Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-13 / 36. szám

1*68. február 13., kedd mepojsá a 3 H vezetők és rátermettségük mércéje Nemrégiben olvastam a Nép­­szabadságban egy glosszát, amelyben arról volt szó, hogy miért ér annyi bírálat mostaná­ban gyárigazgatókat, vállalati osztályvezetőket vagy más ki­­sebb-nagyobb beosztásban lévő irányító embereket. „Nem idéz-e elő vczetőellenes hangulatot ez a sok bírálat?” — tette fel a kér­dést az újságírónak egyik igaz­gató ismerőse. A glossza világo­san megfogalmazta: nem „igaz­gatók”, „osztályvezetők” stb. bírálatáról van szó az újságcik­kekben, hanem hibákról, melyek elkövetése az adott területen nagyobb felelősséget hárít az irányítókra, mint a be­osztott dolgozókra. Kijavításuk is éppen ezért elsősorban a ve­zetőktől függ. A fenti polémiából következ­tetve eljuthatunk egy újabb kérdéscsoporthoz. Nevezetesen ahhoz, hogy vajon ez-e a jó ve­zető, akiben, mint a Népszabad­ság munkatársának ismerősében is, olyan gondolatokat ébreszt a jogos bírálat, hogy az „lejáratja a vezető tekintélyét, vezetőelle­nes hangulatot „teremt” vagy az, aki elfogadja ezt a bírálatot és minden mellékgondolat nél­kül őszintén törekszik a fogya­tékosságok kijavítására? Ügy véljük, a világos kérdésre vilá­gos lehet a felelet is: az a jó vezető, aki támaszkodik az em­berek észrevételeire, javaslatai­ra, figyelembe veszi a saját munkáját ért véleményeket, le­gyenek azok bírálók is és min­dennek alapján igyekszik jól irányítani a reá bízott munkate­rület tevékenységét. De van a dolgoknak egy másik, a vezetők jó vagy rossz elgondo­lásaitól, szakmai hozzáértésétől, vagy hozzá nem értésétől füg­getlen oldala is, amiért sok eset­ben szintén szó éri a ház elejét. Ez pedig az a mód, ahogyan egyes felelősségteljesebb poszton álló vezetők „bánnak” az em­berekkel. Más szóval: amilyen szubjektív kapcsolatot alakíta­nak ki a vezetés és a végrehaj­tás között. Hogy közelebb hoz­zuk ezt a kérdést a megértés­hez, feltesszük: vajon ki jobb vezető, az, aki a beosztottjaiban csak a tervek végrehajtóit látja, vagy az, aki emellett a maga egyéni gondjával-bajával küsz­ködő és örömében viduló em­bert is észreveszi a tervek végre­hajtójában? Nyilvánvaló, hogy az utóbbi a jó vezető. Szükséges erről beszélni, mert napjainkban a szakmai hozzá­értés és politikai megbízhatóság mércéjéhez még egy jelentős kö­vetelmény járul, ha azt kutat­juk: milyen legyen a jó vezető? Éspedig az, hogy igazi ba­rátja, tanácsadója, az egyéni problémákban is hű se­gítője legyen beosztottjainak, jó személyi kapcsolatot, egész­séges, őszinte munkatársi lég­kört alakítson ki a vezetés és a végrehajtás között, amelyben bátran hangzik el mindenfajta véleménynyilvánítás alulról is, felülről is. Ha ilyen a légkör, soha nem fogja érezni egy vezető sem, hogy az őt ért bírálat a szemé­lye ellen szól. Vagy ha tényle­gesen személyi tulajdonságait bírálják, akkor is a segíteni aka­rást veszi észre a kritikából. V. D. Kilencedik számvetés — Füzesgyarmaton Véget ért a beszámoló. Csathő Zsigmond, a füaesgyarmati Arany­kalász Termelőszövetkezet elnöke őszintén tárta a szövetkezet gazdái elé: mit tettek, miben jutottak előbbre, s hol maradtak le ta­valy. Annál is inkább, mert nagy­­gazdasággá lett az utóbbi másfél év alatt ez a szövetkezet: 1960 őszén 260 családdal és kétezer holddal nőtt a közös. Amint az el­nök beszámolója érzékeltette, né­mi aggodalmat jelentett, hogy az új belépők által behozott kétezer holdon az átlagtermés jóval keve­sebb lett, mint a régi törzsterüle­teken. Mert gyengén fizettek az 1960-ban még egyénileg munkált parcellák. Amíg a törzsterülete­ken, melyeken évek óta az Arany­kalász-beliek közösen gazdálkod­nak, holdanként 14—16 mázsa bú­za termett, az egy évvel ezelőtt behozott egyéni parcellák alig „fi­zettek” 4—5, esetleg 6 mázsát. Bi­zony a kétezer hold „új” föld több millió forint kiesést jelentett a szövetkezetnek. Amit elkerülhettek volna Tavaly persze más gondok is je­lentkeztek. Néhány felelőtlen em­ber drága gépeket tört össze. Köz­ben a vásárolt sertésállományban felütötte fejét a pestis. Az őszinte hangú beszámoló azt is a tagság elé tárta, hogy több mint 29 ezer munkaegységgel túllépték a ter­vezettet. Nem rejtette véka alá az elnök ennek a miértjét sem. Azt, hogy még a múlt év utolsó hónap­jaiban is akadtak olyan munka­csapatvezetők, akik könnyelműen, a közössel kevésbé törődve, 94 szá­zad munkaegység helyett szemreb­benés nélkül beírták az egy mun-400 sertést hizlalnak öntözött lucernatáblán Bikazugban A Szarvasi öntözési és Rizster­­•ínesztési Kutatóintézet tudomá­nyos kutatóit többek között élén­ken foglalkoztatja az a kérdés, hogyan lehetne a szokásosnál ke­vesebb abraktakarmánnyal gyor­san hizlalni a sertéseket. Évek óta eredményes kísérletek folynak Bi­kazugban: szikes földön, öntözött lucematáblán szabadlegeltetéssel nevelik és hizlalják a sertéseket. Kora tavasszal a lucematábla szé­lén szabadszálláson helyezik el a 35 kilós süldőket. Holdankint negyven süldőt számítanak. Az ál­latok villanypásztor „felügyelete” alatt, szabadon legelnek, .tetszés szerint zöldlucemát s kukoricada­rát kapnak hozzá. A bikazugi öntözött lucernatáb­lán az elmúlt évben 150 süldő tíz hónapos korára 118 kiló átlagsúlyt ért el. Minden egy kiló súlygyara­podásnál egy kiló abraktakar­mányt takarítottak meg s kilón­­kint két forinttal csökkent a ter­melési önköltség. A havi átlagos súlygyarapodás meghaladta a 14 Értesftjük a propán-butángáz fogyasztókat, hogy a Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalat át­szervezése következtében a propán-butángáz készüléket 1962. január 1-től Budapesten a kijelölt állami áruházak, vas- és edényboltok, vidéken a kijelölt állami áruhá­zak, műszaki iparcikk kiskereskedelmi boltok és földművesszövetkezetek hozzák forgalomba. Az ÁFOR gázeladási helyeken továbbra is beszerezhető nyomáscsökkentő a meghi­básodott leadása ellenében, valamint gumicső, bőr­gyűrű, szorítóbilincs és figyelmeztető tábla. 83 kilót, de volt olyan hónap, amikor 19 kilót híztak a sertések. A fe­­hórjedús zöldlucerna igen komoly mértékben könnyített az abrakta­­karmány-gondokon, ami a száraz esztendőben kétszeres haszon. A Szarvasi Öntözési és Rizster­mesztési Kutatóintézet ez évben négyszáz sertést nevel fel és hiz­lal meg a fenti módszerrel. A ko­rábbi mangalica- és fehérhús-ser­­tésen kívül svéd fajtiszta süldők­kel is kísérleteznek. Kíváncsiak az eredményre, hogy a magas fehérjeigényű svéd hússertések hogyan fejlődnek a zöldlucema legeltetéssel. Ezenkívül kereszte­zésből származó süldőket is telepí­tenek a lucernatáblákra. Az ÖRKI vezetői és tudományos kutatói mindenkor szívesen adják át jó tapasztalataikat a termelő­­szövetkezeteknek. kaegységet a hozzájuk beosztott szövetkezetieknek. Vagy más munkaterületeken a nyolcórás munkaidő helyett tíz órát írtak be. S mindezt azért, mert a munka­csapatvezetők nem akartak „rossz” emberek lenni... Arra persze már nem gondoltak, hogy ez na­gyon drága lehet a közösségnek. A gépesítés körül is akadtak ba­jok, gondok. A gépi munkákra tér. vezett évi munkaegységet is mint­egy tízezerrel lépték túl, ami ha­sonlóan nagy veszteséget jelentett a termelőszövetkezetnek. S ezt' a túllépést — amint az elnök beszá­molójából hallottuk — nem lehet kizárólag a tavalyi kedvezőtlen időjárással indokolni. Az elnök néhány alapvető fegyelmezetlen­ségben, nemtörődömségben látta megtestesülni a bajokat. Az ellenőrző bizottság elnöke ugyanilyen őszintén és nyiltan be­szélt arról, hogy a fegyelem körül más vonatkozásban is volt baj a tavalyi gazdasági évben. A több éve termelőszövetkezetben serény­­kedők közül is akadtak olyanok, akik megfeledkeztek magukról, akik a legnagyobb munkaidőben is nyugodtan ültek az italboltban, vagy éppen a fa hűvösében kár­­tyázgattak. Hétmillió forint értékű árut adtak A hibák ellenére, a rendkívüli időjárást is figyelembe véve — igaz, nem kis erőfeszítéssel — si­került elérniük, hogy az 1961-es gazdasági évben minden munka­egység 31,31 forintot érjen. Mert a fűzesgyarmati Aranykalász gaz­dáinak túlnyomó többsége becsü­lettel helytállt. A legtöbb mező­­gazdasági terményből túlteljesítet­ték a tervezettet. Az állattenyész­tésben is nemcsak számszerűség­ben, hanem minőségben is jó ered­ménnyel dicsekedhetnek. A szö­vetkezet 1961. évi áruértékesítési tervét a tervezett hatmillióról hét­millió forintra teljesítette. A bátran elemzett fogyatékossá­gok ellenére az ősszel nemcsak a tervezettet vetették el, többek kö­zött búzából, hanem annál többet. S mire a decemberi kedvezőtlen időjárás beköszöntött, a füzesgyar­mati Aranykalász Termelőszövet­kezet hétezer holdas gazdaságában nem volt egyetlen hold szántatlan föld sem. Tavaly a szövetkezeti­eknek év közben jutott idő 750 holdra istállótrágyát, s a tervezett­nél jóval nagyobb földterületre műtrágyát szórni. A közgyűlésen a gazdálkodás továbbfejlesztéséről is szó esett. Arról, hogy egy szövetkezeti gaz­dára jutó szántóterület mindösz­­sze 6,6 hold. A szövetkezetiek szá­mához viszonyítva ez a földterület — amint az elnök erről beszélt —­­igen kevés. Éppen ezért, ha ebben a gazdasági évben még csak kis­mértékben tudnak is az öntözéses gazdálkodással foglakozni, annál inkább cselekedniök kell a jövő évben. Ahhoz, hogy a szövetkezet gazdái megtalálják számításukat a szövetkezetben, egyetlen lehetőség a belterjes gazdálkodás, a munka­igényesebb, jövedelmezőbb nö­vényféleségek termelése. Mindent egybevetve jól gazdál­kodtak a füzesgyarmati Aranyka­lász Termelőszövetkezet gazdái, s jól irányítottak a vezetők. Ékesen bizonyítja ezt az,'hogy 58 millió forint a termelőszövetkezet össz­vagyona. S ezen belül a tiszta va­gyon meghaladta a 21 millió 900 ezer forintot. Vagyis tavaly több mint hétmillió forinttal növeke­dett a közös vagyon 1960-hoz ké­pest. Jutóit az idős tagoknak és földjáradékra is Ugyanakkor év közben egy sor szociális és egyéb juttatásra is fu­totta. Többek között a munkából kiöregedett, vagy éppen csak hogy dolgozni tudó időseknek, betegek­nek készpénzben több mint 107 ezer forintot, természetben tv>dig 25 800 forint értéket osztottak. Há­zassági, szülési, temetkezési se­gélyként csaknem 21 ezer forint természetbeni és pénzbeni jutta­tást adtak. Jutott kulturális, sport és egyéb dolgokra is több százezer forint. Nem feledkeztek meg a föld járadék fizetéséről sem. Amint e néhány szám illusztrál­ja, a füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet gazdáinak a kilencedik számvetésük miatt nem kell szégyenkezniök. Ha a szövetkezetiek jól megfi­gyelték a vezetőség beszámolóját és meg is értették azt, akkor eb­ben a gazdasági évben, közös erő­feszítéssel, még többre mehetnek. Megvan ehhez a fűzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet­ben minden lehetőség, s e népes közösségben az akarat, a tettre­­készség. Balkus Imre Megyei értekezlet az ismeretterjesztés feladatairól A TIT megyei szervezete szerdán délelőtt 9 órakor megyei elnökségi ülést tart. Ezen az ülésen a* elmúlt év ismeretterjesztő munkájának A = 20—35 = kérdezi Kicsi a nyomás ígéretünkhöz híven felhívtuk az Építőipari Vállalat mélyépítő részlegét, ahol szerencsénkre Sza­badfalvi László elvtárssal tud­tunk beszélni, a részleg építésve­zetőjével. — Kérjük önt, tájékoztassa ol­vasóinkat az erzsébethelyi kutak jelenlegi állapotáról, mi az oka, hogy csak dísznek vannak kitéve? — Valóban majdnem csak dísz­nek vannak ott ezek a kutak és egy időre azok is lesznek, mert sajnos nem volt elég pénz arra, hogy megfelelően biztosítani is tudjuk a megépült vezetéknek a vizet. Arról van szó, hogy ezeknek a városi kutaknak a szelepét leg­feljebb négy atmoszféra nyomás tudja kinyitni, jelenleg azonban csak akkor van erre lehetőség, ha a kutak szivattyúi működnek. Azok pedig csak a tárolómedence megtöltéséig tudnak működni. — Lesz arra lehetőség, hogy va­lamikor vizet is adjanak? — Természetesen, hiszen a szi­vattyútelepek működése alatt így is üzemelnek, ha csekély mennyi­ségű vizet adnak is. Arra azon­ban, hogy mikor tudjuk 100 szá­zalékosan kielégíteni a lakosság igényét, nem tudok válaszolni, de a megyei tanács tervosztálya biz­tosan tájékoztatja önöket. Ezt tesszük. Holnapi számunk­ban közreadjuk a választ. -kis­eredményeit beszélik meg. Délután 2 órakor a járási művelődési osztá­lyok vezetői, a népművelési fel­ügyelők és a TIT járási titkárainak részvételével lesz értekezlet ugyan­ott. Ezen az értekezleten már a ta­vaszi ismeretterjesztés részletes fel­adattervét vitatják meg, beszámol, nak a résztvevők a téli hónapok ta­pasztalatairól. Két tsz egyesölt Köröstarcsáo Az elmúlt héten szerdán kezdő­dött az egyesülési tárgyalás a kö­­röstarcsai Petőfi és Üj Élet Ter­melőszövetkezet között, amikor is az 1200 holdas termelőszövetke­zet tagjai egyhangúlag jelentették ki csatlakozási szándékukat a 3600 holdas Petőfi Tsz-hez. A két termelőszövetkezet hiva­talosan ezen a héten csütörtökön tartja meg az egyesülési közgyű­lést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom