Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-11 / 266. szám

4 NÉPÚJSÁG 1961. november 11., szombat Két kezük munkájával Módszertani vita Szarvason A TIT Békés megyei agrártudo­Tágas, világos asztak/smöhely- be kukkantunk. Az a magas, vál­las, barátságos tekintetű férfiú ott, bizonyára a mester, a körötte szorgoskodó fiúk pedig az „ina­sok”. De mit keresnek közöttük diáklányok? És még csak nem is puszta kíváncsiskodók ők, hanem egyikük rendes, nagy asztalosfű­résszel fűrészel, igen ügyesen, a másik egy mutatós ládikót illeszt éppen össze, a harmadik valamifé­le rajzos munkán dolgozik. Asz­taloslányok lennének? Még a kife­jezéshez is nehezen simul a nyelv. Ám nincs probléma, nincs semmi­féle szokatlanság a látványban. Égyszerűen a gyomai gimnázium asztalosműhelyébe tévedtünk. Fa­ipari gyakorlómunkát látunk, a politechnikai oktatáshoz tartozót. Azt mondja az a barátságos tekin­tetű ember, akit a tájékozatlanja első látásra holmi inastartó céh­mesternek vélhetett, hogy ez még nem maga a gyakorló-óra, hanem csupán beszaladtak ide a gyere­kek, mert tízperc van, s ennyivel is előbbre lesznek. Akik itt van­nak, nagyon szeretik a szakmát — mondja igen-igen elégedetten. — Hiszi a piszi, gondoljuk magunk­ban. Mikor a 45 perces padban ülés után hívja őket az udvar, csacsik lesznek beállni ide fűré­szelni, meg gyalulni. Ám azután, hogy a mester, Kató Gábor körbe­vezet, s elbeszélgetünk velük, megváltozik a véleményünk, elis­merjük, hogy kedvből, szívesen te­szik, amit csinálnak. Forgács Róza harmadik osztá­lyos éppen, „begyakorló” munkát végez, s ez nem kisebb dolog, mint egy remek mozaik intarzia összeállítása. Büszke is rá! Az a kislány, akiről — belépésünkkor — azt mondtuk, hogy „mutatós ládikót illeszt éppen össze”, sze­metesládát készít. Honti László is olyat csinál. Munkáján minden milliméternyi pontossággal „pá- szol”. A kis Kábái Lacit éppen a mester oktatja, miként is kell a deszkát gyalu alá fogni. Ebből a deszkából oldalt egész halom van. Egyik ócskább, mint a másik. Még kint is van belőlük jócskán. — Kiszolgált iskolapadlóba va­lók. Ha kikerülnek a gyalu alól, ez lesz belőlük, ni! — mutat a mester egy falon függő szakrajz­ra, mely hatalmas, 240x215 centi- méteres, kétrészes irodaszekrényt ábrázol, persze kisebb léptékben. — Harmadikosok készítik a taná­ri szoba részére — jelenti ki büsz­kén. Közben ránknyit Csüllög Ferenc tanár, aki nevelői részről ennek a területnek a vezetője, felelőse. Kató Gáborral közrefognak, és visznek bennünket valahová. Aho­vá benyitunk, egy zsúfolt raktár. Van ott mindenféle asztalosipari termék. Felragadnak egy lábrá­csot; Használt reszelőit felújítja az Orosházi Mezőgazdasági és Faipari Ktsz •eszelőváigó részlege. Orosháza, Kossuth L. u. 3. Minden méretű reszelő szakszerű újravágását vállaljuk. 5Ö6 — Tessék megsimogatni. Ugye, milyen finom kidolgozású? Fiaink, lányaink a gyomai fürdő részére készítették. Ezt a heverőt is, meg azt, és amazt is... Tanulóink sem­mit sem készítenek pusztán a gya­korlás kedvéért. A legkisebbtől a legnagyobbig, minden tárgy elad­ható, használható — mondja Kató mester, Csüllög tanár meg erősen bólogat rá. Látni is; lámpaernyő, sámli, asz­talka, mentőláda, törülközőtartó, minden-minden használható. Mi­lyen szép ez a virágállvány itt, Tóth Mária és Vincze Endre kö­zös alkotása. A szerszámoknak pe­dig, amelyekkel a tanulók mind­ezt létrehozzák, nagy a becsük. A fiatalok külön kis szekrényeket készítettek részültre, honnan csak kérőlapon, aláírásuk ellenében ve­hetik ki. így tanulják becsülni a közös tulajdont A készített és eladott tárgyak ösz- szegét közös tanulmányi kirándu­lásokra fordítják, és természete­sen felújításra is. Már jártak Pes­ten, ahol nagy faipari üzemeket tekintettek meg, gyarapítva szak­ismereteiket. — Hogy milyen nagy a nevelői értéke a gyakorlati munkának, azt el sem lehet mondani — jelenti a körünkbe érkezett iskolaigazgató, Tömösvári Balázsné. És hogy va­lóban neveljen is a gyakorlati fog­lalkoztatás, ahhoz olyan szívvel, odaadással és szakértelemmel te­vékenykedő emberek kellenek, mint amilyen a Kató bácsi — mutat a mesterre, aki kissé bosszúsan félrefordul. Látszik rajta, nem kedveli, ha dicsérik igyekezetét. Tömösváriné elvtársnő egy kedves segítségről is említést tesz. A me­zőtúri asztalosipari ktsz igen-igen jutányosán adott jól felhasználha­tó hulladékanyagot, hadd boldo­guljanak az ifjú asztalos-gimna­zisták. Ám hogyan, miként szállít­sák olyan messziről ide, Gyomá­ra? Többe kerülne a fuvar, azaz a leves, mint a hús. Gondjukról tu­domást szerzett a túri talajjavító vállalat, és vontatójával — társa­dalmi munkában! — átfuvarozta az anyagot Gyomára. Ahogy távozóban a műhely előtt haladtunkban búcsúpillantást ve­tünk az ott szorgoskodó fiatalokra, egy sereg bámészkodó idegent is látunk. Kató bácsi keresetlen sza­vakkal ad magyarázatot; — Olyanok is „lógnak” itt ké­rem, akik nem tartoznak hozzánk. Az a hosszú kabátos, hátrafésült hajú, mosolygós ember például Szarka Elemér tanár. Nincs nap, hogy át ne ugorna az iskolájából, tanulmányozgatni a szakmát, hi­szen náluk is van politechnika. Már kifelé készülünk az épület­ből, mikor az igazgató „néni” el­lenállhatatlan kedvességgel invitál bennünket, néznénk már be a szafoás-varrás-helyiségbe is egy ki­csit. Ennek a mindenképpen hasznos szakmának Bíró Terézia tanárnő a tanítómestere. Mosolygós, kész­séges. Megtudjuk tőle, hogy nem valamiféle foltozó-szabóskodás fo­lyik itt, hanem a szakma négy éven át tartó fokozatos, alapos el­sajátítása. Jó patrónusuk az „anyaüzemük”, az endrődi szabó­ipari ktsz, ahol a növendékek év­folyamuk szerint mindenre kiter­jedő szakirányításban részesülnek, és megismerkedhetnek a saabás­••• varrás bonyolultabb munkamene­tével is. Azonban itt, az osztály­ban sincsenek csak tűre és gyű- szűre utalva. Két modern varrógép áll rendelkezésükre. Manzsetták, zsebek, hajtókák készülnek éppen. Tanulják az öltést, vasalást, gépen varrást, húzózárbeépítést. Ahogy évfolyamban mind feljebb és fel­jebb kerülnek, egyre nehezebb sza- bás-varrási műveletek kerülnek terítékre. Függönyöket, térítőkét, mellénykéket, kötényeket készíte­nek, hogy aztán idővel, a harma­dikban szoknyát, a negyedikben pedig már kosztümöt csinálhassa­nak, ami már a szakma igazi is­merőivé avatja őket. Náluk is, miként előbb az asztalosoknál hall­hattuk, az az elv, hogy semmibe sem szabad időt, energiát ölni, ha nem születik belőle felhasználható termék. Csináltak az iskolai TV- előadásokhoz elsötétítőt, a kollé­giumi étterem részére szalvétákat, asztalterítőket, a feltálalóknak fe­hér kötényt, a KISZ-szobába füg­gönyt, térítőt. Mindenkinek van munkatasakja, melyben az éppen kész kisebb anyagok vannak. A tasakok fedőlapjának a belsején a kapott osztályzatok láthatók. A gyakorlati munkák mellett szak­rajzokat is készítenek természete­sen, ezenkívül textilismeretet ta­nulnak. A látogatásunkkor ott lé­vő másodikosok közül megnéztük Szmola Edit szakrajzát. Nekünk nagyon tetszett. Azt mondja Bíró tanárnéni, hogy Edit feleletei és munkái is kifogástalanok. Egy másik jó fejű és ügyes kezű nö­vendék, Békési Teréz a nyáron Budapesten, az Üttörő Gyermek- ruházati Ktsz-nél gyakorlati mun­kán volt. Annyira megkedvelték, hogy a tervezett két hét helyett egész nyáron ott tartották. A töb­bi diák Endrődön, a csabai Ruha­gyárban, Kötöttáruban és a sze­gedi Textilfonóban járt tanul­mányúton. Majd az érettségi bizonyítvány mellé így kerül a szakképzettséget igazoló másik is: a szabás-van ás, az asztalos-, lakatosipari, a mező- gazdasági és a többi, amelyet kö­zépiskoláink a politechnikai okta­tás keretében tanítanak. Ez az igazi életre-nevelésí Huszár Rezső Az elmúlt napok egyikén fi­gyeltem. Délután volt. Őrségen áUt a Friedrich-strassei átjárónál. Az amik ismét provokáltak. Páncélosok, dzsipek, felfegyver­zett egységek, jenki tisztek civil­ben. Mindent egy lapra tettek fel. Izgalomkeltéssel a helyzetet el­mérgesíteni, fenyegetéssel, provo­kációval és sértegetéssel valami kellően át nem gondolt ellenakd. ót kiváltani. Ott állt egyedül az úttest köze­pén. Középmagas, fiatal, szem­üveges népirendőr, vállapján a törzsőrmesteri rangjelzés. Egyike azoknak a férfiaknak, akik éjjel­nappal őrséget állnak és határain­kat biztosítják. Egy a sok közül, de valamennyi figyelemre méltó. Maga volt a megtestesült nyuga­lom, csak azok tudnak ilyenek lenni, akik meg vannak győződ­ve igazukról. Az amerikai kocsi utasai min­dent megtettek a maguk részéről, hogy valami meggondolatlan cse­mányi szakosztálya november 29- én Szarvason a mezőgazdasági technikumban pedagógusok és az ismeretterjesztés területein dolgo­zó agrárértelmiségiek részére módszertani vitát rendez. Megvi­tatják a felső- és középfokú okta­tási intézmények esti és a levele­VERES IMRE GADOROSI olvasónk aziránt érdeklődik, hogy növendék- marha után mikor jár adókedvez­mény; A 6/1960. (V. 8.) P. M. sz. rendelet fog­lalkozik a növendékmarhák után járó adókedvezményekkel. Az idézett ren­delet 4. paragrafus 1. bekezdése többek között a következőket mondja ki: „Adókedvezmény csak az olyan nö­vendékmarha után igényelhető, amely­re a tulajdonos 8 napos koráig illeték- mentes marhalevelet váltott ki és ezt egyidejűleg —. a marhalevél és a fe- deztetési jegy bemutatása mellett — az illetékes községi (városi, városi kerü­leti) tanács végrehajtó bizottságának adóügyi csoportjánál (pénzügyi osztá­lyánál: a továbbiakban adóügyi cso­port) nyilvántartásbavétel végett is be­jelentette. A nyilvántartás tétel-(sor)- számát a marhalevélen sorszám alatt lévő üres helyen és fedeztetési jegyen fel kell jegyezni.” Ugyanezen paragra­fus 2. bekezdése foglalkozik továbbá az olyan esettel, amikor vásárlás útján kerül valakinek a tulajdonába a nö­vendékmarha. Eszerint „a legfeljebb 6 hónapos koráig megvásárolt vagy csere, ajándékozás, öröklés útján meg­szerzett növendékmarha után — a 2. paragrafus (3) bekezdésében foglalt esettől eltekintve —, 400,— forint adó­kedvezmény is csak abban az esetben adható meg, ha a korábbi tulajdonos az előző bekezdésnek megfelelően a növendékmarháról marhalevelet váltott ki és a növendékmarhát nyilvántartás- bavétel végett bejelentette. « HORVÁTH LAJOS, BÉKÉS arra kér felvilágosítást, hogy mikor érvénytelen a végrendeleti intézkedés, és ki támad­hatja meg a végrendeletet? A Ptk. 649. paragrafus (1) bekezdése szerint érvénytelen a végrendeleti ren­delkezés, ha az a) örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni; b) az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves felte­vése, vagy valamely utóbb meghiúsult lekedetre ösztökéljék a törzsőr­mestert. Sértegették, hadonásztak az orra alatt. De egyetlen vonás sem mozdult az arcán. Nyugodtan folytatta az őrködést, időnként kö­rülnézett, és a parányi provoká­torokat megvető, hideg pillantás­sal mérte végig. Vasfegyelem, hidegvér? Igen, de még ennél is több! Ez a fiatal határrendőr a munkás-paraszt hatalmat védelmezte, a béke ere­jének őre volt. Azzal, hogy nem hagyta magát provokálni, a ren­det és a nyugalmat őrizte. Csupán egyetlen mondatot mon­dott a hisztérikusan magyarázó amerikai tisztnek: „Így tisztelik Önök az idegen államok szuverenitását Kezében, amely biztos gyakor­lott volt a fegyverek kezelésében, csupán a forgalmat irányító tár­csa volt. De mindnyájan, akik figyelemmel kísértük őt, éreztük, hogy ezekben a kezekben bizto­san őrzik a békét. (Forgottá; Se. E.) ző tagozatú tanulók tanulmányi munkáját, a konzultációs közpon­tok kialakulásának fontosságát. Erre a vitára meghívják az oros­házi, szabadkígyósi és a szarvasi mezőgazdasági technikum veze­tőit, akik a felnőttek oktatásának szervezésében már eddig is jó eredményeket értek él. várakozás indította; c) az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel, vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre; feltéve mindegyik eset­ben, hogy az örökhagyó a rendelkezést különben nem tette volna meg. 2) bekezdés: Az érvénytelen rendel­kezés érvényes lesz, ha azt az örök­hagyó utóbb, a végredeletre megsza­bott alakban — jóváhagyja. Továbbá a végrendelet megtámadására csak az jogosult, aki a végrendelet érvényte­lenségének, illetőleg hatálytalanságá­nak megállapítása esetén maga is örö­kölne (akár törvény, akár korábbi vég­rendelet stb. alapján), vagy valamely tehertől mentesülne, tehát a végren­delet akár alaki, akár tartalmi hiányos­ságát csak az érdekelt kérelmére lehet figyelembe venni — hivatalból azonban ezt a bíróság, illetőleg a hagyatéki el­járás során a közjegyző nem vizsgál­hatja. A végrendelet érvénytelenségének, Ä- letőleg hatálytalanságának megállapítá­sára irányuló igényét a jogosult bár­mikor érvényesítheti. VWUWHHHHWHUWHH A & LESZÁLLÍTÁS DARABJA FORINT Békés megye: Békéscsaba 90. sz. Iparcikk Bolt Békés FIK. Könyvesbolt Gyula FJK. Könyvesbolt Szeghalom FJK. Könyvesbolt 3335 Szemközt az amerikai tankokkal Klaus Wilczynski riportja Olvasóink kérdeznek — jogtanácsosunk válaszol

Next

/
Oldalképek
Tartalom