Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-01 / 283. szám

1961. december 1„ péntek NÉPÚJSÁG 3 Naponta egy-egy táblát szántanak fel a felsőnyomási traktorosok Ankét a szerkesztőségben: A munkaszervezés gondjai, módszerei A szövetkezeti gazdák gyakran szóvá teszik, miért csak az elnök ’»•agy csak az agronómus intézi a gazdaság ügyeit? A közös irányítása miért csak egy kézben Összpontosul, hiszen a szövetkezei nem egy embernek a gazdasága, hanem egy embercsoporté. Ez így igaz. Mégis, mi az oka annak, hogy a szö­vetkezetek vezetői többször elfeledkeznek megbízatásukról és nemegyszer azt gondolják, hogy ők csalhatatlanok. Nyilvánvaló, hogy a szövetkezeti gazdaságokban a vezetés és irányítás módszere elvekben, de gyakorlatban is más, mint az állami gazdaságban. A szövetkezet élére a gazdák bizalmából kerül a vezető és ez igen lényeges az elnöki teendők ellátásában. Vannak tsz-ek, ahol az elnök nem sokat hagy be­leszólni a szövetkezet ügyeibe. Az ilyen nem jó elnök. Hát akkor milyen a jó szövetkezeti vezető? A választott szervek munkája Erre a kérdésre a következő vá­Gazdaságunk az őszi munkákat időben befejezte. Most már csak a mélyszántás befejezéséért folyik a küzdelem. A gépekkel összevon­tan dolgoznak. Három Sz. 100-as, hat DT. lánctalpas, hét Szuper Ze- tor és hat G. 35-ös rója a baráz­dákat. Munkájuk nyomán napon­ként szántanak' fel egy-egy táb­lát. Az idő azonban kezd hidegre fordulni. A gazdaság vezetősége mindent megtesz, hogy a trakto­rosokat melegítő-itallal ellássa. Ezt a célt szolgálja, hogy trakto­rosonként egy-egy literes ter­moszt vásároltak, és állandóan ab­ban tartják a forró teát. Ezekben a napokban éjfélre még főznek is. Babgulyást, vagy más meleg ételt visznek a második műszakban dolgozóknak. Gazdaságunkban a szállító-rész­leg is derekasan dolgozik. Novem­ber 25-re befejezték a hibrid ku­korica szállítását a nemrég épült Kútvölgyi Hibridüzembe. Ugyan­ekkor a Nagymágocsi Állami Gaz­daságnak takarmányozásra száz vagon kukoricát adunk. Csaknem 1600 mázsa kukoricát adtak el az államnak 8 szarvasi járás közös gazdaságai A szarvasi járás termelőszövet­kezetei eddig 1557 mázsa kukori­cát szállítottak be a felvásárló­telepekre. A kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezet 600 mázsa, az örménykúti Dózsa 400 mázsa, a szarvasi Bem 300 mázsa kukori­cával tartozik a szerződés szerint, de ezek a termelőszövetkezetek is megkezdték a tengeri beszállítá­— Krámer nyomozóhadnagy va­gyok. — S mutatja az igazolvá­nyát. — Kalmár Dodót keresem. Kis csend után a nő: — Milyen ügyben, kérem? — Nézze asszonyom, ablakon át nem tárgyalunk. Szíveskedjék ajtót nyitni. A nő azonnal engedelmeskedik, szemében ijedtségféle bujkál. — Miért keresi a fiamat? — Szóval a fia. Itthon van? — Hogyne kérem. Már alszik. A hadnagy hangja érdessé vá­lik. — Nem rég lehet ágyban, mert egy félórája még a Napsugár előtt verekedett. — Dodó?! Az lehetetlent — Nem tűnt fel (kinek, hogy csak nemrég érkezett haza? — Kérem, az ő szobája az elő­szobából nyílik, má pedig az ebéd. lőben ültünk. Nem hallottuk, ami­kor megjött. — Kérem, szóljon be neki! — Mit akar vele? Ű nem kö­vethetett el semmit! — Majd meglátjuk. Hívja ki, kérem! A nő szólni akar még, de a had­nagy elfordul és cigarettára gyújt. Hallja, amint a háta mögött egy ajtó nyílik és csukódik. Gyors, heves, suttogásba fúló párbeszéd szűrődik ki valahonnan, valaki A bemutató üzem megtisztelő feladatát úgy látjuk el, hogy je­lentős beruházásokat valósítunk meg. Mecz János építésvezető és csoportja derekasan dolgozik kü­lönféle gazdasági épületek készíté­sén. Jelenleg befejezés előtt áll 3 új fiaztató, egy 500 férőhelyes hiz­lalda, a korszerű vetőmagtisztító­üzem, a tojóház és egy iker la­kóház. Felújítanak egy 50 férőhe­lyes fiaztatót, és a napokban kezdték el egy korszerű lucerna­szárító, lucernaliszt-készítő üzem építését. Erre a célra hatmillió fo­rintot fordítunk. Dolgozóink jobb és gyorsabb el­látására az üzemi konyha hagyo­mányos kiszolgálását korszerűsí­tettük. Önkiszolgálóvá alakítottuk át. Ezzel az ebédeltetést meggyor­sítottuk. A konyhán naponta 4-500 embernek főznek. A régi módszer­rel az ebédeltetés 12 órától fél 3-ig is elhúzódott. Most pedig egy órá­ra, fél kettőre már üres a terem. Az ötéves népgazdasági terv ránkeső részének ismertetését is elkezdtük. A nagy célkitűzések megvalósítására a párt és szak- szervezet segítségével téli szakmai dktatást szerveztünk a szakveze­tők és brigádvezetők részére, ahol a gödöllői továbbképző intézet elő­adásait vitatjuk meg, elemezzük a tömbösítés, a specializálás végre­hajtásának előnyeit. Földvári József Ebben az évben a sertéstenyész­tés továbbfejlesztésére termelőszö­vetkezeteinkbe 6526 kocát helyez­tek ki. Ezekkel és a már tenyész­tésben lévő állomány gondos sze­lektálásával év végéig elérjük sző. hevesen köhög. Ismét ajtónyídás. A hadnagy összehúzza a szemét. Nagy darab, jóképű fiú a Dodó, vörhenyes haja a homlokába hull. Nincs több húsz évesnél. Lassan, sötét arccal közeledik. Zöld csíkos pizsamában van. — Mivel szolgálhatok? Hangja rekedtes, csiszolatlan. — Öltözzék fel, velem jön. — Milyen címen? Krámer egészen eléje lép, vé­gigméri. — Változtasson hangot, mert megjárhatja. Vegyen magára ru­hát és jöjjön. — En nem csináltam semmit. — Azonkívül, hogy a bandájá­val eszméletlenre vert egy fiatal-' embert, semmit. — Nem én ütöttem le. A hadnagy lepöccinti cigaret­tájáról a hamut. Elhúzza a szá­ját. — Szóval leütötték. Ha nem ma­ga, hát másvalaki a galeriből. Boxerrel. Kinek van boxere ma­guk közül? — Nem tudom. — Azt hiszem, hamarosan eszé. be jut. Na, indulás! — Kérem, engem az a fickó po­fon vágott. — Mert a társaságában levő nő. vei szemtelenkedett. — Merően nézi a kóco6 csirkefogót, s hirtelen laszt adta az ankét: bírja a tagság bizalmát és ne feledkezzen meg a közös, továbbá a népgazdaság ér­dekeinek bölcs egyeztetéséről. Pusztán arról van szó, ha a nép. gazdaság kenderre és cukorrépára tart igényt, akikor az elnök ne a len és a takarmányrépa termesz­téséért törjön lándzsát. A sarkadi járás több szövetkezetében ugyan­is az előbb említett módon gondol, kodnak. Csodálkoznak azon, hogy a járási szervek helytelenítik a len termesztésének elterjedését. (Erre a cikkre a népgazdaság ugyanis nem tart igényt.) A szövetkezeti elnök általában akkor élvezi a tagság bizalmát, ha vetkezeteinkben a 23 ezres koca­terv teljesítését. A szövetkezetek jövőre 150 ezer hízott sertés leadá­sát vállalták. A süldők felnevelé­séhez takarmány-tartalékolással és a kocalétszám növelésével megte­remtődtek a szükséges alapok. Több helyen, mint például a déva. ványai tsz-ek ben, Eesegfalván és Szarvas környékén a meghonoso­dott fehér hússertést cornwallal vagy mangalicával keresztezik, hogy elhelyezésre és takarmá­nyozásra kissé igénytelenebb hízó- állományt kapjanak. azt kérdezi. — Ki bérelte fel ma­gát erre a verekedésre? Beszéljen! A kölyök szemében meghök­kenés, nem állja a hadnagy tekin­tetét. — Ne próbáljon köntörfalazni. Válaszoljon egyenesen! A fiú hangja mintha a gyomrá­ból jönne. — Jani bácsi. Öt darab százast ígért, ha a pasast fejbeverjük egy kicsit. Azt mondta, régi tarto­zásáról van szó. — Ki az a Jani bácsi? — Pincér a Napsugárban. — Egyszóval pénzt adott, hogy azt a fiatalembert leüssék. Ez már súlyosbítja a dolgot. Mi a teljes neve ennek a pincérnek? — Keresztesi János. Keresztesi, Keresztesi... Hol hallotta ezt a nevet? S mint a vil­lámcsapás vág az agyába: Ke­resztesi Ottó, az Első Magyar Ve­gyiművek tervosztályáról. Az az ember, aki kihozta a terveket az égő épületből. Mindenesetre kü­lönös névazonosság. Egyszerre átfogja, átjárja az izgalom, amit az első vélt nyomra mindig érez. Véletlenről lenne szó? Valószínű. De valami azt súg­ja a bensejében, hogy többről van szó. Hangja érdes és kemény: — Öt percet adok, hogy felöl­tözzék. Lásson hozzá, de szaporán! (Folytatjuk) betartja az alapszabály előírásait, és szilárdan támaszkodik a válasz­tott szervek munkájára. Persze ve_ zetni, emberekkel foglalkozni, egyáltalán nem könnyű mesterség. De ha egyszer valakiben bíznak az emberek, akkor annak a valaki­nek nincs joga a bizalmat önfejű­séggel, nagyképűséggel viszonozni. — Ezt állapította meg az ankét s ezzel kapcsolatban mint követen­dő példát említette a gyulai Aranykalász Tsz-t. Nyíri Sándor, mint szövetkezeti elnök, elég fiatal. Élettapasztalata azonban annál több. Művelt, okos gazda, aki a tsz élén mintaszerűen állja a helyét. Barabás elvtárs, a dóvaványai Szabad Föld Tsz elnö­ke is úgy véli, Cseh Vendelnek, a végegyházi Szabadság Tsz agronó- musának is ez volt a véleménye. Nyíri eüivtárs a tsz negyedéves munkatorvét ismertette. Mit is tartalmaz ez a terv? Első­sorban a vezetőség, tehát nem az elnök és az agronómus, hanem az igazgatóság munkájának fő irány­vonalát. Ebben a tsz-ben negyed­évre szabják meg a vezetés mun­káját. Egyik igazgatóségi ülésen az állattenyésztés helyzetét, takar­mányellátását, másikon az őszi mélyszántás tennivalóit, vagy ép­pen a fiatalok munkájának előse­gítését vitatják meg. A napirend előadója az adott terület felelőse. Az elnök, az agronómus és a párt- titkár közösen beszélik meg és ké­szítik elő a vezetőségi üléseket így biztosítják az alkotó vitát. A szövetkezet egyik legutóbbi vezetőségi ülésén a takarmánygaz­dálkodással kapcsolatos intézkedé­seket vitatták meg. A vita végén júgy döntöttek, hogy a közös takar­mány kezelésére létrehozzák a ta- karmányfelelős-beosztást. A szé­rű skert bői és a magtárból minden, nemű takarmányt csakis a takar- mányfelelős jelenlétében és mér­legelés után lehet elvinni. Ez csak egy momentum a szö­vetkezet-vezetés életéből. Tegyük hozzá, nem rossz momentum. S hogyan sikerült ezt elérni? Egy­szerűen, fegyelmezettséggel. A ko- jrábbi évben ugyanis egy-egy ve­zetőségi ülésre az igazgatóság fele sem ment el. Az egyik összejöve­telen azután úgy döntöttek, hogy attól a vezetőségi tagtól, aki a tag­sággal szemben nem teljesíti köte­lezettségét, nem látogatja a veze­tőségi értekezleteket, munkaegysé­get vonnak le. Egy-két esetben meg is tették. Ezt követően min­den vezetőségi tag rendszeresen eljárt a megbeszélésekre. A veze­tői fizet az idén is a munkaegy­ség Kamuton. A közel 40 forintos értékhez hozzájárult az is, hogy túlteljesítették áruértékesítési ter­vük egyes ágait. A termelőszövetkezet 17 ezer árucsirkét tervezett eladásra és ezt tőség előbb említett szankciója he­lyes volt. Emellett az ankétem egyöntetűen állást foglaltaik. — Mert hol is kezdenénk szövet­kezeten belül a fegyelem kialakí­tását, ha nem a vezetőség tagjai között — vélekedtek többen, akik már az ankéten a többi között ki­jelentették a gyulai kezdeménye­zés átvételét. A szövetkezet igen fontos vá­lasztott szerve az ellenőrző bizott­ság. Évek óta folyik a vita, ho­gyan és milyen módszerrel dolgoz« zamak az ide választott emberek. Az ellenőrző bizottság előtt szö­vetkezeten belül nem lehet zárt ajtó. Nekik mindenhová be lehet lépni, sőt kötelességük belépni, hogy rendszeresen ellenőrizzék a munkákat. Itt is azonban a mun­kaszervezés hogyanja vetődik fél. Mit ellenőrizzenek? Helyes, ha minden vitatott ügyben eljárnak. Vizsgálják meg többek között a társadalmi tulajdon védelmét, de ne feledkezzenek meg arról sem, hogy a termelési tervek mutatói­nak teljesítése, a munkaegység fel. használása, a szövetkezeti demok­rácia betartása, a vezetőség hatá­rozatainak végrehajtása hogyan valósul meg. Munkájukban igen nagy szerepet játszik a tervszerű­ség. Megyénk legtöbb tsz-ébem az el­lenőrző bizottságnak nincs külön munkaterve. Ez helytelen, mert az ellenőrzés terv nélkül kapkodóvá válik. A fiatalság helyzetével kapcso­latban több érdekes dolgot sorol­tak él a csorvásiak. Náluk a fiata­loknak külön klubjuk, klub- és sportfelszerelésük van. Tavaly a fiatalok külön munkacsapatban dolgoztak. A gondjaikra bízott te­rületen átlagosan 25 százalékkal takarítottak be gazdagabb termést, mint az idősebb tagok művelte te­rületről. A fiatalok munkáját a Vörös Október Tsz-ben megbecsü. fik. Ehhez tartozik, hogy jövőre külön ifi-brigádot szerveznek, s a legjobban dolgozó fiatalokat ha­zai vagy külföldi kirándulásra vi­szik. A költségeket természetesen a szövetkezet fedezi. Az idei nyá­ron például 60 legényt és leányt küldtek autóbusszal négynapos ba­latoni körútra. Ehhez hasonló kezdeményezésre máshol is lehetőség van, pusztán a fiatalok kezdeményezésén, az idősebb gazdák megértésén múlik, hogy a szövetkezet bevételeiből szakítanak-e ilyen célra. A csor­vásiak azt állítják, az áldozat meg­éri, gondoljuk, máshol is meg le­hetne próbálni, * Az ankét tapasztalatait össze­gezve elmondhatjuk, élettel teli vita volt, mely elérte célját, A munka jó szervezésére számos jó tanács hangzott el, amelyek gya­korlati alkalmazását a békéssám­soni Vörös Csillag, vagy éppen a dóvaványai Szabad Föld Tsz veze­tői vállalták. majdnem 11 ezer darabbal túlszár­nyalta. Kedvezően alakult barom- fi-elihuljási aránya is, hiszen mint. egy 5,7 százalék pusztult el. A ta­karmány helyes felhasználásával sikerült élérniök, hogy a tervezett 80 dekás súly helyett átlagosan 1 kilós súlyt nyomtak az árucsirkék. sát. 650 holdon szórták el a szervestrágyát A kamutí Béke Termelőszövetkezetben idáig 650 holdon szórták ei a szervestrágyát. A szövetkezet készletén kívül a háztáji gazda­ságokból is a földre került az. istállótrágya. így tudták elérni, hogy átlagosam mintegy kétszáz mázsa trágya esik egy hold földre. A szövetkezet úgy tervezte, hogy 900 hold földet műtrágyával fog beszórni. Már idáig 1140 holdra szórtak ki szuperfoszfátot. Év végére 23 ezerre nő a tsz-ek k ocaállománya Dupsi Károly Tízezer csirke terven felül

Next

/
Oldalképek
Tartalom