Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-08 / 32. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara 59 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek f »«8. FEBRUÁR 8., CSÜTÖRTÖK , AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA xvn. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Ä gyarmatosítók szája íze szerint Nemhogy összafrikai egységet | gériával kapcsolatos állásfoglalása szolgáló politika, de még rész­egyetértés sem. Röviden így lehet­ne megvonni a lagosi értekezlet mérlegét. A konferenciát eredeti­leg 28 államfő, vagyis a kontinens valamennyi országa legmagasabb szintű tanácskozásának szánták. Meghirdetett célja pedig az lett volna, hogy legalábbis körvonalai­ban kialakítsa, meghatározza az egységes afrikai politikát. Az egyes államcsoportokat megosztó ellentétek, a tagországok politiká­jának különbsége, az értekezlet szervezőinek eljárása miatt azon­ban a lagosi National Hall koránt­sem teljes, hanem csupán nagyon is csonka csúcsértekezlet színhe­lye volt. S még azok is, akik ez alkalommal a tárgyalóasztalhoz öltek, több lényeges kérdésben nem jutottak azonos álláspontra. Az ellentétek a napi afrikai po­litika, a fekete földrész további fejlődésének megítélésében meg­lehetősen mélyek. Ez a magyará­zata annak, hogy a lagosi csúcs­értekezlet összehívását hosszas huzavona után januárra tolták. A közben lefolyt „közvetítő megbe­szélések” nem tudták áthidalni a nézeteltéréseket. Nem sikerült ez a közvetlenül az államfői értekez­let előtt tartott külügyminiszteri megbeszélésen sem, mert a csúcs­­értekezletet a casablancai orszá­gok bevonása nélkül készítették elő, s ezzel megfosztották őket at­tól a lehetőségtől, hogy a napirend meghatározásában részt vegyenek. Távolmaradásuknak még ennél is döntőbb, legfontosabb oka pe­dig az volt, hogy a lagosi értekez­letre nem hívták meg az algériai ideiglenes kormány képviselőit. Azok, akik az értekezletről tá­­vodtartották az algériai ideig­lenes kormányt, akarva-aka­­ratlan nem Afrika népeinek, ha­nem sakkal inkább az imperializ­mus — ebben az esetben Párizs — törekvéseit szolgálták. Emiatt nemcsak a casablancai hatalmak államfői maradtak tá­vol a lagosi National Hall tár­gyalótermétől. Hiányzott Tunisz, Szudán és Szomália képviselője is. (Tanganyika pedig — a hivatalos indokolás szerint — az értekezlet idején kirobbanó kormányválság miatt nem jelent meg.) A kép tel­jességéhez tartozik az is, hogy az előkészítő külügyminiszteri kon­ferencián Etiópia, Nigéria, Libéria és Sierra Leone ugyancsak az al­gériai ideiglenes kormány meghí­vását pártolta. Sőt Etiópia csá­szára, aki talán a legkonstruktí­­vabb beszédet tartotta az állam­fői értekezletén, a tanácskozások befejezése előtt váratlanul haza utazott. Igaz, távozását felesége be­tegségével indokolták, de minden bizonnyal az etiópiai külügyi ál­lamminiszter adta meg a valódi magyarázatot, amikor kijelentet­te^ hogy a lagosi értekezlet Al­ellentétes országa nézetével. Algéria ugyanis, bár képviselő­jét nem engedték be az államfői konferenciára, a realitások kény­szerítő ereje folytán itt is napiren­den szerepelt. Az ezzel összefüg­gésben hozott határozat azonban csak méginkább megmutatja a konferencia igazi jellegét, a mö­götte álló idegen erőket. A hatá­rozat támogatást ígér ugyan Algé­riának, de nem most, amikor er­re a legnagyobb szükség lenne, hanem majd — függetlensége után. Ennek siettetését azonban — nehogy szembe kerüljenek a fran­cia kormánnyal — a Lagosban összegyűltek nem 'tartották fon­tosnak. Nem, mert a maguk ré­széről nem akarták gyengíteni a gyarmatosítás, az idegen befolyás pozícióit Afrikában. Ezért java­solták többen, hogy a gyarmati rendszert csak 1970-re számolják fel. Vagy mi mással magyarázható az a másik határozat, amely elle­nezte, hogy a kongói kérdést — a Gizenga miniszterelnök-helyettes letartóztatásával kialakult súlyos helyzetet — a Biztonsági Tanács megvitassa? Ha a lagosi értekez­letnek nem is valamennyi részt­vevője akarta, ez a határozat a kongói válság okozóit, elmélyítöit bátorítja. Már mindezek fényében sokat veszít értékéből mindaz, amit a lagosi tanácskozás az afrikai egy­ségről, ennek megvalósulási for­máiról, így a vámunióról, a kon­tinens országainak technikai, egészségügyi, nevelési, hírszolgá­lati együttműködéséről mond. A nemzetközi politikát illetően a lagosi konferencia szerint az ENSZ-ben külön afrikai csopor­tot kellene létrehozni New York-i állandó székhellyel. Nyilvánvaló, hogy ennek megvalósulása gyen­gítené, megbontaná a világszerve­zetben kialakult, töfobé-kpvésbé egységesnek mondható afrikai— ázsiai tömböt, amely különösen a gyarmatosítás liérdéseiben, de más fontos kérdésekben is egész­séges befolyást gyakorol. Kinek használna ennek a folyamatnak a megváltoztatása, visszafordítása? Semmiképpen sem Afrika, a még gyarmati sorban élő országok né­peinek. Az események méginkább sür­getik, hogy Afrika országai talál­ják meg azt a közös irányvonalat, amely biztosítja kontinensük iga­zi szabadságát, függetlenségét, ál­lamainak testvéri, gyümölcsöző együttműködését. Figyelemre mél­tó ezzel kapcsolatban, hogy már az értekezlet napjaiban felvetődött a javaslat: Tuniszban még ebben az évben, áprilisban tartsanak újabb csúcskonferenciát. Lagos viszont bizonyítja, hogy az újabb értekezlet csak akkor lehet sike­res, ha valóban összafrikai lesz és a fekeite földrész tényleges ér­dekeinek megfelelő megoldást ke­res. Meianer elutasítja az FDP áltat óhajtott közvetlen tárgyalások gondolatát Bonn (MTI) Bonn ismét elutasítja azt a lehe­tőséget, amelyet a legutóbbi szov­jet emlékirat nyújtott számára, tudniillik, hogy kétoldalú tárgya­lásokkal igyekezzék rendezni kap­csolatait a Szovjetunióval és a szo­cialista tábor országaival — ezt a véleményt hangoztatják diplomá­ciai körökben azok után a tanács­kozások után, amelyeket Adenau­er kedden a koalíciós pártok frak­cióinak vezetőivel, Brentanoval és Mendével folytatott. A tanács­kozásokról kiszivárgott értesülé­sek szerint a kancellár ugyan amellett foglalt állást, hogy vála­szolni kell a szovjet emlékiratra, de magáévá tette Brentano véle­ményét, hogy e válasz „csupán az NSZK eddigi álláspontjának is­mertetését tartalmazza”. A kancel­lár ugyanakkor határozottan elve­tette azFDP-nek közvetlen diplo­máciai eszmecsere megindítására vonatkozó javaslatát. A tanácskozás eredményeként abban is megállapodtak — jelenti szerdán a Die Welt —, hogy a kormánykoalíció képviselői a jö­vőben „nagyobb tartózkodást ta­núsítanak majd a Kelet irányá­ban folytatandó politika kérdései­nek megtárgyalásában”: Ezen ter­mészetesen az értendő, hogy Men. de megígérte a kancellárnak: igyekszik majd szájkosarat rakni azokra az FDP-képviselőkre, akik a Szovjetunióval való tárgyalások mielőbbi felvételét sürgetik. Men­­de tehát — akárcsak ősszel a kor­mányalakítások során — ismét meghátrált Adenauer előtt, a kü­lönbség legfeljebb csak abban van, hogy az FDP akkor öt mi­niszteri tárcát kapott a kapitulá­ció fejében, most pedig Adenauer négy államtitkári posztot juttat — a meghátrálás díjaként — a Szabad Demokrata Pártnak. „Bár a világban sok változás történt — írja kommentárjában a Westdeutsches Tageblatt —, Bonnban továbbra is az a nézet uralkodik, hogy az NSZK-nak nincs szüksége a Kelettel való kap­csolatra és — bizonyos mértékben saját számlájára — tovább foly­tathatja a hidegháborút. Nyilván­való azonban, hogy ez a számítás alapvetően hamis. Elegendő egyet­len pillantást vetni az amerikai elnök fáradozásaira, s máris meggyőződhetünk róla, hogy el­jött az idő Bonn számára is a Ke­lettel való viszony normalizálása, ra. Aláírták a Bolgár Népköztársaság és Magyar Népköziársaság közötti 1932. évi árucssrsforgaisni és fizetési jegyzőkönyvet Szerdán Budapesten aláírták a Bolgár Népköztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság közötti 1962. évi árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A most aláírt jegy­zőkönyv az 1961. évi forgalomhoz viszonyítva a két ország közötti árucsereforgalom további bővíté­sét irányozza elő. A megállapodás Elkészült megyénk ötéves művelődésfejlesztési tervjavaslata Tegnap, szerdán délelőtt Békés­csabán ülést tartott a megyei mű­velődési bizottság. Megtárgyalták megyénk ötéves művelődésfejlesz­tési tervét. A tervet az országos irányszámoknak megfelelően a helyi lehetőségek jó kihasználásá­ra építették. E terv magában fog­lalja és összhangba hozza a me­gye valmennyi társadalmi szervé­nek ötéves célkitűzését a műve­lődés és a népművelés fejlesztésé­re. Bővítik a felnőttek oktatását. Megfelelő számú jelentkező ese­tén üzemi, termelőszövetkezeti osztályokat szerveznek. Békéscsa­bán, Orosházán és Gyulán a kö­zépiskolai levelező oktatást esti tagozatúvá alakítják. Szervezetté Az Orosházi Üveggyár jövendő szakmunkásainak tanácskozása Nemrég kezdődött meg az Oros­házi Üveggyár építkezése és az el­ső üzemrészek csak 1963 elején fognak termelni. Mégis az üzem vezetősége gondolt arra, hogy az üveggyárnak legyenek szakképzett munkásai. A megyében és az or­szágban több helyütt tanulnak az iparitanuló-iskolákban, techniku­mokban az üveggyár jövő szak­munkásai. Az orosházi városi és a megyei KISZ-bizottság szervezé­sében ezeket az ipari tanulókat megbeszélésre hívták össze feb­ruár 11-ére Orosházára. Ez lesz az első szervezett tanácskozás. Az ér­tekezleten Gyulavári Pál elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osz­tályának vezetője tart beszámolót teszik a pedagógusok ideológiai továbbképzését. Űj óvodákat, nap­közi otthonokat hoznak létre, s az ötéves terv végére megyénk min­den községében iskolai napközi otthon működik. Az iskolákban tovább szélesítik a gyakorlati fog­lalkozásokat. Növelik az 5-j-l-es intézetek számát, s 1965-ig 15 új tahműhelytermet építenek. Jelen­tősen növelik a Szarvasi Felsőfo­kú Óvónőképző Intézet nappali tagozatát. Orosházán pedig felső­fokú állattenyésztési technikumot szerveznek. Fejlesztik a népművelés külön­féle ágazatát is. Korszerűsítenek több könyvtárat, s évenként 50 ezer kötet új könyvvel gazdagít­ják a választékot. Bővítik a mű­velődési otthonok hálózatát. A megye nagyobb üzemeiben mun­kás- és parasztakadémiákat hoz­nak létre. Korszerűsítenek 27 film­színházat. A megyei művelődési bizottság a részletesen összeállított népmű­velési ötéves tervjavaslatot jóvá­hagyásra a párt megyei bizottsá­gának soron következő ülése elé terjeszti. értelmében a Bolgár Népköztársa­ság szerszámgépet, elektromos targoncát, elektromos futómacs­kát, vasúti ‘teherkocsit, ólmot, horganyt, kőszenet, vegyszert, rá­diókészüléket, bútort és egyéb árut szállít a Magyar Népköztár­saságnak. A Magyar Népköztár­saság szerszámgépet, kábelgépe­ket, tehergépkocsikat, autóbusz, alvázat, hengerelt árut, alumini­­umtömböt, acélcsövet, vasúti ke­rékpárt, csapágyat, különféle mű­szert, gyógyszert, kenőolajokat, televíziós készüléket és egyéb áru­kat szállít a Bolgár Népköztársa­ságnak. A tárgyalások a kölcsönös meg­értés szellemében folytak. (MTI) Az amerikai ultrák fenyegetőznek New York (TASZSZ) Az amerikai ultrák francia kol­légáik példáját követik. A múlt héten bombát dobtak két San Francisco-d protestáns lel­kész házára, akik leleplezték a fél-fasiszta John Birch-társaság fajgyűlölő céljait. Az amerikai lapok a Los Ange­­les-i ultrák újabb fenyegetései­ről adtak hírt: Telefonon megfe­nyegették R. Bradbury neves írót és John Wright, Robert Ryan és Rita Moreno filmszínészeket, hogy házuk küszöbére bombát he. lyeznek. Azzal is fenyegetőztek, hogy felrobbantják azt a rádióállomást, amelynek a műsorában a kultúra e képviselői elítélték a John Birch­­társaság reakciós tevékenységét. (MTI) 710 hízott sertést és 400 mázsa baromfit — háztáji gazdaságból A füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet gazdái nem­csak a közösből adtak tavaly hí­zott sertést és baromfit a nép­gazdaságnak. Háztáji gazdaságaik­ból is hozzájárultak az ország hús­­ós asróellát áaához. A múlt évben az Aranykalász gazdái egyénileg a háztájiból 710 hízott sertést és 38 ezer — vagyis 400 mázsa — ba­romfit adtak a népgazdaságnak. Az idén hasonlóan sok sertés és baromfi eladását tervezik a ház­tájiból a füzesgyarmati Aranyka­lász Termelőszövetkezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom