Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-05 / 262. szám

1961, november 5,. vasárnap n £ rOjsa a 3 Magasabb munkaegységet kapnak az ezüstkalászns tanfolyamot végzett termelőszövetkezeti gazdák Medgyesbodzáson Az Egyetértés Termelőszövet­kezetben a napokban állatte­nyésztési és növénytermesztési ezüstkalászos gazdatanfolyam indul s legalább hatvanan hasz­nosítják tanulásra a hosszú téli estéket. A megye egyik legöregebb falujában, a 100 éves Medgyes­bodzáson Egyetértés néven egyetlen termelőszövetkezetbe tömörült a falu lakossága. Az egykori mintagazdák, akik saját kisparcelláikon kimagasló ter­méseredményeket értek el an­nak idején, nagyra értékelik a szaktudást. Munka közben gyak­ran hallani tőlük, hogy kis gaz­daság kis gond, nagy gazdaság nagy gond, ideje lesz tanulni. A napokban közgyűlésen vitatták meg a tanulás fontosságát s el­határozták, hogy aki elvégzi az ezüstkalászos gazdatanfolyamot, annak munkaegységenkint még Jól fizetett a rizs a körősladányi Május 1 Tsz-ben A körősladányi Május 1 Terme­lőszövetkezetnek kétszáz hold rizsvetése volt. Az értékes nö­vényt időben betakarították és mintegy 34 vagonnal elszállítottak a rizshántolóba. A 18 és Ml mázsás átlagtermést adó rizsből bőven jut a termelő- szövetkezet tagságának. Ügy dön­töttek, hogy munkaegységenként 60 dekát fognak osztani. Kacsa-törzsállomány a szeghalmi Béke Tsz-ben Jövőre Szeghalom községben új baromfikeltető-állomás kezdi meg működését. A keltetőállomásnak szüksége lesz kacsatojásra is és ezért a Béke Termelőszövetkezet tagsága legutóbbi közgyűlésén úgy határozott, hogy a vízhez közel lévő erre alkalmas helyiségükben mintegy 500 kacsából álló törzs- állományt állítanak be, hogy ez­zel is biztosítsák a keltetőállomás szükségletének egy részét. A termelőszövetkezet új egysége megfelelő jövedelmet is fog bizto­sítani majd a tagságnak. 0,1 egységet javára írnak. Ké­sőbb, amikor szakmunkásvizs­gát tesznek, emelkedik a plusz munkaegység. Ezzel is ki akar­ják fejezni az elismerést azok­nak, akik továbbképzik szaktu­dásukat. gán összegezték a baromfifélék gépi keltetésének eredményeit. Megállapították, hogy a fejlődés üteme minden eddiginél gyorsabb volt: az idén kereken 9 és fél mil­lióval több naposbaromfit keltet­tek ki a tanácsi irányítás alatt lé­vő, továbbá az állami gazdasági, az Élelmezésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ felügyelete alá tarto­zó keltetőállomások, mint a múlt év hasonló időszakában. A napos- baromfiak túlnyomó többségét a termelőszövetkezeti gazdaságok (Tudósítónktól) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulója alkal­mából Szeghalmon már november 6-án este nagyszabású ünnepséget rendeznek. A művelődési otthon előtti téren az önkéntes tűzoltó­kapták továbbtenyósiztésre. A leg­nagyobb fejlődés Szolnok és Bara­nya megyében volt. A tanácsi irányítás alatt lévő keltetőállomások kereken négy millióval több naposcsibét adtak az idén továbbtenyésztésre, mint tavaly. A pulykánál még szembe­tűnőbb a fejlődés: az 1960. évi 310 000 helyett az idén 682 000 kis- pulykát adtak át a termelőüze­meknek. A libakeltetés a tavalyi 46 OOO-ről 84 000-re, a kacsáé 253 OOO-ről 621 000-re és a gyön­gyösé a tavalyi 150 000-ről 199 000- re növekedett. (MTI) zenekar szórakoztatja a közönsé­get. Utána este fél 7-kor a járási művelődési házban ünnepi nagy­gyűlés lesz, ahol az ünnepi be­széd után a Sárréti népi együttes ad műsort, melyet reggelig tartó bál követ. 9 és fél millióval több naposbaromfit keltettek az idén géppel, mint a múlt év hasonló időszakában A Földművelésügyi Minisztéri­um Állattenyésztési Főigazgajtósá­Felvásárolják a választott borjakat A hunyai termelőszövetkezetek az idén igen sokat tettek a szarvasmarhatenyésztés fellendítéséért. Csupán az 1900 holdas Aranykalász Tsz-nek 360 szarvasmarhája van. A hunyai tsz-ek szarvasmarhaállományukat általában úgy fejlesztették, hogy a ház­táji gazdaságok szaporulatát a leválasztás után felvásárolták. Szer­ződésre az idén 53 darabot vettek át, szerződésen kívül pedig mint­egy harmincait vásároltak fel. Ezekből a felvásárolt borjakból ki­választották a továbbtenyésztésre legalkalmasabbakat és ezekből egészítették ki a szövetkezet szarvasmarhaállományát. Szeghalom is ünnepel nított arccal és villogó prospektus- fogsorral, szürke flanellnadrágban és kihajtott gallérú, kék apacsing­ben — karlendítéssel köszöntötte a jövevényt. — Heil Hitler, Herr Obers­turmbannführer. — Üdvözlöm, Dorner. A Birodalmi Titkosszolgálat külföldi osztályának és dél-euró­pai osztályának vezetője kezet fo­gott egymással... ... Dorner fanatikus volt, a fa­sizmus megszállottja. Nélkülöző tisztviselő-családból származott. Apja, a keménygalléros, fényes­zsíros ruhájú, könyökvédős hiva­talnok minden erejével igyekezett beleverni a tisztes polgári élet eszményét. A jóeszű fiú halálosan unalmasnak tartotta ezt az esz­ményt is, a papát is, moralizálásá- val és pormentes tisztes nyomorá­val együtt Jó talajra talált nála a hatalom átvétele után a Hitler­jugend. Csoportvezetőjének any- nyit szidta a família „átkozott puhány, filiszter levegőjét”, hogy ez feltette neki a kérdést: nem akar-e a H. J. egyik otthonába költözni. — Boldogan — felelte az akkor nyolcadikos gimnazista Dorner és attól kezdve már minden ellen­hatás nélkül vette körül szinte ta- pinthatóan a fasizmus levegője. A H. J. gondoskodót arról, hogy agyának minden sejtje átitatód­jék „a Führer ifjúságának szelle­mével”. Kiváló eredménnyel végezte el a Humboldt-egyetem latin nyel­vek fakultását. Itt figyelt fel rá a titkosszolgálat. Karrierje szédüle­tesen gyors volt. Ez, pontosan ez kellett a Gestaponak: vak, tánto­ríthatatlan hit az Üj Rendben, tehetség, nyelvtudás, előnyös kül­ső, sima modor. Két rövid év alatt a dél-európai osztály vezetője lett. — Először is idehívom Pröbent — mondta abban a pillanatban, ami­kor Schellenberg befejezte beszá­molóját a Bemhard-akcióról és az értékesítés problémájáról. Igen, Herr Dorner káprázatosán gyors felfogása menet közben dolgozott. Olyan volt, mint egy megbízható, elektronikus gép: amíg befogadta az adatokat, szempontok, körül­mények nyersanyagát, már meg is kezdte a rendszerezést, a követ­keztetések levonását, terv kiková­csolását — ahogy ő nem minden büszkeség nélkül nevezte ezt a folyamatot — az „alkotást”. Tárcsázott és Frőben, a Gestapo római csoportjának hírszerzőtiszt­je félórán belül megjelent. Schel­lenberg ismerte Dorner képessé­geit, mégis meglepte, első hallás után milyen plasztikusan, milyen ökonomikus tömörséggel ismerteti le Frőbennel a feladatot: embere­ket szerezni az értékesítés vezér­karába, Kaltenbrunner szempont­jai szerint. Frőben két napon át lapozgatott dossziéiban, aztán előkészítette ja­vaslatát. Az értékesítési akció vezetőjévé egy Fritz Schwend ne­vű kereskedőt javasolt. Schellenberg és Domer a jelölt kartonja fölé hajolt és olvasta: „Fritz Schwend 52 éves ham­burgi születésű, elvált, gyermek­telen. Ragyogó üzleti képességek, magasztaló információk számos nagy kereskedelmi vállalkozótól. Fényűző, nem alkoholista életmód. Benyomás: pénzért mindenről le­het vele beszélni. Németországból többszörös sikkasztás után szökött Olaszországba, 1932-ben megkapta az olasz állampolgárságot. Azóta Rómában másfél évet ült nagysza­bású csalásért. Nápolyban négy hónapot töltött vizsgálati fogság­ban egy monstre-valutacsemipé- szeti ügy egyik főgyanusítottja- ként. Tisztázta magát. Szükség esetén felhasználható.” — Ne vicceljen, Frőben — mondta Dorner — ez egy nemzet­közi csavargó! — Az — mosolygott készségesen a hírszerző tiszt. De félelmetesen tehetséges csavargó. — De hát ez abban a pillanat­ban köp, amikor valaki nálunk többet ígér neki... — Abban a pillanatban, bólin­tott Frőben. — Hát akkor? — csodálkozott Dorner. — Mindig mi fogjuk neki a legtöbbet ígérni — mosolygott Schellen berg — ezt akarta mon­dani, Frőben? — Pontosan, Herr Obersturm­bannführer. (folytatjuk} Gelencsér József: £(/// pxLvbíLiutkíh niiphlfu VIII. A pártegység és a pártdemokrácia biztosítása A pártegység az elért eredmé­nyek ellenére is kívánnivalót hagy maga után, mert nem minden esetben találkozik a feladatok végrehajtása során a párttagok cselekvésben! egysége a bél megye­ri Keleti Fény Termelőszövetke­zetben. Ez megmutatkozik például abban, hogy Kiss Gábor eüvtáire munkájában hanyatlás állott be. A munkaversenyben utolsó helye­zést ért el csapatával. Ezért úgy nyilatkozott, amikor előkészítet­tük az őszi betakarítást és erre az embereket mozgósítottuk, hogy oszlassák fel az ő munkacsapatát. Az elmúlt időben pedig a munka- fegyelem ellen vétőket vette párt­fogásba a brigádértekezleten, ahol kijelentette, hogy ő nem fog javasolni senki igazolatlan hiány­zótól munkaegység-levonást. Ha­sonló a helyzet az agronómusnál is, akinek rendszeresen felhívta a figyelmét a pártszervezet a mun­kaszervezésben fennálló hiányos­ságokra, és annak kiküszöbölésé­nek módjára. Mégsem tett semmit ennek érdekében, sőt a tagság kö­zött pont a munkacsapat-szervezés ellen agitált. Hasonló jelenségek még egyes kommunistáknál ma is fennállnak. Tehát megtalálható a megalkuvás gondolata, hogy „én sem bántok senkit, engem se bánt­son senki”. Pártszervezetünk egységes cse­lekvőképességét gyengíti az a tény is, hogy az alapszervezetben a bí­rálat és önbírálat nincs eléggé kifejlődve, ezzel a fegyverrel rit­kán élnek a kommunisták. A pártvezetőség részéről tapasztal­ható a bírálat egyes párttagok fe­lé gazdasági munkájukkal, vagy magatartásukkal kapcsolatban, azonban önkritikusan a pártveze­tőség sem tárja fel a munkában történt mulasztásokat. Nem tárják fel a párttagság előtt a pártveze­tőségi tagok pártmunkájában ta­pasztalható lazaságokat. Még párt­vezetőségi ülésen sem tárgyalják meg, vagy bírálják meg egymás munkáját, jellembeli hiányossága­it. Holott e módszer rendszeres al­kalmazása erősítené a párt egy­ségét. Ez különösen fontos lett volna az elmúlt időszakban, ami­kor is különböző okok, mindenek­előtt a laza életmód miatt hat családi életben keletkezett súlyos családi probléma. E helyzetet még súlyosbítja az a tény, hogy min­denhol kisgyermekek is vannak, kiknek nevelésére nagymérték­ben kihat a fenti körülmény. A bírálat és önbírálat hiányos alkalmazása — mint mondtam — megtalálható a párt tagsága ré­széről is, mert a pártvezetésben tapasztalható hiányosságokat nem vetik fel nyíltan, csak maguk kö­zött tárgyalják. Polemizálnak a meglévő hibákról, a laza életmó­dok helytelenségéről, és ez nagy­mértékben növeli az intrika lehe­tőségét is. E kérdésnek táptalaját adja az a szemlélet, melyet a párt­vezetőség képvisel az erkölcsi hi­bákkal szemben. Ügy reagálnak ezekre a problémákra a beszélge­tések során egyes elvtársak, hogy nem volna helyes feldúlni a kedé­lyeket, mert akkor ez vagy az az elvtárs szóbeszéd tárgya lenne a termelőszövetkezetben. Pedig éppen ez a szemlélet árt leginkább azoknak is, akikről szó van. A fenti állapotok azt mutatják, hogy a pártvezetőség tagjai és a párttagok közül is egypáran nem veszik észre, hogy vannak kapita­lista maradványok, burzsoá szoká­sok és erkölcsök, melyek behatol­nak a pártszervezet soraiba is. Nem élnek az elvtársak a pártde­mokrácia által biztosított fegyver­rel a burzsoá szemlélet elleni küz­delemben. Nem merik a kényes személyi kérdéseket nyíltan a tag­ság plénuma elé tárni, szemtől szembe bírálni egymás fogyaté­kosságait, ahol mód van érvelni, védekezni, pedig ezzel megszün­tethetnék a hátmögötti sugdosást. Ez a liberalizmus, az opportuniz­mus egyik megnyilvánulása, amely homlokegyenest ellenkezik a marxizmussal, és súlyos kárt okoz a pártszervezet akarat- és cselekvésbeni egységének. A pártdemokrácia által biztosí­tott kollektív vezetés elve május óta érvényesül a párt-alapszerve- zetben. A megelőző időben csu­pán a párttitkár funkcionált egye­dül. A pártszervezet problémáit, valamint a gazasági kérdéseket havonta egyszer tárgyalták tag­gyűléskor és lényegében ezzel ki­merült a politikai munka. Ezeken a taggyűléseken azonban a hiá­nyosságok felszámolására, a fel­adatok végrehajtására nem hoztak határozatot, és senkinek sem szab­tak meg konkrét pártmunkát. Má­jus hónapban háromtagú pártve­zetőséget választott az alapszerve­zet. A pártvezetőségi tagok meg­választása körülményes volt, mert a párttagság elöregedett, és nem lettek volna képesek a vezetés fel­adatait megoldani. Pártépítés szin­te egyáltalán nem volt. A pártvezetőség megválasztása után kisebb-nagyobb hiányossá­gokkal megvalósult a kollektív ve­zetés elve. Ezt bizonyítják a rend­szeres pártvezetőségi ülések, a munkatervek, a beszámolók ké­szítése, valamint a gazdasági fel­adatok végrehajtásának politikai biztosítása. Tapasztalható volt azonban olyan hiányosság az el­múlt hónapban is a pártvezetőség munkájában, hogy a reszortfelada­tokat nem osztották ki maguk kö­zött. Csak az utóbbi időben törté­nik ez meg, és ezáltal még széle­sebb alapokra helyeződik a kol­lektív vezetés. (Folytatjuk) Biztos jövedelem a szerződéses dohánytermelés Jelentősen felemeli termelői árak. Kamatmentes előlegek. Természetbeni juttatások és egyéb ked­vezmények! Kössük meg mielőbb az 1962. évi dohánytermelési szerződési! 3336

Next

/
Oldalképek
Tartalom