Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-10 / 291. szám
KÖRÖSTÁJ A NÉPÚJSÁG KULTURÁLIS MELLÉKLETE Csak akarni kell Éppen ottjártunkkor festették, csinosították a tanácsházát. Modem berendezésű, villanyvilágításé, takaros Ids épület. Ha csupán róla kellene következtetnünk a három és fél ezer lakosú község kulturáltságára, akkor * ezzel témánkat be is fejezhetnénk. Ám a vígan duruzsoló „Béke” márkájú kályha mellett és kint, a tavasszal incselkedő decemberi világban nemcsak ilyen külsőségesen mutatkozik meg az örménykútiak művelődési helyzete. Kalauzoló, ink, a kiszes Borgulya Zsuzsa és Szabó Károly v. b. titkár, az egyetemista parasztember, már egy- maguk is annyi mindent tudnak erről, hogy csak győzzön szavaik után rohanni a ceruza hegye. A számba jöhető lakott helyektől 15—20 kilométerre „árvásko- dó” örménykút régi szlovák tele. pülés. A szlovák népi hagyományoknak itt jó ápolói élnek. Egyikük, Pribelszki János bácsi, az Előre Tsz művelődési otthonában tevékenykedő szlovák nemzetiségi kultúrcsoport fáradhatatlan vezetője, csoportjával minden esztendőben országos körutat tesz, annyira szeretik művészetüket másutt is. Tízezer holdon négy szövetkezet gazdálkodik: a Rákóczi, a Béke, a Petőfi meg az Előre. Egynek-egy- nek a területe nagyjából azonos a többiével. Abban azoriban mind a négy örménykúti szövetkezet tag. 6ágának és vezetőségének azonos, nak kell lennie — ha földterületük közt van is néhány hold különbég —, hogy fejlődésüket csak szilárd gazdasági és kulturális egységben biztosíthatják. A szocialista szemléletű paraszt, tá válás megköveteli minden tsz- en belül a kulturális világnézeti megújhodást. Hogyan, miként tö_ rekednek erre? Itt van például a szakmunkásképző agrotechnikai tanfolyam, melyet most kezdenek el az örménykútiak és amelyre ezüstkalászos tanfolyamot végzettek jelentkezhetnek. Ez a mező- gazdasági szakképzés már olyan parasztokká változtatja résztvevőit, akik mosolyognak régi önma- gukon, a csodavárókon, s, akik szakfelkészültséggel, tehát megváltozott gondolkodással, bátran állnak ki bírókra a természettel és a még régies vélekedésű társaikkal a jobb és egyre jobb terméseredményekért. Örménykúton is működik a művelődési bizottság, ugyan, olyan összetételben, mint egyebütt, tehát pártszervezeti, tanácsi, szövetkezeti, tömegszervezeti és kulturális erők részvételével. A népművelésiek mellett ott vannak a gazdasági erők képviselői is, mint a gazdasági és kulturális fejlődés egységének valóságos tényezői. Minden szerv és szerveket rajta tartja a szemét a népművelési munkán és így az valóban hatni fog az örménykúti népművelés fejlődésére és kölcsönhatásban a szocialista mezőgazdaság ottani virágzására. Változatos, mondhatnánk ötletszerű sorrend, ben a következőképpen fest örménykút kulturális élete: Ami kulturális munka csak létezik a községben, az mind a művelődési bizottság terve alapján vagy azzal szoros összhangban folyik. Létezik oktatási bizottság is. Ez közvetlenül a tanács mellett működik oktatási vonalon, de a művelődési otthon segítő ellenőrzését is végzi. A művelődési otthon az Előre Tsz területén van, de minden tsz-é. A község bármely részéből könnyen elérhető. A tanács részé, ről évi 7000 forint állami támoga. tást kap, ezenkívül rendezvényekből és filmvetítésekből még évi 50 ezer forint saját bevétele is van. A filmvetítőgépet és az áramfejlesztőt a tanács vette, s vele nemcsak a községben, hanem a tanyákat járva is adnak műsort. Közös televízió eddig kettő volt a faluban: egy a tanácsházán, egy az iskolában. Most vásárolják a harmadikat a művelődési otthon részére. A kultúra legaktívabb élvezői a fiatalok, örménykúton is nagyobb agitációs munkát kellene kifejteni a felnőttek, az idősebbek bevonására. Ám hä m'ár a fiatalokra tértünk, mi is örömmel tolmácsoljuk, hogy mind a négy tsz-ben van KISZ-szervezet. Az Előre Tsz-ben a kiszesek 80 százaléka tagja a kultúrcsoportnak. A tsz-ek vezetősége támogatja a KISZ-t. Adtak a fiataloknak 3—4 hold földet — szervezetenként —, hogy anyagilag is biztosítva legyen a KISZ-munka. Helyiséget is a tsz biztosít összejövetelekhez. A művelődési otthon ilyen szempontból a központi helyiség szerepét tölti be. Az anyagi bevételek sportfelszerelésre és könyvekre költődnek. Azt mondja Borgulya Zsuzsa, az Előre Tsz' sportfelelőse, hogy inkább sportra költenek, noha ezt maga sem helyesli, arányosan gondolja ő is a fel- használást. Mondja, hogy sportban a fiúk a tevékenyebbek.Örménykút eléggé szétszórt település, ezt tükrözi olvasómozgal. mi élete is. Hat, egymástól távol levő könyvtárban kölcsönöznek könyvet. Ezt a pedagógusok vállalták, miként azt is vállalták, hogy a művelődési bizottság által kidolgozott népművelési tervet a Megjelent a politikai és gazdasági világatlasz A nyomdai és kötési munkákat nem számítva, 35 tervező és rajzoló 130 000 órai munkájának eredményeként megjelent az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Kartográfiai Vállalatának új politikai és gazdasági világatlasza. Az atlasz több mint 400 négy. nyolc, illetve tíz színnel nyomott politikai, természeti és gazdaságföldrajzi térképet és a 190 oldalas szövegrészben az egyes országok minden érdekes és lényeges adatát ismertető adatgyűjteményt, valamint a több mint 60 000 földrajzi nevet felsoroló névmutatót tartalmaz. Az új atlasz, világviszonylatban is számos újdonságot hoz. Elsőként mutatja be például a Hold mindkét oldalának képét és a mesterséges égitestek pályáját. Ugyancsak újdonság, hogy külön térképet közöl minden nagyvárosról. (MTI) távoli tanyatelepüléseken is segítenek megvalósítani. Ezért Se is jelen vannak a hathetenként tartott kibővített népművelési bízott, sági ülésen, melyen a bizottság megbeszéli a további kulturális tennivalókat. Az e havi ülésen tárgyalják az ismeretterjesztés és a szakmai képzés további feladatait. Mind a négy tsz szerződést kötött a TIT-tel ismeretterjesztő előadások tartására. A szakmunkás- képzést az örménykúti Állami Gazdaságnál és az Előre Tsz-nél lesz minden jelentkező részére. Az előbbinél traktorosokat, az utóbbinál agrotechnikusokat nevelnek. Persze, a többi tsz sem zárkózik el közhasznú tanfolyamok patronálásától. A Rákócziban például másodéves ezüstkalászosok, a Békénél elsőévesek tanulnak, míg a Petőfiben tsz-akadémia talál fedelet. örménykúton is jelen van az a kellemetlen tény, hogy a nők a szakmai ‘ és kulturális művelődésből nemigen veszik ki részüket. Érdekes magyarázatot is alkottak erre: — A tanyarendszerből adódik, hogy mindenki nem mehet is. kólába, tanfolyamra, rendezvényre. Valakinek a tanyában is kell maradnia... És persze, ki más, mint a nő. Ám, nyomban ott az elszólás, mert valaki megtoldja a „magyarázatot”, mondván: — Nálunk a nők inkább egészségügyi tanfolyamokon vesznek részt. Ha így van, ha ezen a hasznos foglalkozáson ott tudnák lenni, akkor a többi, másirányú hasznos tevékenységben, továbbképzésben is benne lehetnének. Megállás persze nincs örménykúton sem. A Csabai úti dolgozók iskolájának VII. és VIII. osztálya „telt házzal” megy. Nemrég kérte fel a művelődési bizottság a neve. löket, hogy a magúk területén mérjék fel, hogy hol, hányán nem végezték még el a nyolc általánost. A messze lakókat levelező-formában próbálnánk bekapcsolni az ál- ’ talános iskolai továbbtanulásba. Magasabb fokon is képezik magú. kát az örménykútiak. A tanácstól a vb-titkár jogtudományi egyetemre, öt más tanácsi dolgozó középiskolába jár. A tsz-ekből tízen tanulnak mezőgazdasági technikumon. Közöttük hat olyan tsz- tag akad, aki alig, hogy elvégezte a nyolc általánost, nyomban középiskolába iratkozott. így csinált például Medvegy Pál a Rákócziból és Vaskó András az Előre Tsz- bőL Vajon a pedagógusokon kívül akad más értelmiségi is, aki szív. ügyének érzi a község népének előresegítését a szocialista kultúra útján? Igen! Például dr. Olasz Béla orvos rendszeresen tart majd a tsz-ekben egészségügyi előadásokat. Hasonlóképpen az agronómusok „előadói munkaközösségének” tagjaként Csiki Lajos agronómus a Béke Tsz-ben levő ezüstkalászos tanfolyamot vezeti. A területi szétszórtság, a nagy] távolság örménykúton kivételes körülményeket teremtett a kultú. ra terjesztésében is. A népművelés képviselői azonban túlteszik magukat a nehézségeken, segítenek magukon, ahogy lehet. Mert lehet, csak akarni kell. Huszár Rezső DCéjfieh a megyei képzőművészek kiállításáról Lipták Pál: Utcarészlet Koszta Rozália: Piac Ezüst György: Napsütötte utca
