Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-29 / 305. szám
1961. december 29., péntek MÉPÜJSA 0 3 1862-re 76000 sertésre kötöttek biztatás! szerződést megyénkben — Ä teleltetéshez és hizlaláshoz takarmányjuttatásban részesülnek a tsz-ek — Ezekben a napokban sokan foglalkoznak „disznó-üggyel”: ki hízót akar vágni, ki pedig újévi malacot szerezni a szilveszteri mulatsághoz. Gond ez, de eltörpül ah. hoz a gondhoz képest, amely az állatforgalmi dolgozóira hárul. Az ez évi felvásárlási terv még nincs teljesítve, s az új évre is sok tízezer sertést kell leszerződtetni. — Avagy kisebb az Állatforgalmi Vállalat dolgozóinak gondja, mint ahogyan mi elképzeljük? —' kérdeztem Kardos Pál elvtárstól, a Békés megyei Állatforgalmi Vállalat igazgatójától. — Sajnos nem tévedtek — válaszolja elgondolkodva. — December hónap minden hetében átlag 10 000 hízott sertést vásároltunk fel, s az utolsó hétre 12 000 darab felvásárlását terveztük, de még így is kevés, aligha tudjuk teljesíteni az éves tervet. — Szokatlanul hangzik ez, hiszen évek óta leginkább arról számoltunk be a lap olvasóinak, hogy a vállalat túlteljesítette az előirányzatát — Nehéz esztendőnk volt. A szerződéskötést és a hizlalást nagyon gátolta a szárazság is, aztán meg az eléggé leromlott állategészségügyi helyzet is. A sarkadi és szeghalmi járás egészét, a gyomai járás keleti, a békési járás északi részét különösen nagyon sújtotta az aszály. Ezekben a járásokban főleg takarmányhiány miatt — de mint a többi járásban is —, az állatelhullás miatt is több szerződést voltunk kénytelenek felbontani. Azt, hogy menyJ nyi lesz a lemaradásunk, csak év j végén tudjuk megmondani, amikor elkészül a jelentés a tervkészítésről. Amit tudtunk, megtettünk. A tsz-ek is igyekeztek a lehető legtöbbet adni. A felvásárolt sertésből utalványra, állami áron adtunk a bérből és fizetésből élő családoknak is. — A Kardos elvtárs asztalán lévő kimutatásokból úgy látom, hogy most már egyre inkább az 1962. évi hizlalási akcióval foglalkoznak. — Ezek a kimutatások most készültek el az eddig leszerződött szarvasmarhákról és sertésekről. Az ez évi szárazság érezteti hatását a jövő évi hizlalási akciónál is. De éppen most kaptam kézhez egy leiratot, mely szerint kormányzatunk a jövő év első felében is jelentős takarmányjuttatásban részesíti a termelőszövetkezeteket. A rendelkezésünkre ál. ló takarmánykeretből egyrészt segítjük az airra rászorult tszr eket törzsállatállományuk átte- leltetősében, a már leszerződött sertések hizlalásában, s azok a termelőszövetkezetek, melyek az üzemterven felül is hizlalnak, sertésenként 200 kiló takarmányt kapnak kölcsön, vagy állami áron. készpénzért. A háztáji és egyéni gazdaságokkal továbbra is úgy kötjük a szerződést, mint eddig, vagyis darabonként másfél má^sa takarmány juttatást kapnak. —■ Mivel gondolatban alaposan belekerültünk a jövő évbe, nézzük meg, hány sertést és szarvas- marhát szerződtek le eddig megyénk termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai. — A sertéshizlalási akció szerződéskötésének ütemével egy cseppet sem vagyok megelégedve. Már csak azért sem, mert a jövő évi sertés 60 százalékát az első félévben kell felvásárolnunk. Szerződés eddig 76 ezer darabra van kötve. Ebből a tsz-ek 59 000 darabot szerződtek, legtöbbet a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezetei: 17 200 darabot. Viszonylag elég jól, 7800 darabot szerződtek eddig a békési járás termelőszövetkezetei is. A mező- kovácsházi járásban elég jól, 3664 darabot szerződtek le az egyéni és háztáji gazdaságok, az orosházi járásban pedig 2850 darabot. Bízunk benne, hogy ha a termelőszövetkezetek a napokban tudomást szereznek arról, hogy a teleltetéshez és hizlaláshoz takarmányjuttatásban részesülnek, akkor már januárban lényegesen meggyorsul a szerződéskötés. — Szarvasmarhából eddig a tsz-ek 12 200, a háztáji és egyéb gazdaságok pedig 7000 darabra kötöttek szerződést. Ez jónak mondható. Különösen jól szerződtek a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezetei: 2100 darabra, a sarkadi járás tsz-ei: 1100 darabra, a szeghalmi járás tsz-ei: 1300 darabra. A háztáji és egyéni gazdaságok is a mezőkovácsházi és a sarkadi járásból kötöttek legtöbbet: 1300 illetve 1000 darabra. Lám így van ez, egy-egy családnak évente csak egyszer kell megbirkózni a sertésvásárlás és vágás gondjával, viszont az Állat- forgalmi Vállalatra minden év minden napján több ezer sertés felvásárlásának gondja hárul. Eddig sikerrel teljesítette a legtöbbször e nehéz feladatot, bizonyára sikerrel teljesíti 1962-ben is, amikor talán már nem kelj. sem aszállyal, sem állategészségügyi problémákkal megküzdeni. Kukk Imre Tsz-vezetők tanácskoztak Tótkomlóson Az idép,rqegyénk három termelőszövetkezetében fizették a tagságot a munkateljesítmények utáni garantált jövedelem alapján. Sok hasznos termelési tapasztalatra tettek szert a zsadányl Búzakalász, a békéscsabai Május 1 és a tótkomlósi Viharsarok Tsz vezetői, tagjai. Az összegyűjtött, hasznos tapasztalatokat december 28-án, csütörtökön tizennégy szövetkezeti vezető bevonásával vitatták meg a tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben. A nyugatnémetek gazdasági tevékenysége Afrikában az üzleti hasznon kívül arra irányul, hogy lassítsa az imperializmus gyarmati rendszerének széthullását, illetőleg az állami függetlenség bír tokába jutott népeket a kapitalizmus érdekkörében tartsa és megakadályozza, hogy ezek a fiatal nemzeti államok közelebb kerüljenek a szocialista világhoz. Az NSZK ezzel a ténykedésével hozzájárul az általános imperialista érdekek védelméhez, de teszi ezt úgy, hogy közben igyekszik angol, francia, belga és holland partnerei rovására saját neokolonialista pozíciót kiépíteni és megszilárdítani. Ez is egyike azon tényezőknek, amelyek élezik az ellentéteket a kapitalista tömbön belük A nyugatnémet monopoltőke afrikai behatolásának rendkívül sokrétűek a módszered. E behatolás szolgálatában áll a Német Szövetségi Köztársaság külkereskedelme, amelyben nagy szerepe van a protekcionizmusnak: kvótákkal, magas vámokkal és egyéb pénzügyi terhekkel korlátozzák a behozatalt az afrikai országokból, s kíméletlenül lenyomják az árakat, mihelyt a mezőgazdasági terményeket és ásványi nyersanyagokat exportáló afrikai országok a konjunkturális változások következtében eladási problémákkal kerülnek szembe. A terjeszkedés legfőbb emelője azonban: tőkék befektetése. 1959-ben a gazdaságilag gyangién fejlett országokba összesen 956,1 millió márkányi tőke áramlott, ebből Afrikába 152,9 millió, azaz kereken 16 százalék. A legutóbbi két esztendőben a nyugatnémet konszernek érdeklődése megnőtt Afrika iránt, amit jól mutatnak a tőkekivitel adatai is. Ebben az időszakban a „hagyományos” érdeklődési körben, Latin-Amerikában 22,1 százalékkal, Ázsiában 25 százalékkal, Nyugat- Európában 35,1 százaléKkal, ezzel szemben Afrikában 55,6 százalékkal emelkedett a kivitt tőkék ősz- szege. Az afrikai tőkeexport meredek felszökését elősegítették azok a kedvezmények és széleskörű biztosítékok, amelyekről a nyugatnémet állam gondoskodik. A külföldön beruházott összeg egyhar- mada például mentesül a jövedelmi adó alól. 1956 márciusában Kölnben megalakult a „Külföldi Beruházások Védelmét Előmozdító Társaság”, amely legfőbb feladatának azt tartotta, hogy a külföldi — főként afrikai — befektetések részére állami védelmet szerezzen. 1957 novemberében a társaság nyilvánosságra hozta tervezetét, amely a következő címet viselte: „Konvenció a külföldi ma- gánvagyonofcra Vonatkozó jogok kölcsönös védelmére”. S még ebben a hónapban sikerült jóváhagyatni a tervezetet, amelybe felvettek bizonyos szankciókat is, államosítások esetére. Nincs mit cső. | dálkoznunk a gyorsaságon, ha I tudjuk, hogy az Afrika Társaság-! ban, amely az afrikai terjeszkedés I fedőszerve, a nyugatnémet nagy-| tőke legreprezentatívebb szemé-1 lyei kormányzati potentátokkal | egyetemben képviseltetik magú- i kát. Ez a társaság Gerstenmaier-1 nek, a parlament elnökének veze-f tése alatt működik. A kormányt 6 Erhard alkancellár, az Adenauer- g pártot Brentano képviseli. Vajon Lübkének hosszú távon 1 több szerencséje lesz-e, mint II. jj Vilmosnak volt? A Süddeutsche ji Zeitung rabati tudósítója erősen i kételkedik ebben. Szerinte Marok.! kőbán még nem felejtették él II. j Vilmos „tangeri színvallását” és a! nyomában Agadirban partra I lépő német tengerészgyalogo- jj sokat, jóllehet azóta évtize-1 dek teltek él. S bár ma! Bonn óvatosan bánik a színvallás, f sál, s hívatlanul egyelőre nem| küld más földrészekre katonákat | sem, az idézett tudósító mégis j kénytelen megállapítani, hogy „a! Német Szövetségi Köztársaságot! mindazonáltal azon hatalmak kö-1 zé sorolják, amelyek közvetve | vagy ahogy mondani szokták „neokolonialista módszerekkel” gazdasági elnyomásra kárhoztat- 3 ták Afrikát.” Ügy látszik, ma már Afrikát sem f lehet gyarmatosítás-ellenes sző- f ncklatok csillogó üveggyöngyével | elkápráztatni. í Zala Tamás ? „Ezen a munkahelyen szocialista munkabrigád dolgozik" A vésztői flmsz vasboltja a járás legnagyobb ilyen üzlete. Nem volt hiábavaló 1945 koratavaszán a dolgozók összefogása, akik az első részjegyeket váltották és megalakították az igazi falusi szövetkezeteit. öröm széjjelnézni ebben a hatalmas méretű boltban. A forgalom élénk. Járnak ide más községből is, Okány- ból. Az ajtón belépő ezt a felírást látja: ,.Ezem a munkahelyen szocialista munkabrigád dolgozik”, Régen hajt a kíváncsiság, hogy belepillantsunk a mun- kabrigád életébe, és most váratlanul ismertem meg az új típusú eladó kedves jellemvonásából őket. Zománcos füstcsövet vásároltam, s már kifizettem, mikor az egyiken kis fekete foltot láttam meg. — Erről meg lepattant a zománc, jegyeztem meg halkan és fogtam, hogy távozok. — Mindjárt hozok másakat — szólt Tóth Sándor eladó, ezzel felment a padlásra, lehozott egy ép csövet. — Azért cserélte ki — kérdeztem —, mert szocialista brigádban dolgozik? — Nem! Ez szakmai kötelesség, a brigádban más feltételeket igyekszünk megvalósítani. — Milyenek azok? — Tessék érdeklődni Pandané kartáns- nőtől, Pardi Istvánmé pénztáros szívélyesen adott felvilágosítást, pedig figyelmét megosztotta a fizetők között, mert elég sűrűn megzörgette a National kassza billentyűit. Majd egy könyv után nyúlt: — Ez a naplónk, én vezetem — mondta s forgatta előttem a gyöngybetűkkel teleírt lapokat — lassan, hogy olvashassam. A brigád jelszava: szocialista módon élni, tanulni, dolgozni! Brigádtagok: Fekete Imre, Vajda Antal, Pardi Isb* vánné, Tóth Sándor, Juhász János, Pásztor István. Az első bejegyzés a nevek után a brigád vállalása, alább a legértékesebb napi esemény rögzítése a kollektíva életéből: — Megnéztük együtt a Seiler utca 8. című filmet és beszélgettünk róla, — Ma rozsét vettünk az erdőgazdaságtól s a brigád közösen mindnyájunknak hazaszállította. — Tóth kartárs munka közben rosz- szui lett. Az orvos vakbélgyullladást állapított meg. Kórházba szállították. Nagyon hiányzik, jó munkatárs volt. — Együtt utazott a brigád Hajdúszoboszlóra. Pardiné kartásnő nem mehetett, mert beleg. — Hét nap után befejeződött a let* tár. Nincsen hiányunk. — Nagy változás van az üzletünkben; Fekete kartársat magasabb beosztásba helyezték, üzemágvezetőneQc. Vajda kartárs lett a vezetőnk. — A brigád betakarította Tóth kan* társ kukoricáját. — Megtárgyaltuk Pandané kar társnő újítási javaslatát. A szárazkapu alatt kivágatjuk a mennyezetet és csigán szállítjuk fel-le az árut. Sok cipetoedéa- tői szabadulunk így meg. — Ma értesítettek bennünket, haH- gassuk meg délután a szívküldi műsorát a rádióban. Nótát kapunk, mert a 105 százalékra vállalt tervteljesítést túlszárnyaltuk. A MESZÖV-től ezer forint jutalmat kaptunk.3• 3: az idő zárórához közeleg, elbúcsúzó k Pardiné kartársnőtől, a brigád krónikásától és sietek a túloldalon lévő trafikba, hogy még melegében feljegyezzem, amit a brigádról megtudtam, mert sokakkal szeretném tudat» ni ii g LÉVAI TERÉZ ÉTTERMEKBEN — CUKRÁSZDÁKBAN Lakásának dísze a szőnyeg! Vásároljon szőnyeget! Kedves megrendelőinknek, vásárlóinknak és összes ügyfeleinknek sikerekben gazdag, eredményes, boldog új esztendőt kíván a Békéscsabai Szőnyeg és Takácsáru Háziipari Termelőszövetkezet vezetősége Békéscsaba 725
