Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-01 / 26. szám
2 NÉPÚJSÁG 1962. február 1., esfil&lö. Nyílt vereség Punta del Este úgy kerül be a világtörténelembe, hogy az USA külpolitikájának az Amerikai Államok Szövetségére gyakorolt nyomása ezerkilencszázhatvánkettő januárjában itt is kétségtelen kifejezettséggel kudarcot vallott. Mint Ismeretes, Punta del Estében az amerikai külügyminiszterek értekezletén az Egyesült Államok olyan határozati javaslatot akart keresztülhajszolnl, amelynek értelmében a szocializmust építő Kubát, mert kivívta nemzeti szuverenitását, rekesszék ki az Amerikai Államok Szövetségéből, és foganatosítsanak ellene gazdasági, kereskedelmi és katonai szankciókat. Az amerikai külügyminiszterek véleménye azonban megoszlott. Rusk, az Egyesült Államok külügyminisztere a határozat keresztülvitelére nem tudta megszerezni minden amerikai állam támogatását, sőt a kétharmados többséget is csak fondorlatok segítségével tudta elérni. Rusk zárt ajtók mögé kényszerült tárgyalni, még azokkal az államokkal is, amelyekben az Egyesült Államok tőkéje előtt minden ajtó nyitva áll. Brazília, Bolívia és még több ország — amelynek népe szolidáris Kubával — tartózkodtak a Kuba ellen beterjesztett büntető szankciók megszavazásától. Mivel a külügyminiszteri vélemények ennyire eltérőek voltak, a tárgyalás menetében fordulat állott be. Rusknak elsősorban kormánya politikáját kellett menteni, s ez nem ment könnyen. Számos hírügynökség kommentátora úgy értékel'e ezt a Rusk-féle mesterkedést, hogy Punta del Estében az Amerikai Egyesült Államok Kuba-ellcnes politikája ismét zsákutcába torkollott, és a csőd felé halad. Hogy ez menynyire így áll, vessünk egy pillantást az amerikai földrész erőviszonyainak alakulására. Az USA külpolitikáját támogató amerikai országok külügyminiszterei korábban 200 millió embert sorakoztatlak fel az Egyesült Államok érdekeinek kiszolgálására, most 52 milliót. Ugyanakkor az Egyesült Államok Kuba-ellenes politikáját ellenző országok külügyminiszterei mögött 150 millió ember áll. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között Rusk kénytelen volt kilátásba helyezni az amerikai tőke megvonását több országtól, amennyiben nem támogatják az Egyesült Államok beterjesztett Kuba-ellenes javaslatát. Ezzel a fondorlattal némi változást tudott kicsikarni, de hat ország — közöttük Brazdia, Bolívia — tizenhárommal szemben nem szavazta meg a Kuba ellen beterjesztett határozati javaslatot. Íme, ekkorát fordult a világ Latin-Amerikában. A Washingtonból mozgatott külpolitika már nemcsak Nyugat-Eurócában, Közép- és Délkelet-Azsiában, vagy a Távol-Keleten, hanem tulajdon földrészén is kudarcra van ítélve. Az amerikai földrészen is rendeződnek az erőviszonyok, egyre jobban zsugorodik az Egyesült Államok mindenható politikája, ugyanakkor a nemzeti szuverenitásért egyre terebélyesednek a népmozgalmak. Forrong az egész nyugati félteke! A tőke kovácsolta gyarmati függőség ellen népek, nemzetek emelik fel szavukat. Ezt a történelmi fordulatot fejezte ki hűen Punta del Este. —sík. A Francia Kommunista Párt közleménye Párizs (TASZSZ) „Január 29-ről 30-ra virradó éjszaka az OAS-hoz tartozó fasiszták egyik csoportja megpróbált behatolni Maurice Thorez elvtársnak, a párt főtitkárának házába Bazinvilleben (Seine et Oise megye). A pártőrség erélyes közbelépése megakadályozta a banditákat a merénylet végrehajtásában.” Levéláradat Bécsben A derék bécsi postások most még azokba a lakásokba is kénytelenek becsöngetni, ahová hónapok óta nem érkezett levél. Kis nyomtatott papírlapot visznek, amit kivétel nélkül mindenki megkap. A feladó: az osztrák náci szervezet, amely ily módon értesíti az osztrák főváros lakosságát, hogy él, működik, de sajnos, nincs pénze Tehát az ő érdekük .és senki másé, hogy még aznap feladjanak száz schillinget a szervezet címére. S hogy senki se vethesse rájuk a koldulás kövét, cserébe azt ígérik, megküldik az „emberiség történelme legkimagaslóbb személyiségének”, Adolf Hitlernek legújabb keletű életrajzát. , Az ígéret olyan „kecsegtető”, hogy a bécsiek a legkevésbé sem tolonganak a postahivatalok pénzeslevél-ablakainál. Nem! Ök már egyszer nagyon drágán fizettek Hitlerért!... (Ö.) Fasiszta veszély Franciaországban Nyugatnémet harcigépen Csőmbe főhadiszállására A Bundeswehr Csomhénak szállít — Angol újságíró a repülőgépen — Német mérnökök Katangában A Münchent környező helységek lakói az elmúlt heteikben gyakran ébredtek álmukból arra, hogy a szokott menetrendszerű repülőgép-járat zúgásához egyáltalában nem hasonlító erős morajlás veri fel őket legkellemesebb szendergésükből. Aki nem volt rest és kiment a háza elé, megállapíthatta, hogy több, 3—5 gépből álló kötelék húz délnyugati irányba. A repülőgépeken nem volt a felségjel feltüntetve. A szakértők a gépek zúgásából az is kivették, hogy kétmotoros Domier típusú harcigépekről van szó. Angol és svéd újságírók cikkei derítettek fényt a rejtélyre. Az ismert stockholmi napilap: a Dagens Nyheter bizalmas hírforrásra hivatkozva közölte, Csombénak sikerült több nyugatnémet repülőgépet vásárolnia a NATO állományából. Sokkal többet mond az egyik Nigériában dolgozó angol újságíró cikke, aki a Lagos Daily Express hasábjain arról számol be, milyen volt az utazása München és Elisabethville, a nyugatnémet Repülőtér és Csőmbe főhadiszállása között. Az újságíró repülőgépe, egyike az ötös osztagnak, tartalékalkatrészeket és speciális műszereket szállított. A szemtanú beszámolója szerint a többi gépekbe bombavető berendezéseket és rakétakilövő készülékeket rakodtak. Csőmbe az ENSZ-szel folytatott harcok idején és megtorló akcióiban bevetette az újonnan szerzett repülőgépeket. Svéd, indiai és etiópiai egységek súlyos veszteséget szenvedtek a gépek bombatámadása és gépfegyvertüze következtében. Nemzetközi szakértői vélemény r szerint a Dornier gépeket a nyu- [ gatnémet légierő mérnökei alakították át bombavetőkké. Erre utal az a körülmény is, hogy az egységek Münchenből indultak, ahol a Bundeswehr légierejének legjelentősebb bázisai vannak. J Az is csaknem bizonyítottnak t látszik, hogy a nyugatnémet piló-I ták nemcsak kiképzőként repül- J tek gépeikkel, hanem Csőmbe oldalán az aktív harcban is részt vettek. Ezzel magyarázható az a körülmény, hogy az angol kormány vonakodott az ENSZ rendelkezésére bocsátani Afrikában állomásozó légialakulatainak bármely felszerelését. A nemrégen visszalépett katangai ENSZ-főmegbizott, dr. O’Brien kijelentései szerint Csőmbe legfőbb támasza az angol, belga és a nyugatnémet finánctőke. A legnagyobb katangai bányavállalat, az Union Miniére mögött három nagy bank húzódik meg, az angol érdekeltségű Bnt-Nyugatafrikai Bank, a Német Bank és a belga tőkével rendelkező Société Générale de Belgique. Ezért tud Csőmbe még mindig kitartani és ezért éri az ENSZ-katonákat a müncheni repülőtérről elindult Domier gépekből a halál. Sz. L. Moszkva (TASZSZ) A jelenlegi franciaországi fasizmus különleges vonása az, hogy az algériai gyarmati háborúból táplálkozik, amelyet a személyi hatalom rendszere mögött álló francia monopóliumok szítanak — j írja V. Szedih a Pravda keddi számában. Az ultráknak nemcsak a cselekedeteit, hanem az „ideológiáját” is fasiszta szellem hatja át. Ennek az ideológiának a jellemződ a vad nacionalizmus, a fajgyűlölet, az antiszemitizmus, a sovinizmus és a kommunista-ellenesség. Nem véletlen, hogy az ultrák ideológiailag, sőt szervezetileg is mind szorosabb kapcsolatokat építenek ki Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Belgium, Nyugat-Németország és más országok különböző fasiszta csoportosulásaival. Számos, a nyugati sajtóban közzétett okmány tanúskodik róla, hogy az ultrák államcsínnyel fenyegetnek mindenekelőtt abban az esetben, ha egyezmény jön létre a francia és az algériai ideiglenes kormány között. Az ilyen fenyegetések elsősorban a francia—algériai tárgyalások meghiúsítására irányuló törekvésről tanúskodnak, másrészt azonban lehetetlen nem meglátni egy új lázadás reális lehetőségét. Az ipari mágnások titokban támogatva az OAS-t, azt akarják elérni, ami a személyi hatalom rendszerének minden igyekezete ellenére sem sikerül: vérbe fojtani az algériai nép nemzeti felszabadító mozgalmát, ugyanakkor magában Franciaországban is eltiporni a békeszerető, demokratikus erőket. Az OAS támogatói fasisztabarát kormányt szeretnének hatalomra juttatni Franciaországban, amely fenntartaná a gyarmati kizsákmányolás rendszerét Algériában és megszüntetné a köztársasági és demokratikus szabadságjogok maradványait. Az OAS stratégái azonban nyilvánvalóan hazárdjátékot űznek, mert tudják, hogy Franciaország népe nem támogatja őket. A demokratikus és antifasiszta erők egyesítésének eszméje mind állhatatosabban tör magának utat — írja a Pravda. (MTI) Megkezdődött a MUOSZ kétnapos küldött-közgyűlése Ónod vári Miklós: (Folytatás as 1. oldalról) lyesedő baráti kapcsolatait a szocialista tábor újságíró szövetségeivel. Ezután a magyar sajtó előtt álló legfontosabb feladatokat ismertette a beszámoló, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az újságolvasók egyre inkább felismerik, hogy a sajtó munkája az emberek átformálását, szocialista nevelését, a közérdeket szolgálja. Ezért a hírlapíró a legnagyobb felelősséggel tartozik munkájáért az olvasónak, az egész dolgozó népnek■ Mindez azt is jelenti, hogy a színvonalas sajtóhoz, rádióhoz, televízióhoz művelt, sokrétű ismerettel rendelkező, a magyar nyelv szépségeit jól ismerő újságírók kellenek, akik tollúkkal és magatartásukkal egyaránt képesek a nép széles rétegeiben fejleszteni az igényes művészi ízlést, a kulturáltságot, a szocialista emberi Véget ért a tagost értekezlet Lagos (MTI) A Reuter jelentette, hogy Lagosban kedden befejeződött húsz afrikai ország — az úgynevezett monroviai csoport — vezetőinek ötnapos értekezlete. A záróülésen Azikiwe nigériai főkormányzó többek közt hangoztatta, hogy az értekezlet „lerakta az afrikai egység szilárd alapjait”. A Reuter tudósítójának beszámolója szerint az értekezlet a libériái alapokmány-tervezet lényeges pontjainak elfogadásával elvben jóváhagyta egy állandó afrikai közgyűlés és egy minisztertanács létrehozását. Az értekezleten részt vett országok külügyminiszterei valószínűleg rövidesen tanácskozásra ülnek össze, hogy kidolgozzák az elvi megállapodás részleteit. XXVII. Körner töltött. Mind a hárman a küldetés sikerére ittak. Ezután Mr. Rogger és Kömer egy sokatmondó pillantással elbocsátották. Mind a két férfi szemében ott égett az aggodalom: „vajon vi\ szontlátjuk-e?” Gyarmathy a villa udvarán várakozott rá. Ugyanaz a fekete kocsi állott ott, amely karácsony éjszakáján Ausztriából Nyugat-Németországba szállította. Amikor Gyarmathy mellett az első ülésen helyet foglalt, akkor sem érzett félelmet. „Budapesten egy kedves ismerősöm vár. Vajon ki lehet? Miért nem mondta meg Mr. Rogger? Ketten végezzük él a feladatot, aztán ... aztán. Istenem: tízezer dollár! ...” — Te! — kérdezte Gyarmathytól—, nem tudod, kivel találkozom majd Budapesten? — Roggerék nem mondták? — Csak annyit, hogy egy kedves ismerősöm.;. megáll az eszem! — Én sem tudom, a főnök nem szólt róla. — Mit gondolsz, miért? — Nézd csak: esetleg elkaphatnak a határon és ... és ha kiszedik belőled ... szóval valószínűleg ezért. Ez egy cseppet sem volt megnyugtató, dehát mit tehetett? Ügy tűnt, csigalassúsággal haladnak, pedig a fekete Chevrolet százhuszas sebességgel száguldott velük. Gyarmathy szótlanul ült a volán mellett. A szeme sarkából időnként Horváthra pillantott. — Izgulsz? — Cseppet sem! — Remek! Jót tenne azért, ha aludnál egy keveset. — Az osztrák határon úgyis felkeltenek... — Attól te ne tarts! Én majd mindent elintézek. Az egyenletes tempóban száguldó gépkocsi monoton zúzása hamar elringatta az orvost. Nagyokat pislogott és egyszer csak lecsukódott a szeme. Gyarmathy hangja ébresztette fel: — Alig tudok lelket verni beléd! Kötélből lehetnek az idegeid hogy így el tudtál aludni. Másfél óra múlva odaát leszel Csókol tatom a magyar asszonyokat! magatartást, az ország ügyel iránti érdeklődést. — A magyar sajtónak az elmúlt esztendőkben élért fejlődése, az Újságíró Szövetség tevékenységének gazdagodása megannyi bizonyítéka annak, hogy politikai éa társadalmi életünkben mindinkább meghonosodnak pártunk VII. kongresszusának útmutatásai. E nagyszerű, felemelő célért vívott harcban az újságíróknak is megtisztelő szerepük volt és lesz a jövőben is — mondotta befejezésül Siklósi Norbert. Ä beszámolót vita követte. Felszólalt Szirmai István, az MSZMP Közpgnti Bizottságának titkára is. A párt Központi Bizottságának szívélyes üdvözletét, s Kádár János elvtárs személyes jókívánságait tolmácsolta a küldött-közgyűlésnek. A tanácskozást csütörtökön délelőtt folytatják. (MTI) Körülnézett. Erdős, bokros réten álltak. Gyarmathy kis belga pisztolyt adott neki. Aztán konya, kos üveget kotort elő zsebéből. Töltött egy kupicával Horváthnak is. Megvárták, amíg teljesen besötétedik. A gépkocsit eltakarták a bokrok. Gyalogszerrel indultak a magyar határ felé. Horváth olyan sebesen haladt, hogy Gyarmathy alig tudta követni. — Itt megállunk — suttogta hosszas gyaloglás után a volt zászlós. — Innen egyedül mégy tovább, s a kiszámított program szerint éjfélkor átérsz a határon, ölelj meg és indulj! Egy pillanatig még egymás szemébe néztek. Horváth elindult élőre. Gyarmathy még néhány percig követte tekintetével, aztán megfordult és futott a bokrok között hagyott gépkocsihoz. Óvatosan, fától fáig, bokortól bokorig osonva haladt. Attól kezdve, hogy magára maradt, erőt vett rajta a félelem. Minden neszre, még a falevelek rezdülésére is öszszerezzent. Halántékán kidag^dtak az erek, szíve a torkában dobogott. Az éjfél veszedelmesen közeledett, már csak negyedóra volt hátra. „Tehát a határ közelében vagyok, kúszva kell megtennem a további utat...” Alig, hogy ezt kigondolta, nem messze tft'e rakéta röppent a magasba, Hasra vetette magát. Telj®.
