Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-02 / 27. szám

1962. február 2^ péntek hépüjsáa 3 II gyulai Aranykalász Tsz felzárkózott a legjobbak közé Az idén jelentősen fejlesztik megyénkben * az öntözéses gazdálkodást Az Aranykalász Termelőszövet­kezet tavalyelőtt nem zárta jól az évet. A viszonylag jó időjárás ellenére gyengék voltak a termés­­eredmények és persze a tagságnál azért, hogy így zárják az évet megelégedetten, a még biztatóbb jövő év reményében. Látni kell azonban a szövetke­zet vezetőségének és vezetőinek mint a brigád- és munkacsapat­vezetők, a szövetkezet legjobb­jainak erőfeszítését. Ebben az eredményben, amely még csak kezdet, elindulás egy felfelé ve­zető úton, több száz ember akara­ta, erőfeszítése és reménye össz­pontosult. A szövetkezet tiszta vagyona ta­valy még alig haladta meg a két­millió forintot, most pedig csak­nem elérte az ötmilliót Tavaly összesen kétmillió forintot osztot­tak ki a tagságnak, most pedig majdnem a dupláját Persze tavaly alig hetvenhárom dolgozónak volt háromszáz mun­kaegysége, most pedig csaknem kétszáznak van, sőt több mint öt­­venen ötszáz munkaegységnél is többet tudnak felmutatni. Ezért volt az, hogy a most le­zajlott közgyűlés résztvevői — nem úgy, mint tavaly — megtöl­tötték a városi kultúrház termét Az utóbbi években megyénk ön­tözéses gazdálkodásának fejlesz­tésére egyre nagyobb gondot for­dítanak megyei szerveink. 1961- ben szövetkezeti gazdaságainkban — ide értve az egynyári öntözést is — kereken 20 ezer holdat ön­töztek meg. Az idén több nagy teljesítményű esőztető berendezést állitanak majd üzembe és tovább bővítik az egynyári öntözésre fogott táblák számát is. Eddigi elgohdolások szerint mintegy 1800—2000 holdon rendezkednek be állandó jellegű öntözésre. Ugyanakkor két—két és fél ezer holddal növelik az egynyári ön­tözéses területet A megyei szervek határozata alapján az új öntözőberendezése­ket elsősorban azokba a termelő­szövetkezetekbe adják, ahol a gaz­dálkodást szakemberek szervezik. De előnyben részesülnek azok a szövetkezetek is, amelyek az öntö­zéses gazdálkodásban jártas víz­mesterekkel rendelkeznek. Lesz szövetkezet, ahol az idén 2, esetleg 3 nagy teljesítményű öntözőberen­dezést is üzemeltetnek, hogy a rendelkezésre álló öntözővíz és felszerelés gazdaságos nagyüzemi kihasználását ily módon bizto­sítsák. A konyhakertészetek öntözése mellett az idén igen nagy gondot fordítanak a fehérjében gazdag takarmányok öntözésére, de egyes szövetkezetekben kísérletképpen — amenyiben az időjárás szüksé­gessé teszi — a külföldi magas terméshozamú búzákat is megön­tözik. A szövetkezet asszonyai elégedetten hallgatják a zárszámadási be­számolót. sem mutatkozott valami nagy lel­kesedés. Nem érezték még mind­annyian magukénak a szövetke­zetei, jó néhányan pedig nem vál­laltak részt a közös munkából. Sok volt a baj, kevés volt a mun­káskéz. A gyakorlatlan vezetőség ilyen körülmények között sokáig nem találta meg a bajok tengeré­ből a kivezető utat. A szombati közgyűlés élfelejttet. te a tavalyelőtti rosszul sikerült évet. A most lezárult év kezdeti ne­hézségei után, bizony több szövet­kezet példát vehetett az Arany­kalász tagságáról, elsősorban a munkában, a munkaszervezésben. Nemcsak a tavaszi, hanem a nyári és az őszi munkáikban is az elsők között jártak, és szép eredményt értek el az őszi betakarítási ver­senyben. Ebben a változásban ott kell látni a szövetkezet tagjainak ál­landóan változó, csiszolódó gon­dolkodásmódját. Ott kell látni eb­ben a szövetkezet pártszervezeté­nek, kommunistáinak lelkiismere­tes, meggyőző munkáját, hisz ők voltak azok, akik legtöbbet tettek jobb munkáját is. Ott van a szá­mok mögött Nyíri Sándor elnök tapasztalata, Csatlós Pál főagronó­­mus, Erdős József főkönyvelő lel-és ezért volt Nyíri Sándor elnök beszámolója és a hozzászólá­sok hangja is bizakodó, optimista. Az Aranykalász Tsz dolgozói, tagsága és vezetősége most már tudja, hogy csak a jó munka mö­gött van teljesítmény, tudja — ték a hírt a többieknek: embert öltek. Valahol bagoly huhogott vészjóslóan. A remete hangtalanul zuhant el, s a gyufásdoboz csörögve gu­rult széttárt kezéből messzire. XL A meglepetés Amikor az orvost újra elnyelte a fák között a sejtelmes homály, s újra felismerhetetlenné vált előtte minden, akkor döbbent rá, mi tör­tént tulajdonképpen. Megtántoro­­dott tettétől. Riadtan futni kez­dett, s azzal nyugtatta magát: „mit tehettem volna mást? Ha nem én ölöm meg, a remete öl meg en­gem. Utánam küldi a nyomomat követő határőröket, s engem elfog­nak. Kettőnk között ennek így kellett történni, önvédelemből öltem... Mr. Rogger nem dicsérne meg érte, dehát kérdem én: mit csinált volna ő az én he­lyemben?” Ügy van! Mr. Rogger és Körner is könnyen beszél a müncheni villában berendezett dolgozószobában, abszolút kénye­lemben. Jönnének csak ide: kúsz­nak át ilyen életveszély között a határt, ahol minden fa, minden bokor mögött járőrt lát leskelődni az ember, ahol retteg még a fel­szálló madártól is, s a torkában A tagok takarékbetétkönyvben kapták meg pénzüket. kiismeretes, áldozatkész munkája. Ott kell látni ebben az eredmény­ben Lapusnyik Lajos elvtárs em­berszerető, segítő munkáját, vala­gudjék, de nekem ma biztonság­ban kell Budapestre érnem. Mintegy másfél órán át gyalo­golt az erdőben: lassan itt is ki­világosodott, a reggeli napfény át­szűrődött a fák zöldellő lombjain. Nem ismerte a terepet, bár Gyar­­mathy kioktatta az erdei tájékozó­dásra is. Egyszerre megtorpant. — Úristen, hátha nem is jó irányba megyek! Tanácstalanul álldogált ott: kö­rülötte zúgott az erdő. A tanács­talanság teljesen megzavarta, nem tudta, merre tartson. — Mégis meg kellett volna a re­metétől kérdeznem.:. A remete! Maga előtt látta a szakállas, csíkosingű öregember csodálkozó arcát, amikor felakadt, kimeresztett szemekkel a főidre zuhant. Hallotta a kutya rémült, síró ugatását, amint az erdőbe ro­hant. „Ha felfedezik, végem van!” Ismét futni kezdett. Nem bán­ta, bármerre, csak el, minél mesz­­szebb innen, hogy egérutat nyer­jen. Tíz perc múlva az erdő szé­lére ért. nem messze a fák között házak fehérlettek. — Falu lehet. Onnan is kutya­ugatás hallatszik. (Folytatjuk) hisz ez az év megmutatta számuk­ra azt is —, hogy egyéni boldogu­lásuk csak a szövetkezetük erősö­désével, gazdagodásával párhuza­mosan, együtt valósítható meg. Ez a biztosíték arra, hogy a kö­vetkező még jobban előkészített, megalapozott év még szebb ered­­! menyeket ígér. Azt is tudja most ver a szíve, ha egy száraz ág recs- ; csen a talpa alatt. — így, így, remete úr! Ne hara-tmár, hogy a jövő évi eredményes zárszámadást a szövetkezet tag­sága készíti elő, egy egész év lel­kiismeretes munkájával. Kollárik János Egy cukorkaüzem gondjai „A legjobb, a legolcsóbb gyógy­­cukorkát Réthy gyártja Békéscsa­bán.” Hajdanában ez a reklám járta be a világot. A New York-i felhőkarcoló is, a párizsi, londoni üzletnegyedek neonreklámai is ezt harsogták a tisztelt halandó­nak, aki úgy nem halhatott meg, hogy meg ne ismerje e csodás gyógyhatású cukorka minden elő­nyét. Bejárta az országot is a békéscsabai gyógyszerész-dinasz­tia készítménye, s aztán, hogy el­tűnt a család, elfújta őket a fel­­szabadulás szele, sokáig ez a cu­korka is hiánycikk maradt. A Réthy cukorkagyár dolgozói azonban megmaradtak, s az 1950- es évek után a földművesszövetke­zetek patronálásával először Bé­késcsabán, majd végleges helyén, Békésen indult meg a gyógy pe­metefű-cukorka gyártása. Kicsi üzem. A világhírű kosár, üzem árnyékában húzódik meg, s huszonöt munkása talán néha azon kesereg éppen a kosárüzem­re gondolva, hogy miért nincs meg az ő készítményüknek a hajdani világhírneve. Gondokkal, bajokkal küzd ez a kis üzem, talán többel is, mint amit egy üzem problémakörei megengednének. Krasznai Lajos elvtárs, az áruforgalmi osztály­­vezető kezével borzolja a haját, amikor a hibák felől érdeklődöm. — Bizony jobban is mehetne a készítményünk, lehetne nagyobb piacunk is. A múlt évben 13 és fél MÉG NEM KÉSŐ!­Még van lehetőség arra, hogy a közeljövőben lejáró tűzbiztosítását ÁLTALÁNOS BIZ-á tdolgoztassa: a) Épület és háztartási TOSÍTÁSRA, h) vagy ÚJFAJTA HÁZTÁJI BIZTOSÍTÁSRA, c) vagy ÁLTALÁNOS HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁS­RA, d) vagy ÁLLAMI GAZDASÁGI DOLGOZOK ÁLTA­LÁNOS BIZTOSÍTÁSÁRA. v Az átdolgozás céljából az Állami Biztosító megbízottai a kö­zeljövőben fel fogják keresni. — Ne mulassza el az alkalmat és éljen az átdolgozás lehetőségével, annál is inkább, mert ezen korszerűbb biztosítások bármelyike fokozottabb bizto­sítási védelmet nyújt. 67 vagon cukorkát tudtunk eladni, de a mostani kapacitással a dup­láját is megtermelhetnénk. A minőség pedig nem változott — A mostani cukorka — mond­ja Krasznai elvtárs — csak az il­latában változott, összetételben nem. Réthyék cuparinnal illatosí­tották, azonban az Élelmezéstudo­mányi Intézet nem egedéi yezte számunkra ennek a fontos vegy­szernek a használatát, mert véle­ményük szerint káros a szervezet, re. így hiányzik az a kellemes, az első pillanatban is kedvező ha­tást kiváltó illat, amit hajdanán a vásárlók a doboz felbontásakor éreztek. Egyébként gyógyhatásá­­ban semmit sem változott. Több fajta gyógynövényt tartalmazó ké­szítményünk a köhögés ellen ki­váló, a légcső hu rutait tisztító or. vosság. Vállalat igazgató nélkül Fortyog a massza az üstökben. Összeállítója és a gyártás vezető­je Gálik Pál, az üzem tizenegyta­gú alapszervezetének párttitkára. Nem gondolkodik, amikor a prob­lémák, bajok felől érdeklődünk, egyből rávágja: — Egyetlen s legnagyobb ba­junk, hogy felelős vezető nélkül dolgozunk. Az igazgató hónapok óta betegeskedik, azt sem tudjuk pontosan, hogy a vállalatnál ma­rad-e vagy az eredeti elképzelés szerint elfogadja a pártbizott­ság javaslatát, hogy termelőszö­vetkezeti elnök legyen. A kollek­tíva hiányolja nálunk az igazga­tót, úgy hisszük, ez bajaink ere­dendő oka. Nincs, aki felelősség­gel intézkedjen, akinek elképzelé­se az egész üzem továbbá mun­kájában sokat számítana. Amikor afelől érdeklődünk, hogy mi a véleménye Gálik elv­társnak készítményük elhelyezé­séről, Bigmann Ottóhoz irányít, aki hajdanán Réthyéknél is dol­gozott. — Ugyanolyan ez a cukor, mint amit húsz évvel ezelőtt csináltam. Csak hát az akkori gazdámnak nagyobb volt az üzleti szelleme — mondja. — Reklám volt minde­nütt, a vonaton, a villamoson, a háztetőn, az ország határán belül és kívül Réthyék készítményét népszerűsítették. Most is az kelle­ne, mert valóban jó, hasz­nos a mi gyártmányunk, csak nem ismerik eléggé az emberek. K. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom