Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-28 / 280. szám
MÉP ÚJSÁ6 1961. november 28., kedd Iz SZVSZ, Afrika és az V. szakszervezeti világkongresszus* írta: Ibrahim Zakaria, az SZVSZ titkára Más világrészek dolgozóihoz és szakszervezeteihez hasonlóan, az afrikai dolgozók és az afrikai szak- szervezetek is nagy várakozással tekintenek a Moszkvában december 4—16-a között lezajló fontos események elé. Képviselőik ott lesznek az V. szakszervezeti világkongresszus több mint 1000 küldötte és megfigyelője között. Akárcsak a Szakszervezeti Világ- szövetség 1945. évi alakuló kongresszusán, itt is fel fogják használni a dolgozók legnagyobb nemzetközi fórumát, hogy beszéljenek sikereikről, tapasztalataikról, szilárd hitükről és nehézségeikről a többi világrészekről odasereglett testvéreik előtt. S velük együtt keresni fogják a megoldást problémáikra, tovább erősítik a munkásosztály egységét és nemzetközi szolidaritását. Az afrikai küldöttek, mikor 1945-ben részt vettek a párizsi szakszervezeti világkongresszuson, az összes többi világrészekről érkezett testvéreikkel egyetemben kötelezettséget vállaltak, hogy harcolni fognak a gyarmatosítás és az imperializmus ellen, mert ez a harc a szakszervezeti mozgalom egyik fő törekvése kell hogy legyen az egész világon. A gyarmati rendszer és az iperializmus elleni küzdelmet alapvető feladatként jelölik meg a SZVSZ alapszabályai is. A párizsi alakuló kongresszus óta az SZVSZ szüntelenül egyre magasabbra emeli a gyarmatosítás elleni harc zászlaját Következésképp a gyarmati, a kapitalista és a szocialista országok szakszervezetei mindinkább mozgósították tagságukat s egyre jobban fejlesztették tevékenységüket ezen a téren. „Tizenöt esztendő alatt férfiak és nők százmilliói szabadultak fel a gyarmati rabszolgaság alól. A gyarmatbirodalmak romjai felett számos politikailag független állam keletkezett, melyek aláássák az imperializmus alapjait s egyre pozitívábban járulnak hozzá a világbéke megszilárdításához.” (A szakszervezeti akcióprogramtervezetből.) A gyarmatosítás és az imperializmus elleni küzdelem napirenden szerepel az SZVSZ minden vezető szervének — végrehajtó bi. zottság, főtanács, kongresszusok — valamennyi összejövetelén. Eddig minden alkalommal úgy tárgyalták meg az SZVSZ vezető szervei ezt a kérdést, hogy mindenkor figyelembe vették a pillanatnyi helyzetet. Most az V. kongresszus fog foglalkozni újból ezzel a kérdéssel, mely az alábbi fogalmazásban szerepel a napirenden: „A szakszervezetek tevékenységének és szolidaritásának fejlesztése a népeknek a gyarmatosítás felszámolásáért vívott harcában.” A kongresszusi küldöttek és a megfigyelők ugyanakkor, amikor * Megjelent az SZVSZ folyóiratának, 1961. 11/12. számában. örömmel üdvözlik majd a gyarmatosítás elleni küzdelem során eddig elért nagy sikereket, kétségkívül a legnagyobb figyelemmel fogják megvizsgálni a jelenlegi gyarmatosítás összes jellemzőit, el fogják ítélni minden formáját, leleplezik a gyarmati rendszer fenntartásának meghosszabbítására irányuló mesterkedéseket, s megvizsgálják majd a legjobb lehetőségeket a gyarmati rendszer felszámolására irányuló harc fejlesztésére. Ezt a kérdést a jelenleg' Afrikában, Ázsiában és Latin- Amerikában lezajló események fényében fogják megvizsgálni. S az SZVSZ ezúttal is bebizonyítja majd, hogy őszinte, hűséges barát, ja az elnyomott népeknek s továbbra is vezényelni fogja a nem. zetközi szakszervezeti mozgalmat a gyarmatosítás elleni igaz harcá. ban. Az V. szakszervezeti világkongresszus feltétlenül előbbre viszi majd az akcióegység jelszavát az összes szakszervezetekben. Habozás nélkül ■ elítéli majd azokat, akik ez ellen az egység ellen dolgoz uk. Ezzel kapcsolatban, mint ahogy az SZVSZ vezetősége már megtette, a kongresszus is bizonyára üdvözölni fogja az afrikai szakszervezeti mozgalom egységéért küzdő erők nagy sikerét, a Pánafrikai Szakszervezeti Szövetség megalakítását. De nem hallgatja el, milyen kiséiieteket tett az SZSZNSZ ezen egység megtörése és meggyengítése céljából. Ugyanakkor, amikor a kongresz. szus meghallgatja az afrikai küldötteket s igyekezni fog velük együtt a munkásosztály testvériségének, szellemében megoldani az előttük álló kérdéseket, e küldöttek alaposabban megismerkednek majd azokkal a problémákkal, me. lyek a szakszervezeti mozgalom számára felmerülnek az egész világon. Így jobban módjukban áll majd, hogy teljes mértékben hozzájáruljanak e kérdések megoldásához. A két német állammal kötendő békeszerződés, a nyugatberlini kérdés békés megoldása, a teljes leszerelés... mindezek a kér. dések ma már nemcsak európai vagy amerikai problémák. Az egész emberiséget érdeklik, s az egész világ szakszervezeti mozgalmának egyesítenie kell erőit megoldásuk érdekében. Ilyen körülmények között csodálkozunk kell-e, hogy az afrikai szakszervezeteknél olyan széleskörű visszhangja volt a kongresszusi felhívásnak? Tudjuk, hogy a gyarmatosítók és mindenki, aki az ő szolgálatukban van, mindenféle Szovjet kormány nyilatkozat és egyezmény-tervezet a nukleáris kísérleti robbantások megtiltásáról Moszkva (MTI) Hétfőn délután a szovjet külügyminisztériumban két fontos okmányt nyújtottak át a Moszkvában dolgozó külföldi újságíróknak. Az első dokumentum, a szovjet kormánynyilatkozat javasolja, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kössön haladéktalanul egyezményt, amely előirányozná a légkörben, a kozmikus térségben és a víz alatt végzett kísérleti robbantások megszüntetését, továbbá az egyezmény résztvevői köteleznék magukat, hogy a földalatti kísérleti robbantásokat mindaddig szüneteltetik, amíg az észlelési eszközökre vonatkozólag nem jön létre nemzetközi megegyezés. A nyilatkozat hangoztatja, hogy Franciaországot is be kell vonni a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetéséről folytatandó tárgyalásokba. A másik okmány: a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetéséről szóló egyezmény tervezete. Ezt az egyezményt a négy atomhatalom kötné meg. A tervezet bevezetőből és négy cikkelyből áll, tartalmát a kormánynyilatkozat is ismerteti. Befejező mondata megállapítja, hogy bármely ország csatlakozhat az egyezményhez. Kekkemen rádió- és televízió-beszéde Helsinki (TASZSZ) Urho Kckkonen finn elnök a Szovjetunióból való hazatérése után vasárnap este nagy rádió- és televízió-beszédet mondott. Az október 30-án Finnországhoz intézett szovjet jegyzékkel kapcsolatban kijelentette: Ezen az őszön több nyugati és keleti államférfival beszélgettem. Nagyon rosszul értelmezném a hallottakat, ha tagadnám az Európában lévő háborús veszélyt. Az NSZEP újabb javaslatai a két német állam kapcsolatainak rendezésére Berlin (MTI) A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának XIV. plenáris ülésén Walter Ulbricht a Központi Bizottság nevében hangoztatta: meg kell kísérelni a meg. egyezést a két német állam között a békét, a békés együttélés és normális kapcsolatok kialakítását célzó minimális intézkedésekben. Ezt a célt a következő javaslatok megvalósítása tenné elérhető, vé: a) A két német állam kötelezze magát, hogy tiszteletben tartja egymás szuverenitását. Pontosan meg kell jelölni a két német állam közötti határt annak érdekében, hogy a határkonfliktu. sok minden lehetősége megszűn- I jék. I b) A két német állam kezdjen tárgyalásokat a német békeszerző, dés tartalmával kapcsolatos állás-' pontjáról. c) Mindkét német állam mondjon le fegyveres erőinek atomfelfegyverzéséről és atomfegyverek gyártásáról. d) A két német állam támogassa megnemtámadási szerződés megkötését a varsói szerződés és a NATO államai között. A két német állam törekedjék arra, hogy elérje felvételét az ENSZ-be. e) A két német állam képviselői kezdjenek tárgyalásokat arról, hogy kapcsolataikat konföderációs alapon alakítsák ki. A fenti javaslatok előterjesztésével kapcsolatban Ulbricht hangsúlyozta, hogy a cél mindenekelőtt a német nép békéjének, életének és békés munkájának biztosítása. Hruscsovval folytatott megbeszéléseinken rámutattam — hangsúlyozta Kekkonen —, hogy a javasolt tanácskozások elkezdése bizonyos nyugtalanságot kelthet és háborús pszichózist idézhet elő a skandináv országokban. Ezért javasoltam. hogy a Szovjetunió ne ragaszkodjék a katonai tanácskozásokhoz és így elősegíti Skandinávia közvéleményének megnyugtatását A megbeszélések végeredménye az volt — hangsúlyozta a finn elnök —, hogy Hruscsov miniszter- elnök beleegyezett a katonai tanácskozások elhalasztására. Hruscsov kijelentette, amennyiben e tanácskozások elhalasztása hozzájárul az észak-európai népek közötti feszültség csökkentéséhez, helyes elfogadni e javaslatot. Emellett azonban Finnországnak az a kötelessége — hangoztatta Kekkonen —, hogy figyelemmel kísérje az észak-európai és a Balti-tenger térségében lévő helyzet fejlődését, s ha szüksége mutatkozik, megmondja véleményét a Szovjetuniónak a szükséges intézkedésekről. Kekkonen elnök rendkívül nagy jelentőségűnek nevezte Hruscsovval való tanácskozását. Rámutatott, a szovjet miniszterelnök nagy megértést tanúsított Finnország helyzete, elképzelései és kívánságai iránt. Hruscsov Finnország nagy barátja — mondotta Kekkonen — s én rendkívül elégedett vagyok látogatásommal és annak eredményeivel. Túri András: EG di.) Most már az egész szoba kettőjüket figyeli. Hevesi arca majd szétrobban a fejébe tóduló vértől, “.TfTT"?1 VT’ “—Tóimig Keresztesié olyan fehér, akár akadályokat fognak teremtem, | a faI hogy megakadályozzák a küldöttek részvételét ezen a nagy nemzetközi szakszervezeti összejövete. len. De mint a múltban, most is kudarcot fognak vallani, s decemberben Moszkvában találkozni fognak a világ minden részéről odasereglett szakszervezeti vezetők. WWWVWWWWWMWWUWWtMWWVtWWWWWWWM C. H. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat építész-, épületgépészvagy gépészmérnököket felvesz vezető állásba. Jelentkezés mindennap a vállalat személyzeti osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4. 52914 a fal. — Én vagyok itt a főnök, jegyezze meg! — Tudom. És nagyon sajnálom, hogy nincs külön szobája, ezért kénytelen eltűrni a virágaimat. — Hogy érti ezt? Miféle célzás akar ez lenni? — Semmi kérem. Nem volt szándékomban megsérteni. — El is várom. Mindenesetre GYÁR megvetően. — Azt hiszi, hogy mindenkinek úgy kell ugrálni, ahogy ő fütyül. Már a virágokat is ki akarja dobatni. Aranka is besiet a szomszédból. Szeme könnyes. — Bántotta maga őt? Soha. Ne törődjék vele. Mégsem lehet a dolgozókat terrorizálni! Keresztesi nem szól semmit. Keze még mindig remeg, mikor cigarettára gyújt. Lassan az ablakhoz lép, a cserepei fölé hajol. Mindössze három áll egymás mellett, mindhármat a napokban vette. A többiek némán nézik. A fér. I jelentem a dolgot Hollán elvtárs- fi egyszerre előrehajol, rá a leve- * na'k lekre. Aztán úgy marad egy ide;naik. — Sajnálom, hogy felizgattam önt. Hevesi kirohan, Keresztesi ott | marad, de remeg keze-lába. A í többiek körülveszik. Mindenki [mellette van. — Ne vegye a szívére — Vigasz- [ tál ja Sebőkné. A vörös Budai is csupa felhábo. | rodás. — Paprikajancsi — sziszegi ig, s a kis Sebőkné szinte elsírja magát. Egy félóra múlva Hevesi is visz- szatér. Nem szól semmit. Leül az asztalához. — Újvári kartárs kérem, legyen szíves azt az elszámolást! Sokáig csak a papír zizegését hallani. Aztán feláll a főnök, megindul. Keresztesi háta mögött lefékez. — Az előbb egy kissé ideges voltam... Remélem nem haragszik. Természetesen itt maradhatnak továbbra is a virágai. — Köszönöm. Újvári mosolyog, micsoda ostoba hólyag! Beleszórnak és szétpukkad. Keresztesi az ablakon át az udvarra néz. Lojzi és a nyomozó éppen ekkor lépkednek vissza, felé, a főépület mellett. Megállnak, a főhadnagy valamit magyaráz a fiúnak, arca komoly, majdnem szigorú. Hevesi még mindig ott horgonyoz a Keresztesi háta mögött. Ö is az udvart nézi most. Kicsit összehúzza a szemét. S e pillanatban eszébe jut, hogy szombaton délben a tűzeset előtt Keresztesi javasolta az együttes ebédelést. Persze, alkalomadtán tudatni kell erről azt a nyomozót. Azok ketten még mindig ott ácsorognak az udvaron és tárgyalnak. Vajon miről? Egy műn-, kás lép be a szobába. — Hevesi elvtársat kéri a főmérnök elvtárs, tessék lejönni hozzá. — Igen, megyek. Amikor Hevesi kilép, megszólal Újvári: — Hallották,? Ügy látszik, Hollán nem volt hajlandó kiparancsolni a virágokat. Jobbnak látszott hát bocsánatot kérni. Micsoda alak! — Hagyja el, ez egész rendes dolog volt tőle.
