Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-17 / 297. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara 60 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. DECEMBER 17., VASÄRNAP AZ MSZMP MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM. 397 SZÁM Csempe és megbízói Befejeződött az országgyűlés ülésszaka c. A törvényjavaslatot a Szolnok képviselők nevében örömmel ü&megyei képviselők nevében elfogadta. vözölte a törvénytervezetnek azoHallgassuk csak meg, milyen fennhéjázó hangon kérkedik Csőmbe, a belgák katangai bábja: „Lumumba megbukott, és én megkaparintottam az ő bőrét. Ileo és Bomboko foglyul ejtett engem Coquilhatville-ben, és már-már azt hitték, hogy a markukban vagyok, mégis felszarvaztam őket. Aztán Hammarskjöldre került a sor, akit megbüntetett az isten csakúgy, mint vadállati ENSZ-ka- tonáit, akiket az én csendőreim alaposan megvertek. De ez még nem minden. Mobutu tábornok általános támadást indított Katanga ellen, s ez két nap alatt összeomlott. Katangába mindenkinek beletörik a foga. Olyan veszedelmes átka az ellenségeinek, akárcsak Tut-Ank-Ammon fáraó kincsei: aki hozzányúl, az elpusztul!” Vajon miért olyan magabiztos a dolgában ez a politikai kalandor? Mert jól tudja, hogy teljes mértékben élvezi a belgák, de a franciák és az angolok támogatását is. Hogy a belgák miért támogatják, azt mindenki rögtön megérti. Az Union Miniere-nek, a legnagyobb katangai tőkés vállalkozásnak a tízmillió belga frankos kezdő tőkéje 1906-i alapítása óta 1960- ig nyolcmilliárd frankra emelkedett, tehát pontosan nyolcszázszorosára nőtt. Ez a mammutvállal- kozás 1955-ben több mint kétezer európai és több mint 21 ezer kongói munkást dolgoztatott. Foglalkozik uránium-kitermeléssel (Ka- tangában van a nem-szocialista világ legnagyob uránium-lelőhelye (rézzel). Az Union Miniere 1960- ban háromszázezer tonna rezet termelt, és ezzel harmadik helyre került a nyugati tőkések listáján: ezenkívül kobalttal, cinkkel, rádiummal, germániummal, kadmi- ummal és különböző nemes fémekkel is. De vajon miért támogatják Csombét a franciák? Többek között azért, mert az Union Miniere vállalkozás részvényeinek 25 százaléka a francia tőkések kezében van, tehát a katangai üzletből jócskán kiveszik részüket a franciák is. Nekik is érdekük, hogy ez a mammutvállalkozás továbbra is magas jövedelmet biztosítson gazdáinak. Persze az angolokat is mindenekelőtt üzleti érdekek fűzik Ka- tangához. Az Union Miniere-ben éppúgy, mint a legtöbb katangai üzleti vállalkozásban ott vannak az angol monopoltőkések is. Az úgynevezett Tanganyika Concession Limited nevű angol tőkés vállalkozás valóságos testvérvállalata az Union Miniere-nek, számos üzletet közösen bonyolítanak le, elválaszthatatlanul összefonódtak egymással. Az angoloknak, de különösen az Afrikában ugyancsak tevékenykedő tanganyikai, észak- és dél-rhodesiai ultráknak régi dédelgetett tervük, hogy Katangát valamilyen formában állami vonalon is összekapcsolják a vele határos angol gyarmatokkal. Nos, ahol olyan óriási profitlehetőségek vannak, mint Katangá- ban, természetesen nem marad« hatnak ki az üzletből az amerikaiak sem. Sőt amerikai cégek már régóta tevékenykednek Kongóban. Az amerikaiak azonban úgy szeretnék feltüntetni magukat, mint akiknek semmi közük sincs a gyarmatok vagy a volt gyarmatok népeinek kizsákmányolásához. Sőt, az Egyesült Államok nagyon szeret a gyarmati népek felszabadítójának, támogatójának szerepében tetszelegni. Éppen ezért az Egyesült Államoknak nagyon kapóra jött az ENSZ-csa- patok kongói akciója, s az amerikai kormány felhasználva az Egyesült Nemzetek Szervezetének apparátusára gyakorolt befolyását, elsősorban Hammarskjöld volt főtitkár útján saját érdekei szerint irányította az ENSZ-csapatok egész kongói tevékenységét. Manapság ugyan nem pontosan ugyanaz a helyzet, mint — mondjuk egy évvel ezelőtt, mert U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára már másképpen értelmezi a felelősségteljes tisztségéből származó jogokat és kötelességeket, mint elődje. Annyi azonban kétségtelen, hogy az ENSZ-csapatok kongói főparancsnokságát ma is ugyanazok a személyek irányítják, mint Hammarskjöld idején, s tegyük hozzá, jórészt ugyanabban a szellemben is. Ez két vonalon is megmutatkozik. Egyrészt úgy, hogy bizonyos ENSZ-körök New Yorkban is, Léopoldvilleben is nem győzik hangsúlyozni az ENSZ jelenlegi katangai fegyveres akciójának nagyon is korlátozott céljait, tehát azt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének csapatai semmiképpen nem akarják eltávolítani helyéről a katangai diktátort, és nem akarják veszélyeztetni a katangai tartományi kormány helyzetét. Másodszor pedig arra is rá kell mutatnunk, hogy a kongói nép leghaladóbb rétegeit képviselő Gizen- ;a-féle stanleyvillei csoportosulás fegyveres ereje Lundula tábornok vezetésével néhány héttel ezelőtt hadjáratot indított Katanga felszabadítására, s ez a hadjárat Észak- Katangában jelentős sikereket ért el. Hogy Lundula csapatai nem tudtak tovább hatolni Elisabeth- ölle — Katanga fővárosa — felé, annak az volt a fő oka, hogy az ENSZ kongói főparancsnoksága gyorsan csapatokat küldött, amelyek elzárták Lundula útját, és szinte falat húztak Lundula előnyomuló és Csőmbe hátráló csapatai között. Az ENSZ tehát — magyarán szólva itt is Csőmbe segítségére sietett. így áll tehát jelenleg a kongói helyzet. Ha összehasonlítjuk — mondjuk az egy évvel ezelőttivel, kétségtelenül tapasztalható, hogy bár a volt gyarmatosítóknak még mindig sikerült megőrizniük pozícióik jelentős részét Kongóban, mégis a kongói kérdés közelebb került a végleges megoldáshoz. Nem vitás, hogy ez a megoldás végül is a jövőben — s minden valószínűség szerint nem is a távoli jövőben — az lesz, hogy Csőmbe és bandája végleg letűnik a színről, s a gyarmatosító hatalmak elvesztik a kongói csatát. Az országgyűlés /szombati ülésén folytatta a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg A töi-vényjavaslat vitájában elsőnek Nánási László szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat időszerű és fontos, hiszen a mezőgazdasági termelésben nem hasznosított földterületek felhasználásával nem lebecsülhető területeket nyerünk a mezőgazdasági terme- I Vaskó Mihály képviselőtársai nevében helyeselte a törvény- javaslatot, majd Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt, az elhangzott felszólalásokra. A miniszter válasza után az országgyűlés a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslatot a mezőgazdasági és államigazgatási bizottság által előterjesztett módosító javaslatokkal együtt általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. kát a rendelkezéseit, amelyek alapján majd a törvény végrehajtásakor közérdekből erdőket telepítenek a városok, községek, lakótelepek, kórházak és üdülőtelepek körül. » Giczi Ferenc Vas megyei képviselő felvetette, hogy az erdőgazdálkodás fejlesztése érdekében tervezett helyes intézkedésekkel párhuzamosan nem látja biztosítottnak a falu tüzelő- és szerszámfa szükségletének kielégítését, mert szerinte erre vonatkozó intézkedések nincsenek a törvény- tervezetben. Ugyanakkor javasolta a törvényjavaslat 10. paragrafusa 2. bekezdésének törlését* amely kimondja, hogy az erdőben mindenki szedhet virágot, gyümölcsöt és gombát a személyes szükségletet még nem haladó mértékben. Az említett bekezdés kivételével a törvényjavaslatot a Vas megyei képviselőcsoport nevében elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A felszólalásokra Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt. Kijelentette, hogy az elles növelésére is. Törvényjavaslat vitája az erdőkről és a vadgazdálkodásról Napirend szerint következett az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A törvényjavaslatot Tisza József, a mezőgazdasági és az állam, igazgatási bizottság előadója ismertette. Rámutatott arra, hogy a jelenleg érvényben lévő törvényt, amely az erdő- és vadgazdálkodást szabályozza, 1935-bgn Hor- thyék alkották, amikor is az erdők zöme grófoké, báróké, nagybirtokosoké volt. Szükséges tehát, hogy most a szocialista építésnek megfelelően szabályozzuk az erdőgazdálkodást is. A fásítás, az erdőtelepítés, az erdők védelme közérdek, hiszen annak gazdaságossága, talajvédő hatása, a vízgazdálkodást szabályozó, éghajlatot befolyásoló és egészségvédő szerepe ma már dolgozó népünk érdekeit szolgálja. A felszabadulásig az ei'dőgazdálkodás területén is a rablógazdálkodás volt jellemző. Ennek következménye, hogy még ma is Európa 4-ik fában legszegényebb országa vagyunk. A mostani törvényjavaslat a korszerű erdőgazdálkodást hivatott kiaiakí. tani. Előírja, hogy tíz évre szóló üzemi tervet kell készíteni valamennyi erdőgazdaságnak, az erdő. ! gazdálkodás nehéz fizikai munkáit pedig gépesíteni kell. A továbbiakban a fák, s az erdők védelmével foglalkozott, kiemelte, milyen károkat okoznak a gondatlanságból keletkező erdőtüzek. Csak az idén több mint négy és fél millió forint kárt okoztak az erdőtüzek, amelyekért igen gyakran a kirándulók, turisták felelősek. A törvényjavaslat kiterjed a vadgazdálkodásra és a vadászatra is, kimondja, hogy létre kell hozni az országos vadgazdálkodási és vadászati tanácsot, amelynek feladata lesz, hogy szakmai és gazdálkodási kérdésekben kialakítsa a helyes elveket. A vitában elsőnek Bartha János Hajdú-Bihar megyei képviselő szólalt fel, s a törvénytervezet szövegéhez néhány módosítást javasolt; s több javaslatot terjesztett elő azzal a kéréssel, hogy a végrehajtási utasítás elkészítésénél vegyék figyelembe, majd a Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoport nevében elfogadta a törvény- javaslatot és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Kókai Jánosné a Pest megyei képviselőcsoport nevében helyeselte és fontosnak tartotta a törvénytervezetet. Fekete Miklós a Bács megyei (Folytatás a 2. oldalon.) Készült a Békéscsabai Ruhagyárban (Képes riport a 4. oldalon.)
