Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-03 / 1. szám

mtií január 3., szerda nepújsáe 3 Megjelent a rendelet a kisiparosok kötelezd nyugdíjbiztosításáról A Magyar Közlöny vasárnapi számában megjelent a kisiparo­sok kőtelező nyugdíjbiztosításáról szóló rendelek Nagy jelentőségű intézkedés ez, amely újabb dolgozó réteget mentesít az öregkor bi­zonytalanságától. Megvalósult a kisiparosok sok évtizedes kíván­sága, hogy öregségük, megrokkanásuk esetén nyugdíjban, elhalá­lozásuk esetén hozzátartozóik ellátásban részesüljenek. A biztosítás minden kisiparosra, háziiparosra és vándoriparosra kötelező. A biztosítás alapján a kisiparos jogosult 1. öregségi nyugdíjra, ha 60. életévét (nő az 55. évet) betöltötte és legalább 10 évi biztosítási ideje van; 2. rokkantsági nyugdíjra, ha munkaképességét legalább kéthar. miad részben elvesztette és lega­lább 10 évi biztosítási ideje van. A nyugdíj folyósításának termé­szetes teltétele, hogy az iparos iparát megszüntesse. A kisiparos halála esetén özve­gye nyugdíjra jogosult, ha az el­halt legalább 10 évi biztosítási időt szerzett. Ellátás illeti meg az el­halt árváját és az elhalt által el­tartott rokkant szülőt is. Rendkívül méltányos esetekben kivételes ellátást kaphat az a kis­iparos, aki a K) évi biztosítási idő megszerzése előtt kénytelen iparát munkaképtelenség miatt feladni. Kivételes ellátás engedélyezhető indokolt esetben az özvegynek is, ha férje a 10 évi biztosítási idő megszerzése előtt hal meg. Az öregségi és rokkantsági nyugdíj összege 10 évi biztosítási idő esetén havi 400 forint. Ez az összeg minden további biztosítási évvel havi 20 forinttal emelkedik. Az özvegyi nyugdíj a férjet meg­illető összeg fele. Ennyi a szülői nyugdíj is. A fenti szolgáltatások ellenében havonta 80 forint nyugdíjjárulékot keil fizetni. Ez a megállapítás rendkívül kedvező, mert 10 éven át fizetett járulék két évi nyugdíj­jal már megtérül. Még kedvezőbb azoknak a hely­zete, akik korábban munkavi­szonyban álltak és ez az idejük nyugdíj szempontjából elveszne. A kisipari biztosítás megvalósulá­sával most mér össze kell számí­tani a munkaviszonyban eltöltött időt és a kisipari biztosításban szerzett éveket, ha a kettő között 5 évnél hosszabb megszakítás nin­csen. Ugyanez az eset, ha a kis­iparos ktsz tagja volt. Lehetőség van arra, hogy az a kisiparos, aki 1962. január 1-én az 50., nő a 45. évét még nem töl­tötte be, nagyobb összegű nyug­díjra biztosíthatja magát. Ezek kétféle biztosítási forma között választhatnak. Az egyiknél 10 év után a nyugidíj havi 600 forint, ami minden évvel 30 forinttal emelkedik. Itt a havi járulék 150 forint Választhatnak továbbá olyan megoldást is, amely 10 év után havi 800 forint nyugdíjat biztosít. Ez esetben havonta 200 forintot kell járulékként fizetniük. A magasabb nyugdíjra való igényt 1962. január 31-ig be kell jelen­teni. A kisiparosok kötelező nyugdíj­­biztosítása 1962. január 1-gyél lép életbe. Hogyan segítik a szarvasiak községük f Békéscsabai Faipari Kisipari Termelőszövetkezet Békéscsaba, Bcrényi út 122. Tel.: 12—09 és 21—88. r Részlegeink fényezett és festett há­lószobabútorokat, kár­­pitosgarnitúrákat és egyszemélyes rekamié­­kat hoznak forgalom­ba a nagykereskedelmi vállalatokon keresztül. Kedves megrendelőinknek és összes ügyfeleinknek eredményes, sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kíván a Békéscsabai Faipari Ktsz vezetősége 735 „Politikánk az egész nép politi­kája; a szocválizrr^ust csak az egész nép építheti fel” — mondotta fel­szólalásában többek között Kádár János elvtárs, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának leg­utóbbi ülésén. E mély tartalmú megállapítás nemcsak annyit je­lent, hogy egyszerűen az összes dolgozó osztályokat mozgósíta­nunk kell a szocialista társadalom építésére. Ennél sokkal többet. Azt, hogy az összes dolgozó osztá­lyokat tömörítenünk kell a szo­cialista társadalom építésére úgy, hogy mindenki a legjobb tudását adja a munkahelyén azért, hogy ez a korszak minél előbb felépül­jön, de úgy is, hogy minél több legyen azoknak az embereknek a száma, akik a nagy célok láttán felbuzdulva arra vállalkoznak, hogy a napi munkájukon túl is segítsék e célok végrehajtását. Az így vállalt önkéntes, társadalmi munka tömegméretűvé válása je­lentősen meggyorsíthatja gazda sági és kulturális előrehaladásun­kat. A társadalmi munka az ellen­­forradalom leverése utáni időben új lendületet vett és ma már mindjobban kezdi átfogni az egész társadalmunkat. Ez kezd jellem­zővé válni Szarvason is. A lakos­ság egyre jobban segíti a külön­böző vívmányok megvalósítását, egyre több azoknak az emberek­nek a száma, akik napi munká­juk mellett részt kérnek az épít­kezésben és a különböző célok megvalósításában. A társadalmi munka kifejezés sokrétű tevékenységet jelent. Az elnevezés nem is a legpontosabb, mert a társadalmi munka kifeje­zés bizonyos vonatkozásban köz­­gazdasági fogalom, ugyanakkor mozgalmi tevékenység kifejtésére is használható. Vagyis ezek sze­rint nemcsak azok érdemlik meg a társadalmi munkás megtisztelő címet, akik a tanács költségveté­sében vagy a községfejlesztési tervében betervezett egészségügyi, szociális, kulturális és más létesít­mények mielőbbi felépítésén fára­doznak, hanem azok a dolgozók is, akik a párt, a népfront, a KISZ, a nőtanács, a községi ta­nács tagjaiként és aktíváiként az üzemekben, termelőszövetkeze­tekben szabad idejüket feláldozva segítenek a különböző feladatok végrehajtásában. Ök is társadalmi munkások még akkor is, ha mun­kájuk eredménye nem mérhető le számokkal. A községfejlesztési tervek vég­rehajtásában különösen sokat se­gít a lakosság. Nemcsak úgy, hogy a tanácstagok ismertetik a köz­ségfejlesztési terveket, és nem­csak úgy, hogy az aktívák kisgyű­­léseken beszélgetnek el azokról a feladatokról, amelyek e tervek végrehajtásában a lakosságra há­rulnak, hanem úgy is, hogy a köz­ség lakói aktívan bekapcsolódnak egy-egy létesítmény építésébe. Köztudottá vált ugyanis az, hogy tanácsaink hatáskörük és saját anyagi eszközeik révén egy sor olyan feladatot tudnak viszonylag rövid idő alatt megvalósítani a lakosság társadalmi összefogásá­val, amelyeket a régi közigazgatás évtizedeken át elhanyagolt. Zöldpázsiton a múltban hiába kérték az ott lakók, hogy a köz­ség építsen óvodát. Meg sem hall­gatták őket. S talán éppen ezért fogadta a lakosság olyan nagy lel­kesedéssel a községi tanács tervét két évvel ezelőtt, amikor a tanács bejelentette, hogy 605 ezer forint költséggel egy kéttantermes mo­dern óvodát építenek. Zöldpázsit lakossága jelentkezett az építke­zéshez, felajánlotta társadalmi se­gítségét. S amikor az óvoda elké­szült, a jelentések kimutatják, hogy több mint százezer forintos társadalmi munkával működtek közre az óvoda építkezésénél a körzet lakói. Hasonló volt a lakosság tettre­­készsége, amikor Szarvas ívóvíz­ellátásáról volt szó. Eddig kilenc artézi kút szolgáltatta a vizet és bizony sokszor volt fennakadás az ivóvíz ellátásában. Az elmúlt években a tanács a községfejlesz­tési tervbe 12 kilométer hosszú­ságú vízvezeték építését tervezte. Ez meg is valósult. Két nyomás­fokozó-berendezés épült és 49 közkifolyó van a vezetéken. Egy új kutat is fúrattak, mely percenként 840 liter vizet ad. A vízellátás megjavítására három év alatt több mint négymillió forin tot fordítottak a községfejlesztési alapból. A község lakói, a nép­front és a tanácstagok mozgósítá­sával 250 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával segítették az ivóvíz bevezetését. 1961-ben különösen jelentős se. gítséget adott a lakosság és az eddigi évektől eltérően kiemelke­dő ez az év. Míg 1960-ban 115 ezer forint értékű társadalmi munká­val segítette a lakosság a külön­böző létesítmények megvalósítá­sát, addig 1961-ben a társadalmi munka értéke 395 ezer forint, Igen sok olyan ember van, aki időt és fáradságot nem kímélve, több száz órát dolgozott társadat mi munkában. S ebben példát mutattak a tanácstagok is. Janu­­rik Mihály, Molcsán János, vala­mint Korbely Mihály szervezésé­vel és személyes példamutatásá­val a zöldpázsiti darálómalom építésénél 612 órát" dolgoztak tár­sadalmi munkával a környező há­zak lakói, melynek értéke 3700 fo­rint. A mentőállomás átalakításá­nál élen jártak az állomás dolgo­zói, Liska János, Vaskor Mihály, Fercsik Mihály és Plesovszki György, akik összesen 710 órát dolgoztak társadalmi munkával, s ezzel mintegy 11 ezer forinttal járultak hozzá a mentőállomás építéséhez. A társadalmi munká­ban példát mutattak az iskolák tanárai és növendékei is. Csupán az általános iskolákban az isko­lák tatarozásával, berendezések és felszerelések pótlásával és ja­vításával 116 ezer forintot taka­rítottak meg a szülők, társadalmi munkájukkal. A gimnáziumban a tanárok vezetésével a tanulók és a szülői munkaközösség tagjai az ajtók és ablakok javításait, tető­sét vállalták és így összesen 74 ezer forint társadalmi munkával hozták rendbe a gimnázium tan­termeit. Az év legkiemelkedőbb eredmé­nye az új művelődési ház építé­sének megkezdése volt. A lakos­ság várakozáson felül sietett a ta­nács segítségére. Az új művelődési ház építésére mintegy tízmillió ío. rintot fordítanak Szarvason. A társadalmi munka szervezését a végrehajtó bizottság itt már a Hazafias Népfront segítségével kezdte meg, s az eredmény az lett* hogy naponta százával jelentkez­tek a község lakói, a különböző vállalatok és üzemek dolgozói, de különösen az iskolák tanárai és tanulói, hogy segítsenek az alapo­zási munkákat előkészítő művele­tek elvégzésében. A mezőgazdasá­gi felsőfokú technikum igazgató­ja, dr. Vincze Ferenc vezetésével száz hallgató, a felsőfokú óvónő­képző intézet igazgatója, Tóth La­jos veztésével pedig tíz főiskolai tanár és az intézet tanulói jelent­keztek, hogy részt vesznek a piac­tér kövezetének felszedésében, ahol a művelődési ház építését megkezdik. A gimnázium tanulói közül ötvenketten vettek részt az első napon a kövek felszedésében. De példamutató lelkesedéssel dol­gozott az Öntözési- és Rizsterme­lő Kutatóintézet 51 dolgozója, a postások, a termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezet, a Talaj­javító Vállalat és más vállalatok dolgozói. A művelődési ház építé­sének megkezdésénél már eddig 14 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a község lakói. Mindezekből azt a következte­tést vonták le a tanács vezetői, hogy a XXII. kongresszus vitái és útmutatásai alapján a létrejött új feltételek nálunk is törvényszerű­en írják elő, hogy a régi — sok esetben a tömeges kezdeménye­zők készségét lebecsülő — vezeté- , si formákat, a már elavult, s a fejlődést hátráltató vezetési mód­szereket el kell vetni. Ehelyett a párt irányításával, a Hazafias Népfront-mozgalomra támaszkod­va a vezetők, a kommunisták pél. damutatásával, a dolgozók széles­körű mozgósításával tovább kell szélesíteni a társadalmimunka­­mozgalmat. Ezzel községünk fej­lődését, lakosságunk egészségügyi, szociális és kulturális szükségle­tednek jobb kielégítését tudjuk elősegíteni. dr. Danáé Mihály Szarvas Békés megye kisiparossága a lakosság szolgálatában Köszöntjük az 1962-es új esztendőt és kérjük, ve­gye igénybe az új esztendőben is Békés megye kisiparosságának szolgálatait. Békés megye minden kisiparosának eredmények­ben gazdag, boldog új esztendőt kíván a Békés megyei KIOSZ titkársága és a Békés megyei KIOSZ adóközössége 693 Újévi köszöntő — külföldről A békéscsabai Vásárhelyi Pál Út-, „Forró szeretettel köszöntjük Híd. és Vlzműópítési Technikum önöket, drága magyar barátaink! Az már évek óta szoros baráti kapcso- alkalmával szívből ki­latot tart a kujbisevi testvertechni- J kummal, valamint az NDK-beli vánunk mindannyiuknak sok bol­­schleusingeni Útépítési Mérnökis,- dogságot, jó egészséget és tanítási kólával. Mindkét testvérintézmény munkájukban nagy sikereket.” meleghangú üdvözletben fejezte ki újévi jókívánságait a csabaiaknak. Az uj esztendő küszöbén a csa- A kujbiseviek távirata szó szerint baií* is elküldték jókívánságaikat így hangzik: külföldi barátaiknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom