Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-01 / 26. szám
1962. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM BÉKÉS MEGYEI ^ Ara 50 fillér £ Világ proletárjai, egyesüljetek! A szövetkezeti szocialista munkabrigádokról Olyan a mi társadalmunk, mint egy nagy család: mindenkiről gondoskodik. A gondoskodás mértéke azonban az előállított javak mennyiségétől és minőségétől függ. Ha a termelés üteme jó, ha a munka termelékenysége javul, akkor gyarapszik a társadalom anyagi bázisa, s több jut a termelés szerkezetének tökéletesítésére, s mindazokra a célokra, amelyeket szociális és kulturális céloknak nevezünk. Megyénk falvaiban az elmúlt években nagy változás ment végbe. A termelés új szocialista szerkezetet kapott. Kialakultak a nagyüzemek, amelyekben a javak előállítása és elosztása közösségi üggyé vált. A termelés szerkezetének tökéletesedése magával hozott egy sor új vonást. A közösségi munka és gondoskodás falun eddig nem látott értelemben kapott helyet, de nemcsak egyszerűen helyet kapott termelőszövetkezeti gazdáink életében, hanem tartalmat is vitt munkájukba. Ahhoz azonban, hogy a szocializmus építésében bátrabban lépjünk előre, szövetkezeteinkben is élénkebb munkaütem szükséges. Ezt az élénkebb ütemet nem más, mint az anyagi érdekeltség alapján álló érdekeltség segítheti elő. Közös gazdaságaink zömében a múlt évben eredményesen alkalmazták a premizálás különféle módjait, s ezek jó hatással voltak a hozamok növekedésére. Ezt a mozgalmat az idén tovább kellene tökéletesíteni, és azokban a szövetkezetekben, ahol a munka díjazásának előbb említett módjai beváltak, létre kellene hozni olyan munkaközösségeket — munkacsapatokat, brigádokat —, amelyek segítségével a munka magasabb szocialista szervezettsége lehetséges. Termelőszövetkezeteinkben a szocialista munkabrigád mozgalom eléggé új dolog. Az iparban, az állami gazdaságokban és a gépállomásokon a munkabrigádok ilyen értelmű szervezése bevált, és biztosítja a magasabb termék- és terméshozamok elérését. E brigádmozgalomnak lényegében hármas a célkitűzése. Tagjai vállalják, hogy szocialista módon dolgoznak, élnek és tanulnak. Az emberek javára, az emberekért, vagyis a társadalomért, tehát önmagukért is dolgoznak a szocialista brigád tagjai, mert a megtermelt javakból elsősorban ők részesednek, a munkaverseny hasznát elsősorban ők látják s élvezik. E munkában azonban nemcsak kollektíván dolgoznak, hanem egymást megbecsülve, emberi közelségben, szeretetben, megértésben élnek. S ha netalán az emberi közelségben élés valamelyik kritériuma valamilyen oknál fogva megszűnne, úgy önmaguk hozzák egyenes útra a vitatott problémát. Az embernek azonban nemcsak dolgoznia és élnie kell, hanem tanulnia is. Jól dolgozni, szocialista módon élni — tudás nélkül ma már nem lehet. A paraszti munkában az ösztönösség már nem követhető. A munka célját szövetkezeteinkben is előre határozzák meg. Megtervezik azokat a hozamokat, amelyekre a közös gyarapítását és a jövedelmet építik. E terveket tudással, állhatatos, következetes munkával lehet csak valóra váltani. A Sarkadi Gépállomáson, ahol igen erős szocialista brigád dolgozik, a napi munka mellett jelentős időt fordítanak tanulásra. Ök a szocialista brigádmozgalom célkitűzései közé olyanokat is felvettek, mint a nyolc osztályos általános iskola elvégzése. Itt húsznál több gépállomási dolgozó fogja kezébe a tankönyvet, hogy minél sokoldalúbb munkása legyen a társadalomnak. Így napról napra, évről évre egyre többet tudnak majd nyújtani. Természetesen az ilyen emberek a társadalomtól is többet kapnak. A szocialista brigádmozgalom újszerűsége lényegében éppen ezekért nem idegen szövetkezeti gazdáinktól. Nem lehet idegen, hiszen a verseny célja világos: a termelés növelését, tehát a gazdagabb anyagi alapokon álló életet szolgálja. A többtől, a gazdagabb terméstől, a nagyobb jövedelemtől a tsz-ekben sem félnek, sőt ezért dolgoznak. Márpedig, ha a szocialista munkabrigád a termelés magasabb szervezettségének elérését tűzi céljául, akkor az nemcsak a gépállomásokon, állami gazdaságokban, hanem a termelőszövetkezetekben is a jobb anyagi élet alapját jelentheti. A békéscsabai Május 1 és a Petőfi Termelőszövetkezetben most, a zárszámadás idején, a termelési és a költségvetési tervek jóváhagyásakor megtették a javaslatot a szocialista munkabrigád szervezésére. E kezdeményezés a szövetkezet gazdái közül indult el. Kétségtelen, jó eredménnyel jár, s hírük túlnő majd Békéscsaba határán. Füzesgyarmaton, Sarkadon, Tótkomlóson, Végegyházán, Gyulán, Orosházán és még számos helyen megvannak a feltételei a szocialista munkabrigádok kialakításának. S hogy ezeken a helyeken még nem jutottak el a szocialista munkabrigád szervezésének ügyéhez, magyarázható, hogy az emberek még nem ismerik a'brigádmozgalom célját. Pártszervezeteinknek, de a szakvezetőknek is fontos kötelességük, hogy a tavaszi munkák beindulásáig megértessék az emberekkel a munka magasabb fokú szervezettségének fontosságát, jelentőségét, hatását magára a szövetkezetre, a szövetkezeti gazdák munkájára, jövedelmére. Dupsi Károly Javult a tanácsok gazdaságszervező tevékenysége, kulturális nevelőmunkája Üléseseit a megyei tanács Január 31-én Békéscsabán a városi tanács dísztermében a tanácsok tevékenységéről, a sarkadi járási tanács irányító munkájáról, a megyei tanács 1962. évi munkaprogramjáról tárgyalt a megyei tanácsülés. Az ülésen részt vett és hozzászólt Kiss Károly elvtárs, az Elnöki Tanács titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Az elnökségben többek között helyet foglalt: Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács v. b. elnöke, Szobek András elvtárs országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja. Az első napirendi pontot A tanácsok tevékenysége Békés megyében címmel Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács v. b. elnöke beszámolója alapján tárgyalta a megyei tanácsülés. A beszámoló foglalkozik a községi és járási tanácsok és végrehajtó bizottságok, valamint a megyei tanács és végrehajtó bizottsága tevékenységével, a gazdaságszervező, irányító és kulturális nevelőmunkáyal. Általános tapasztalat, hogy az utóbbi években fokozatosan fejlő, dött a tanácsok gazdaságszerve, ző tevékenysége, kulturális nevelőmunkája és a termelőszövetkezetek megszilárdítását központi feladatként kezelik. Foglalkozott a beszámoló azzal is, hogy a községi tanácsok keveset törődnek a falusi értelmiséggel, nem vonják be őket a munkába, s néhol a községi vezetők jó része bizalmatlan az értelmiséggel szemben. Általános tapasztalat az is, hogy a falun élő értelmiség körében fennáll az elkülönülés a különböző foglalkozásúak között. A járási tanácsok és végrehajtó bizottságok tevékenységéről szólva a beszámoló megállapítja, hogy új módszerek alakultak ki, melyek alkalmassá teszik a tanácsi vezetést a jelenlegi társadalmi, gazdasági és kulturális élet irányítására. A járási tanácsok és végrehajtó bizottságok rendszeresen megtárgyalják a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdéseket. De helyesen foglalkoznak az állandó bizottságok munkájával, melyek igen nagy segítséget jelentenek a tanácsok tömegkapcsolatának kiszélesítésében. A beszámoló foglalkozik még a megyei tanács és a végrehajtó bizottság tevékenységével, valamint meghatározza azokat a feladatokat, melyek a munka további javítását szolgálják. Többek között foglalkozik azzal, hogy tovább kell javítani az ipari vezetés színvonalát, a tanácsi vállalatok munkáját. Fontos feladat a lakosság kommunális ellátottságának javítása. Többek között különös gondot kell fordítania tanácsainknak a J magánerőből történő lakásépítkezések növelésére, a megye ivóvízellátásának javítására, az egészségügyi ellátás megfelelő biztosítására (kórházi férőhelyek növelése, szakrendelések és körzeti orvosi rendelések kiszélesítése). Foglalkozik a beszámoló a kulturális nevelőmunka, valamint az iskolai nevelőmunka további javításának feladataival, a vezetés színvonalának emelésével kapcsolatos feladatokkal, s határozati javaslatokat terjesztett a tanácsülés elé. Az első napirendi pont hozzászólói jórészt a saját munkaterületükön szerzett tapasztalatokkal egészítették ki a beszámolót, javaslatokat tettek a tanácsok munkájának további javítására. Oláh László, a megyei tanácstagok orosházi csoportjának nevében többek között a törvényesség betartásáról, Láda András, az MSZMP szeghalmi járási bizottságának titkára pedig a vezetés színvonalának emeléséről és ennek jelentőségéről szólt. Többek között javasolta, hógy a községi tanácsok jobban támaszkodjanak a falusi értelmiség munkájára, vonják be őket a különböző feladatok elvégzésébe. Ez különösen jelentős a kulturális nevelőmunka színvonalának emelése szempontjából. Nagy Károly országgyűlési képviselő az állandó bizottságok mun. kájáról beszélt és arról, hogy milyen jelentős ezek tevékenysége a tanács tömegkapcsolatának kiszélesítésében. Az ülésen hozzászólt Kiss Károly elvtárs, az Elnöki Tanács titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. Hozzászólásában különösen aláhúzta, hogy a jövőben nagyobb feladat hárul a járási, valamint a községi tanácsokra. Ez éppen a mezőgazdaság Átszervezéséből adódik. Számadatokkal illusztrálta a megye gazdasági fejlődését és ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy éppen ezért ez a fejlődés megköveteli, hogy a tanácsok még jobban végezzék munkájukat. Beszélt a vezetés színvonala emelésének szükséges, ségéről és arról, hogy meg kell erősíteni a tanácsokat. Kiss elvtárs végül a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről beszélt. (A tanácsülés lapzártakor folp* tatta munkáját.) Megkezdődött a MUOSZ kétnapos küldött-közgyűlése Szerdán délelőtt az Építők Rózsa Ferenc művelődési házának kamaratermében megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kétnapos küldött-közgyűlése. A tanácskozáson megjelent Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagja, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetője, Darvast István, az MSZMP Központi Bizottsága agit.-prop. osztályának helyettes vezetője, Naményi Géza, a kormány tájékoztatási hivatalának vezetője, Terényi László, a Nyomdász Szakszervezet főtitkára. Szakasits Árpád, a MUOSZ elnöke mondott megnyitó beszédet. Hálás szavakkal emlékezett meg arról a hathatós eszmei és gyakorlati segítségről, amit a párt és más illetékes szervek nyújtanak a magyar sajtónak, s amely segítség birtokában a magyar újságírók egyre jobban szolgálják országunk és népünk gazdasági, szellemi és erkölcsi megújhodásának, a szocializmus építésének nagy és magasztos ügyét. — Ha munkánkról, feladatainkról beszélünk — folytatta —, nem feledkezhetünk meg az első magyar kommunista újságról, a Vörös Újságról, amelynek egyszeri sajtóterméknél jóval nagyobb jelentősége volt az első világháború utáni forradalmi időszakban. A lap mögött ott állott Kun Bélával az élen a párt akkori, nagyszerű forradalmárokból álló Központi Bizottsága és a fiatal kommunisták harcos gárdája. Éppen az a tény, hogy a Vörös Újság volt az első kommunista újság Magyarországon és zászlaja volt a proletárforradalomnak 1919-ben, teszi indokolttá, hogy ennek a ragyogó kommunista újságnak a születésnapja legyen a jövőben a magyar sajtó napja. Ezután Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára tartotta meg be. számolóját. Bevezetőben megállapította, hogy a szövetség legutóbbi közgyűlése óta a sajtó munkásai is becsülettel helytálltak, s arra törekedtek, hogy hazánk, népünk érdekeinek megfelelően, a párt útmutatásai alapján sajtónk betöltse a kollektív szervező, propagandista és agitátor szerepét. — Fejlődő, művelődő népünk mind nagyobb igényességgel tekint a sajtóra — mondotta ezután —, s ez arra kötelezi a lelkiismeretes újságírót, hogy tovább tanuljon, fáradhatatlanul gyarapítsa ismereteit és szüntelenül keresse, miképpen tudná alkotóképességét politikai és szakmai munkájában még jobban érvényesíteni. Ennek elősegítésére szervezte meg az Újságíró Szövetség a munkáját és ennek szolgálatába állítatta teljes apparátusát. A továbbiakban ismertette a MUOSZ oktatási tevékenységét, a szövetség egyre mélyülő és terebé(Folytatás a 2. oldalon)
