Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-17 / 297. szám

NÉPÚJSÁ tS 1961. december 17., vasárnap % Az országgyűlés szemlbail illése (Folytatás az 1. oldalról.) hangzott helyes javaslatokat fi­gyelembe veszik a végrehajtási utasítás elkészítésénél. Utalt ar­ra, hogy a törvényjavaslat ki­mondja azt is, hol a legcélszerűbb erdőt telepíteni. Eszerint erdőket olyan területeken kell létesíteni t amelyek kevésbé alkalmasak szántóföldi művelésre. Giczi Fe­renc megjegyzésére válaszolva a többi között a következőket mon­dotta: — A törvényjavaslatnak az a célja, hogy az erdőkkel, az or­szág vadállományával, mint nem­zeti vagyonnal gazdálkodjunk, ne nézzük tehát csupán az erdő- tulajdonosok egyéni érdekeit. A termelőszövetkezeti erdőkben az erdőgazdaságok úgy gazdálkod­nak, mint eddig. A termelőszövet­kezet szerződést köt, hogy milyen szaksegítséget kapjon az erdőgaz­daságtól. Ez nem jelenti azt, hogyl az erdőgazdaság viszi el a terme­lőszövetkezet erdejében levő fát. I A meglevő faállomány figyelembe vételével ezután is biztosítani akarjuk a falu faellátását, de nem engedhetjük meg, hogy az ipari­lag hasznos fát tüzelésre használ-; ják fel. A 10. paragrafus 2. bekez­désének törlését — amit Giczi Fe­renc javasolt — a földművelés- ügyi ininiszter ellenezte és kérte az országgyűlést, hogy a törvény- javaslatot az előadó által említett módosítással fogadja el. Az országgyűlés a miniszter válaszát négy ellenszavazat mel­lett elfogadta, majd az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló tör­vényjavaslatot általánosságban és részleteiben az előadó által elő­terjesztett módosító javaslattal egyhangúlag elfogadta. Ezután szünet következett. A Legfelsőbb Bíróság munkájáról Szünet után dr. Jahner-Bakos Mihály, a Legfelsőbb Bíróság nőké beszámolt az országgyűlést nek a Legfelsőbb Bíróság elmű t két évi munkájáról. Bevezetőben utalt arra, hogy az országgyűlés előtt legutóbb 1959 januárjában hangzott el be­számoló a Magyar Népköztársa­ság Legfelsőbb Bíróságának mun. kájáróL Azóta gyors ütemben fejlődött az ország a falu szocia­lista átalakulása megváltoztatta társadalmunk osztályszervezetét,/ s az ipar után a mezőgazdaság j ban is kialakultak a szocialista termelési viszonyok. A Legfelsőbb Bíróság legfontosabb feladata ai szocialista törvényesség további megszilárdítása, maradéktalan ér­vényesítése volt. E feladatnak megfelelően igen jelentős eredmé­nyeket értünk el a szocialista jog­rendszer kialakításában — hang súlyozta, majd így folytatta: A szocialista törvényesség szempontjából nagy figyelmet for­dítottunk arra,, hogy az ítéletek­ben megállapított tényállás pon­tosan megfeleljen a valóságnak. Messzemenően ügyeltünk arra is, hogy a bírói eljárás során a vé­delem joga érvényesüljön. A bűnüldözés terén számos határo­zatunkkal és elvi állásfoglalá­sunkkal igyekeztünk kiküszöbölni a büntetés kiszabása tekinteté­ben mutatkozó esetleges eltérése­ket. Beszámolója további részében a Legfelsőbb Bíróság egy-egy mun­katerületével foglalkozott. A Legfelsőbb Bíróság fontos feladata, hogy elősegítse az egy­séges büntetéskiszabási gyakori, ti kialakítását. Fokozottabban kell arra törekednünk, hogy a bünte­téskiszabási gyakorlatot mente- j sítsük a helytelen bírói szubjek-! tivizmustól. — A Legfelsőbb Bíróság leg­utóbbi beszámolója óta az állam­ellenes bűncselekmények száma csökkent. E kedvező jelenség mel­lett azonban súlyos hiba lenne alábecsülni azokat a — részben imperialista ügynökök által szí­tott — próbálkozásokat, amelyek népi demokráciánk fejlődését sze­retnék nehezíteni. A jelenlegi nemzetközi helyzetben fokozott éberséggel kell védelmezni szo­cialista rendszerünk érdekeit és megfelelő szigorral kell fellépri az ellenséges erőkkel szemben. Az államellenes bűncselekmé­nyek számának csökkenésében kétségtelenül része van a társa­dalmi téren bekövetkezett fejlő­désnek. A falu szocialista átala­kulása dolgozó parasztságunk részéről olyan állásfoglalást jelen­tett, amely nagymértékben meg­nehezíti az eUenséges elemek te­vékenységét. — A bűnözés elleni küzdelem egyik legfontosabb területe váltó, zatlanul a társadalmi tulajdon vé­delme. A népvagyon védelme azonban nemcsak és nem elsősor­ban a bűnüldöző szervek feladata, hanem dolgozó népünk széles tö­megeié. Az élet és a testi épség elleni bűncselekményekről beszélt ez­után. Rámutatott arra, hogy- az élet elleni bűncselekményeknél ma már anyagi természetű ok rit­kábban fordul elő. Annál gyako­ribb ok a családi viszály, félté­kenység, elromlott házasság. A bűncselekményeknél lényeges sze. repet játszik az elkövető alacso­nyabb műveltsége is, valamint sok esetben a túlzott alkoholfogyasz­tás. Ez utóbbi is aláhúzza az al­koholizmus elleni társadalmi küz­delem fokozásának szükségessé­gét. " ■£ * A közlekedési balesetek száma további emelkedést mutat. Ez bi­zonyos mértékig egyenes követ­kezménye annak, hogy több a gépjármű, de nem kismértékben összefügg a gépjárművezetők ital- fogyasztásával. A dolgozó ember életének és egészségének fokozott védelme megköveteli, hogy a büntetőjog eszközeivel is fokozottabban fel­lépjünk az e téren mutatkozó hiá­nyosságok ellen. A Legfelsőbb Bíróságnak meg­felelő elvi irányító munkával gon., doskodnia kellett arról is, hogy a múlt év májusában életbe lépett Polgári Törvénykönyvben foglalt alapvető szocialista jogelvek és jogpolitikai szempontok a gyakor­latban helyesen érvényesüljenek. A munkajog területén a Leg­felsőbb Bíróság egyfelől a munka-' fegyelem megszilárdítását, másfe­lől a balesetmentes munkafelté­telek biztosítását, a dolgozók jo­gos igényeinek érvényesülését te­kintette elsőrendű feladatának. A munkafegyelem megsértőivel szemben elsősorban a nevelés esz­közeivel kell fellépni. Sok eset­ben azonban helytelenül elmarad a megfelelő felelősségre vonás is. Ugyanilyen súlyos hiba azonban a dolgozóknak fegyelmi úton tör­ténő jogtalan elbocsátása. — Meg kell emlékeznem egy káros szemléletről is, amely még ! itt-ott felbukkan a fegyelmileg el­bocsátott dolgozóval szemben. Előfordul, hogy ezeknek újbóli ! munkába állításánál vonakodás tapasztalható, holott a fegyelmi el_ járás célja a megfelelő magatar­tásra való nevelés, nem pedig a munkából való kirekesztés, i A Legfelsőbb Bíróság foglalko­zott a házassági bontóperek ta- ] pasztalataival is. — A házassági bontópereknél az az elv vezérel, hogy a házasság nem egyszerű magánügy, hanem társadalmi érdekű és jelentőségű ügy is, különösen akkor, amikor a házasságból gyermek is szárma­zott. A gyermek felnevelése első­sorban a két szülő együttes köte­lessége. Ezért a házasságok fenn­tartása fontos társadalmi érdek is, másrészt azonban nem tagad­ható annak jogossága, hogy a fel­bomlott házasságokat — ahol a házasélet helyreállítására már nincs remény — törvényesen is fel kell bontani. A tapasztalat sze. rint a házassági bontóperek száma változatlanul magas. Befejezésül hangsúlyozta, hogy dolgozó népünk egyetért pártunk helyes politikájával, odaadóan tá­mogatja e politika további sike­reit. E politikához hozzátartozik az is, hogy eredményeinkre büsz­kék vagyunk, de nem titkoljuk ne­hézségeinket sem, mert azok le­küzdésében bizton számíthatunk dolgozó népünk támogatására. Hangsúlyozta, hogy további fel­adatok vannak a bírói ítélkezés egységének fejlesztésében, vala­mint az eljárások egyszerűsítésé­ben, s a még előforduló bürokra­tikus vonások megszüntetésében. A gyors és hatékony intézkedés jogos követelmény a dolgozók ré­széről — mondotta és kérte be­számolójának tudomásulvételét. Az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a beszámolót, majd interpellációkra került sor. Öt képviselő interpellált és ezekre az illetékes miniszterek válaszol­tak. Közöttük Somoskői Lajos Kis­házi Ödön munkaügyi miniszter­hez interpellált, az iparimunkás- feleségek mint termelőszövetke­zeti tagok társadalombiztosítása ügyében. Elmondotta, hogy Nóg- rád megyében a 30 000 termelő- szovéikézeti tag közül körülbelül 18 000 nő, s jelentős részük ipari munkás félesége. Az iparimun- kás-feleségeknek, mint termelő­szövetkezeti tagoknak a? a kéré­sük, hogy amikor a termelőszövet. kezet a női tagokat nem nagyon tudja foglalkoztatni, ne terhelje őket az SZTK-járulékok és díjak fizetése. Kisházi Ödön munkaügyi mi­niszter válaszában a többi között elmondotta: — A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagok betegségi biztosí­tásra havi 6 forintot, baleseti biz­tosításra havi 4,5 forintot, nyug­díjbiztosításra pedig havi 27 forin­tot, tehát összesen 37.50 forintot fizetnek. Ezért ingyenes orvosi el­látást, ha szükséges, egy évig ter­jedő kórházi ápolást és kedvez­ményes gyógyszerellátást kapnak. Munka közben előforduló baleset esetén, ha szükséges, baleseti já­radék és rokkantsági nyugdíj is megilleti őket, a nyugdíjbiztosítás keretében öregségi vagy rokkant­sági nyugdíjat, munkaképtelenségi járadékot kapnak a termelőszö­vetkezeti tagok, hozzátartozójuk pedig özvegyi nyugdíjat, árvael­látást, esetleg szülői nyugdíjat. — Az interpelláló képviselő lé­nyegében azt kérdezi, kívánjuk-e rendezni azoknak a termelőszövet­kezeti tagoknak a biztosítási ügyét, akiknek férje ipari dolgozó, tehát mint iparidolgozó-feleség a férje után is jogosult társada­lombiztosításra. Az ilyen termelő­szövetkezeti tagok férjük után azonban nincsenek biztosítva bal­esetre és nyugdíjra. Más szóval í megöregedésük esetén kizárólag a férj nyugdíjára, esetleg özvegyi I nyugdíjra lennének jogosultak. Ha a termelőszövetkezetben tagként dolgozó feleségeket a társadalom- ' biztosítási járulék fizetése alól I mentesítenénk, hasonló kívánság Az ENSZ-kozgyűlés ismét elutasította a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak érvényesítését New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés pénteken este újból összeült, hogy folytassa j vitáját a kínai képviselet kérdé­séről és egyben szavazzon a be­terjesztett határozati javaslatok­ról. , A közgyűlésnek három okmány­ról kellett döntenie: 1. A szovjet határozati javaslatról, amely kö­veteli, hogy a csangkajsekista klikket távolítsák el a nemzet­Vf közi szervezetből és helyezzék vissza jogaiba a Kínai Népköztár­saságot; 2. Az Egyesült Államok és négy másik ország küldöttsége által előterjesztett határozati ja­vaslatról, amely szerint a kínai tagság „fontos kérdés” és abban minden módosítás vagy döntés kétharmados többséget igényel és 3. Kambodzsa, Ceylon és Indoné­zia módosító indítványáról, amely lényegében a szovjet határozati javaslattal azonos, csak megfogal­mazásának módjában tor el. Ausztrália, mint az amerikai ha­tározati javaslat egyik társszerző­je — Kolumbia, Olaszország és Japán mellett — elsőbbséget kö­'vetelt a szavazásnál az amerikai javaslatnak. A szovjet küldött kifogást emelt a kérelem ellen, mert a szovjet ha­tározati javaslatot illette az el­sőbbség, minthogy azt nyújtották be elsőnek. A közgyűlés ennek ellenére hat. vanegy szavazattal huszonegy el­lenében, húsz tartózkodással helyt adott az ausztráliai kérelemnek. A közgyűlés ezután szavazott az amerikai határozati javaslatról, s azt hatvanegy szavazattal 34 el­lenében, hót tartózkodással elfo­gadta. A szovjet határozati javaslat 36 szavazatot kapott, 48 küldöttség ellene szavazott, húsz tartózkodott a szavazástól. A közgyűlés végül elvetette Kambodzsa, Ceylon és Indonézia módosító indítványát is 45:30 szavazatarányban, 29 tartózkodás mellett Az eljárási kérdésben benyúj­tott amerikai javaslat elfogadásá­val tehát ismét egy évre megvon­ták a Kínai Népköztársaságtól azt a jogot, hogy elfoglalhassa jogos helyét az ENSZ-ben, Összecsapás goai hazafiak és portugál katonák között Bombayből érkezett indiai hír- ügynökségi jelentések szerint az Azad Gomantakdal nevű goai na­cionalista szervezet gyűlésére pénteken este portugál katonák törtek be és gumibotokkal ütle­gelni kezdték a jelenlevőket. Nagy zűrzavar, majd verekedés támadt. A szervezet tagjai önvé­delemből fegyvert rántottak elő, tűzharc kezdődött. Az összecsapás során kilenc portugál katona meg­halt, hat megsebesült. Az indiai külügyminisztérium szóvivője Űj-Delhiben tartott saj­tóértekezletén közölte, hogy a portugál katonaság körében nagy a nyugtalanság. Habár az erről el­terjedt híreket a portugál hatósá­gok több ízben határozottan cáfol­ták, a szóvivő szerint pénteken 40 katonát tartóztattak le, mert lel­kiismereti okokra hivatkozva megtagadták a szolgálatot a goai határ mentén. A szóvivő közölte, hogy nagy mennyiségű fegyver és lőszer ér­kezett Damao és Diu körzetébe. Tudomásunkra jutott — mondotta —, hogy a portugálok aknazárat akarnak létesíteni indiai gyarma­taik határán. (MTI) Elkeseredett harcok Elisabethvilleben Elisabethville (MTI) Katanga fővárosában egész éj­jel tartott a harc. Az ENSZ erői és Csőmbe zsoldosai elkeseredett küzdelmet vívnak a város fonto­sabb pontjaiért, épületeiért. Az ENSZ-csapatok folytatják előre­nyomulásukat, jóllehet az ENSZ léopcldviliéi szóvivője cáfolta az általános támadás megindításának hírét. A katangai tüzérség to­vábbra is bombázza a várost és a balubák menekült-táborát. Az éjszaka folyamán Ismét hallani lehetett a harcrahívó taam-tam do­bok hangját. Csőmbe pénteken este közle­ményben jelentette be, hogy haj­landó találkozni Adoulával, a kongói központi kormány minisz­terelnökével, feltéve, ha ez a ta­lálkozó nem Kongóban jön létre. A katangai diktátor kijelentette, hogy amennyiben a tűzszünetet megkötik, fent kell tartani a je­lenlegi katangai és ENSZ-álláso- kat. merülhetne fel a nem tsz-tagok- nál, tehát a munkaviszonyban ál­ló dolgozóknál is, ahol mind a férj, mind a dolgozó feleség után teljes egészében le kell róni a társadalombiztosítási járulékot, jóllehet a feleség mint családtag, ott is jogosult volna bizonyos tár­sadalombiztosítási szolgáltatások- ra. N Ismert dolog, hogy népgazda­ságunk a termelőszövetkezeti moz­galmat igen jelentős mértékben támogatja és segíti. Ezt a kérdést nem lehet az egészből kiragadni. Vajon lelkiismeretes dolog volna-e a tsz-tagok 38,6 százalékának — ennyi közülük a nő — társadalom, bizoeítását elhanyagolni? Felelős­ségem tudatában kijelenthetem, hogy mezőgazdasági nyugdíjbizto­sításunk nemzetközi viszonylat­ban is megállja a helyét. Ez idő szerint 226 000 idős szövetkeaeti tagnak adunk támogatást. Ez a tá­mogatás ebben az évben 500 mil­lió forint fölött van, jövőre 600 millió forint lesz. Nem rossz do­log tudni azt, hogy öreg korára a postás minden hónapban házhoz viszi a járadékot. Kérem az or­szággyűlést, szíveskedjék válaszo­mat tudomásul venni azzal, hogy mostani betegbiztosítási rendsze­rünket a népgazdaság és a terme­lőszövetkezetek teherbíróképessé­gének megfelelően továbbfejleszt­jük majd, hogy bizonyos távlatban a társadalombiztosítás minden magyar dolgozó számára teljesen egységes legyen. A miniszter válaszát az ország­gyűlés tudomásul vette. Ezzel az ülésszak véget ért. Ró­nai Sándor zárszavában jő egész­séget, sikerekben gazdag új esz­tendőt kívánt az országgyűlés tag­jainak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom