Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-19 / 273. szám

KÉPÚJSÁG T961. november 19., vasárnap Nem mindegy, hogy mikor épül fel a szocializmus — Taggyűlés az orosházi olajbányászoknál — Több mint 500 dolgozó kutat olaj és földgáz után Orosháza kör­zetében. Értékes munkájukat köz­vetlenül érzi a város, ahol a fel­tárt gázra épül az üveggyár, áll­nak át más üzemek és lassan majd a lakóházak is az olcsó gáz­fűtésre. De egyre inkább érzi munkájuk gyümölcsét az egész népgazdaság is, hiszen ahogy Fock Jenő elvtárs mondta a VII. pártkongresszuson: az olajat és a földgázt első­sorban nem mint fűtőanya­got, hanem mint a nagy fej­lődés és jövő előtt álló vegyi­ipar fontos alapanyagát tart­juk értékesnek, melyből ezer­féle formában műanyagot: műtrágyát, műbenzint, műgu­mit, továbbá gyógyszert, fes­téket stb. gyárt a vegyiipar... Ennek az 500 főnyi kollektívának az élcsapata gyűlt össze pénte­ken délután a városi pártbizottság épületében vezetőségválasztó taggyűlésre. A bányászokat úgy ismeri az ország, hogy mindig és minden­ben megteszik a magukét, szóki­mondó emberek. Nos, ez a szóki­mondás jellemezte a vezetőség be­számolóját is, mely a kirendelt­ség sok szép eredménye mellett kendőzetlenül tárta fel mind a termelő-, mind pedig a pártmun­kában mutatkozó fogyatékosságo­kat. — Nem mindegy, hogy mikin' épül fel hazánkban a szocia­lizmus — mondotta Sáros elvtárs, az elő­rehaladást gátló hibákat feltárva, ez csendült ki azokból a türelmet­lenséget takaró mondatokból, melyekkel a felszólalók, s a be­számoló is ostorozta a hibákat... —Nem értünk egyet azzal, hogy na­pokig tétlenül álljanak berende­zéseink, mert egyes vezetők késve adják meg a rétegvizsgálat he­lyét. Nem értünk egyet azzal, hogy szervezetlenség miatt megza­varják munkánkat a Tröszttől jött keresztintézkedések, hogy po­csékolják a sok ezer deviza-fo­rintért vásárolt fúrókat: hogy személyi sértődöttségek, intrikák miatt hátrányt szenvedjen a mun­ka, hogy egyes főfúrómesterektől, mint például Széli József brigád­jától, mert rossz a munkaszerve­zési módszer, szinte elmenekülje­nek az emberek. A pártvezetőséget, s különö­sen az újonnan veztőséget ugyancsak figyelmez­tették a felszólaló rtvtársak — Demeter Sándor, Elek Antal, Molnár János, Levkánovics Já­gáztermelést pedig háromszo­rosára emeljük. Ez azt jelenti, hogy Orosháza kör­zetében is számos új területen kezdik meg majd a kutatást. A pártszervezetnek, s mindenek­előtt a vezetőségnek a munkáját kell megjavítani ahhoz, hogy az egész kollektíva meg tudjon bir­kózni a növekvő feladatokkal. Azt mondják: a pártmunka mércéje az ille­tő üzem gazdasági eredménye. Hogy az orosházi kőolajbányá­szok pártszervezete korábban jó munkát végzett, azt bizonyít­ják a kirendeltség gazdasági ered­ményei. A pusztaföldvári és bat- tonyai mezők feltárása során or­szágos rekorddal büszkélkedhet­nek nemcsak az üzem olajbányá­szai, hanem az egész alföldi vál­lalat is. Jó politikai munkával si­került olyan kollektívát összeko­vácsolni a kirendeltségen és a kisegítő részlegnél, melyre tá­maszkodva meg lehetett ostromol­ni a húsz éven át fennálló 24 órá­ra eső fúrási rekordot. Jelenleg a kommunista tJJ- vári Béla brigádja tartja az or­szágos rekordot, napi 845 mé­teres fúrásával. Hasonló tech­nikai adottságok mellett a világon is rekordnak számít ez a teljesítmény. De nemcsak ez a rekord fémjel­zi a jó munkát, hanem a lefúrt összméter-teljesítmény is. 1953- ban egy berendezésre 2400 méter fúrási átlag jutott, s az egy mé­terre eső költség 3400 forint volt. Ma az egy berendezés fúrási át­laga 13—14 000 méter, s az önkölt­ség egy méterre 1700 forint. A taggyűlés bőséges útravalót adott az új vezetőségnek a tenni­valókból, s olyan határozati ja­vaslatot fogadott el, melynek végrehajtása újra élénkké teszi a versenyt az olajbányászok között, A bányászok pártszervezete, élve a pártdemokrácia lehetősé­geivel, olyan pártvezetőséget vá­lasztott, amely képes lesz mind­ezeknek a megvalósítására. (v. d.) “3tél Uh életé&Sl Kedves és okos lett . Az orosházi Éj Élet Termelő­szövetkezetben nemrég a vezető­ség kávédélutánra hívta meg a szövetkezet nyugdíjasait. Százan jelentek meg, és nyomban közvet­len, melegsége® hangulatban be­szélgettek el tejeskávé és jó friss foszlós kalács mellett. Az idős ta­gok a jelent méltatva, a múltat is idézték. Minden idézett esemény a jelenük javára szavazott, hiszen ők mindnyájan azoknak az Oros­háza környéki agrárproletároknak gyermekei, akik 60—70 évvel ez­előtt nemhogy tejeskávét és fosz­lós kalácsot nem fogyasztottak, de a kevéske fekete kenyérért vívtak kizsákmányolóikkal harcot. Az orosházi aratósztrájk ma már tör­ténelmi fejezet. Ám nemcsak az apáknak, de lányaiknak, fiaiknak is keserves volt a helyzetük a fel- szabadulásig. Erről vallottak őszinte mély vallomással a jelen­lévő öregek. Varga Mihály, a szövetkezet el­nöke ezután a vezetőség és a tagság nevében egy igen kellemes hírrel lepte meg a tsz nyugdíjasa­it. — Jól tudják — mondotta —, hogy a munkában elnyűtt kéznek A francia börtönökben nem változott a helyzet — Hz algériai fogSyok tizenhetedik napija folytatják éhségsztrájkjukat — Párizs (MTI) Az elmúlt 24 óra sem hozott lényeges változást az algériai ha­zafiak éhségsztrájkja ügyében. Ben Bella és társai éppen úgy, mint a francia börtönökben fog- vatartott sok ezer algériai, foly­tatják éhségsztrájkjukat, amely szombaton tizenhetedik napjába lépett. A marokkói miniszterek, akik pénteken" este visszatértek Rabatt­ba, elutazásuk előtt tájékoztatták az újságírókat De Gaulle-lal, Cou- ve de Murville-jel és a fogvatar- tott algériai miniszterekkel folyta­tott ismételt tárgyalásaikról. Sza­vaikból kiderült: közvetítésüknek I dana arról a teljes felelősségről, egyelőre nincs pozitív eredménye. I amelyet Ben Bella és társai egész­A marokkói miniszterek azt ja­vasolták De Gaullenak, helyez­zék el Ben Belláékat egy magán­szanatóriumban, amelyet a ma­rokkói kormány bérelne ki, s így bizonyos területenkívüli jellege lenne. Marokkói orvosok viselnék gondját az algériai miniszterek­nek, akik azonban változatlanul fogságban maradnának, mert az épületét á’ francia rendőrség őriz­né. A késő esti órákban hivatalos francia közlemény jelent meg, amely szerint „nincsen szó arról, hogy a francia kormány lemon­ségéért és biztonságáért vállait * Az algériai hazafiakra kénysze- rített éhségsztrájk miatt egész Franciaországban nő a nyugtalan­ság és a felháborodás. A CGT, a legnagyobb francia szakszervezet vezetősége felhívást adott ki amely felszólítja a francia dolgozókat, hogy tiltakozó akciókkal, mun­kabeszüntetésekkel követeljék al­gériai társaik szabadonbocsátásál. A francia fiatalok az üzemekben, iskolákban, tiltakozó-napot tarta­nak, az erre vonatkozó felhívást 10 000 fiatal írta alá. és az öreg deréknak már a háztáji megművelése is teher. Viszont az sem nagy könnyebbség, ha har­madában ki kell adniuk vagy tár­sadalmi segítségre kell várni a ve­tésnél és betakarításnál, mély se­gítség bármennyire is tiszta szív­ből jövő, nem mindig lehet úgy szervezni a közös összefogást, hogy minden idős tag háztájiját idejé­ben vegyék gondozásba. Ezért a tsz-ben elhatározták, hogy úgy könnyítenek nyugdíjasaik ház­táji gondján, hogy aki úgy érzi, terhes neki a földje, (messze esik, i vagy ő maga nagyon érzi az idő fogát) annak a háztáji földje után 15 mázsa csöves kukoricát és U mázsa árpát adnak. A megoldást a jelenlévő nyugdí­jasok érthető örömmel fogadták, mert minden fáradtság nélkül ma­radéktalanul megkapják háztáji­juk hozamát, ami elég jószágtartá­sukhoz és amellett nem kell senki­nek harmadot — vagy még többet — adni és várni sem kell arra, míg a szivességes társadalmi se­gítség portájukhoz érkezik. Ez sem rossz dolog Az újkígyóst Aranykalász Tsz- ben prémiumrendszerben művel­ték a kukoricát. Prémiumként a tagok a terven felüli mennyiség 32—50 százalékát kapták, szorgal­muk szerint. A mélyen művelt talajban a gondosan ápolt növény jól bírta a szárazságot és így csaknem 40 mázsás termést értek el. A tagság, prémiumként 82 vagon kukoricát kapott, munkaegységre pedig — háztájin kívül! — 120 vagont. Jól fizetett a háztáji kukorica is és a bő termésből temérdek ser­tést hizlalnak. Például csak saját levágásra 2—3 sertés hízik por» iánként, ezenkívül az Aranyka­lász Tsz tagjai csupán csak ma­gukból a háztáji gazdaságokból 2500 hízott sertésre kötöttek szer­ződést, ennyit adnak népgazdasá­gunknak. Igen szép és mindenütt követésre érdemes példa! Túri András: EG A GYÁR a felszólalásokból kiderült: a pártvezetőség is hibás ab­(4.) Még feketén füstölögnek a zsa- választott rátnokok. az egykori laboratórium beomlott fala helyén, az üzemi tűzőrség néhány tagja még ci- . peli az udvaron át a megmentett | ládákat és csomagokat, amikor nos, Somogyi Imre, Mezősi József 3 3 rendőri szervek és a kivonult —, hogy jobban dolgozzon, mint j tűzoltóság parancsnoka meg- az elmúlt hónapokban, mert mint| kezdl a helyszíni szemlét. Sá­rosi főhadnagy, a kerületi kapi­tányság politikai és Krárner had­nagy a bűnügyi osztály nyomozó­tisztje, továbbá Lovas százados, a központi szakcsoport kiküldötte végzi a vizsgálatot. Társaságukban van Komlós őrnagy, a tűzoltócso­port parancsnoka is. — Itt volt a tűzfészek — mutat Komlós őrnagy a laboratórium egyik üszkös helyére, mely közvet. lenül a nagy ablak mellett fekszik. — Világosan látható, hogy a tűz innen indulhatot el és itt végezte a legnagyobb pusztítást. Sárosd főhadnagy egészen közel lép a megjelölt helyhez s belesza­gol a levegőbe. — Különös szag van itt — jegy­bán, hogy előfordultak a fenti hibák. Maga Sáros elvtárs, a párttitkár sem fordított sok gondot az elmúlt hónapokban arra, hogy a pártszer­vezet segítő-ellenőrzést gyakorol­jon a gazdasági munkákban, ku­tatni próbálja a fogyatékosságok okát és igyekezzen megszüntet­ni azokat. Még a vezetőségi ülé­sek is elmaradtak. Ez a liberaliz­mus átragadt a pártcsoportokra, különösen a csoportvezetőkre, s ilyen módon az elmúlt időben el­laposodott a kirendeltség terüle­tén a pártmunka. A következő évek még nagyobb feladatok elé állítják a kirendelt­ség dolgozóit, s a kommunistákat. Az ötéves terv időszakában — mint ez ismeretes — az olaj- termelést kétszeresére, a föld­r.atok alatt tűzbe borította az egész környezetet. — Mi lehetett az az anyag? Az őrnagy vállat von. — Majd kiderül. Sáros! most a laboratórium ösz- szetört falát kerülgeti. A forróság- tól kitört üvegfalak helyén már csak a feketére égett a célkeretek éktelenkednek. Alig másfél mé­ternyire a szomszédos irodaépület falai emelkednek. A két épület között több centiméternyi magas­ságban borítja a földet a cserép­halmaz és a kormosfeketére pör­költ vakolathulladék. — Érdekes — mondja a főhad­nagy. — Micsoda? Krámer hadnagy melléje lép. — Nézd csak ennek az épületnek az ablakait. Nem veszel észre sem­mit? — Dehogynem. Valamennyi megrongálódott. — Igen. Különösen az a közép­ső. — No és? Mi abban a különös? zi meg fintorogva. •— Véleménye Nyilván intenzívebben érte a tűz, szerint mi okozhatta a tüzet? mint a többit. — Laboratóriumban nehéz ezt — összesen négy földszinti ab- bizonyosan megállapítani. Valószí. lak serült meg. Milyen helyiségek szélt. Az őrnagy arcán elégedett- nűleg egy különösen gyúlékony azok? Nem lehetne ide hívni az ség. anyag lobbanhatot lángra és pilla, igazgatót? — Mire kellett a fémalkü? Ügy Hollán igazgató percek alatt elő. kerül. — A tervosztály és a kereskedel­mi osztály ablaka az a négy. — Köszönöm. Beszélhetnék a la­boratórium vezetőjével? — Hogyne. Azonnal hívatom. Lovas százados közben a tűzol­tóőrnaggyal járja a helyiséget. Meg-megállnak egy-egy helyen, az őrnagy néha lehajol, fölemel vala. mit, figyelmesen vizsgálgatja. Közben odaérnek a másik két nyo­mozótiszthez. — Nos? — kérdi S&rosi. — Ta­láltak valamit, százados elvtárs? — Semmit. A legszabályosabb tűz, ami csak vegyianyaggal dol­gozó üzemben előfordulhat. — Lehet! A százados kérdően, néz rá, de a főhadnagynak már nincs ideje magyarázatra. Hollán igazgatóval idős ősz hajú férfi közeledik. Arca nyúzott, összetört, keze remeg, amint bizonytalan mozdulattal a szemüvegéhez nyúl. — Krasznai elvtárs, a laborató­rium vezetője. A tisztek bemutatkoznak. — Kérem Krasznai elvtárs. azért kérettük, hogy megkérdezzük, vé­leménye szerint, mitől keletkezhe­tett a tűz? Krasznai hangja megcsuklik. — Attól az üveg fémalkiltól, amely ott állott a hidráié aszta­lon. És arra a helyre mutat, amelyről Komlós, mint a tűz fészkéről be­tudom, ez különleges óvatosságot igénylő vegyszer? — Igen. Azok az anyag-kísérle­tek, melyeket folytatunk, szüksé­gessé teszik a használatát. A hiba nem is ez. Az üveget nem szaba­dott volna egyetlen percre sem felügyelet nélkül hagyni. Ha ugyanis a fémalkilt oxigén éri, azonnal lángra lobban. — Értem. És kire volt bízva a1 üveg? — Nem tudom. Egyáltalán .., — Tessék, folytassa csak. — Csak annyit, hogy ha hasz­nálják is ezt a szert, ezen az asz­talon sohasem áll. — Értem. Most mégis miiként kerülhetett oda? — Sejtelmem sincs róla. Kopasz, pufókarcú, rőt-borostás férfi lép előre. — Kérem szépen, én talán vá­laszt adhatok. — Kicsoda ön? — Veres elvtárs, a laboratórium helyettes vezetője — mutatja be Hollán. — A dolog úgy áll, hogy az üve­get én hozattam le a Ritter-gye- refekel. — Ki az a Ritter-gyerek? — Laboránsgyakomok. Kellett a fémalkil a kísérlethez és fel- küldtem érte a fiút az emeletre, a különleges anyagok raktárába. Nyilván ő tette a hidráié asztalra. Komlós őrnagy megrándítja a vállát. — A dolog világos. A fémalkilt levegő érte és meggyulladt. Ez okozta a tüzet. Lovas százados a többiek felé fordul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom