Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-16 / 296. szám
1961. december 16., szombat népo j sA a 3 Falun is a munka szerint A mezőgazdasági munka termelékenységének növelést több tényező befolyásolja. Egyik ilyen az anyagi ösztönzés. Mi is ennek a lényege? Talán sablonosnak tűnik, mégis a termelj többet — jobban élsz jelszó az alapgondolata a mezőgazdaságban is a munka termelékenyebbé tételének. Nem más ez, mint az egyes ember anyagi érdekeltségének kifejezésre juttatása a közösségi célokért folytatott munkáért. A termelékenység növelésére beláthatatlan távlat nyílt a mezőgazdaság szocialista szektorában. Most a mezőgazdaság átszervezése után leomlófélben vannak a földtulajdonon alapuló rétegellentétek és kialakulóban van az a szemlélet, amely szerint falun is a közösségért, a társadalomért végzett munka arányában becsülik meg az embert. A szövetkezéshez már megnyertük parasztságunk eszét, de a szíve, lelke még nem teljesen a szövetkezeté. A parasztság régi gondolkodásmódját egy-két év alatt nem lehet az újjal, a szocialistával felcserélni. Ehhez hosszab idő szükséges. Ezt az időt még meghosszabbítja, ha a nagyüzemi termelés, a termelés magasabbrendű szervezettségét, a mezőgazdasági munka termelékenységének fokozását nem kötjük össze a szövetkezeti gazdák érdekeivel. A falusi emberek is csak akkor fogadják be az újat, ha az a réginél már a kezdet kezdetén is eredményesebbnek bizonyul. Kézenfekvő, hogy a mezőgazdasági termelés az utóbbi évben — az aszályos időjárás ellenére is — fejlődött. A tsz-ek búzából, kukoricából megyei szinten a tavalyinál több termést értek el. Az időjárás ellenére még jobb és több termést takaríthattak volna be, ha a nö- vépyápolás időszakában a munka termelékenységének növelésére az anyagi ösztönzés különféle módszereit alkotóbban felhasználják. A mezőgazdasági munka termelékenységének növelésében az anyagi érdekeltség gyakorlatban való megvalósítása most egyik leglényegesebb feladat. Nem kevesebbről van szó, mint a szocialista bérezés alapelvéről, a „kinek-kinek munkája szerinti” elosztásról. A szövetkezetekben meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy ne csak a munka mennyisége, hanem a minősége is, vagyis a termelés eredménye haRomán íróküldöttség érkezett hazánkba A román—magyar kulturális [unkaterv alapján pénteken jgytagú román íróküldöttség érszett hazánkba. A román íródelegációt Demesne Botez, a Román írószövetség nökségének tagja vezeti, a kül- ittség tagjai: Aurel Rau költő, étay Lajos költő és Dumitru orbea költő. A román írók két hetet töltenek [agyarországon. (MTI) Vásárlás előtt tekintse meg kirakatainkat! . tározza meg az egyes ember jövedelmét. Aki többet és jobban dolgozik, aki egyazon területről magasabb termést takarít be vagy több tejet fej, gondossága révén jobb fialási átlagot ér el vagy ugyanazzal a daramennyiséggel nagyobb súlygyarapodást biztosít vagy több tojást, gyapjút ad a közösségnek, annak a bevételből is arányosan többet kell juttatni, szemben azokkal, akik a helyi lehetőségek kihasználását elhanyagolják. A szövetkezetekben a félvilágosító, a megértő szó most minden formában a termelés előrehaladását kell, hogy szolgálja. Igen, a végzett munka egyoldalú, csak mennyiségi mérlegelésének megszüntetése, a munka intenzitá. sának javítása és díjazása a mai falu legnagyobb gondja. A munka mennyisége és minősége között szoros összefüggés van. A mennyiségi és minőségi munkát még a mezőgazdaságban sem lehet kettéválasztani. Ha valaki mégis ezt tenné, mesterséges akadályt gördítene a további árutermelés elé. Ügy járna, mint az egyik batlonyai szövetkezet, ahol a kukorica jó részét csak egyszer kapálták meg, másik részébe pedig egyetlen kapavágás sem jutott, mert a munka minőségi díjazását elhanyagolták, nem tették anyagilag érdekeltté a tagságot sem az össztermés bizonyos hányadáért, sem pedig a tervezett termésátlag túlteljesítéséért. A faluban most kovácsolódnak a nagyüzemek. Ne feledjük, hogy az újat azok az emberek hozzák létre, akikben a múlt társadalma egy egész sereg „kaparj kurta, neked is jut” — szemléletet oltott. Ez a szemlélet a tsz-be lépés alkalmával nem szűnt meg. Minden ember a maga kis gazdaságából nemcsak a felszerelést és a földet vitte a tsz-be, hanem élet- szemléletet is. Most az a feladat, hogy a szövetkezeti gazdák erejét úgy állítsuk a közösség szolgálatába, hogy a szövetkezet gazdaságilag erősödjön, és anyagilag ők is jól járjanak. Vannak szövetkezeti célkitűzések, mint például a cukorrépa holdankénti tőszámának 65 000-re növelése vagy a kukorica 16— 17 000-es tőszámának biztosítása. Nyilvánvaló, hogy a magasabb terméseredmények megközelítése ilyen oldalról a legcélravezetőbb. Igen ám, de a mi parasztságunk már dédapjától úgy tanulta, hogy egy folyóméterbe legfeljebb négy répát vagy egy tő kukoricát hagyjon. Ezzel a gazdálkodási szemlélettel lépett a tsz-be. Most pedig hangsúlyozzuk, hogy a növény- ápolás időszakában a hajdani 32— 35 000 répa helyett 65 000-et, a 8— 10 OOO kukoricatő helyett pedig 16—17 000-et hagyjanak meg. A parasztember úgy is tud kapálni, hogy holdanként 35 000 répa maradjon, de úgy is — kicsit több és gondosabb munkával —, hogy 65 000-et hagyjon meg. A többletmunkát honorálni kell, mert a tsz-tag is munkája után él. Miből honoráljon a tsz? A többlettermésből! Igen, a hagyományos hozam feletti termés egy részéből juttasson azoknak, akik a közös ügyért a tervezettnél többet tettek. Az anyagi érdekeltség alkalmazása előrelendíti a szövetkezetét. Kár lenne azonban azt hinni, hogy az eddig bevált módszerek sablonos átültetése meghozza a kívánt eredményt. A minőségi munka ösztönzésének módjait szinte szövetkezetenként kell kidolgozni, még ha egyszerre nem is tudják minden üzemágban átfogóan, kifogástalanul meghonosítani. Mind- ! ezek ellenére egy-egy adott területen, főként a sok kézi munkát igénylő növények termesztésénél, de az állattenyésztésben is érvényre kell juttatni a terven felüli termés, a több tej, tojás és súlygyarapodás díjazását. Falun már izmosodik a születő új. Az emberek kezdik érteni társadalmunk nagy céljait. Pusztán ] arról van szó, hogy a falu hajdani I mun kari tmusát hogyan tudjuk a gépek lüktető áramával összeegyeztetni, fokozni, hogyan tudjuk a gazdálkodás tegnapi szűk formájából a régi jót is átmenteni és a szocializmus építésére felhasználni. A termelőszövetkezeti munka minőségének díjazása hozzásegíthet minden tsz-t a gazdálkodás eredményesebbé tételéhez. Ennek azonban egyik lényeges feltétele a termelés anyagi érdekeltségiének megvalósítása. Dupsi Károly December 14-ére teljesítették tervüket A Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz udvarát kibetonozták, sziklakertet rendeztek be, s még a télen is pompázik az örökzöld növény. Az udvar tisztasága tükörképe az üzem belsejének is, ahol öröm dolgozni. Ez eredményekben is megmutatkozik a szövetkezetnél, hiszen ebben az évben mintegy 18—20 millió forint értékű csempekályhát és tűzhelyet szállítottak a belföldi piacra és kilincset, valamint műanyagszigetelésű kombináltfogót exportra. Tervüket december 14-én befejezték, s év végéig még mintegy másfélmillió forint értékű árut termelnek. Az ötéves terv első évét tehát jó eredménnyel fejezték be, s biztos alapról indulhatnak a következő évnek, amelyre máris űjabb megrendelést kaptak. 1962- ben szenes vasalókat és morzsológépet szállítanak exportra, de emellett továbbra is megmarad fő profiljuk, a csempekályha és tűzhely készítése. Magyar—csehszlovák barátsági est Békéscsabán Vasárnap nyílik meg a Munkácsy Mihály múzeumban a csehszlovák könyvkiállítás és máris újabb, hasonlóképpen jelentős kulturális eseményről számolhatunk be. Békéscsabán, a Balassi Bálint művelődési otthonban december 18-án, hétfőn este 7 órakor magyar—csehszlovák barátsági estet rendez a Hazafias Népfront. A barátsági estet követő gazdag műsor keretében fellép Olga Kozlova énekmuvésznő és Bankó Csuberka zongoraművész is. Iskolát és óvodát ajándékozott meg a nőtanács Másfél hónappal ezelőtt Békéscsabán, a II. kerületi nőíanács tagjai játékkészítő szakkört alakítottak. Az asszonyok a Ruhagyárból, a Kötöttárugyárból és a Szabó- ipari Ktsz-től kértek hulladék- anyagot, hogy ebből különböző játékokat készítsenek a II. kerületi óvodásoknak és az alsótagozatú általános iskolai tanulóknak. A nőtanács helyiségében hetenként egyszer 18—20 asszony jött össze és mackót, babát, meleg sapkát, kesztyűt és sálat, valamint állat, figurákat és egyéb játékokat készített, sok-sok szeretettel a kicsinyeknek. A néhány hét alatt ösz- szcsen 87 különböző gyermekjáték készült el ügyes kezük nyomán. A játékokat december 14-én adták át a gyermekeiknek. termelőszövetkezetek 90 százalékában van egészségügyi felelős Az 1961-es évi munkát és a jövő évi tervet tárgyalta meg a Vöröskereszt megyei vezetősége December 14-én délelőtt Békéscsabán tanácskozott a Vöröskereszt megyei vezetősége. Az ülésen az 1961. évben végzett munkát értékelték, és megbeszélték a jövő évi munkatervet. A tanácskozáson részt vett Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Juhász József elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa, a megyei tanács egészségügyi osztálya, a szakszervezet és más szervek képviselői. Az 1961. évi munkáról szóló beszámoló többek között foglalkozott a megyei, járási vezetőség, valamint az alapszervezetek vezetőségének irányító munkájával. A Vöröskereszt irányító munkája ebben az évben lényegesen javult, ezt bizonyították a vezetőségi ülések, melyeken igen sok hasznos, s a Vöröskereszt munkáját segítő feladatot tárgyaltak meg. A beszámoló foglalkozott a taggyűlések eredményeivel, és azzal, hogy a szervező- munka során 1600 taggal nőtt a Szerezzen örömet szeretteinek, a J á n d é k o z o n JÁTÉKOT, AJÁNDÉKOT szaküzletból Szaküzlet bővebb választékot tud nyújtani! Szaküzlet szakszerűbb tanácsot tud adni! Szaküzlet kényelmesebb vásárlást biztosít! Békéscsaba, Orosháza, Gyula, Szarvas, játékboltok: Sztálin út 4. Kossuth L. u. 10. Kossuth tér 37. Szabadság u. 33. AJÁNDÉKBOLTOK: Sztálin út 21. Kossuth L. u. 12. Hétvezér u. 7. Szabadság u. 33. 53007 létszám és 13 új alapszervezet alakult. Tagszervezésben a legjobb eredményt Orosháza, Mezőkovács- háza, Sarkad és Gyula érte el. Ebben az évben különös figyelmet fordítottak az alapszervezetek a termelőszövetkezetben végzett munkára, az egészségügyi felelősök beállítására és továbbképzésére. A termelőszövetkezetek 90 százalékában van egészségügyi felelős, és ezek negyedévenként egynapos továbbképzésen vesznek részt. Javult az egészségügyi állomások helyzete és munkája is. Jelenleg több mint hétszáz egészség- ügyi állomás van a megyében. A beszámoló a véradás eredményeiről is tájékoztatta a vezetőséget. Ebben az évben 18 helyen szerveztek helyszíni térítésmentes véradást. A legjobb eredményt a szarvasi járás érte el, ahol 420-an adtak vért. De jó eredmény volt a sarkadi járásban is, ahol két véradó-napon kétszáznyolcvanan vállalták e nemes feladatot. A szociális munka terén többek között igen sokat foglalkoztak az alap- szervezetek a termelőszövetkezeti idős tagok szociális helyzetével, és több helyen tartottak részükre találkozót, ahol megbeszélték problémáikat. Foglalkoztak a cigány lakosok helyzetével is. A Vörös- kereszthez tartozik az alkoholizmus-ellenes bizottság munkája, s ebben az évben a békéscsabai bizottságon kívül Békésen, Gyulán és Orosházán is megalakult az alkoholizmus-ellenes bizottság. A tervidőszak alatt a propagandamunkában és a Vöröskeresztaktívák kiképzésében az előző éveknél jobb eredményt értek el a Vöröskereszt-szervezetek, összesen 288 különböző tanfolyamot rendeztek. A kiképzési munkában a legjobb eredményt a szarvast, gyomai, mezőkovácsházi és az orosházi járás érte el. A tervidőszak alatt mintegy 500 egészség- ügyi előadást tartottak, több mint 300 filmvetítéssel. A beszámoló foglalkozott még a tisztasági mozgalommal, és az ifjúsági munka, valamint a gazdasági munka eredményeivel is. A vezetőség ezután az 1962. évi munkaterv-javaslatot vitatta meg. A hozzászólásokban többen mondták el javaslataikat az 1962. évi munkával kapcsolatban. Elmondták tapasztalataikat, és a különböző területeken elért eddigi eredményeiket is. Igen sok hozzászólás foglalkozott a termelőszövetkezetekben végzett munkával, különösen a tisztasági mozgalommal. Dr. Tóth Mihály, a Téglagyár üzemi orvosa az üzemi Vöröskereszt-szervezetek munkájáról beszélt, és javasolta, hogy minél több üzemben szervezzék meg az üzemi minta Vöröskereszt-szervezetet. Dr. Farkas Ernő megyei főorvos a megyei TBC társadalmi bizottság munkájáról beszélt, és javasolta, hogy a jövő évben többet foglalkozzanak a TBC-ből gyógyultak munkába-helyezésével és munkaviszonyuk javításával. Az értekezleten hozzászólt Frank Ferenc elvtárs is, aki igen jónak értékelte az 1961. évi munkát. Javasolta, hogy az 1962. évi terv részletesebben térjen ki a tisztasági mozgalom szervezésével kapcsolatos feladatokra, ezenkívül a térítésmentes véradás szervezésével is többet foglalkozzon. A javaslatokkal kiegészített munkatervet a Vöröskereszt megyei vezetősége elfogadta. K. J.
