Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-03 / 285. szám

BÉKÉS MEGYEI * *ra60fmér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. DECEMBER 3., VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Szervezett munkások világkongresszusa December 4-én Moszkvában, a béke és a szocializmus, a kommu­nizmus fővárosában összeül a Szakszervezeti Világszövetség V. kongresszusa. A munkásosztály születésének pillanatától kezdve harcot folyta­tott a kizsákmányolás ellen, poli­tikai jogainak biztosításáért, a mindennapi kenyérért, emberi fel- emelkedéséért. Harcát a szakszer­vezetek szervezték és irányítot­ták. A munkások hamar felismer­ték a szervezettségben, az egység­ben rejlő erőt. A munkásosztály szervezeteinek harca, a szakszer­vezeti mozgalom is átlépte az or­szághatárokat, és nemzetközi erő­vé vált. A kapitalisták látták a szak- szervezeti szervezetekben rejlő erőt, és ezért minden eszközzel harcoltak és harcolnak ma is a munkások nemzetközi egysége el­len. Létrehozták a bérenceik ve­zette szakszervezeteket. Ebben a burzsoá törekvésben a keresztény szakszervezetek működtetésével az egyház is részt vesz. A szakszervezeti mozgalom nemzetközi egységének megterem­tése a fasizmus felett aratott győ­zelem után született meg az an- tiimperialista, a haladó és a béke­szerető erők offenzívája idején. 1945-ben megalakult a Szakszer­vezeti Világszövetség. Soraiba tö­mörítetté a világ szervezett mun­kásait. Az imperialista erők ter­mészetesen nem nézték jó szem­mel a nemzetközi munkásegysé­get. A lefizetett, megvásárolt szak- szervezti vezetők segítségével mindent elkövettek az SZVSZ so­rainak megbontásáért. Már a megalakulás idején felléptek a visszahúzó erők. Javasolták pél­dául, hogy a nemzetközi szövet­ségbe ne vegyék fel azokat az or­szágokat, amelyek kapcsolatban voltak a fasisztákkal, így többek között Magyarországot sem. Éle­sen támadták az SZVSZ prog­ramjának azt a pontját, amely a nemzetközi munkásmozgalom zászlajára írta a gyarmatosítás el­leni küzdelmet. Amikor látták, hogy a nemzetközi egység fejlő­dését nem tudják megakadályoz­ni, 1949-ben kiléptek a Szakszer­vezeti Világszövetségből, és meg­alakították a Szabad Szakszerve­zetek Nemzetközi Szövetségét. E szövetség a munkásosztály érde­kei ellen, a burzsoáziát kiszolgál­va, igyekszik félrevezetni a dol­gozók millióit. Jelenleg 57 millió tagja van, fő vezető ereje az Ame­rikai Egyesült Államok, Anglia és a Német Szövetségi Köztársaság szakszervezetei. A Szakszervezeti Világszövet­ség 107 millió tagjával ma a nem­zetközi munkásmozgalom legerő­sebb bástyája. A statisztikai ada­tok mutatta különbségen túl en­nél is sokkal erősebb a világszövetség. Olyan szakszerve­zeti szövetségek is támogatják cél­kitűzéseit, (amelyek a ízabad szak- szervezetekhez tartoznak, mert az SZVSZ minden dolgozó -legfőbb vágyát és érdekeit képviseli. Így az SZVSZ ereje és hatása sokkal nagyobb, mint amennyit taglét­száma mutat. Minden feltétele megvan ahhoz — leleplezve a munkásellenes szakszervezetek te­vékenységét —, hogy megszüles­sen a világ szervezett dolgozóinak nemzetközi egysége. A Szakszervezeti Világszövetség megalakulása óta harcol a legele­mibb jogok biztosításáért az ENSZ különböző bizottságaiban, így az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesítéséért, a nők egyenjogúságáért. Küzd azok ellen a hamis elméletek ellen, amelyek a munkások érdekeivel szemben születtek, harcol a tár­sadalombiztosítás kiterjesztéséért, a neofasizmus ellen. Az SZVSZ célkitűzései és az SZKP XXII. kongresszusának cél­kitűzései között nem lehet éles választó vonalat húzni. A kommu­nista pártok egységes harca nem választható el ugyanis a Szakszer­vezeti Világszövetség harcától, célkitűzéseitől. Egymást erősítik, szilárdítják. A kommunizmus, mint vezető erő áthatja a nemzet­közi szakszervezeti mozgalmat is. Azokat a legfontosabb kérdéseket veti'fel, amelyek az emberiséget foglalkoztatják. A hétfőn Moszkvában kezdődő kongresszusra a világszövetség a legidőszerűbb problémák megvi­tatását javasolta. Tárgyalnak a béke megvédéséről, egy új világ­háború kirobbantásának megaka­dályozásáról, a gyarmati rendszer teljes felszámolásáról. Az SZVSZ programja akcióegységre szólítja fel a nemzetközi munkásosztályt, a szakszervezeteket. Az SZVSZ irányításával, támogatásával, az egységes fellépés eredményeként sok helyi jellegű küzdelmet koro­názott már siker. De szakadatla­nul folytatni kell az egységre vo­natkozó erőfeszítéseket. Ennek lesz fontos mozzanata a moszkvai kongresszus, amely ugyanakkor kifejezője a szakszervezetek nem­zetközi egységének is. A magunk részéről becsülettel teszünk eleget azoknak a felelős­ségteljes feladatoknak, amelyek a nemzetközi szakszervezeti mozga­lom e világméretű célkitűzéseiből reánk hárulnak. Legfontosabb tennivalóink közé tartozik: erősí­teni és szilárdítani a munkásosz­tály hatalmát, a párt által megha­tározott feladatok végrehajtását. A világ munkásai, a haladó szak- szervezetek élénk figyelemmel kí­sérik a szocialista tábor országai­nak fejlődését. Bíznak bennünk, és harcuk legfőbb céljának tekin­tik hazájukban is megteremteni a munkáshatalmat. Igen nagy fele­lősség terheli a magyar szakszer­vezeti mozgalmat is hazánk fejlő­déséért, a szocialista tábor erősíté­séért. A magyar szervezett munkások akkor tesznek eleget a Szakszerve­zeti Világszövetség célkitűzései­nek, ha teljesítik a második ötéves tervet, és szolidaritásukról bizto­sítják a világ szervezett dolgozóit a békéért, a nemzetközi munkás­egységért folytatott harcukban. Mizó Mihály az MSZMT nemzetköz5 biz. vezetője Az eddigi helyes politikát folytatjuk tovább Kádár János elvtárs beszéde a csepeli dolgozók pénteki nagygyűlésén Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára pénteken látogatást tett a Csepel Vas- és Fémművekben, ahol délután nagygyűlésen talál­kozott a dolgozókkal. Kádár elv­társ beszédének elején beszámolt gorkiji látogatásáról és átadta a Csepel Vas- és Fémművek dolgo­zóinak a dicső forradalmi hagyo­mányokra visszatekintő Gorkiji Vörös Szormovó Gyár munkásai­nak testvéri üdvözletét. Kádár János elvtárs ezután a nemzetközi helyzetről beszélt. A jelenlegi nemzetközi helyzetet — mondotta — a két társadalmi rendszer: a születő új, a szocialis­ta társadalmi rendszer és a haló­dó régi, a kapitalista társadalmi rendszer harca határozza meg. Ma a nemzetközi helyzet fő jel­lemzője: a szocializmus, a béke erőinek harca az imperializmus­sal, a háború erőivel. A szocia­lizmus ma már a világesemények alakulásának döntő, meghatározó tényezője. A szocializmus és a béke erői ma már hatalmasabbak, mint az imperializmus és háború erői. Az imperializmus azonban még létezik, s ezért fennáll a háború veszélye is. Ez a nemzet­közi helyzet fő jellemzője. A kommunizmus az egész emberi társadalom fejlődésének útja Ezután az utóbbi időszak legje­lentősebb nemzetközi Esemény­ről, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusáról beszélt: — A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, egész pártunk fenntartás nélkül és teljes mértékben egyetért a XXII. kong­resszus irányvonalával, a kong­resszuson elfogadott új pártprog­rammal. Szilárd meggyőződésünk, hogy pártunk, kormányzatunk a marxizmus-leninizmus szelláújé- ben dolgozik, s tevékenységét immár több mint öt esztendeje áthatják azok a forradalmi elvek, amelyeket a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX. kongresszusa állapított meg, továbbfeji ezzel a marxizmus-leninizmust. — A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa a XX. kongresszus irányvonalát kö­veti és fejleszti tovább. Követke­zésképpen az a meggyőződésünk, hogy a Magyar Szocialista MUtí” káspárt politikájának fő irányát ez a kongresszus is megerősítette. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán a központi kérdés az új pártprog­ram, a kommunizmus felépítésé­nek elvi és gyakorlati programja volt. Az új pártprogram megvalósí­tásával a kommunista társadalom nem ábránd többé, nem utópista elképzelés, hanem az élet valósá­gává válik. A Szovjetunióban 20 esztendő múlva kommunista tár­sadalom lesz! A kommunizmus, a kommunista társadalom azonban nemcsak a szovjet nép jövőjét mu­tatja; a kommunizmus az egész emberi társadalom fejlődésének útja. A kommunista társadalom megvalósítja az emberek és népek igazi egyenlőségét, testvériségét, a béke és a boldogság világát a dol­gozó ember számára: kialakul az a társadalom, amelyben min­denki képességei szerint dolgozik és az anyagi javakból szükséglete szerint részesül. — A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja, a kom­munizmus megvalósításának ter­ve, útmutatás a mi népünknek is. A magyar nép befejezi a szocia­lista társadalom alapjainak lera­kását és a szocializmus építésének fejlettebb szakaszába lép. Ez a mi jelenlegi feladatunk lényege. A jövőhöz pedig hozzátartozik az, amit Hruscsov elvtárs éppen itt, Csepelen mondott először ország­világ számára: ha mi, a szocialista táborban élő és dolgozó népek he­lyesen hasznosítjuk a kölcsönös testvéri együttműködésben, segít­ségnyújtásban, munkamegosztás- bajn rejlő lehetőségeket, akkor népeink történelmileg azonos idő­szakban jutnak el a dolgozó em­ber új társadalmába, a kommu­nista társadalomba- Ez a kong­resszus legfontosabb mondani- a. népeknek! — ~7T kongresszus másik legfon­tosabb mondanivalója a népek számára a béke volt — folytatta Kádár János elvtárs.' Ezen a kongresszuson ismét megerősítették, még szilárdabban megalapozták a Szoyjgtmrió1 és a szocialista országok békepolitiká­ját. Messzehangzóan, az egész em­beriség számára mondották, hogy a Szovjetunió politikája a békés egymás mellett élés, amely a szo­cialista és a kapitalista tábor kö­zött békés versenyt hirdet, és a vitás nemzetközi kérdések megol­dásának fő eszközét a tárgyalások, ban látja. — A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa is­mét meghirdette, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a szovjet állam állhatatosan és lan­kadatlanul harcol a fegyverek és háborúk nélküli világért, az álta­lános és teljes leszerelésért. (Nagy taps.) A kongresszus hangsúlyozta az éberség és a készenlét szüksé­gességét is, azt, hogy békepoliti­kánkat megfelelő erővel is alá kell támasztanunk, olyan erővel, amely biztosítja, hogy a háborús kalandokat kedvelő imperialisták ne merészeljenek fegyverrel tá­madni a szocialista világra. Ért szolgálják a honvédelem fejleszté­sére tett intézkedések is. Önök tudják, hogy a Szovjetunió a leg­utóbbi hónapokban atomfegyver­kísérleteket hajtott végre. A szov­jet kormány — amikor bejelentet­te elhatározását — megmondotta, hogy az imperialisták által kiéle­zett nemzetközi helyzet kényszerí­ti erre a lépésre. A kísérletekkel egyidejűleg leszögezte: soha sem ; fog elsőnek atomfegyvert alkal- | mazni és — más atomhatalmakkal I közösen — bármikor kész az ösz- I szes fegyvereket a tenger fenekére süllyeszteni. As MSZMP teljes mértéhhen egyetért a XXII. kongresszus irányvonalával A Magyar Szocialista Munkás­párt — mint mondottam — tel­jes mértékben egyetért a XXII. kongresszus irányvonalával. Egyet­értünk a Szovjetunió béke­politikájával annál is in­kább, mert ugyanez a mai népünk, a mi országunk politikája is. A Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik — s ezzel az egész magyar nép egyetért —, hogy or­szágunk a világ minden népével békében éljen, s a világ minden országával normális viszonyt ala­kítson ki. Őszintén óhajtjuk és kí­vánjuk, hogy a világ minden or­szágának népe — az Egyesült Ál­lamok és Nyugat-Németország né­pe is — békében éljen, dolgozzék és boldoguljon. Minden nép olyan társadalmi rendszerben éljen, amilyenben akar Meggyőződé­sünk, hogy a kommunizmus világ, méretekben győzni fog, de azt valljuk, hogy az új társadalmi rend kivívása és megteremtése minden nép saját feladata. Nor­mális viszonyt akarunk a nagy tő- késországókkal is és békét kívá­nunk az ott dolgozó embereknek. Teljes szívünkből szolidárisak vagyunk az imperialista iga lerá­zásáért küzdő népekkel, s bizonyo­sak vagyunk abban, hogy Algéria s Kongó népe kivívja teljes füg­getlenségét és szabadságát. Kíván­juk, hogy mielőbb lerázzák az' 'mperialisták igáját. Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom