Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-27 / 22. szám

1962. január 27., szombat NtpúJsAa 3 Megjutalmazta az FM az őszi munkaverseny kezdeményezőit Január első napjaiban beszá­molt lapunk arról, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága öt­venezer forintot osztott ki a szarvasi és gyomai járások által kezdeményezett őszi betakarítási és vetési versenyben legjobb ered­ményt elért termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozói között. Többek között az örménykúti Pető­fi Tsz 12 ezer, a mezőberényi Dó­zsa Tsz 8 ezer, a méhkeréki Bal­­cescu Tsz 5 ezer, a Mezőberényi Gépállomás Bányász-brigádja 3500, a Mezögyáni Gépállomás Lő­­vei-brigádja 2500_ a Gyomai Gép­állomás 4500, a Sarkadi Gépállo­más 3500 forint jutalomban része­sült. Az őszi versenyben legkiválóbb eredményt elért Szarvasi Gépállo­mást, kertészszigeti Dózsa, end­­rődi Űj Barázda Termelőszövetke­zeteket a Földművelésügyi Mi­nisztérium jutalomban részesítet­te. Az ország legjobb 17 termelő­­szövetkezete 1—1 televíziókészülé­ket és oklevelet, 23 tsz-tag 9—9 napi moszkvai tartózkodást kapott jutalmul. Megjutalmazott az FM három megyei gépállomási igaz­gatóságot, 15 gépállomást, három megyei mezőgazdasági osztályt és 14 járási mezőgazdasági osztályt. A versenykezdeményező szarvasi és gyomai járás mezőgazdasági osztálya külön jutalomban része■ sült, és 5—5 dolgozójuk kapott jegyet moszkvai kirándulásra. Tisztasági körúton a MÁV-ná! Miért piszkosak a vonatok? Többször érkezett panasz, de ma­gam is tapasztaltam, hogy a vasűti kocsik nem mindig felelnek meg a higiénia előírásainak. Ezzel kapcsolatosan beszélgettünk a békéscsabai vasútállomáson Nagy Sándor műszaki szolgálatvezetővel. — Menjünk talán és nézzük meg a jelenleg benn álló szerelvényeket — javasolta. Először a Békéscsaba—Budapest között közlekedő személyvonatra szálltunk fel. Közben elmondotta, hogy naponta körülbelül 220 kocsit takarítanak ki. Ezek közül 46 ko­csiban nagytakarítást végeznek. Ez­után megnéztük, mi a helyzet a va­lóságban. A pámás kocsi egyik fül­kéjében szinte ömlött a por a plüss­­ről. Ki a ludas? — Sajnos, ez így van — mondot­ta Nagy elvtárs. — Ezeket a kocsi­kat mi nem takarítjuk. Azaz csak kiseperjük és letöröljük. Ez a bu­dapesti MAV-hoz tartozik. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy a kocsi­kat porosán, piszkosan engedik ki. Itt van például az olajozás. Mi álta­lában a helyi kocsikat 2—3 heten­ként lekezeljük, de a budapesti ko­csiknál talán hónapok is eltelnek, míg olajozzák a padlót. Így termé­szetesen poros, és bizony az utasok sokszor jogosan panaszkodnak, hogy a ruhájuk piszkos lesz az ülés­től. Közben beérkezett a szegedi sze­mélyvonat, amely 50 percig áll Bé­késcsabán. A takarítónők a szó szo­ros értelmében megrohanták a vo­natot. — Bizony, az idő kevés a takarí­táshoz — mondotta Demetemé. — Tessék csak nézni: a másik kocsiba már szállnak fel az utasok, most ott hogyan takarítsunk? Nagy elvtárssal végigmentünk a szerelvényen, ami már tömve volt utasokkal. Elszórt cigarettavégek:, papírcsomók és almacsutkák „tar­kították” a padlót. — Na tessék. Az utasok is hibá­sak, hogy a kocsik ilyen: k'' ■ Minden dohányzófülkéb n —m Íi3- muzó. Sajnos, sokan nem használ­ják. Többször tapasztaljuk, hogy egy-egy hamuzóban nincs cigaret­­tavóg, annál több van a padlón. Az utasok is... A következő fülkében vagy ha­tan ültek. Egy férfi, aki az ablak mellett foglalt helyet, csirkecombot evett. Amikor a csontról elfogyott a hús, óvatosan körülnézett, majd zöupsz, be a pad alá. — Kérem, ez nem helyes — szólt Nagy elvtárs az utasra. — Többször panaszkodnak önök, hogy a kocsik piszkosak. Képzelje el, mi lenne, ha minden utas így csinálná. — De hát hova tegyem — hábo­rodott fel a férfi. — Nincs szemét­­gyűjtő, a csikktartóba pedig nem fér. — Bocsánat — szóltam közbe. — Véleményem szerint van megoldás. Csomagolja be, és rakja vissza a táskájába. — Sajnos, ezt nem minden utas érti meg — szólt Nagy elvtárs. — Kissé hihetetlen, de sokan nem sze­retik betartani a tisztaságot. A gyulai motorvonaton is széjjel­néztünk. Az egyik fülkében a bőr­ülésen két lábnyom éktelenkedett. Egy másik ülésen véglghúztam a tenyerem, mondanom sem kell, hogy fekete lett a piszoktól. — Ezt még ezután takarítják. Bár itt, ahol a kályha van, nehéz tisztán tartani a kocsit. Ezeknek a fülkéknek az is hibájuk, hogy nem gőzfűtésesek, hanem kályhával me­legítik. S az már tudvalevő, hogy a tüzelés piszokkal jár. Közben már jöttek is a takarítók. A partőrlő ru­hát — amint megfigyeltem — csak nagyritkán rázták ki. így az egyik ülés porát rátőrőlték a másik ülésre. Halló, Budapesti Nagy elvtárs az irodájában még a következőt mondotta el: — Sajnos, a budapesti elvtársak úgy látszik nem szeretik, és nem tesznek eleget a higiéniai követel­ményeknek. Többször írtunk már levelet, hogy piszkosak a kocsik. Olyan eset is előfordult, hogy 8— 10 kocsit világítás nélkül közle­kedtettek. Vagy 3—4 kocsiban nem volt jó a fűtőberendezés. Ml ezeket a kocsikat bárcáztuk. de meglepe­tésünkre másnap ugyanígy küldték vissza. — Itt Csabán hogyan tisztítják a párnás kocsikat? — Leszedjük az ülést, és kinn ki­poroljuk. Ez a kis rövid! séta azt bizonyít­ja, hogy Békéscsabán a MÁV igyek­szik mindent megtenni a kocsik tisztaságáért, bár néha előfordul ná­luk is, hogy nem a legtisztábban en­gedik ki a kocsikat. ... No, és az utasok is .... Jantyik Tibor Meghosszabbították a telvételt a felsőfokú mezőgazdasági technikumok levelező tagozataira A nagy érdeklődésre való te­kintettel a felsőfokú mezőgazda­­sági technikumok levelező tago­zataira és előkészítő tanfolyamai­ra való jelentkezés határidejét a Földművelésügyi Minisztérium 1962. február 10-ig meghosszabbí­totta. Az új jelentkezési határidő­re való tekintettel a felvételi vizsgákat 1962. február 26-ig tartják meg az intézmények. Erre az évre csaknem ötmillió baromfi keltetését vállalták megyénk keltetőállomásai A háziasszonyok gyakran te­szik fel a kérdést: mikor lesz már sok és olcsó baromfi, mert bizony, a piacra elég keveset visznek ki és elég drágán adják el. No, de egye­lőre nem is olcsó mulatság ba­romfit nevelni sem a közös, sem a háztáji gazdaságokban. Me­gyénkben ugyanis főleg a kistestű, gyenge tojástermelésű parlagi tyúkfajta van élszaporodva, s elég kevés az olyan, mint a hemp­­sirei, a ródizlandi és más nagyobb, több tojást termelő s ezáltal gyor­sabban is szaporodó fajta. A megye második ötéves tervé­nek célkitűzéseiben többek kö­zött szerepel a parlagi tyúkfaj­ták nemesítése és általában a nagyobb testű, magasabb tojásho­zamú fajták szaporítása. A ter­vezet szerint 1965-re megyénk ter­melőszövetkezetei és háztáji gaz­daságai mintegy 1 900 000 törzs­­baromfi-állománnyal rendelkez­nek, s az évi tojástermelést dara­bonként 100-ra növelik, a mosta­ni 88 helyett. Minden bizonnyal érdekli a la­kosságot az is, hogy mennyi lesz a tojás és a baromfi 1965-ben, de egész biztosan arra is kíváncsiak, hogy ebben az évben mennyi csir. kehús és tojás kerül a fazékba. Nos, a megye keltetőállomásainak növekszik a kapacitása, hiszen működésbe lépett egy hatgépes keltetőállomás Gyulán, s még az év első felében üzemelni kezd a most létesítendő mezőkovácsházi keltetőállomás is. Tavaly me­gyénkben 2 605 000 csibét, 250 000 pulykát 34 000 kacsát és 19 000 li­bát keltettek a keltetőállomások. Erre az évre viszont több mint 4 millió csibe, továbbá 900 ezer da­rab pulyka, kacsa és liba kelteté­sét vállalták. Megyénk termelőszövetkezetei mái- javában nevelik a csibéket, hiszen például a békéscsabai kel­­tetőállamásról novemberben és decemberben csaknem 73 ezer, januárban a gyomai keltetőből 100 ezer, a gyulai keltetőből pe­dig 20 ezer naposcsibét vittek ki a termelőszövetkezetek. A leg­több helyen jó férőhelyeket készí­tettek a téli csibeneveléshez. Pél­dául az orosházi Törekvő Terme­lőszövetkezet is 2500 darab csibét vitt ki december vége felé, s a csibék már 50—60 dekások. Jól gondozzák a kivitt négyezer da­rab csibét a gádorosi Petőfi Tsz­­ben is, ahol szinte minimális az elhullás. Ezzel szemben előfordul még olyan eset is, mint a sarkad­­keresztúri Hunyadi Tsz-ben. Egy újonnan épült, frissen tapasztott, tehát nedves, nyirkos helyiségbe vitték decemberben a csibéket, s mire a keltetőállomás szaktanács­­adója kiment, csaknem fele el­pusztult. A szaktanácsadó javas­latára egy másik épületbe szállí­tották át a még megmaradt csibé­ket, s azóta szinte alig van elhul­lás. Már többször szó esett arról, hogy a csibenevelés csakis meg­felelő helyen és megfelelő szak­­szerűség mellett kifizetődő, de úgy látszik, hogy egyik-másik termelőszövetkezet még mindig a saját kárán tanul. Pedig volt már elég sok lecke, most már jó volna, hogyha a keltetőállomások által ez évben, s az ötéves terv többi éveiben keltetett csibék nagy ré­széből hús és törzsbaromfi lenne. Annál is inkább, mert például megyénk az elmúlt évben sem adott annyi vágóbaromfit, mint amennyit a népgazdaság várt tő­le, vagyis az arányszámnak mind­össze 86,3 százalékát teljesítette, s tojásból is adós maradt több mint egymillió darabbal. Ennek persze a különböző baromfivész is oka volt, de oka volt az is, hogy például a termelőszövetkezetek csak egy kisebb hányadát adták a vágóbaromfinak és a tojásnak. A megyében tavaly felvásárolt 53 millió tojásból a termelőszövetke­zetek közös gazdaságai mindössze egymillió 300 ezer darabot adtak. Ez nem is csoda, hiszen törzs ba­romfiállományuk még a 200 ezer darabot sesm éri el, s a terv szerint 1965-ben is csak 350 ezer törzs­baromfival rendelkeznek majd megyénk termelőszövetkezetei, a megyében tervbe vett egymillió 900 ezer darabból. A felvásárlók­nak tehát főleg a háztáji gazdasá­gokra kell támaszkodniok mind a vágóbaromfi, mind a tojás fel­vásárlásában, viszont a háztáji baromfinevelést jelentősen előse­gíti az, hogy az ez évre tervezett csaknem ötmillió naposbaromfi­ból több mint kétmilliót a háztá­ji gazdaságok kapnak meg. Hasznos tudnivalók Fegyelmi döntés a munkaviszony megszűnése után otthonok mezőgazdasági szakköny­­veket vásárolnak a községi könyv­tárak számára. A rendező bizottság elhatározta, hogy ezüstkalászos tan­folyamokon, gazdasszony-körőkben és más összejöveteleken is megszer­vezik a mezőgazdasági szakkönyv­kiállítást és vásárt. Mezőgazdasági könyvhónap megyénkben Csütörtökön, január 25-én ülése­zett a mezőgazdasági könyvhónap megyei rendező bizottsága. A meg­beszélésén kidolgozták és egyeztet­ték a könyvhónap terveit, program­ját a járási rendező bizottságok el­gondolásainak figyelembe vételével. A tervek szerint a február 1-től 28-ig tartó mezőgazdasági könyvhó­nap idején többek között Gerlán, Újkígyóson, Gyulán és Békéscsabán budapesti mezőgazdasági szakírók meghívásával könyvankétokat ren­deznek, egyes termelőszövetkezetek­ben pedig könyvvásárt, mezőgazda­­sági előadásokat és filmvetítéseket. Már kidolgozták annak a szellemi vetélkedőnek a programját is, me­lyen termelőszövetkezeteink fiatal­sága vehet részt, és mezőgazdasági szakismeretben mérheti majd össze tudását. Érdekes pontja az elgon­dolásoknak az a több községben megrendezésre kerülő könyv-bál, melyeken könyvsorsolás lesz, a tisz­ta bevételből pedig a művelődés! Az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatala után a munkaviszony megszűnése a fegyelmi eljárás to­vábbfolytatását nem akadályozza, a jogorvoslatot úgy kel! elbírálni, mintha a munkaviszony nem szűnt volna meg. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a jogerős fegyelmi határozat hatá­lyon kívül helyezése után új fegyel­mi határozat hozatala szükséges. Ha a dolgozó a fegyelmi vétség elkövetése után más vállalathoz ke­rül, az Mt. V. 190. paragrafusában említett három hónapos elévülési időt attól az időtől kell számítani, amikor a fegyelmi vétség elköve­téséről annak a vállalatnak az igaz­gatója szerzett tudomást, amelynél a dolgozó a fegyelmi vétséget el­követte. Az Mt. V. 185. paragrafus (2) bekezdése szerint ugyanis a mun­kaviszony megszűnése után a fe­gyelmi eljárást az új munkahelyen csak az előző munkahely igazgató­jának javaslatára lehet lefolytatni. Ilyen javaslattal pedig nem élhet, ha a fegyelmi vétség elkövetéséről már több mint három hónapja tud. Üzembe helyezték az ország legnagyobb teljesítményű elektronikus számológépét A MÁV Gépesített Adatfeldolgozó Főnökségénél megkezdték a kísérleti munkát a francia Bull cég által gyár­tott nagy teljesítményű elektronikus számológéppel. Fuvardíj-számfejtés és számlázás lesz majd a gép feladata* Néhány jellemző adat: a gép másod­percenként 1500—3000 számítási műve­letet végez. A bonyolult szerkezetben 16 ezer darab germanium dióda és több mint 800 elektroncső van« (Mn-foto—Tormai Andor felv.) IS traktora és a körösladányi Új Az utóbbi években jelentősen megszaporodott az 5200 holdas kö­rösladányi Üj Barázda Tsz géppark­ja. Jelenleg 15 traktorral és vonta­tóval, köztük egy Belorusz, két Utos, egy DT és egy Szuper-Zetor­­ral, továbbá két négy és fél tonnás vontatója van Barázda Tsz-nek teherautóval rendelkezik a termelő­szövetkezet. A gazdálkodás irányí­tásának megkönnyítésére december végén egy Warszawa-gyártmányú személygépkocsit is vásárolt a ter­melőszövetkezet. Építtetők, figyelem! Értesítjük Sarkad és a sarkadi járás lakosságát hogy az 1962. évi építkezéseket már most jelentsék be szövetke­zetünknél, hogy igényeiket fel­mérhessük, valamint megfelelő anyagról és a szükséges munka­erőről gondoskodhassunk. A lakosság megrendeléseit soron kívül elvégezzük! Bizalommal keresse fel szövetkezetünket! Sarkadi Építőipari K. Sz. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom