Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-29 / 305. szám

NÉP ÚJ SÄG 1961. december 29., péntek *> Brezsnyev és Kehrn beszéde a Vörös Erődben Delhi (TASZSZ) Az indiai főváros lakossága szerdán este ünnepélyes foga­dást rendezett Delhi Vörös Erődjében. L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és kísére­te tiszteletére. A fogadáson Brezsnyev és Nehru beszédet mondott. Brezsnyev beszédében hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió és India együttműködése sokolda­lú, a két ország kapcsolatai egy­re gyümölcsözőbbek. A kölcsö­nös bizalom, a béke és a barát­ság mindkét nép igazi eszmé­nye Az utóbbi napokban — foly­tatta Brezsnyev — az indiai nép nagy győzelmet aratott a gyar­mati rendszer felett, őszinte megelégedéssel tapasztaljuk In­dia népének ujjongó lelkesedé­sét Goa, Damao és Diu felsza­badítása alkalmából. Az indiai nép igaz ügyért indult harcba. Helytállt és most világszerte minden szabadságszerető ember üdvözli Indiát. Brezsnyev a továbbiakban be­szélt az SZKP XXII. kongresz- szusának jelentőségéről, India és a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatairól és e kapcsolatok fejlesztésének lehetőségéről. Brezsnyev után Nehru indiai miniszterelnök emelkedett szó­lásra, hangsúlyozta, hogy Indiá­Ellentétek Párizs és Bonn között a mezőgazdasági közös piac miatt Párizs (MTI) Brüsszelben pénteken újból ösz- szeülnek az európai gazdasági kö­zösség miniszterei, hogy az év vé­ge előtt még egyszer megkísérel­jék a mezőgazdasági közös piac körül támadt éles ellentétek elsi­mítását. A hatok — Franciaország, Nyu­gat-Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxem­burg — négy évvel ezelőtt Ró­mában megállapodtak, hogy 1970- ig olyan gazdasági egységet épí­tenek ki, amelyen belül szabad lesz az áruforgalom. E cél elérésé, re három, egyenként négy éves szakaszt állapítottak meg, ame­lyek alatt fokozatosan csökkentik a szabad piacot korlátozó vámo­kat és behozatali kontingenseket. Az első szakasz most ért véget és a hatoknak el kell dönteniük, hogy második szakaszába léphet-e a közös piac. A franciák kijelentették, amíg a mezőgazdasági termények for­galmát meg nem könnyítik, nem lehet szó a közös piac újabb sza­kaszának bevezetéséről. Azzal ér­velnek, hogy Franciaország az ipari vámok csökkentésével, a kontingensek eltörlésével megnyi­totta kapuit a nyugatnémet ipar­cikkek előtt, ugyanakkor a mező- gazdasági vámok alig enyhültek és Nyugat-Németország továbbra is elzárkózik a francia termények vásárlása elől. A Német Szövetségi Köztársa­ságnak kedvez a közös piac eddi­gi alakulása és ezért elutasította a francia javaslatot. A társ-orszá­gok lejjebb engedték a vámsorom­pót az NSZK iparcikkei előtt. Nyugat-Németország közben je­lentős mezőgazdasági behozata­lát a legolcsóbb világpiaci áron, a közös piacon kívülről bonyolítja le. A vita, amelyből a gazdasági közösség többi tagállama a lehető legtöbb előnyt igyekszik biztosí­tani a maga számára, nemcsak a mezőgazdasági közös piac körül mozog. Franciaország az eddigi tapasztalatok alapján nem na­gyon lelkesedik azért, hogy 1962. január 1-vel megkezdődjék a kö­zös piac második szakasza. A ró­mai egyezmény szerint ebben a periódusban több fontos kérdés­ben megszűnik a tagállamok vé­tójoga és a kétharmados többség kötelező erejű határozatokat hoz­hat. Franciaországot az a ve­szély fenyegeti, hogy egyes vitás kérdésekben kénytelen lesz ma­mát a többiek akaratának alávet­ni. Ettől De Gaulle is idegenke­dik és az „Európai Államok Unió- já”-nak nemrég felvetett tervével igyekszik új irányba terelni a „hatok közösségének” fejlődését. nak nincs oka nézeteltérésekre a Szovjetunióval, mivel a két ország szorosan együttműködik a béke és a barátság kérdései­ben. A goai kérdést érintve az in­diai kormányfő elmondotta, hogy néhány országnak nem tetszett Goa felszabadítása, de a Szovjetunió nem tartozik ezek közé. „Minden lehetőt megtet­tünk — hangsúlyozta —, hogy békés úton oldjuk meg a prob­lémát, de a portugál hatóságok még a tárgyalások gondolatát is visszautasították.” (MTI) Családi liftUCf* a Kedves családi ünnepség színhelye volt nemrég a békéscsabai Ifjú­sági Ház. A KISZ városi bizottsága szervezésében itt tartotta gyer­mekének névadó ünnepségét Zelenyánszki Mátyás és felesége. Ké­pünkön az újszülött, szülei és névadó szülei, valamint az anya­könyvvezető és az úttörők láthatók. ■■•••■•■■■■■•■■•■■■■■■•■■»••■•■■■••■■•••■■■■■•■••■■■■■■■■■»■■••■■■■■•■■•■■■••■••■■•■■•••a Algériában tovább dühöng az OÁS terrorja Párizs (MTI) Algériában az elmúlt 24 órában 12 halottja és 40 sebesültje volt a merényleteknek. A halottak és sebesültek legnagyobb része mu­zulmán, de több „liberális” fran­cia rendőr is áldozatul esett az OAS-bandák fegyveres támadásai, nak. Oránban, ahol kedden Tabona vasúti tisztviselőt, az Algériai Kommunista Párt tagját félesége és gyermekei szeme láttára ölték meg, szerdán egy másik vasúti tisztet gyilkoltak meg lakásán. Az OAS autós banditái Órán utcáin újabb hajtóvadászatot rendeztek algériaiakra, a piacon géppisztol­lyal lőtték az arab munkásokat. Hasonló jelenetek játszódtak le Algírban is. Az FLN tagjai több helyen ellentámadással válaszol­tak. Az OAS legújabb hivatalos bul­letinjében szembeszáll az esetleges francia—algériai tárgyalásokkal. Algéria felosztásának gondolatát is elveti. „Constantine vagy Souk-Ahras éppen úgy francia, mint Marseille. Egy De Gaulle— FLN megegyezés a fegyveres harc új szakaszát jelentené’. Az ideiglenes algériai kormány sajtószolgálata közleményt adott ki, amelyben hangoztatja az FLN tárgyalási készségét, de ugyanak­kor rámutat a francia—algériai tárgyalások körüli felelőtlen kom. mentárok alaptalanságára. Pénzreform Bulgáriában * SZÓFIA A bolgár párt és kormány né­hány hónappal ezelőtt hozott hatá­rozata értelmében 1962. január 1-én a Bolgár Népköztársaságban végrehajtják a pénzreformot. A leva értékét 10:1 arányban változ­tatják meg, és új pénzt bocsátanak ki. A pénzreform következtében az árak és a bérek nem változnak. I. a. bőrből készült farhámszíj lószerszámok kiegészítéséhez vagy javításához 280 Ft Kapható: VASÉRT Vállalat, Budapest IV., Templom utca 1. sz. 728 II. Vilmos, Libke és az afrikai üveggyöngyök Medgyesegyházi Bőr és Textilruházati Ktsz a lakosság szolgálatában. Köszöntjük az 1962-es új esztendőt és kérjük kedves megrendelőinket, hogy az új esztendőben is biza­lommal keressék fed méretes rész­legeinket Medgyesegyházán, Csa- nádapácán, Medgyesbod záson, Kunágotán, Végegyházán, Magyar, bánhegyesen és Nagybánhegyesen. Medgyesegyházán szabó-részlegünk is egész éven át a lakosság rendelkezésére áll. Kedves megrendelőinknek és összes ügyfeleinknek sike­rekben gazdag, eredményes boldog új esztendőt kíván a Medgyesegyházi Bőrtex vezetősége 727 Dr. Lübke, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke a közeljövő­ben afrikai körutazásra indul. Szándékában áll felkeresni a fe­kete kontinens tucatnyi országát, hogy még szorosabbra fűzze a kapcsolatokat hazája és e terüle­I tek között. A DPA nyugatnémet hírügynökség tudósítója, aki ezt a hírt világgá röpítette, Lübke út­jának jelentőségét alátámasztan­dó, megjegyezte, hogy II. Vilmos császár óta német államfő nem tett ekkora körutazást Afrikában. A II. Vilmos—Lübke párhuzam­ra érdemes felfigyelni. Éppen a legutóbbi hetekben publikálta egy nyugatnémet történész kutatásai­nak eredményeként azokat a hite­les dokumentumokat, amelyek fe­kete-fehéren bizonyítják, hogy II. Vilmos nagyszabású világhódító terveinek megvalósítását várta az első világháborútól, s egyebek kö­zött az afrikai kontinens tetemes hányadának meghódításáról szőtt hagymázos álmokat. Lübke kör­útja aligha szolgálja kevésbé a német imperializmus elképzelé­seit, mint annak idején II. Vilmos szolgálta. Nem is a tartalomban kell a különbségeket keresni, ha­nem a módszerekben. Bonn ma büszkén hangoztatja, hogy semmi köze a gyarmatosí. táshoz, mert az első világháború óta nincsenek gyarmatai. Való igaz, hogy a huszas évek óta Né­metország és így Nyugat-Német­ország sem számít a gyarmattartó hatalmak közé, de az már a leg­kevésbé sem fedi a valóságot, hogy Bonn antikolonialista poli­tikát folytat; ellenkezőleg, az új­gyarmatosítás egyik élharcosa. Az újgyarmatosítás vagy másként neokolonializmus fogalma annyi­ban különbözik a hagyományos kolonializmustól, hogy míg az utóbbi az elnyomás nyílt és köz­vetlen eszközeinek alkalmazását jelentette, a mai változatban a nyílt elnyomást az ellenőrzés és uralom közvetett formái váltot­ták fél. A Német Szövetségi Köz­társaság neokolonialista törekvé­sed abból az ellentmondásból táp­lálkoznak, mely egyrészt a di­namikus nyugatnémet gazdaság, másrészt a vesztett második vi­lágháború következtében csökkent tevékenységi köre között fennáll. A nyugatnémet ipari termelés volumene az, 1937. évi állapotot 100-nak véve, 1958-ban 216 száza­lékot tett ki az 1948. évi 56 száza­lékkal szemben. Ez azt jelenti, hogy egyrészt módfelett megnőt­tek a nyersanyagigények, annál is inkább, mert a háború következ­tében Nyugat-Németország nyers­anyagbázisa nagyon szűkre szo­rult, másrészt az ipari termékek mennyiségének gyors növekedése egyre újabb piacok megnyitását követeli. Az elmaradott afrikai or­szágokba való gazdasági behato­lás abból a szempontból is kifi­zetődik a nyugatnémet monopol­tőkéseknek, hogy a hazai géppark rendszeres megújítása révén se­lejtezésre kerülő technikai felsze­relések zömét jó pénzért átadhat­ják „a szegény pártfogoltaknak”, akiktől ezért még külön hálára is számítanak. Ezenkívül a felhal­mozódó tőkefeleslegek is befek­tethetők ezekben az országokban, s kettős hasznot hajtanak. Részint profitot, mégpedig eléggé magas százalékban, másrészt politikailag is „jövedelmeznek”, mert a be­fektetési csatornákon keresztül politikai befolyást is gyakorolhat­nak ezeknek az országoknak a ve­zetőköreire. A nyugatnémet politikusok és üzletemberek egyébként cseppet sem titkolják, hogy az általuk nyújtott „gazdasági segítség” fejé­ben kézzelfogható szolgálatokat várnak az afrikai vezetőktől. Bannt nem az érdekli, hogy a vele „együttműködő” afrikai országok fejlesszék iparukat és kilépjenek az elmaradottság béklyóiból, ha­nem csak saját önző üzleti és po­litikai szempontjai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom