Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-15 / 269. szám
1961. NOVEMBER 15., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM BÉKÉS MEGYEI In Somét Világ proletárjai, egyesüljetek! A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a SZOT Elnökségének együttes határozata a szocialista munkaverseny irányításáról, a termelési tanácskozásokról, a verseny szervezéséről, valamint a munkaversenyben élen járó dolgozók és vállalatok kitüntetéséről és jutalmazásáról , A forradalmi munkás-paraszt kormány és a SZOT Elnöksége együttes határozatot hozott a szocialista munkaverseny irányításáról, a termelési tanácskozásokról, a verseny szervezéséről, valamint a munkaversenyben élen járó dolgozók és vállalatok kitüntetéséről és jutalmazáséról. A kormány és a SZOT Elnöksége abból az elvből kiindulva, hogy a munkavenseny a szocializmus építésének kommunista módszere, szükségét látja, hogy a gazdasági és szakszervezeti vezetők minden szinten még hatékonyabban irányítsák, támogassák a dolgozók kezdeményezéseit. A határozat felhívja a dolgozókat, hogy a szocialista munkaversenyben fokozottan segítsék elő az éves műszaki gazdasági terv, ezen belül az exportkötelezettségek teljesítését, a műszaki fejlesztést, a munka termelékenységének állandó növelését, a termelés gazdaságosságának javítását. A termékeket jó minőségben állítsák elő, takarékoskodjanak a munkaeszközökkel, az anyaggal és energiával. A verseny fő céljait az éves népgazdasági tervek jóváhagyásával egy időben a SZOT határozza meg, ennek előkészítéséhez az éxdekelt állami szervek kötelesek a szükséges tájékoztatást és segítséget megadni. Az Országos Tervhivatal az éves tervek kidolgozásának időszakában folyamatosan tájékoztatja a SZOT-ot a tervek fő céljairól, problémáiról. A minisztériumok ugyanilyen segítséget kötelesek nyújtani a szakszervezeteknek. A vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetői az országos és a helyi feladatok alapján határozzák meg a munkaverseny céljait, s megjelölik az egyes termelési egységek konkrét feladatait, amit műszaki konferenciákon, termelési tanácskozásokon és üzemi tanácsülésen megvitatnak a dolgozókkal. Az üzemek, munkahelyek vezetői kötelesek megteremteni a tervek és a vállalások teljesítésének feltételeit, gondoskodnak a vállalások nyilvántartásáról, összesítéséről. A határozat részletesen foglalkozik a termelési tanácskozásokkal, amelyek a dolgozóknak a termelés és gazdálkodás irányításába és ellenőrzésébe való bevonására, valamint a termelési feladatok eredményes megvalósítására való mozgósítás legfontosabb fórumai üzemen belül. A különböző üzemekben termelési egységenként negyedévenként az operatív terv ismertetésekor, továbbá az év zárását követően a jóváhagyott éves mérlegbeszámolóval egybekötött termelési tanácskozásokat kell tartani, de ilyen tanácskozást máskor is összehívhatnak, ha ezt a dolgozók kérik. A hivatalokban, intézményekben a termelési tanácskozásokhoz hasonlóan mukaértekezleteket kell tartani, ahol az illetékes műszaki gazdasági vezető beszámol a végzett munkáról és a feladatokról. A termelési tanácskozások feladata a dolgozók széleskörű bevonása az üzem vezetésébe, a konkrét termelési és gazdasági feladatokat szolgáló módszerek kialakítása, a tervjavaslatok kidolgozása, a feladatok végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése és segítése. A termelési tanácskozásokon határozzák meg a leghelyesebb versenyformákat is. E tanácskozásokon a dolgozók értékelik a vállalások teljesítését, a kiváló eredményt elért egyének, csoportok munkáját, az egészségvédelem helyzetét. A termelési tanácskozásokon tett javaslatok nyilvántartásáról, megvalósításáról az illetékes műszaki és gazdasági vezető köteles gondoskodni. A dolgozók észrevételeit, javaslatait jegyzőkönyvben rögzítik és két héten belül kötelesek értesíteni a dolgozókat javaslataik elbírálásáról. A határozat a továbbiakban kimondja, hogy az éves vállalati tervek teljesítése érdekében a dolgozók egyénileg és kollektiven versenyezhetnek. Egyéni verseny szervezése ott helyes, ahol egyes dolgozók feladatait konkréten meg tudják határozni és a végzett munka egyéni értékelésének sincs akadálya. Az egyéni verseny irányulhat olyan kiemelkedő termelési és gazdasági eredmények elérésére, amelyek jelentősen hozzájárulnak a műszaki fejlesztés hatékony előmozdításához, a munka termelékenységének emeléséhez, a termékek minőségének és exportképességének javításához, a munkaeszközökkel és az anyagokkal való fokozottabb takarékossághoz. Az egyéni verseny szolgálhatja a szakmai ismeretek emelését, a korszerű technika elsajátítását és alkalmazását, az élenjáró termelési módszerek terjesztését, új dolgozók betanítását. Az egyének versenyét a termelési egységek vezetői a szak- szervezettel együttesen havonta legalább egy alkalommal kötelesek értékelni. Jó munkájukért kitüntetést és jutalmat kaphatnak a dolgozók. Kiváló dolgozó oklevelet és az ezzel járó legalább egy heti átlagkeresetnek megfelelő pénzjutalmat kaphatnak azok, akik időtartamtól függetlenül a legeredményesebben tevékenykedtek, vagy egy éven keresztül kiemelkedő munkát végeztek a termelési és gazdasági egység tervieladatainak végrehajtásában. Kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet, az azzal járó legalább félhavi átlagkeresetnek megfelelő pénzjutalommal azok a dolgozók kaphatják, akik ismételten kiemelkedő eredményt értek el és egyszer már elnyerték a Kiváló dolgozó oklevelet. Ezt a kitüntetést és jutalmat akkor is adományozni lehet, ha az oklevelet az illető dolgozó még nem nyerte ugyan el, de találmányt, nagy jelentőségű újítást, vagy kiemelkedő jelentőségű műszaki szervezési intézkedést dolgozott ki és vezetett be, vagy két éven át kimagasló termelési és gazdasági eredményt ért el. A Kiváló újító címet és az azzal járó arany, ezüst és bronz fokoza(Folytatás a 2. oldalon) Terven felül 300 hold búzát vetnek, 310 vagon szabadbúza értékesítésére szerződtek a füzesgyarmati tsz-ek A füzesgyarmati Vörös Csillag hogy ennek is megfelelő köriilméés Aranykalász tsz-ek a nyáron búzából 14—15 mázsás átlagtermést takarítottak be a szövetkezetek nagytábláiról, s ösz- szesen 169 vagon kenyérgabonát adtak szabadértékesítésre az államnak. A két jóhírű termelőszövetkezetben október végén teljesítették a kenyérgabona-vetéstervet A rendkívüli szárazság ellenére öt-hatszori gépi munkával jó magágyat készítettek a több mint négyezer hold búza számára. Többségében magas hozamú külföldi búzát, főleg a gazdag sikértartalmú szovjet Bezosztáját vetették. Később 300 hold terven felüli búza vetésére vállalkoztak s éjjel-nappal készítették a talajt, nyékét biztosítsanak. A Vörö* Csillag Tsz már a terven felüti 100 holdat is elvetette, az Aranykalász határában szintén befejezéshez közeledik a terven felüli 200 hold vetése. A füzesgyarmati termelőszövetkezetek nagy körültekintéssel végezték az őszi búza vetését, s jövőre 15 mázsás átlagtermésre számítanak. A bő termésből sokat akarnak adni az államnak; 310 vagon szabadbúza eladására kötöttek szerződést a Terményforgalmi Vállalattal. A szeghalmi járásban egyébként hatszáz hold terven felüli kenyérgabonát vetnek a termelőszövetkezetek. Megállapodás a Magyar Népköztársaság és az Indiai Köztársaság között az atomenergia békés felhasználásáról A Magyar Népköztársaság és az Indiai Köztársaság kormánya 5 évre szóló együttműködési megállapodást kötött az atomenergia békés felhasználásáról. A megállapodást magyar részről Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Atomenergia Bizottság elnöke, indiai részről Horni J. Bhabha államtitkár, az indiai kormány atomenergia bizottságának elnöke írta alá. A megállapodás a többi között az atomenergia békés felhasználása terén egymás tájékoztatását, tudósok kölcsönös látogatását, valamint szakemberek cseréjét irányozza elő. (MTI) Az ifjúság helyzetéről és a téli népművelési munkáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A végrehajtó bizottság november 14-én tartatta rendkívüli ülését a megyei tanácsházán Arany Tóth Lajos elvtárs elnökletével és Nagy István elvtársnak, a kormánytitkárság tanácsszervek osztálya csoportvezetőjének részvételével. Első napirendi pontként sor került dr. Kertész Márton elvtársnak, a v. b. elnökhelyettesének az ifjúság helyzetéről szóló jelentésére, melyben részletes tájékoztatást adott az ifjúság nevelésének problémáiról, a KISZ ilyen irányú tevékenységéről, az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomról, a falusi és városi ifjúság kapcsolatáról, kulturális igényeik kielégítéséről, a munkára nevelésről és a fiatalok foglalkoztatásáról. A hozzászólók többek közt hangsúlyozták: ahol a párt- és tanácsszervek a KISZ-szel összefogva segítik a fiatalságot az élethez, a munkához való jó hozzáállásában, ott rendkívül nagy társadalmi erőket képes felszabadítani a szocializmus építésére. Példákkal bizonyították, hogy az ilyen értelmű tevékenység révén például a parasztfiatalságnak mind nagyobb részét tudják megnyerni a termelőszövetkezeti munkának, a szövetkezeti termelési és kulturális tevékenységnek, örvendetes módon a megyei mezőgazdasági osztály mindenben a legmesszebbmenőkig arra törekszik, hogy a KISZ-szel és a művelődésügyi osztállyal közös erőfeszítést tegyen ennek érdekében. Sokat tehet e téren az ifjúságvédelmi bizottság a fiatalokkal való foglalkozásban, az iskolásoktól kezdve a termelőmunkát végzőkig egyaránt. Fel kell tárni teljesen a nép, a társadalom javára azt a hatalmas kincsesbányát, mit a kommunista társadalom holnapi aktív tömege, ifjúságunk jelent a politikában, a termelésben és a kultúrában. A következő napirend az őszitéli népművelési program volt. Ennek előadója Nagy Ferenc elvtárs, a megyei művelődési osztály vezetője és Krupa András elvtárs, a TIT megyei szervének vezetője volt. Nagy elvtárs jelentésében a kulturális munka fő feladatainak téli tervét ismertette. Ennek keretében a világnézeti nevelés, a pedagógusi munka, a munkára nevelés, az élet és az iskola kapcsolata, a parasztság szakmai műveltségének fejlesztése, a falu kulturális viszonyainak javítása, a művelődési otthonok helyzete, a ze» ne, a színház, a mozi tevékenysége szerepelt. Az ezzel kapcsolatos vita alkalmával a hozzászólók arról beszéltek, hogy a tömegeknek a népművelésbe való bevonása nagy jelentőségű politikai fel- adat és így is kell kezelni. A művelődési bizottságok koordináló szerepe megszünteti a városok, községek kulturális tevékenységében eddig meglévő összevisszaságot, ezért e bizottságok léte és jó, tervszerű működése jelentős biztosíték a népművelési munka sikeréhez. Krupa András elvtárs tájékoztatója után többen annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy az ismeretterjesztő előadások, a szerződéskötések számszerű mennyiségévé1 az előadások hallgatóinak a száma is tartson lépést, hiszen értük vannak az előadások. Krupa elvtárs közvetlen példákkal bizonyította, hogy e tekintetben országos összehasonlítást is kibír a megye, de e téren az üzemekben, tsz-ekben, intézményekben, művelődési otthonokban alaposabb, vonzóbb propagandával még nagyobb eredményeket lehet elérni. A végrehajtóbizottsági ülést dr. Pusztai Ferencnek, a megyei tanács v. b. tervosztálya vezetőjének az 1962. évi építkezések műszaki előkészítéséről szóló tájékoztatójával, azonkívül néhány, az előző ülések határozatainak végrehajtásával kapcsolatos informatív jellegű közléssel ért véget. H. R. Takarékossági napok Békés megyében 1961. november 15-től e c e m b e r 15-ig
