Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-03 / 1. szám
1 MÉPÚJSAG 1962. január 3., szerda „Ha lány lesz, akkor is szeretni kell!... A hullámos hajú, rózsapiros arcú igazgató arról nevezetes, hogy hagyon szereti a munkáját és a feleségét. Szép családi életet élt, ifjú feleségével mindent megbeszélt, egyedül egy dologban nem tűrt ellenvetést: ha gyerekük lesz, az fiú lesz és János névre hallgat majd. Az esemény napján is késő estig dolgozott. Mint derült égből a villámcsapás, úgy érte a hír: a feleségénél megkezdődtek a szülési fájdalmak. Amikor a felesége után bezárult a kapu, akkor jutott életében először eszébe: Mi lesz, ha leány lesz! A szép piros férfiarc egyszerre halottsápadt lett. Homloka gyöngyözni kezdeti s pár perc múlva úgy folytak végig arcán a verejtékeseppek, mintha záporeső mosná. Idegesen járt fel-alá a csarnokban. Előbb alig hallhatóan mormogott valamit, később már lépései ütemére szinte ordította: „Ha lány lesz, akkor is szeretni kell! Ha lány lesz, akkor is szeretni kell!”__ Végre közölték' vele, hogy legény született. Most azonban menjen szépen haza, mert mindkettőnek pihennie kell. Mámoros fejjel, csordultig tele boldogsággal sietett haza. Másnap azonban nem mehetett látogatóba, mert az igazgatóságon várták értekezletre. Harmadnap hajnalán kopogott a szülészet ajtaján. Felesége — aki talán soha nem volt még ilyen szép, mint most — csicsergő hangon közölte vele, hogy Sanyikét már be is Íratta a személyazonossági könyvébe. — Micsodaaa? Tiltakozom! — kiáltotta magából kikelve és mindenről megfeledkezve a szelídségéről ismert igazgató. — Jól tudod, hogy Jánost akartam! Miért tetted ezt velem? Jaj, mi-ért? Nem vette észre, hogy a kismamák kuncogva bújnak a takaró alá és a félig nyitott ajtón kiváncsi ápolónői fejek kukucskálnak be, várják az „eredményt”. Amikor végre rájött, hogy ugratják, elnevette magát és szeretettel simogatta meg a felesége homlokát: — Hiszen ha lány lenne, akkor is szeretném ... — ,Ary — Megállás nélkül Szilveszter éjszakáján Szilveszter éjszakáján nagy forgalom volt a mentőknél. Szinte megállás nélkül útban voltak a kocsik, no nem, ne értsük félre, nem az általában ismert ok: a bor, sör, pálinka és egyéb ital túlzott fogyasztása adott munkát a békéscsabai mentőállomás dolgozóinak. Furcsa és talán hihetetlen is, hogy ezen az éjszakán csupán egyetlenegy embert kellett kórházba szállítani azért, mert ivott. A rekordot most nem az italozás utáni gyomormosás vitte, hanem a szülés. Ezen az éjszakán öt kismamához hívták ki a mentőket, akiket a szeghalmi, békési szülőotthonba vittek be. Az első II. <í«j zöszi Annához hajolva megjegyezte: — Nézd, milyen snájdig ma a doki. — Ismered? — kérdezte megélénkülve Anna. — A lágerben mindenki ismerte. Orvos. Nőgyógyász. Ha valakinek kellemetlensége támadt, a dokihoz fordult, és minden rendbejött. Olcsó és specialista__ Egy szuszra hadarta el. De Anna arcára kétkedés ült. Szöszi tovább sorolta, hogy bizonyítsa jólértesültségét. — Otthon becsukták miatta. A lágerban is ráfizetett egy asszony, aki nem várta meg, amíg a doki teljesen kijózanodik ... — Te mióta ismered? — Volt már vele dolgom__ még otthon — válaszolta Klári és felhajtotta a maradék Coca Colát. Mozdulata elárulta, hogy már nem értékeli sokra a disszidált orvost. Valóban: amikor a nickelsdorfi lágerban futólag találkoztak, régi ismerősként üdvözölték egymást. Az orvos sokat csevegett Klárival, s a női barakk lakói között hamarosan elindult körútra egy finom kis pletyka a disszidált lányról és a disszidált orvosról. A pletyka körbejárta a lágert: ittf elvettek belőle, ott hozzátettek, mindenki tovább színezte saját fantáziája szerint. Mire az orvos fülébe eljutott, kerek kis mese lett belőle, de ügyet sem vetett rá, nevetve legyintett. Klári közben Bécsbe került, lokálokban, éjjeli mulatókban keresett, s talált is szerenszülőmamához Körösladányba hív. ták ki a mentőket. Tasi Bélánénak ez volt a tizedik szülése. Pontosan éjfélkor ugyancsak szülőmamához hívták ki a mentőket, de akadt kismama újév első órájában is, akit a gyulai kórház szülészeti osztályára szállították. Éjfélig ósz. szesen 12 hívásra zúgott fel a motor a mentőállomás udvarán, 12 alkalommal mentek ki, hogy segítsenek a betegeken, életet mentsenek. Amíg mások szórakoztak, a merftőállomás Írót inspekciós dolgozója szinte pihenés nélkül dolgozott, így köszöntötte az új évet. Ónodvári Miklós: Társadalmi bizottság alakult a cigány-kérdés megoldására December utolsó napjaiban társadalmi bizottság alakult a kétszázezer magyarországi cigány sorsának rendbetevósére. Részt vesz a bizottságban a Minisztertanács és az Országos Tervhivatal képviselője, a belügyi, a honvédelmi, pénzügyi, művelődésügyi, egészségügyi, építésügyi, könnyűipari minisztériumok egyegy felelős megbízottja, ezenkívül a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a KISZ-nek, a Magyar Nők Országos Tanácsának, a SZOT-nak, a Termelőszövetkezeti Tanácsnak, a Magyar Vöröskeresztnek egy-egy felelős munkatársa is. A bizottság összehívását, feladatainak kialakítását alapos tapasztalatgyűjtés, sokoldalú felmérés, mélyreható vizsgálódás előzte meg. Mindezek alapján az illetékesek arra a megállapításra jutottak, hogy a magyarországi cigányságnak ez ideig körülbelül csak egyharmada illeszkedett be teljes mértékben a magyar társadalomba; a másik kétharmada csak az első lépéseket teszi a beilleszkedés útján, vagy még a letelepedésig sem jutott el. Ezek számára intézményesen kell biztosítani jogot, lehetőséget és segítséget ahhoz, hogy előítélet és megkülönböztetés mentesen fektethessék új alapokra életüket. A beilleszkedési folyamatot három fő vonatkozásban kívánja elősegíteni és akadálymentessé tenni a cigány-kérdéssel foglalkozó társadalmi bizottság. Az első és legfontosabb, hogy a munkaképes korban levő cigány-lakosság eredeti lakóhelyén munkához jusson, «»»♦♦»»♦♦♦ >mt»> »<«( » >>< m » « m mm mm esét. Amikor pedig egy véletlen találkozás itt is összesodorta őket és Horváth doktor beszámolt a lágerben költött meséről, mindketten jót mulattak. Ez a történet épp olyan messze állt az igazságtól, mint amilyen távol álltak ők egymástól. Klárinak azóta is, egy percig sem jutott eszébe, hogy hálóját az orvosra is kivesse... A könnyűvérű nőcske sokkal pénzesebb férfiakra vadászott, s amikor a szemüveges orvos egyvonalba ért vele, csak közömbös pillantást vetett feléje. — Pá, kicsikém — súgta halkan, gunyorosan kuncogva és tekintetét ismét a franciára fordította. Hátha ... ami nem sikerült Annának, sikerül talán neki. Az orvos nem hallotta a lányok beszélgetését. A recsegő Wurlitzer és a tiroliak okozta hangzavarban amúgy is nehéz volt eligazodni. Egy üres sarokasztalhoz ült, kopott velúr kalapját hanyag mozdulattal a székre dobta, a pincértől gint rendelt, egy hajtásra kiitta és elgondolkozva bámult az üres pohárba. Arckifejezéséről ítélve olyannak tűnt, mint aki embert ölt, vagy most készül erre a lépésre. A körülötte zajló kávéházi életről nem vett tudomást, gondolataival volt elfoglalva, amelyek úgy kergették, űzték egymást agyában, mint gátjait vesztett zúgó folyam habjai. Az ital mámoros kábulatba ejtette, keze ökölbe szorult, máskor egész teste elernyedt azoktól a gondolatoktól, amelyek nem hagyták nyugodni, s amelyek egymással versengve szinte kiabáltak agyában: „énrám hallgass, énrám hallgass!” Tekintetével Elzát kereste. Sejtette, hogy nem jön el és meghiúsul az ábrándosán kiszínezett randevú. De titkon, a szíve mélyén mégis reménykedett: hátha eljön! Délután felhívta. Elza lakása nem felelt. Csigalassúsággal telt el az idő estig. Az utcákat rótta. Az óráját ötpercenként megnézte, s újra összerakosgatta a legutóbbi találkozás emlékeit. Más gondolatok viszont azt sugallták, hogy jobb lenne, ha felállna és elfutna innen, amíg nem késő. Hiszen azt se tudja voltaképpen, ki ez a lány és mi rejlik Elza közvetlensége és barátsága mögött. — Nincs pénzem, reménytelen a jövőm. Mint az űzött vad, úgy futkosok a világban, menekült orvos vagyok, alig néhány schililletve egyenlő elbírálás alapján kapjon módot otthon-alapításra, letelepedésre. Az ország néhány termelőszövetkezetében azzal segítették a cigánycsaládok letelepedését és beilleszkedését, hogy élelmiszerelőleget adtak a szorgalmasan dolgozóknak, legyen miből kitartaniuk a zárszámadásig. A jó példák szórványosan ugyan, de mégis azt mutatják, hogy ha a helyi vezetők felismerik a cigányság beilleszkedésének jelentőségét, módot is találnak a folyamat elősegítésére. A tennivalóik másik két nagy csoportja egészségügyi és kulturális vonatkozású. A cigány-települések egészségügyi viszonyainak megjavítása érdekében intézkedések történnek majd a kommunális ellátás megjavítására, messzibb távlatokban pedig el kell jutni oda, hogy a cigányság ne elkülönült településekben éljen. Előreláthatóan még 1962 első felében megindul a felnőtt cigányság szervezetteb, tömegesebb kulturális nevelése, nagyszámú alapismereti tanfolyam meg-, szervezése, nagyon közérthető, ismeretterjesztő és felvilágosító előadás-sorozatok „házhoz szállítása”. (Ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol elsősorban a cigányság számára rendeznek előadásokat, ott szívesen részt vesznek, ellenkező esetben visszahúzódnak.) Külön feladatot jelent majd az iskolaköteles korú gyermekek teljes számú beiskolázása és a veszélyeztetett környezetű gyermekek állami gondozásba vétele. A társadalmi bizottságban részt vevő állami intézmények és társadalmi szervek 1962 február derekára készítik el külön-külön munkaterveiket, amelyeket a bizottság egyeztet a keresztintézkedések kiküszöbölése, s az esetleges hézagok elkerülése érdekében. Az első határozott intézkedések betartásának ellenőrzése után sor kerül egy távlati terv kidolgozására is, amely évekre meghatározza a tennivalók irányát. Rádió- és teievízió műsor 1962. JANUAR 3., SZERDA KOSSUTH RÁDIÓ: 8.10 Reggeli hangverseny. 9.00 A harangok nem hallgatnak el. 9.20 Könnyű zene. 10.10 Üttörőhíradö. 10.30 Napirenden. 10.35 Operarészletek. 11.25 A Szabó család. 12.15 Népi zene. 13.00 Válaszolunk hallgatóinknak. 13.15 Szabad szél. 13.40 Papírhullámok. 11.00 Heti zenés kalendárium. 15.10 A róka és a cinke. 15.23 Szív küldi. 16.25 A barátság hullámhosszán. 16.35 Kórusok. 17.15 Szovjet népek zenéjéből. 17.30 Az élettárs. 18.36 Közvetítés Londonból. 19.05 Esti beszélgetés. 19.20 Bramhs: ni. szimfónia. 20.25 Tánczene. 21.10 Kulturális Krónika. 21.25 Közvetítés Torinóból. linggel a zsebemben. Mit akarhatok én Elzától, ettől a titokzatos nőtől, akinek pénze, autója, egzisztenciája van, akinek olyan sok barátja van ... S mit kaphat tőlem Elza? Mit akarhat hát? Ki ő? Óh, mennél jobban ismerem, annál jobban látom, hogy milyen keveset tudok róla. Ezek a gondolatok nem hagyták nyugodni. Űjra meg újra visszatértek. Észre sem vette, hogy egy távolabbi asztalhoz két férfi ült le és minden mozdulatát figyelik. Máskor is megfigyelték már. Azt sem vette észre. Két hónap óta tervszerűen követik, számontartják és valahol egy sárga fedelű dossziéba bejegyzik minden lépését. Emberek hajolnak a dosszié fölé, tanulmányozzák, vizsgálják egyéniségét, vitatkoznak fölötte. Valaki már nagyon sürgeti, hogy közelebb kerüljön a megoldáshoz és eldöntsék végre, érdemes-e vele foglalkozni, lehet-e még rá számítani? Másvalaki viszont igyekszik ezt megakadályozni. Kicsoda az egyik és mit akar a másik? Ezt sem tudja! Minderről semmit nem tud; ebben a világvárosi rengetegben, a milliós tömegben sokkal elveszettebbnek hitte magát, álmodni sem merte, hogy valahol számon tartják, féltő gonddal vigyáznak rá. Eszébe sem jutott, hogy az amerikai hírszerző központ titkos ügynökei hálózzák körül, s csak az alkalmas pillanatra várnak, hogy mint a polip, feléje nyújtsák csápjaikat és megmarkolják. (Folytatjuk.) 23.00 Népi zene. 23.30 Respighi: H-moB szonáta. 0.10 Könnyű zene. PETŐFI RADIO: 14.15 Künnyü zene. 14.40 Orosz nyelvlecke. 15.00 Kamarazene. 16.05 Ősállatok nyomában. 16.25 Tánczene. 17.15 Élő világirodalom. 17.55 Petrovics Emil: Fuvolaverseny. 18.05 Operettrészletek. 18.35 Csodás jóslatok. 19.05 Az Amazon-menti indiánok dalai és népszokásai. 19.53 Orvosi tanácsok. 19.40 Falurádió. 20.00 Közvetítés a pécsi Nemzeti Színházból. Glória. 22:07 Operarészletek. 22.20 Sporthiradó. 3273$n Tánczene. a televízió műsora: 17.30 iskolások műsora. 18.30 TV világhíradó. 18.45 Tanuljunk oroszul. 19.00 Delibes: Coppelia. Közvetítés az Erkel Színházból. 22.00 Hírek és a TV világhíradó ismétlése. niuiiiiHiiiimiimiiimiiiiiiiiiiHni SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba December 28—január 3: Nagyravágyó asszony. K.: h. 6, 8; v. 4, 6, 8. BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Január 2—3: Körhinta. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. TERV MOZI, Békéscsaba. December 31—január 3: Serdülő lányom. K. h, fél 6, fél 8, vas. fél 4, fél 6, fél 8. . BÁSTYA MOZI, Békés. Január 4—6: Állami Aruház. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. SZABADSÁG MOZI, Gyonia. Január 1—3: Alomrevű. Kezdés h.: 7. v.: 3, 5, 7. PETŐFI MOZI, Gyula. Január 4—7: Jó utat autóbusz. K. h.: 5, 7, v.: 3. 5, 7. ERKEL MOZI, Gyula. Január 1— 3: A piros autó utasai. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI, Mez^KO- váoshába. Január 1—3: Kalandor. K. h.: 7, v.: 3, 5, 7. PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Január 4—9: Két félidő a pokolban. K. h.: fél 6. fél 8, v.: fél 4, féd 6. fél 8. BÉKE MOZI, Orosháza. Január 2— 3: Küldetés Bahcsiszerájba. Kezdés 7. v.: 3, 5, 7. PETŐFI MOZI, Sarkad. Január 1—3: Kobra-akció. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Január 1—3: A vak muzsikus. K. h.: 5, 7, v.: 3, 5. 7. ADY MOZI, Szeghalom. Január 1—3: Hármasok szövetsége. K. h.: 7, v.: 3, 5, 7. DÓZSA MOZI, Tótkomlós. Január 1—3: Milliók keringője. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8. SZABADSÁG MOZI, Vésztő. Január 1—3: A mi édesanyánk. K. h.: 7, v.: 5, 7;
