Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-19 / 273. szám

T961. november 19., vasárnap hépojság 3 Gyulai tanulság zetében? Viszonyaink között ezek a kérések egyoldalúak. A józan paraszti ész nem is így veti íel a problémát. A gépállomásnak első­sorban azon kellene segíteni, hogy a G-motorok is jól dolgozzanak, amennyire képesek, forgassák meg a földet, mert ezek a giépek még alkalmasak a fogós mezőgazdasági munkára. A szövetkezetek vezetői és tagjai tudják az őszi mélyszán­tás fontosságát, éppen ezért ra­gaszkodnak a jó mélyszántáshoz. S ha a G-motorok jól dolgoznak, akkor nem lesz majd gond a Hoffher-traktorok második mű­szakjának szervezése. Szinte hihetetlen, amikor a ter­melőszövetkezetek érdekeiről van szó, hogy maga a szövetkezet zár­kózzon el a mélyszántás ütemének fokozása elől. Ha ez mégis így len. ne, annak oka nem a körmöstrak- torok munkájában, hanem a gép­állomás és a szövetkezet kapcsola­tában van. Hogy az egyszerű em­berek miért nem mennek szívesen a gépállomásra, annak mélyebb okai vannak. A gépállomás vezetőinek és a szövetkezeti elnököknek, agronó- musoknak jó a kapcsolata. Ezt vá­rosszerte tudják. De arról is be­szélnek, hogy ez a jó kapcsolat egyedül a vezetők kapcsolata. S ők bármennyire is bizonyítják ennek ellenkezőjét, az egyszerű embereket nem tudják meggyőzni álláspontjukról, mert amíg a szö­vetkezeti gazdák azt látják, hogy a gépállomás főmezőgazdászának három termelőszövetkezet is bízta, sít háztájit, és oda küldik a lánc­talpas traktort, ahonnan kukori­cát kapnak, akkor ezek az embe­rek nem a szónak, hanem a tett­nek hisznek. Így vélik az igazsá­got, mert a dolognak ez a része kézzelfogható. Meggyőződésünk, hogy a gépállomás kommunistái rövidesen rendet teremtenek eb­ben. Az őszi munkák gyakorlati szer. vezését a Gyulai Gépállomás ve­zetői kiengedték kezükből, örül­tek, hogy nyári idénytervüket tíz­ezer normálholddal túlteljesítették, js «gy vélték, az őszi terv teljesí­ti kell hallgatni az illeteke- nem okozhat különösebb gon­dot. S íme, itt a valóság. A megyei igazgatóság kimutatása szerint ez a gépállomás december 10 helyett csak jóval utána tudja teljesíteni mélyszántási tervét. És mert a he­lyi lehetőségek kiaknázását nem tartották fontos feladatnak, most a szomszéd gépállomások segítsé­gét várják, hogy azok húzzák ki őket a sárból. Az őszi mezőgazdasági munkák Az utóbbi hetekben egyre több­ször megbírálták a Gyulai Gépál­lomás vezetőit, mert a második műszak szervezésével a megye húsz gépállomása közül az utolsó helyre csúsztak. Augusztus harma­dik dekádjában még 48 kétműsza- kos traktorral dolgoztak. Amikor az őszi tervhez hozzáfogtak, hirte­len 19-re csökkentették ezek szá­mát Legutóbb ugyan — kőt és fél hónap alatt — erőfeszítéseiket tettek a második műszak fokozá­sára, de munkájukból mindössze négy újabb traktorra futotta. A gyulai járás az őszi mélyszán. tással nem áll az utolsó helyen. Mégis mintegy 6 ezer hold felszán- tatlan föld van a Gyulai Gépállo­más körzetében. Ahhoz, hogy ezt a területet mélyen felszántsák, még 23 munkanapra van szükségük Ez a szervezés természetesen alig több, mint húsz traktor második műszakjára épül. Lehetne-e több kétműszakos traktort munkába ál­lítani? Ez igen nagy kérdés, mert a gépállomás igazgatója, és többi vezetője nem nagyon fáradozott a második műszak szervezésén. Ehe­lyett az éves szerződés lejárta előtt 9—10 traktorost engedtek át más munkaterületre, más gépállo­mási körzetbe. A termelőszövetke­zeteikből ugyanakkor nem kapták meg a kívánt támogatást. A szakmai vezetés szép tervet készített a mélyszántás ütemére. Megbeszéltek, hogy egy G 35- ösnek naponta 2,8, egy DT-nek 6,1, az Sz 80-asnak 9,8, az Sz 100- asnak pedig 12,6 katasztrális hol­dat kel! felszántani. Ez eddig rend. ben is lenne, hiszen a lánctalpas traktorok második műszakját biz­tosították. De viszont a Hoffher- traktorok folyamatos üzemeltetése sántít. Mindössze 5—6 kétműsza­kos traktoruk van. Vájom elfogadható-e az a véle­mény, amelyet a szövetkezetekben a Hoffherek munkája ellen emel­nek? Egyet lehet-e érteni azzal, hogy csak lánctalpas traktor szántson a Gyulai Gépállomás kör­seket. Lehetne az ön szobájában, Hollán elvtárs? — Hogyne, parancsoljanak az elvtársak. — Kérem önt, hívassa föl egyen­ként a laboratórium munkatár­sait. — Meglesz. — És a tervosztályét, meg a ke­reskedelmiét — teszi hozzá Sárosi főhadnagy. A százados kérdőn néz rá. — Szeretném ezeket a dolgozó­kat is hallani. Hollán bólint: — Amint óhajtják. Az i gazgatói irod a az első emele­ten fekszik, teljesen sértetlen. Sá­rosi megkéri a titkárnőt, egyen­ként é& hívásra bocsássa majd be a jelentkezőket. Hollán szobájában a kis asztíl köré ülnek. Krámer hadnagy készít jegyzeteket. Krasznai az első tanú. Nagyjá­ból ugyanazt mondja, amit oda­lent a laborban. Veres sem tud többet mondani. Fiatal leány a f harmadik kihallgatott. — Neve? — Gál Ibolya. A laborban dolgo­zom. Kérem, én nem is tudtam a fémalkilról. — Miből gondolta, hogy a fém- aUdlról akartuk megkérdezni? — Odakünn már mindenki erről beszél. — ön is szokott dolgozni ezzel | a vegyszerrel? — Nem, soha. — Elmehet kérem. Bán Ernő vegyész következik Somok, őszülő, középkorú férfi. (Folytatjuk) jó szervezése problémával jár. Ezt mindenki tudja, de a gyulaiak esetében az a bosszantó, hogy be­leegyeztek a jó munkaszervezet ízekre szedésébe. Ezt mintegy táp­lálta a vezetés ziláltsága, hiszen a párttitkérnalk, a főkönyvelőnek, az ü. b.-titkárnak nem sok beleszó­lása volt a vezetés munkájába. Előfordult, hogy a hibák feltáráit rendre intették és fontos morális ügyek felett elsiklottak. Az ilyen magatartás nagyban hozzájárul a ne szólj szám, nem fáj fejem szem­lélet elterjedéséhez, ami most az őszi munkák során többek között a második műszak szervezésénél felütötte a fejét. 'Dupsi Károly (Egyetlen napot sem mulasztottak baleset miatt a Fiizesgyarmati Gépállomás traktorosai A Sárrét erősen kötött szikes talaján 74 gépegységgel dolgozó Füzesgyarmati Gépállomás trakto­rosai az őszi szántás-vetés idején dekádról dekádra a megye leg­jobbjai között szerepeltek. Éves tervüket még október közepén teljesítették, s jelenleg is éjjel­nappal hasítják a friss barázdákat. A jó eredmények elérésében nagy szerepe volt annak, hogy a gépállomás dolgozói egész éven át egyetlen munkanapot nem hiá­nyoztak baleset miatt. A traktoro­sok véleménye szerint azért tud­nak így dolgozni, mert a MEDOSZ helyi szervezete minden kampány- munka előtt megrendezi a bal­esetelhárítási oktatást. Ha új gép érkezik, alaposan kioktatják azt a dolgozót, akinek a gondjaira bíz­zák a masinát. A védőberendezés soha semmilyen gépről nem hi­ányzik. A Fiatal traktorosok hosz- szú időn át csak a tapasztalt „öreg” traktorosok mellett dolgoz­hatnak. Ügyelnek arra is, hogy a traktorra mindig kipihent, friss ember üljön. A sárréti sziken a rendkívüli száraz ősz a szokásos­nál is nagyob gondosságot, körül­tekintést igényelt, ezért az éjjel- nappali műszakban huszonnégy- óránként négy traktoros váltotta egymást. Megyénk takarmánytermesztéséről n. Á too kft lalarnynvlermö feriMe jHó sertés dóban tdmagprká *jo dal »00-150 fíoDO fío-Ioo 200(ele» A takarmánynövények termelé­sének általános áttekintése után nézzük meg a főbb csoportok ter­melését. Először tekintsük át a szemesta­karmányok, vagy más szóval ab­raktakarmányok termelését. Me­gyénkben összesen 300 ezer kh. szántón termelnek takarmánynö­vényeket. Ebből a területből a ku­korica 216 ezer kh. és a kalá­szosok együtt (őszi árpa, tavaszi árpa, zab) foglalják el a fennma­radó részt. Kukoricából az ez évi vetésterü­let 216 ezer kh. volt. (Már ez is 20 ezer kát. holddal kevesebb, mint a második 3 éves terv idején az át­lag.) Ebben az évben, sajnos, me­Divatbemutatóval egybekötött EST Békéscsabán, a Csaba étteremben november 20-án este 8 órákor, Orosházán, az Alföld étteremben november 21-én este 8 órakor, Gyulán, a Komló étteremben november 22-én este 8 órakor LUKACSI MARGIT táncdalénekes, SZENES LÁSZLÓ humorista és VARSÁNDI LILIAN zongoraművész fel­léptével. 52937 Értesítjük kedves vevőinket, hegy az újonnan átalakított ü iríuj üzletünk a régi helyén megnyílt. Nagy választékban kaphatók vágott és cserepes virágok, élő és mű menyasszonyi csokrok, élő és mű ko­szorúk. A kertészet faiskolájában nagymennyiségű mocsári kőris áll rendelkezésre, mely vizenyős területek fásítására kiválóan alkalmas. Átvehető a telepen darabonként 6,— forintos árban. Gyulai Kertészet Gyula, Sándorhegy 2. Tel. 52. Virágüzlet: Városház u. 4. Tel. §5. gyénk egész területén alacsonyabb termésátlaggal kell számolnunk, mint a korábbi évek átlaga volt. Ennek oka a rossz időjárásban és az ezzel nem egy esetben párosuló növényápolási munkák elmaradá­sában, vagy gyengeségében kere­sendő. Előzetes becslések szerint a ku­korica termésátlaga megyénkben 12—13 q/kh. körül fog mozogni. A várható termésmennyiség májusi morzsoltban számolva 25 920 va­gon, mintegy 8000 vagonnal keve­sebb, mint az 1958—60. évek átla­ga volt. Megyénkben a teljes árpa meny. nyiségét, mint abraktakarmányt vehetjük számba, ugyanis jelen­téktelen az a mennyiség, melyet más célra használnak fel. Az 1961-es gazdasági évben learattak 116 ezer kát. hold őszi árpát és 25 ezer kát. hold tavaszi árpát. Hosszú évek óta szinte azt mond­hatjuk, versenyez ez a két növény egymással a vetésterület nagysá­gát illetően. Őszi vetésterületük nem mutat nagy ingadozást. A ve­tésterület összetétele annál in­kább. Az 1955—57. évek vetéste­rületének átlagában még csak 38 százalékkal szerepelt az őszi árpa, míg ebben az évben az őszi árpa a vetés területéből 64 százalékot fog­lalt el. Igaz, hogy az őszi árpát a jószág I nem eszi olyan szívesen, mint a tavaszit, de az is igaz, hogy az őszi árpa termésátlaga éppen az 1961-es esztendőben 3,2 q-val volt magasabb, mint a tavaszi árpáé. A tavaszi árpa termésátlaga 8,8 q/kh. az őszié 12,0 q/kh. volt. Ár­pából összesen 6500 vagon állt ren­delkezésre. A zab vetésterülete a korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is csökkent. Összesen 15 ezer kát. holdon termeljük. Sajnos, a ter­mésátlaga alacsonyabb volt, mint a korábbi években, még az 1958— 60. évek átlagánál is 1,4 q-val ter­mett kevesebb egy kát. holdon eb­ben az évben. A zab termésátlag 6,1 q/kh. Tehát szemestakarmányból ösz- szesen 33 360 vagon áll rendelke­zésre a következő termésig. Most röviden nézzük meg ezzel szemben, milyen szükségletek je­lentkeznek. A szükségletek ösz- szeállításánál az országosan meg. állapított takarmányozási normák, ból induljunk ki, és a márc. 1. ál­latállományt vegyük alapul. Az itt következő táblában az összes szükségletet találjuk főbb állatfa­jokra vonatkozóan. Az összehasonlítás megkönnyí­tése érdekében egy erősen össze­vont takarmánymérleget próbál­junk meg összeállítani. Szükséglet Takaftnánymérteg (vagon) Fedezet Szarvasmarha 6 000 Kukorica 25 020 Sertés 26 361 Árpa S 116 LÓ 2 871 Zab 1 132 Juh 1 123 Ocsu 400 Baromfi 7 106 Egyéb 350 Összesen: 43-551 Összesen: 35 018 A méiíleg egyenlegéből megál­lapíthatjuk, hogy ebben az évben megyénkben összesen 7633 vagon szemestakarmányhiányra számol­hatunk. Ádász István közgazdász (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom