Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-30 / 282. szám
1961. november 30., csütörtök NÉPÜJSÁG 3 Húszezer csirke a jövő évi tervben A békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet gazdái már meghatározták, hogy meddig akarnak jutni, mit akarnak tenni 1962-ben állattenyésztésük fejlesztéséért. Terveik szerint mindenekelőtt tehénállományuk számszerű növekedésére törekednek, valamint a fe- jési átlag növelésére. Juhállományuk számszerű növelésében is tovább akarnak jutni. Az állattenyésztés fejlesztését taglaló jövő évi tervükben határozott módon jelölték meg a békéscsabai Május 1 Tsz gazdái és vezetői, hogy 1962-ben 20 ezer csirkét adnak az országnak — 80 dekagrammos súlyban. Tsz-Jogászok értekezlete A termelőszövetkezetek megyei tanácsa december elsején a tsz- jogászok részére értekezletet tart. Ezen megbeszélik a szövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzetét, a fontosabb termelési, értékesítési, pénzügyi és szociális gondokat. Ezután a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának jogi állásfoglalásait ismertetik. Foglalkoznak továbbá a peres ügyekkel, a peren kívüli ügyintézés lehetőségeivel, s általában a jogi képviselők tevékenységével. A zöldség és a gyümölcs felvásárlásáról tárgyal a J\ER November 30-án, csütörtökön délelőtt ülést tart a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Megvitatják a vállalatoknál, állami gazdaságokban és gépállomásokon rendszeresített prémium- rendszerek hatékonyságát, az igazgatói alap képzését és rendeltetés szerinti felhasználását. Ezeket néhány héttel ezelőtt vizsgálták meg megyénk több üzemében. Ezenkívül megbeszélik a zöldség- és a gyümölcsfelvásárlás helyzetét. A Sarkadi Gépállomás körzetében több termelőszövetkezet befejezte a mélyszántást A kedvezőtlen időjárás ellenére megyénk termelőszövetkezeteinek nagytábláin a saját és a gépállomási traktorokkal iparkodnak mielőbb befejezni az őszi mélyszántást. Egy hét alatt összesen huszonkilencezer holddal gyarapodott a mélyszántott terület. Hozzájárult ehhez az is, hogy a korábban szállításra beállított gumikerekű traktorok jó részét mélyszántásra irányították s éjjel is sok traktoros dolgozik. Kimagasló eredményeket ért el ebben a munkában a Sarkadi Gépállomás: körzetében már 19 ezer hold mélyszántás dicséri a traktorosok szorgalmát, öt termelőszövetkezet lényegében már befejezte a mélyszántást körzetében, s a felszabadult. kilenc erőgépet az újkígyósi és a medgyes- bodzási termelőszövetkezetek földjeire irányították. Ankét a szerkesztőségben: i m un ka szervezés módszerei tsx-einkben Az anyagi ösztönzés módjai A szövetkezetek munkaszervezetei általában akkor mondhatók jónak, ha a soron következő munkákat a tagság rendben elvégzi. De mikor halad így a munka? A munkaszervezetek kialakításának időszakában általában a vezetőség határozza meg, hogy melyik brigád hány tagú legyen. A munkacsapat kialakítása — ha erre szükség van — már a brigád feladata. A brigádok döntik el, hogy melyik munkacsapatba kiket vesznek fel. Ennek alapján a területet egyénékre osztják, hogy a földek bérnöveléséért érvényre juttassák az egyéni felelősséget. A betakarítás során a termés meny- nyiségét parcellánként mérik, és ennek bizonyos hányadát a tagság pénzben vagy természetben megkapja. Ez az elszámolási mód ösztönöz a többtermelésre, és lehetőséget nyújt a családtagok munkábaállí- tására. Ezt tapasztalták a békés- sámsoni Vörös Csillag Tsz-ben is. Viszont hibája, hogy a közösségi nevelést, a kollektív szellem kialakulását akadályozza. Olyan termelőszövetkezetben, mint a csor- vási Vörös Október is, már a múlt év őszén rádöbbentek, hogy az ilyen munkaszervezést nem végZárszámadási előkészületek A megyei tanács mezőgazdasági osztálya kedden délelőtt megbeszélésre hívta a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak közgazdászait és az MNB-fiókok hitelügyi csoport vezetőit, hogy az idei zárszámadás előkészületeiről, a feladatokról tárgyaljanak. A tsz-zárszámadások elkezdése előtt megbeszélték azokat a tennivalókat, melyek megvalósításához a közeli napokban kezdenek. Járásonként összehívják a tsz-ek vezetőit, hogy a leltározás és a zárszámadási mérlegek elkészítését, az egyes munkák határidejét megszabják. Megbeszélték a továbbiakban az ellenőrző bizottságok tevékenységének megjavítását is. Megjelenik az üzletvezető is. Távozniuk kell. Egyikük bankjegyet dob az asztalra. Méltatlankodva elvonulnak. — Miért kellett ez? Micsoda hely! Menjünk innen. Az asszony majdnem sír. Lojzi .hátrasimítja haját, arca még most is krétafehér. — Fizetek! A nő gyors léptekkel megy etö- re, Lojzi követi. Mindenki őket nézi, tudja, érzi. A bejárat előtt balra fordulnak. Üres bérautó közeledik, a fiú int neki, a kocsi lassít, látni, hogy fordulni akar. — Te megütöttél engem?! A hang fenyegetően sziszeg, s Lojzi körül egyszerre öten állnak félkörben. Gyors fordulatot tesz, de látja, hogy hiába, kitömi nem tud. Ökölbe szorítja kezét. — Takarodjanak innen, mert rendőrt hívok! — Te?! Nesze, ez a tiéd! Egy kemény tárgy a tarkójának zuhan, egyszer, majd még egyszer. Szeme előtt sötét karikák. Valaki éleset sikolt, talán Ilonka, azután elveszti az eszméletét. Már nem látja, hegy az asszony az odaérkező kocsiba ugrik és elhajtat. Kiabálás, hangzavar. Egy férfi rendőrért kiált. A Napsugárból pincér siet ki. A földön fekvő mellé térdel. — Telefonáljon valaki mentőért! Lojzit fölemelik, a járdára cipelik. Jó néhányan állnak már mel_ lette. — Ezt jól elintézték. — Ugyan, hiszen tökrészeg. — Attól vérzik a feje? Leütötték, láttam, amint nekiestek. Legalább hatan voltak. — Miért nem segített neki, ha látta? — Vagányok ellen? Nem ettem kefét. Mentőautó szirénáz, hirtelen fékez. Fiatal orvos száll ki belőle. — Hol a sebesült? — Itt van, kérem. Az orvos letérdel, magfogja a fiú pulzusát. Mindenki őt figyeli most. Fölegyenesedik. — Hozzák a hordágyat. Lojzit fölemelik, vállánál, karjánál fogva a hordágyra fektetik. Nyakán, mélyen a gallérja alá nyúlva, keskeny vércsík. Szeme hunyva, szája akár a síró gyereké. Krámer nyomozó főhadnagy épp akkor ér oda, amikor a hordágy- gyal a kocsi felé indulnak. A közelben volt látogatóban, s gyalog sétált egy darabon, így került a Napsugárhoz. Ráhajol a hordágyra és nézi a rajta fekvőt Aztán már be is csapódik a kocsi ajtaja és felbúg a motor. — Mi történt itt? Néhányan a vállukat vonogat- ják, valaki azt mondja: — Leütötték. — Kik? — Hozzá hasonló huligánok. — Ugyan. Nem volt ez huligán. A mulatóból kisietett pincér szólal meg. A hadnagy feléje for. dúl: — Bűnügyi nyomozó vagyok — mondja csendesen. — Beszélje el, kérem, az esetet — Ez a vendég bejött egy nővel. Csendesen üldögéltek, néha-néha táncoltak. Rendes emberek, látszott rajtuk. Egyszerre az egyik huligán odament hozzájuk és belekötött a nőbe. — Az egyik huligán? — Volt ott egy társaság, úgy kellett kitessékelni őket. No, azok. ból az egyik. Ez a fiú aztán pofon vágta. Persze megvárták idekinn. Gondolhattuk volna. Valószínűleg boxerrel suhintottak oda. — Az üzletveztő látta a benti esetet? — Hogyne, kérem. Sokan láttuk. — És a nő, aki vele volt? — Nem tudom. Mire én kijöttem, csak a fiú feküdt a földön. A nő nem volt sehol. Valaki morogva megjegyezte: — Meglógott. Biztosan kínos lehetett neki ez a kis kaland. A nyomozó hadnagy megmozdult. A pincér figyelmesen vár. — Menjünk be! Vezessen az üzletvezetőhöz! A táncparkett fölött kék fény imbolyog. Rikolt a szaxofon, sír a piszton, csattan az üstdob. Sárga fénykör vág a zenekarra. A dizőz most lép másodszor a mikrofon elé. (Folytatjuk) legesíthetik, mert ennél sokkalta jobb is van. A csorvási Vörös Október Tsz megyénk egyik legrégibb szövetkezete. Elszámolási rendszerüket a hagyományos munkaegységre építik, Munkacsapatokban dolgoznak, tehát a területet nem egyénekre, hanem munkacsapatok között osztják fel. Ök a terven felüli termés 40 százalékából kapnak prémiumot. ha a közös gazdaság ösz- szességében túlteljesíti a termelési terv mutatóit. Az idén azonban a terv túlteljesítésébe nagymértékben beleszólt az idő. S mivel az átlagtermések a terv alatt maradtak, nem osztottak prémiumot. A tagság között nagy vita kerekedett. Azok, akik egész éven át jó munkára serkentették a többieket, állandó „macerálásban” részesültek azok részéről, akik nem dolgoztak rendszeresein. Nemegyszer szemükre is vetették: — Mennyivel jártál jobban, mint én, aki csak hébe-hóba dolgoztam? — Ugyanis egyikőjük sem kapott prémiumot. A prémium-elszámolás előbb említett rendszere Csorváson nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Éppen ezért új, és ennél igazságosabb elszámolást, a brigádok önelszámoltatási rendszerét vezetik be jövőre. Ennek a módszernek — amint Varga György, a csorvási Vörös Október Tsz elnöke is említette — előnye a brigád önállósága. A brigádokat meghatározott nagyságú területen a körzet gazdáivá teszik. A termelési terveket is brigádokra bontják éppúgy, mint a rendelkezésre álló fogat- és gépi erőt. A brigádnak évről évre jegyzőkönyvben adják át a területet, és ekkor határozzák meg azokat a főbb célkitűzéseket, amelyeket a brigád a termelési idényben vállal. Ezeket a termelő egységeket érdekeltté teszik a fogat- és gépierő messzemenő kihasználásában, mert év végén, amikor a betakarítást befejezik, elszámolják a termékek előállítására fordított munkát, és a termelvényekért kapott pénzt. Meghatározzák az egyes növények ráfordításait, s ezt egybevetik a termésmennyiséggel, hogy kiszámíthassák az önköltséget. Ebből állapítják meg: teljesítette-e a brigád vállalását. Amennyiben a brigád feladatának eleget tett, a többlettermés bizonyos hányadát prémiumként a ledolgozott munkanapok arányában szétosztják. Kétségtelen, a brigádok önelszámolása nagy jelentőségű lesz a gépek kihasználásában, a kollektív szellem erősítésében, a munka termelékenységének növelésében, s általában a felelősségérzet megszilárdításában. Ez a módszer lényegesen fejlettebb a terület kiparcellázásánál, mert addig, amíg a felparcellázás bizonyos értelemben túlzottan az egyéni érdekekre alapozódik, addig a munkacsapat kollektív gondolkodásra nevel. A csorvási elvtársak jól látják az előttük álló feladatokat. Elképzeléseik kézenfekvők, hiszen ha a napi munka során az emberek találkoznak, hosszabb időt együtt töltenek, kicserélik véleményeiket, tapasztalataikat a politikai és a termelési kérdésekről. A kollektív munka sokkal eredményesebben változtatja meg az egyes ember viszonyát a társadalomhoz, hozza emberközelbe a társadalom célkitűzéseit. A csorvásiaknak azonban nemcsak a növénytermesztés munkaszervezetének kialakítására vannak jó tapasztalataik, hanem az állattenyésztésben is új utakat járnak. Arra törekszenek, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék azok számát, akik nem végeznek termelőmunkát. Ezt a megoldást tartották legfontosabbnak az állattenyésztés munkaszervezeteinek kialakításakor is. Náluk az állattenyésztést egy szakember fogja össze. Az állatszállásokon brigádokat hoztak létre. Ezek vezetését á telep egyik dolgozójára bízták. A brigádvezető javadalmazására az állatszállás dolgozóinak átlagkeresete szolgál. Ennek 25 százalékát kapja meg. Az ankét résztvevőinek megnyerte tetszését a csorvásiak munkaszervezése és a gyulai Aranykalász, továbbá a dévavá- nyai Szabad Föld Tsz vezetői be is jelentették: tanulmányozni akarják az előbb említetteket. Az anyagi ösztönzés módszereinek sablonos átültetése azonban nem hozza meg a kívánt eredményt. A munka termelékenységének fokozására, a hozamok növelésére feltétlen helyes az egyéni érdekeltség elvét kiépíteni. Az SZKP XXII. kongresszusa többek között erre is tanít. Az endrődi Búzakalász Tsz-ben — amint arról Fekécs János elvtárs is beszélt — nem hívei a premizálásnak. A tsz vezetői és tagjai nem látják ésszerűségét annak, hogy a prémium-rendszert meghonosítsák. Jól mennek a szövetkezet dolgai, éppen ezért az a megítélésük, hogy a premizálás nem vinné előbbre a közös ügyét. Az endrődi példával szemben az ankét megállapította, hogy a premizálásnak, ha helyesen alkalmazzák, rendkívül nagy jelentősége van a terméshozamok fokozására, a termelési tervek túltelje, sítéséfe. Mégis egynéhány helyen idegenkednek ennek alkalmazásától. Az idegenkedés egyik okát abban látjuk, hogy általában, de részleteiben sem ismerik a termelőszövetkezeti prémiumrendszert, így nem is tehettek kísérletet bevezetésére. Ezeken a helyeken megfeledkeznek arról a puszta tényről, hogy az emberek találékonyságát — dolgozzanak kiparcellázott földön, vagy munkacsapatban — nem lehet figyelmen kívül hagyni. Jó ötletek, javaslatok bátrabban születnek, ha ezeket az anyagi érdekeltség mozgatja. Szövetkezeteinknek állandó feladata keresni, kutatni azokat a megoldásokat, amelyek révén a szocialista fejlődést, az emberek tudatának formálását elősegíthetik. Az élet tovább halad. Megállni egy bizonyos szint elérése után sem lehet, mert aki mégis ezt tenné, a szocialista fejlődés gátlójává válik. A gyakorlatban sokféle anyagi ösztönzési módszerrel találkozunk. Ilyenek a már említett hagyományos munkaegység-elszámolást a többtermelési prémiummal kiegészítve, az eredményességi munkaegység szerinti elosztás, a garantált munkaegység-elszámolás és így tovább. Hogy ezek közül melyiket alkalmazzák, azt mindig a szövetkezet adott körülményei szabják meg. Mivel azonban a körülmények állandóan változnak, feltétlen szükséges a többtermelést elősegítő prémiumrendszert is továbbfejleszteni. (Folytatjuk) Pupsi Karoly
