Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-11 / 266. szám

196L november 11., szombat f MtPÚJSAQ 3 Minden erőt a mélyszántásra! Másfél héttel ezelőtt még lan-1 gyosan cirógatott az október végi Nap. Azóta azonban beborult és | már kiadós eső is esett. A Dunán­túlon — a Bakonyban — havazott, ősz derekán vagyunk, s a hosszan­tartó nyári meleget nyilván a hi­deg váltja fel. Nem valószínű, hogy az időjárásban lesz valamilyen át­menet. Talán éppen ezért még so­hasem volt olyan fontos az őszi mezőgazdasági munkák ütemének fokozása, mint ebben a hónapban. Egyik napról a másikra fagyot kap­hatunk, kifagyhatnak ekéink, s a megye határában még több mint 100 ezer hold föld szántatlan. A szarvasi és a gyomai járás ver­senyfelhívása nyomán megyénkben az őszi betakarítás, a szántás és a vetés még egyik évben sem haladt olyan ütemmel, mint az idei őszön. Az őszi gabonák vetését november első hetére termelőszövetkezeteink lényegében sikeresen befejezték. A hátralévő munkák közül legjelentő­sebb a mélyszántás. Amikor pártunk megyei bizottsá­ga az őszi mezőgazdasági munkák helyzetével foglalkozott, utasította a gépállomások igazgatóságának kommunistáit: úgy szervezzék meg az őszi mélyszántást, hogy a gyo­mai és a szarvasi járás versenyfelhí­vásának megfelelően december 10- ig ezt a munkát is fejezzék be. Ami­kor pártunk megyei vezetői ilyen határozottan kijelentik az őszi mély­szántás mihamarabbi befejezését, akkor termelőszövetkezeti paraszt­ságunk helyzetének megszilárdítá­sára. a népgazdaság erősödésére gondolnak. Számtalan példa bizo­nyítja, hogy azokban a járások­ban — mint például a mezőkovács­háziban is —, ahol a múlt év őszén mélyen felszántották a talajt, hol­A Hazafias Népfront szervezésé­ben november 15-én és 16-án bolgár—magyar baráti estek lesz­nek Békéscsabán és Zsadányban. A Hazafias Népfront ez alkalom­mal bolgár vendégeket is meg­hívott, akik előadásokat tartanak ■ dánként 20—25 mázsával több cukorrépa, 5—8 mázsával több I kukorica termett, szemben a tava­szi szántásba vetett cukorrépával, kukoricával. De ilyen jó termelési eredményt nemcsak a mezőkovács­házi járás szövetkezeteiben produ­káltak, hanem a szarvasi, a szeg­halmi, a sarkadi, a békési, a gyulai és az orosházi járás egynémelyik szövetkezetében is. Sajnos azonban legtöbb szövetkezet szemét a mély­szántás fontosságára az idei aszály nyitotta csak ki. Az idei tavaszon több mint 100 ezer hold földet kellett felszán­tani. Ebbe a területbe szövetkezete­ink csaknem kivétel nélkül kukori­cát vetettek. Ezeket a földeket any- nyira kiszárította az aszály, hogy az amúgy is gyengén fejlődő növény­zet mindössze néhány mázsa termést hozott. Pedig, ha a múlt év őszén a gépállomások és a termelőszövet­kezetek traktorosai minden erejüket az őszi mélyszántásra fordítják és nem maradt volna felszántatlan föld, ezen a területen legalább 100 ezer sertés hizlalásához termett vol­na meg a kukorica. A mélyszántás­nak ilyen termésfokozó hatása van! S ha ezt a 100 000 hízott sertést most eladhatnák a termelőszövetkezetek, nem lenne megyénkben egyetlen mérleghiányos tsz sem. Ha megter­mett volna az aszály miatt kiesett kukorica, akkor most termelőszövet­kezeteinkben nem lenne takarmány­gond sem abrakból, sem szálasból. Akkor tehát, amikor az őszi mély­szántás mihamarabbi befejezésére kérjük gépállomásaink, termelőszö­vetkezeteink traktorosait, az idei év gazdag tapasztalataira gondo­lunk. Ezek bizonyítják: az őszi szántásnak milyen nagy jelentősége van a terméshozamok növelésében. A traktorok kétműszakos üzemel­majd a bolgár nép életéről és Bul­gária fejlesztéséről. Többek kö­zött Békéscsabán a Pártiskolán is tartanak ilyen előadást November 16-án ugyancsak Bé_ késcsabán a III. kerületi népfront- bizottság rendez baráti estet, me­lyen filmet is vetítenek. tetősére mindig nagy szükség volt. Most ez a szükség nyomatékos for­mában vetődik fel, hiszen 100 ezer holdnál is több föld felszántása — ami még hátra van, figyelembe vé­ve az időjárás mostohaságát — könnyen elhúzódhat. Pontosan ezt az elhúzódást kell megakadályozni! Az őszi mélyszántás mihamarabbi befejezése azonban nemcsak a trak­torosokon múlik. Elsősorban a szö­vetkezetek és gépállomások vezetői tehetnek igen sokat a két műszak továbbszervezéséért. Erre megvan a lehetőség, mert gépállomásainkon még sok traktor égyműszakos. Ve­gyük számba: a gépállomásokon je­lenleg több mint 1600 traktor van. Ezekből november első napjaiban 884-et üzemeltettek két műszakban. Miért csak ennyit? Vessék fel párt- szervezeteink vezetőségválasztó tag­gyűléseiken ezeket a dolgokat, hi­szen augusztus harmadik dekádjá- ban, amikor a gépállomásaink a nyári terv teljesítéséért oroszlán- küzdelmet vívtak, 1026 traktorral dolgoztak két műszakban! Figyelemre méltó a Kondorosi Gépállomás munkája. Itt a kétmű­szakos traktorok számát az augusz­tus harmadik dekádjában nyilván­tartott 34-ről 40-re növelték. A szarvasi, a sarkadi, a nagyszénási, a mezőkováősházi, a mezögyánl, a békéscsabai és még több gépállo­máson hasonló módon jártak el. Érthetetlen, hogy a Gyulái Gép­állomás 48 kétműszakos traktorából november elsején miért csak 19-et üzemeltettek? Az Orosházi Gépállo­máson is 19-cel kevesebb traktor dolgozik két műszakban, mint au­gusztusban. Miért? Hát olyan jól állnak ezek a gépállomási körzetek az őszi mélyszántással? Orosháza környékén még több mint 8 ezer hold vár mélyszántásra. Békésen, ahol a kétműszakos traktorok száma szintén csökkent, 7600 hold mély­szántásról kell gondoskodni. Viszont a Kondorosi Gépállomáson, ahol a munka ütemét augusztustól kezdve állandóan fokozni tudták és novem­ber elsején már 40 traktort állítot­tak két műszakba, mindössze 144 hold mélyszántás várja a traktoro­sokat. , Nem kétséges, a jövő évi ter­més megalapozásáért gépállomása­ink sokat tehetnek. Most a betakarí­tás befejezése után egyedül rajtuk múlik, hogy az időjárás adta lehe­tőségeket hogyan használjuk ki, hogyan segítik hozzá termelőszövet­kezeteinket vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez. Dupsi Károly Bolgár—magyar barátsági esteket rendez a Hazafias Népfront Ián arra is emlékszik, hogy azt mondtam: szerény véleményem szerint nem bízhatunk meg egy nemzetközileg körözött szélhámos­ban? — Emlékszem. De arra is em­lékszem, hogy Schwend eddig tökéletesen oldotta meg az értéke­sítést és ha egyik ügynöke hibá­zik, nem feltétlenül az ő bűne. — És különben is — tette hoz­zá Érőben, akinek pompás men­tőötlete támadt — ítéletünkkel talán vámunk kellene addig, amíg megtudjuk, nem gyártás hibája-e ez a lebukás? önnek, mint közvet­len felettesemnek természetesen be kellett jelentenem Rasch ese­tét, de azt kérném, ne közöljük egyelőre a központtal. Talán meg­oldódik hamarosan minden. — Szolgálati út kijátszása? — mosolyodott el gúnyosan Dorner, aztán hozzátette: — Ne legyen gyerek, Érőben. Nem ma kezdte ezt a szakmát. Tudhatja, hogy minden jelentés­nek megvan a maga útja és ezt végig kell járni. Akinél az ilyes­mi elsikkad, könnyöl ráfizethet. _ így történt, hogy Emst Ral- tenbrunner, a birodalmi titkos­szolgálat vezetője és Walter Schel- tertberg, a titkos szolgálat külföl­di osztályának vezetője néhány órán belül elküldte a szűkszavú utasítást Kruger őrnagynak: — Azonnal leállni! * Közben megindult Schellenberg jól olajozott gépezete, magasran­gú tisztviselők, ügynökök tárgyal, tak különböző országokban, a kirendelt védő Lichtensteinben bebizonyította, hogy mindössze hat hamis bankjegyről volt szó és valamennyi jel arra mutat, hogy Herr Härtner — vagyis Ru­di Rasch — maga is a hamisítás egyik áldozata. Schwend ekkor már nem Rómá­ban, hanem Berlinben volt, tár­gyalt Schellenberg egyik munka­társával, Willy Holten főroham- osztagvezetővel, aki mellé állt annak a Érőben tői kapott ötlet­nek a szorgalmazásában, hogy a hat hamis fontbankó a gyártási részleg bűnéből kerülhetett ki és veszélybe sodorta az értékesítés önfeláldozó tagjait is... Schwend ezt az álláspontot a szó szoros ér­telmében súlyos „érvvel” tá­masztotta alá: fantasztikus össze­get hozott magával a hamis fon­tokon beváltott svájci frankból, arany- és platinarudakból, felbe­csülhetetlen értékű ékszerekből. Nem egészen negyven óra telt el azóta, hogy Kruger kiadta a leállni-paranc&ot és Sachsenhau­sen ben, a 19-es barakkban a sze­relők ismét nekiláttak, hogy ösz- szerakják a gépeket. Leo Krebs gépmester pedig ismét tíz pfennig­re emelte fel azt az összeget, amit a foglyok életéért adna... ... Sachsenhausen ismét ontotta a fontokat, a Schwend-féle főhadi­szállás teljes sikerrel végezte az értékesítést, csak egy ember nem tért egyszerűen napirendre a tör­téntek felett: Kaltenbrunner, a Mészáros. Egyénisége legjellem­zőbb vonása, közege volt a szima­tolás és most azt mondta Schel- lenbergnek: — A gépezetbe homokszem csú­szott. Igen, a gépezet újra megin­dult, de a magamfajta róka ilyen­kor azt mondja: valami mégis tör­tént, hát azért vagyok itt, hogy megvizsgáljam, hogyan. Jelentést várok tőled, a lehető leggyorsab­ban. A külföldi osztály mozgósította ügynökeit és az eredmény a kö­vetkező volt: A Bank of England laboratóriumában a szóban forgó hat bankjegypéldóny az ultraviola átsugárzáskor a szokásostól kiss? eltérő színárnyalatot mutatott. ír fasiszták segítségével a külföldi osztály megszerezte a speciális át­világítás titkát és ez volt az utolsó eset a Bemhard-akció történeté­ben, amikor vitatható példányok kerültek ki Sachsenhausenből. (Folytatjuk.) A gazdaságosság alakulása a Békéscsabai Ruhagyárban Az 1961-es esztendő utolsó hó­napjaiban élünk, három negyedév gazdasági eredménye már ismert előttünk. Ma már tudunk követ­keztetni arra, hogyan zárul ez az év, és a többletnyereség hány napi bérnek megfelelő forintot juttat gazdaságos munkánk jutalmaként. Sajnos, a rendelkezésre álló adatok nem sok biztatást nyújta­nak. A három negyedév összesí­tett eredménye azt mutatja, hogy az 1961. évre előírt 9,4 százalékos alaprentabilitási feladatot mind­össze 0,1 százalékkal teljesítettük túl, és így csak 180/m Ét többlet- nyereségünk van. Ez mindössze 0,4 nap nyereségrészesedést bizto­sít eddig. Ez a körülmény felveti a kér­dést: Hol a hiba, mi játszik közre, hogy csak ilyen alacsony szintű eredményt tudunk felmutatni? A választ egyrészt külső, de másrészt belső okok feltárásával találjuk meg. Tagadhatatlan, hogy jövedelme­zőségi tervünk ilyen kismértékű túlteljesítése nem tükrözi hiven a vállalat dolgozóinak törekvését. A külső okok közül döntő szerepe van a gyártmányösszetétel meg­változtatásának, mert; a közületi igény megnövekedett, és gyárt­mányaink mennyisége eltolódott a kisebb jövedelmezőséget biztosító közületi gyártmányok javára. Ennek a vállalati nyereségre gyakorolt kihatását megvizsgáltuk, és ha felügyeleti szervünk az ez­zel kapcsolatos korrekció-igényün­ket elfogadja, úgy ez további öt és fél napot biztosít. Ez év során jelentkeztek olyan jellegű adózási problémák is, me­lyek vállalati eredményünkre csökkentő hatással voltak. Ezek kö­zül leglényegesebb a mellékcsíkos anyagból gyártott pizsamákra vo­natkozó árkiegészítés csökkenése, mely az erre vonatkozó rendelet­nek a Központi Adóhivatal által történt új értelmezése folytán adódott. Mindemelett azonban a belső okoknak is jelentős szerepük van, különösen az 1961 harmadik ne­gyedév gyenge eredményeinek a létrehozásában. Már maga az a körülmény, hogy főleg július és augusztus hónapokban igen rossz ütemben ment a termelőmunka, több vonatkozásban kihatott ered­ményeinkre. A termelési érték nö­vekedése, különösen az állandó költségek szempontjából önkölt­ségcsökkentési tartalékkal bír, de a tervlemaradásunk következté­ben ennek kedvező hatásától rész­ben elestünk. A termelési terv nem teljesítése akadályoz szállítá­si kötelezettségünk teljesítésében, s ez kötbérigényt von maga után. Továbbmenve: a termelési terv­től való lemaradás a tervezettől való kisebb mennyiségű anyagfel­használás következtében átmene­ti norma feletti készleteket idé­zettelő, melyeknek célhitellel tör­ténő finanszírozása a kamatkölt­ségeinket növelte. De ezeken túl­menően is, főleg az általános költ­ségek vonatkozásában nincs meg a szükséges önköltségcsökkentés. Mindenesetre igen hasznos és fi­gyelemre méltó dolog, hogy taka­rékossági mozgalmunk, valamint a műszaki intézkedési tervek telje­sítése, a műszaki előfeltételek megteremtése és fejlesztése ré­vén jelentős eredményeket értünk el. Elsősorban ennek eredménye az, hogy (ha korrekció-igényüA- ket is beszámítjuk), csaknem négy napnak megfelelő többletnyereség fizetésére teremtettünk alapot. Emellett azonban nem szabad lebecsülni azokat a forrásokat sem, melyeket az önköltségcsökkentés egyéb területei rejtenek maguk­ban. A vállalati általános költségek még mindig igen magas szinten mozognak. S ha egyes költségféle­ségnél mutatkozik is az előző év­hez képest megtakarítás, más te­rületen annál nagyobb az emel­kedés. A főüzemek általános költségei csökkentek — főleg a varrógépek karbantartási költségei —, ugyan­akkor az általános költségek töb­bi fajtái túlnyomó részben emel­kedtek. Így a raktározási, az igaz­gatási, az értékesítési, a műszaki irányítási közvetett bérköltségek a hozzájuk kapcsolódó közterhek­kel, valamint az utazási költségek, a bankköltségek, s az étkeztetési költségek emelkedése jelentősebb. A felsorolt területeken még sok lehetőségünk van az önköltség csökkentésére. Egyes területeken emelkednek a szerszám- és közvetett anyagfel­használási mutatók is. Vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze, mi okozza ezt. Általában szükséges­nek látszik, hogy egy-egy igény ki­elégítése előtt, annak indokoltsá­gát az illetékes területek vezetői gazdaságossági szempontból is bí­rálják el. A felsorolt területek egymaguk- ban nem tűnnek jelentős ered­ményt hozó tényezőknek, de ösz- szességükben már igen jelentősek lehetnek, ezért nem elhanyagolha­tók. Mindenesetre az éves eredmény szempontjából nem közömbös, hogy ez év hátralévő időszakában milyen eredményes munkát vég­zünk. Éppen ezért minden erőnket megfeszítve arra kell töreked­nünk, hogy úgy a negyedéves ope­ratív tervünk minden mutatójá­nak teljesítésén keresztül, mint a fokozott gazdaságosságra való tö­rekvéssel, javítsunk a három ne­gyedév eredményén. Nagy Mihályné Megjelent a Ruhagyár Üzemi Új­ságjában. Őszi szántás A lánctalpas traktor nyomán széles sorokban nőnek ki a fényes-fekete Pöldsávok. öreg Marháé András nézi a traktor munkáját. Cserzett arcán megelégedett mosoly ül. — Mire végzi itt, And­rás bátyám ? — kérdezem tőle. — Nízeflődök, fiam. Szí­nen dó gozik ez a gép. Meg oszfcán szeretem a nedves főd szagát. Felvesz egy darab rö­göt, morzsolgatja kezé­ben. — Látod, fiam? Nem ragad a kezembe4 semmi belőle. Ügy omlik, mint a tepertős pogácsa. Jó főd! — Akkor lesz iitt ter­més jövőre — mon­dom. — Ebbül csakugyan! — És csőszfcödik is itt? — kérdezem tőle. *— Nem én. Nyugdíjam van nékem a csoporttól. Ráírek. — Mennyit kap? — Kétszázhatvanat. Ke- nyírre, téjre, doihányra el se megy. Egy kas főd- járadíkom is van, meg ingyen kóró, szalma. — Felesége él? — Véle vagyok. Nem ülünk senki nyakán. Jó így az öregsfg. A lánctalpas most előt­tünk húz el. András bá­tyámnak moccan a kar­ja, hogy megsimogassa, mint egy jó lovat. Nőm hívom haza, úgyse jön­ne. Nézi a szántás* bot­jára támaszkodva naple­mentig . BlKÖ GYULA LAJOff

Next

/
Oldalképek
Tartalom