát csak akkor fognak végezni tanácsaink, ha a hozott határozatokat végre is hajtják. Interpellációk Az ülésen a megyei tanácstagok tolmácsolták több község lakosságának kérését, mellyel a megyei tanácsüléshez fordultak. Papp Imre tanácstag interpellációjában Dévaványa lakóinak problémáiról beszélt. Elmondotta, hogy a községben 1960/61-ben egy 1200 méter mély termálkutat fúrtak, melynek vízhozama 24 óra alatt 600—800 köbméter, jelenleg még felhasználatlan. Javasolta, hogy a melegvizet hasznosítva primőr kertészetet létesítsenek a községben. Kérte a megyei tanács mezőgazdasági osztályát, adjon lehetőséget és segítséget erre a dévaványai tsz-eknek. Bejelentette többek között, hogy tervezik egy termálfürdő építését, melyre 1962-ben egymillió 500 ezer forintot fordítanának a községfejlesztési terv keretén belül. A lakosság ehhez a munkához mintegy 200 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fed. Ezután a község ivóvízellátásáról beszélt. Elmondotta, hogy a községben öszszesen 12 kút van, mely nem képes ellátni a 13 ezer lakosú községet kellő mennyiségű ivóvízzel. Kérte a megyei tanácsot, hogy az ivóvízellátás biztosítására adjon segítséget a községi tanácsnak. Molnár Imre Üjszalonta község problémáiról beszélt interpellációjában. Elmondotta, hogy évekkel ezelőtt kérték Üjszalonta köz. ségi villanyhálózatának kiépítését. Ezzel kapcsolatban különböző problémák merültek fel, és kérte az illetékeseket, adjanak pontos választ, hogy kellően tájékoztathassák a község lakosságát. Almást Tibor megyei tanácstag Szarvasról elmondotta, hogy a lakosság egészségügyi ellátásában különösen a szemészeti rendelésnél vannak nehézségek. Szarvason hetenként csupán egyszer van szemészeti rendelés és akkor látják el a község környékének lakosságát is. Egy-egy rendelés alkalmával 50—60 embert tudnak megvizsgálni, de legalább ugyanennyit küldenek vissza azzal, hogy már nem jut idő kezelésükre. Előfordult, hogy Békésszentandrásról beutazott égy beteg, megkapta a sorszámot azzal hazament, hogy délután ismét autóbuszra üljön, jöhessen a rendelésre, amikorra sorra kerül. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell —• mondotta, és kérte a tanács egészségügyi osztályát, hogy nyújtson ebben segítséget. Hasonló probléma van a fogpótlások elkészítésénél is. Kérte, hogy a fogpótlás technikáját adják ki egy ktsz-nak, hiszen ezt Szarvason meg is lehetne oldani, és így nem kellene hosszú ideig várni a kezeiteknek. Az interpellációkra a megyei tanács különböző osztályai részéről jelenlévő elvtársak válaszoltak meg. Az interpellációk és a válaszadás után befejezte a tanácskozását a megyei tanácsülés. Megkoszorúzták Rizsa Ferenc emléktábláját Az illegális Szabad Nép első száma megjelenésének huszadik évfordulóján, csütörtökön a Népszabadság szerkesztősége és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége koszorúzás! ünnepséget rendezett Rózsa Ferencnek, az il-] legális Szabad Nép első szerkesztőjének, a Népszabadság székház előcsarnokában elhelyezett emléktáblájánál. A himnusz hangjai, után Keres Emil élszavalta József] Attila Hazám című versét, majd' a Népszabadság szerkesztősége nevében Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának í> póttagja, a szerkesztő bizottság \ vezetője,és Rényi Péter, a szerkesztő bizottság helyettes vezetője, a MUOSZ képviseletében Szakesits Ár pád elnök és Siklósi Nor. bért főtitkár megkoszorúzta az emléktáblát. (MTI) Kipróbált harckocsi Mostanában sokat olvashatunk a nyugati fegyvervásárlási vitákról. Az angolok szeretnének több hadifelszerelést 'adni a nyugatnémeteknek, az amerikai gyárosok viszont féltékenyen őrködnek, s maguknak tartják fenn a zsákmányt, vagyis a rendr'ásek oroszlánrészét. Eddig tehát Adenauerékat udvarolták körül több megrendelésért, de legutóbb a nyugatnémet fegyveripar is e konkurrencia harcmezejére lépett. Hírek szerint ugyanis Strauss hadügyminiszter szeretné rábeszélni francia kollégáját, hogy fo> ulja el „egységes európai harckocsi'« típusnak” azt a tankot, amelyet most dolgoztak ki nyugatnémet tervezők. Strauss élénken dicsérte az árut; mozgékonyabb, mint az amerikai és angol típusok, sőt — tette hozzá a miniszter — tervezésénél figyelembe vették „még az oroszországi hadjárat tanulságait is”. Nos, ha ez az utóbbi kijelentés megfelel a valóságnak, akkor az új nyugatnémet harckocsi sebességváltójában igencsak jól megkonstruálhatták — a rükvercet. (ta) B oszorkány ok Igazán nem lenne érdekes szóvá tenni az esetet, ha nem a Hamburgban megjelenő Bild Zeitung hozta volna fel néhány nappal ez. előtt. Nos, ez a magazin arról tudósít, hogy az NSZK területén 60 000 boszorkányt és 10 000 boszorkányüldözőt tartanak nyilván. A boszorkányok szembetegséget, reumát, sántaságot, vakságot okoznak az embereknek, a teheneknek meg elapasztják a tejét. Egy felháborodott nyugatnémet emlékiratot küldött az UNESCO- hoz és ebben leszögezi: „A legszömyűbb boszorkányság nem a dzsungelben van. nem Afrikában és nem a dél-amerikai indiánok kunyhóiban, hanem Európa szívében, Nyugat-Németországban”. Hihetetlen. De ha maguk a németek mondják, lehet benne valami. Bizony, még a Német Gyógyszeripari Tájékoztató is bevallja, hogy príma boszqrkányellenes szerek kaphatók a patikákban, például: I „Teufelsdreck”. „Alraunewurzel“, „Astrograph” satöbbi. Ideológiai művek is foglalkoznak a boszorkányüldözéssel. Kiadtak egy különleges recepíkönyvet Mózes hatodik és hetedik könyve címmel. Ez bőrkötésben 111 márka, egyszerűbb papíron 10 márka 50 pfennig. A boszorkányirtó szereli ára 14 és 27 márka között váltakozik. A patikák tavaly 2000 kiváló „Teufeisdreck”-et adtak eL Mit szóljon mindehhez a krónikás? Nevetni nem tud, csak sajnálkozni. Oh, hová akarják lezülleszteni egyesek azt a német szellemet, amelyet Dürer és Holbein, Goethe és Heine, Bach és Beethoven, Marx és Thälmann képvisel! Ha vannak nyugatnémet boszorkányok, azok alien a „Teufelsdreck” nem ér semmit. Annál többet az igazi emberi haladás felháborodása, amely végül az NSZK- ban is csak győztes lehet! —kavics— Ez aztán a zenekar! Egy Buenos Aires-i mulatóhely tulajdonosa különleges szenzációval akarta megörvendeztetni közönségét: a mulatóban kizárólag idomított majmokból álló jazzzenekart léptetett fel. A furcsa zenészek első fellépése simán lezajlott és a mindig új dolgokra éhes közönségnél nagy sikert aratón. A második este azonban a teremben valami nem tetszett a 25—30 új készítmény előállítását tervezik a gyógyszergyárak A magyar gyógyszerek mindinkább felveszik a versenyt a legkiválóbb külföldi készítményekkel, választék és minőség tekintetében egyaránt A magyar gyógyszerkivitelnek körülbelül kétharmada irányul baráti országokba, egyharmada pedig tőkésállamokfoa. A piac egyre bővül. A folyamatban lévő tárgyalások várható eredményeként 1962-ben újabb országokba szállítják majd gyáraink gyógyszeralapanyagaikat és kiszerelt készítményeiket, elsősorban néhány nemrég felszabadult, volt gyarmati országba. Ennek megfetefGen 1962-re az elmúlt évinél 45 \ XX VII1.- Körülbelül egy óráig haladt, keírülgette a bokrokat. A tájékozójdást nehezítette, hogy a aöld 2 lombba boruló fák alján még miniden sötétségbe veszett, s ebben a *sötétségben hirtelen, mintha meísebeli tündérek varázsolták volna ♦oda, egy erdei lakot pillantott * meg. 2 Már nem fordulhatott vissza. ' Mérges kutya rontott rá. Piszto< lyáért kapott, s rácélzott az előtte ♦ acsarkodó állatra, de csak Irattant < a csapszeg, idegességében nem biztosította ki a zárat... „örült ^vagyok! — szidta magát —, a . t fegyvert csak végszükség esetén | tanácsos használnom! Még jó, i hogy nem sült el... •Í — Csitri! Elhallgass! — kiáltott ' Valaki a ház felől, t Az ajtóban papucsban, csíkos i hálóingben öregembert pillantott t meg. A kutya abbahagyta az uga[tást, de nem tágított a hajnali jötvevénv mellől. Az ajtó melletti lalak félénken előre lépett. — Hívja magához azt a dögöt! — kiáltotta neki Horváth. — Kicsoda az úr? — kérdezte az öregember. — Kerületi erdész. Ellenőrzésre jöttem. — Csitri, takarodj hátra! — kiáltott a kutya gazdája. A kutya vakkantott egy-kettőt és elsomfordált a ház mögé. — Miért nem tartja megkötve? — Nem jár itt soha senki, kérem ... Ki sem lehet .fejezni, mennyire megnyugtatta ez a hír. Hangja még parancsolóbb lett. — Dél felé visszajövök. Addigra állítsa össze a jelentést. — De kérem, én nem vagyok erdész... — Hát akkor mi az isten haragját keres itt maga? — Főerdész úr — nyafogta éneklő hangon az öreg —, hiszen tetszik tudni, hogy én itt remete vagyok ... majmoknak és váratlanul nagy üvöltözéssel a közönségre támadtak. A férfiakat a hangszerekkel jól „megdolgozták”, a nők arcát összekarmolták, széttépték a ruhájukat. Csak a rendőrség tuda megfékezni a megvadult állatokat, amelyeket azután sietve ketrecbe zártak. A póruljárt tulajdonos nyakrafőre fizeti a kártérítési költségeket... ♦»»»♦ « « » n « » « ♦ l — S ki van még a házban? — Csak én magam, kérem. Horváth halkan felnevetett: „hiszen ez remek! Akkor nem fedezhetnek fel!...” — Menjen és imádkozzon! — kiáltotta jókedvűen és nekivágott a ház mögötti sűrűnek. Kétszáz métert haladhatott, amikor más gondolata támadt. ,,A határőrök felfedezik a nyomomat és farkaskutyával utánam jönnek ... A remete személyleírást adhat rólam.” Visszafordult. Ä kutya megismerte, nem acsarkodott rá. Horváth bekiabált a házba. A reszkető öreg ismét megjelent az ajtóban. — Van egy szál gyufája? — Hogyne, máris hozom. Sietve csoszogott elő a gyufával. Horváth megvárta, amíg elválik az ajtótól, s a fehérre meszelt falú házikó előtt jó célpontot nyújt az öreg. Aztán előrántotta hangtompítós belga pisztolyát és kétszer’ rálőtt. A hajnali csendben pukkanásszerű zajt csapott a fegyver, amikor a lángcsóva kilobbant a cső végén. A madarak riadtan rebbentek fel a fákról, s menekültek be a sűrűbe. Az egész környéken megelevenedett az erdő, őzek, szarvasok iramodtak meg, s vit-I százalékkal nagyobb exporttermelést irányoztak elő. ' A kivitel fejlődésének egy illeg főbb biztosítéka, hogy a gyárai évről évre új készítmények égési sorát állítják elő. A három nagj gyógyszergyár, a Chino in, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, valamint az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár 1961-ben összesei huszonöt új embergyógyászat és öt állatgyógyászati szerrel szaporította termékeinek számát I ezeknek egy részét már exportál- i ták is. Mintegy ötszázféle alap- I anyagot, illetve készítményt küldtünk 1961-ben hatvan—hetven or| szágba. Az idei tervben —30 ú: gyógyszert irányoztak elő. (MTI