Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-08 / 32. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara 59 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek f »«8. FEBRUÁR 8., CSÜTÖRTÖK , AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA xvn. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Ä gyarmatosítók szája íze szerint Nemhogy összafrikai egységet | gériával kapcsolatos állásfoglalása szolgáló politika, de még részegyetértés sem. Röviden így lehetne megvonni a lagosi értekezlet mérlegét. A konferenciát eredetileg 28 államfő, vagyis a kontinens valamennyi országa legmagasabb szintű tanácskozásának szánták. Meghirdetett célja pedig az lett volna, hogy legalábbis körvonalaiban kialakítsa, meghatározza az egységes afrikai politikát. Az egyes államcsoportokat megosztó ellentétek, a tagországok politikájának különbsége, az értekezlet szervezőinek eljárása miatt azonban a lagosi National Hall korántsem teljes, hanem csupán nagyon is csonka csúcsértekezlet színhelye volt. S még azok is, akik ez alkalommal a tárgyalóasztalhoz öltek, több lényeges kérdésben nem jutottak azonos álláspontra. Az ellentétek a napi afrikai politika, a fekete földrész további fejlődésének megítélésében meglehetősen mélyek. Ez a magyarázata annak, hogy a lagosi csúcsértekezlet összehívását hosszas huzavona után januárra tolták. A közben lefolyt „közvetítő megbeszélések” nem tudták áthidalni a nézeteltéréseket. Nem sikerült ez a közvetlenül az államfői értekezlet előtt tartott külügyminiszteri megbeszélésen sem, mert a csúcsértekezletet a casablancai országok bevonása nélkül készítették elő, s ezzel megfosztották őket attól a lehetőségtől, hogy a napirend meghatározásában részt vegyenek. Távolmaradásuknak még ennél is döntőbb, legfontosabb oka pedig az volt, hogy a lagosi értekezletre nem hívták meg az algériai ideiglenes kormány képviselőit. Azok, akik az értekezletről távodtartották az algériai ideiglenes kormányt, akarva-akaratlan nem Afrika népeinek, hanem sakkal inkább az imperializmus — ebben az esetben Párizs — törekvéseit szolgálták. Emiatt nemcsak a casablancai hatalmak államfői maradtak távol a lagosi National Hall tárgyalótermétől. Hiányzott Tunisz, Szudán és Szomália képviselője is. (Tanganyika pedig — a hivatalos indokolás szerint — az értekezlet idején kirobbanó kormányválság miatt nem jelent meg.) A kép teljességéhez tartozik az is, hogy az előkészítő külügyminiszteri konferencián Etiópia, Nigéria, Libéria és Sierra Leone ugyancsak az algériai ideiglenes kormány meghívását pártolta. Sőt Etiópia császára, aki talán a legkonstruktívabb beszédet tartotta az államfői értekezletén, a tanácskozások befejezése előtt váratlanul haza utazott. Igaz, távozását felesége betegségével indokolták, de minden bizonnyal az etiópiai külügyi államminiszter adta meg a valódi magyarázatot, amikor kijelentette^ hogy a lagosi értekezlet Alellentétes országa nézetével. Algéria ugyanis, bár képviselőjét nem engedték be az államfői konferenciára, a realitások kényszerítő ereje folytán itt is napirenden szerepelt. Az ezzel összefüggésben hozott határozat azonban csak méginkább megmutatja a konferencia igazi jellegét, a mögötte álló idegen erőket. A határozat támogatást ígér ugyan Algériának, de nem most, amikor erre a legnagyobb szükség lenne, hanem majd — függetlensége után. Ennek siettetését azonban — nehogy szembe kerüljenek a francia kormánnyal — a Lagosban összegyűltek nem 'tartották fontosnak. Nem, mert a maguk részéről nem akarták gyengíteni a gyarmatosítás, az idegen befolyás pozícióit Afrikában. Ezért javasolták többen, hogy a gyarmati rendszert csak 1970-re számolják fel. Vagy mi mással magyarázható az a másik határozat, amely ellenezte, hogy a kongói kérdést — a Gizenga miniszterelnök-helyettes letartóztatásával kialakult súlyos helyzetet — a Biztonsági Tanács megvitassa? Ha a lagosi értekezletnek nem is valamennyi résztvevője akarta, ez a határozat a kongói válság okozóit, elmélyítöit bátorítja. Már mindezek fényében sokat veszít értékéből mindaz, amit a lagosi tanácskozás az afrikai egységről, ennek megvalósulási formáiról, így a vámunióról, a kontinens országainak technikai, egészségügyi, nevelési, hírszolgálati együttműködéséről mond. A nemzetközi politikát illetően a lagosi konferencia szerint az ENSZ-ben külön afrikai csoportot kellene létrehozni New York-i állandó székhellyel. Nyilvánvaló, hogy ennek megvalósulása gyengítené, megbontaná a világszervezetben kialakult, töfobé-kpvésbé egységesnek mondható afrikai— ázsiai tömböt, amely különösen a gyarmatosítás liérdéseiben, de más fontos kérdésekben is egészséges befolyást gyakorol. Kinek használna ennek a folyamatnak a megváltoztatása, visszafordítása? Semmiképpen sem Afrika, a még gyarmati sorban élő országok népeinek. Az események méginkább sürgetik, hogy Afrika országai találják meg azt a közös irányvonalat, amely biztosítja kontinensük igazi szabadságát, függetlenségét, államainak testvéri, gyümölcsöző együttműködését. Figyelemre méltó ezzel kapcsolatban, hogy már az értekezlet napjaiban felvetődött a javaslat: Tuniszban még ebben az évben, áprilisban tartsanak újabb csúcskonferenciát. Lagos viszont bizonyítja, hogy az újabb értekezlet csak akkor lehet sikeres, ha valóban összafrikai lesz és a fekeite földrész tényleges érdekeinek megfelelő megoldást keres. Meianer elutasítja az FDP áltat óhajtott közvetlen tárgyalások gondolatát Bonn (MTI) Bonn ismét elutasítja azt a lehetőséget, amelyet a legutóbbi szovjet emlékirat nyújtott számára, tudniillik, hogy kétoldalú tárgyalásokkal igyekezzék rendezni kapcsolatait a Szovjetunióval és a szocialista tábor országaival — ezt a véleményt hangoztatják diplomáciai körökben azok után a tanácskozások után, amelyeket Adenauer kedden a koalíciós pártok frakcióinak vezetőivel, Brentanoval és Mendével folytatott. A tanácskozásokról kiszivárgott értesülések szerint a kancellár ugyan amellett foglalt állást, hogy válaszolni kell a szovjet emlékiratra, de magáévá tette Brentano véleményét, hogy e válasz „csupán az NSZK eddigi álláspontjának ismertetését tartalmazza”. A kancellár ugyanakkor határozottan elvetette azFDP-nek közvetlen diplomáciai eszmecsere megindítására vonatkozó javaslatát. A tanácskozás eredményeként abban is megállapodtak — jelenti szerdán a Die Welt —, hogy a kormánykoalíció képviselői a jövőben „nagyobb tartózkodást tanúsítanak majd a Kelet irányában folytatandó politika kérdéseinek megtárgyalásában”: Ezen természetesen az értendő, hogy Men. de megígérte a kancellárnak: igyekszik majd szájkosarat rakni azokra az FDP-képviselőkre, akik a Szovjetunióval való tárgyalások mielőbbi felvételét sürgetik. Mende tehát — akárcsak ősszel a kormányalakítások során — ismét meghátrált Adenauer előtt, a különbség legfeljebb csak abban van, hogy az FDP akkor öt miniszteri tárcát kapott a kapituláció fejében, most pedig Adenauer négy államtitkári posztot juttat — a meghátrálás díjaként — a Szabad Demokrata Pártnak. „Bár a világban sok változás történt — írja kommentárjában a Westdeutsches Tageblatt —, Bonnban továbbra is az a nézet uralkodik, hogy az NSZK-nak nincs szüksége a Kelettel való kapcsolatra és — bizonyos mértékben saját számlájára — tovább folytathatja a hidegháborút. Nyilvánvaló azonban, hogy ez a számítás alapvetően hamis. Elegendő egyetlen pillantást vetni az amerikai elnök fáradozásaira, s máris meggyőződhetünk róla, hogy eljött az idő Bonn számára is a Kelettel való viszony normalizálása, ra. Aláírták a Bolgár Népköztársaság és Magyar Népköziársaság közötti 1932. évi árucssrsforgaisni és fizetési jegyzőkönyvet Szerdán Budapesten aláírták a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti 1962. évi árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A most aláírt jegyzőkönyv az 1961. évi forgalomhoz viszonyítva a két ország közötti árucsereforgalom további bővítését irányozza elő. A megállapodás Elkészült megyénk ötéves művelődésfejlesztési tervjavaslata Tegnap, szerdán délelőtt Békéscsabán ülést tartott a megyei művelődési bizottság. Megtárgyalták megyénk ötéves művelődésfejlesztési tervét. A tervet az országos irányszámoknak megfelelően a helyi lehetőségek jó kihasználására építették. E terv magában foglalja és összhangba hozza a megye valmennyi társadalmi szervének ötéves célkitűzését a művelődés és a népművelés fejlesztésére. Bővítik a felnőttek oktatását. Megfelelő számú jelentkező esetén üzemi, termelőszövetkezeti osztályokat szerveznek. Békéscsabán, Orosházán és Gyulán a középiskolai levelező oktatást esti tagozatúvá alakítják. Szervezetté Az Orosházi Üveggyár jövendő szakmunkásainak tanácskozása Nemrég kezdődött meg az Orosházi Üveggyár építkezése és az első üzemrészek csak 1963 elején fognak termelni. Mégis az üzem vezetősége gondolt arra, hogy az üveggyárnak legyenek szakképzett munkásai. A megyében és az országban több helyütt tanulnak az iparitanuló-iskolákban, technikumokban az üveggyár jövő szakmunkásai. Az orosházi városi és a megyei KISZ-bizottság szervezésében ezeket az ipari tanulókat megbeszélésre hívták össze február 11-ére Orosházára. Ez lesz az első szervezett tanácskozás. Az értekezleten Gyulavári Pál elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője tart beszámolót teszik a pedagógusok ideológiai továbbképzését. Űj óvodákat, napközi otthonokat hoznak létre, s az ötéves terv végére megyénk minden községében iskolai napközi otthon működik. Az iskolákban tovább szélesítik a gyakorlati foglalkozásokat. Növelik az 5-j-l-es intézetek számát, s 1965-ig 15 új tahműhelytermet építenek. Jelentősen növelik a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet nappali tagozatát. Orosházán pedig felsőfokú állattenyésztési technikumot szerveznek. Fejlesztik a népművelés különféle ágazatát is. Korszerűsítenek több könyvtárat, s évenként 50 ezer kötet új könyvvel gazdagítják a választékot. Bővítik a művelődési otthonok hálózatát. A megye nagyobb üzemeiben munkás- és parasztakadémiákat hoznak létre. Korszerűsítenek 27 filmszínházat. A megyei művelődési bizottság a részletesen összeállított népművelési ötéves tervjavaslatot jóváhagyásra a párt megyei bizottságának soron következő ülése elé terjeszti. értelmében a Bolgár Népköztársaság szerszámgépet, elektromos targoncát, elektromos futómacskát, vasúti ‘teherkocsit, ólmot, horganyt, kőszenet, vegyszert, rádiókészüléket, bútort és egyéb árut szállít a Magyar Népköztársaságnak. A Magyar Népköztársaság szerszámgépet, kábelgépeket, tehergépkocsikat, autóbusz, alvázat, hengerelt árut, aluminiumtömböt, acélcsövet, vasúti kerékpárt, csapágyat, különféle műszert, gyógyszert, kenőolajokat, televíziós készüléket és egyéb árukat szállít a Bolgár Népköztársaságnak. A tárgyalások a kölcsönös megértés szellemében folytak. (MTI) Az amerikai ultrák fenyegetőznek New York (TASZSZ) Az amerikai ultrák francia kollégáik példáját követik. A múlt héten bombát dobtak két San Francisco-d protestáns lelkész házára, akik leleplezték a fél-fasiszta John Birch-társaság fajgyűlölő céljait. Az amerikai lapok a Los Angeles-i ultrák újabb fenyegetéseiről adtak hírt: Telefonon megfenyegették R. Bradbury neves írót és John Wright, Robert Ryan és Rita Moreno filmszínészeket, hogy házuk küszöbére bombát he. lyeznek. Azzal is fenyegetőztek, hogy felrobbantják azt a rádióállomást, amelynek a műsorában a kultúra e képviselői elítélték a John Birchtársaság reakciós tevékenységét. (MTI) 710 hízott sertést és 400 mázsa baromfit — háztáji gazdaságból A füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet gazdái nemcsak a közösből adtak tavaly hízott sertést és baromfit a népgazdaságnak. Háztáji gazdaságaikból is hozzájárultak az ország húsós asróellát áaához. A múlt évben az Aranykalász gazdái egyénileg a háztájiból 710 hízott sertést és 38 ezer — vagyis 400 mázsa — baromfit adtak a népgazdaságnak. Az idén hasonlóan sok sertés és baromfi eladását tervezik a háztájiból a füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet
