Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-28 / 280. szám
MW. november 28., kedd NÉPÚJSÁG 3 Nyugdíjasok találkozója a békéscsabai Május 1 Tsz-ben Vasárnap délelőtt fekete fejkendős idős néni kkel és prém galléros kabátba öltözött, ősz hajú nagyapókkal megrakott kocsik egész sora érkezett a békéscsabai Május 1 Tsz központjába. A nyugdíjasok találkozójára csaknem kétszáz idős termelőszövetkezeti tag érkezett. A barátságos meleg termekben krizantém és más őszi virág díszítette a fehér asztalokat, s Bánszky János idős termelőszövetkezeti tag szünet nélkül húzta a magyar nótákat, népdalokat Déltájban kezdődött az ünnepség. A termelőszövetkezet vezetősége és a nőbizottság meleg szeretettel köszöntötte a munkában megöregedett szövetkezeti tagokat. Ezután Gyebnár Jánosné, a városi nőtanács titkára mondott ünnepi beszédet. Beszélt arról, hogy éltek régen ebben a városban a föld nélküli szegény munkások, cselédek vagy néhány holdas földhözragadt kisparasztiak. Beszélt a viharsarki földmunkás- mozgalom eseményeiről, a csendőrüldözésekről, a bántaimakról, amelyektől a jelenlévők közül is sokan szenvedtek. Az idős férfiak és nők könnyes szemmel hallgatták az emlékezést egykori nehéz sorsukról. Annál melegebben érezték a mai tiszteletadást, megbecsülést a munka- képtelen idős emberek iránt. A nőbizottság tagjai már kora reggel talpon voltak, s százszor megkóstolták a birkapörköltet, hogy elég ízletes lesz-e? Ügyeltek arra is, hogy jól megfőjön a hús és ne legyen túl erős, hisz akik fogyasztják, már nem fiatalok. A párolgó birkapaprikás mellé burgonyát, kenyeret és saját készítésű savanyúságot tálaltak. Ebéd előtt pálinkával, utána borral kínálták a kedves vendégeket. Öröm volt nézni, hogy milyen jóízűen falatoztak a meleg szobában, a terített asztalnál. Csendesen, öregesen beszélgettek egymással. Egyik másik már nem jár dolgozni, nagyon idős ahhoz, mások még szereztek 100—200 munkaegységet, s örömmel hallják, hogy a szárazság ellenére a betervezett munkaegység-értékből mindössze pár forint hiányzik. Ebéd után a szövetkezet KISZ- szervezete és a közelben lévő nagyréti iskola tanulói színvonalas, kacagtató műsorral szórakoztatták a Május 1 Tsz idős tagjait. Az óra mutatója már délután 4-re járt, alkonyodott, amikor szede- lőzködni kezdtek a vendégek, s egy gazdag élménnyel indultak otthonuíftxi. A. R. Dicséretben és pénzjutalomban részesültek a társadalmi tulajdon megmentői A békéscsabai 41. számú Autóközlekedési Vállalat szabóműhelyében gondatlanságból tűz keletkezett. A szabóműhely szomszédságában nagy értéket őrző ruharaktár van. Mázán András, Sztán Mihály, Mezővári Pál, Mező Ádám és Varga József, a vállalat dolgozói észrevették a szabóműhelyben keletkezett tüzet és a helyszínre siettek. Minden igyekezetüket, akaratukat latba vetve eloltották a szabóműhelyben keletkezett tüzet, s ezzel sok ezer forintos értéket mentettek meg. A munkásöntudat e nagyszerű megnyilvánulását, a társadalmi tulajdon megmentésének e nagyszerű példáját örömmel vették tudomásul a vállalat párt- és gazdasági vezetői. Kazamér Károly igazgató dicséretben és pénzjutalomban részesítette a vállalat öt dolgozóját, akik nemcsak a szabóműhely több ezer forintot érő vagyontárgyait mentették meg, hanem a még nagyobb értéket képviselő ruharaktárt is. „A vezetéshez bátorság is kell!” Előadás a német kérdésről A Magyar Jogász Szövetség Békés megyei csoportja a Hazafias Népfront megyei bizottságával közösen Békéscsabán, a városi tanács dísztermében egy — mindenkit érdeklő — politikai témáról, a német kérdésről rendez előadást. Előadóul dr. Hajdú Gyulát, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem jogi tanszékének a vezetőjét kérték fel. Az előadó — amellett, hogy ennek a jelentős nemzetközi kérdésnek politikai, gazdasági, földrajzi, tényezőit taglalja — azt is megvilágítja: jogilag mi a helyzet, mennyirö nevetséges és tarthatatlan ilyen szempontból is Adenauerék és az őket támogató nyugati hatalmak jelenlegi állásfoglalása. Csecsemőhalál gondatlanságból Nagykopáncson, Tanya 64. szám alatt történt a múlt hét szombatján, hogy Gyurcsik Jánosné kéthónapos csecsemőjét bepólyázta és a kemence mellé a kuckóba tette, Tiborka elaludt és az édesanya megkezdte napi munkáját. A kemencébe gyújtott be s mit sem sejtve, egymás után rakta a kévéket a tűzre. A kemence már elég régi volt, helyenként megrepedezett s a nagy melegtől meggyulladt a pólya. A kéthónapos csecsemő másod- és harmadfokú égési sebeket szenvedett, amely párosult a repedéseken és az égő pólyából áramló füst okozta mérgezéssel, s a helyszínen meghalt. Évek óta megyénk legjobb termelőszövetkezetei között emlegetik a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-t. A szövetkezet vezetői azonban nem bízzák el magukat, szívesen tanulnak másoktól, amit lehet. Ennek tudható be, hogy a közelmúltban félkerekedett az elnök és a párttitkár, s ellátogattak a füzesgyarmati Aranykalász Tsz- be, ahol Csató Zsigmond, a szövetkezet elnöke meleg barátsággal fogadta őket. — Sok jót hallottam rólatok, Zsiga — magyarázta Báli István, az Űj Alkotmány elnöke — azért jöttünk, hogy megnézzük: hogyan gazdálkodtok. Szeretnénk szétnézni a határban, az istállókban. Adj mellénk valakit, aki megmutatja az utat és utána ismét bejövünk hozzád, megmondjuk a véleményünket. A vendégek mindenekelőtt a sok saját gépen és a szebbnél szebb új épületeken csodálkoztak. Beszélgettek egyszerű szövetkezeti targokkal, állatgondozókkal, traktorosokkal. Kiderült, hogy az Aranykalász Tsz-nek harminc különböző típusú erőgépje, sok értékes munkagépje van. A saját építőbrigád egy évtized alatt több mint tízmillió forintos beruházással emelte tető alá a modem ólakat, istállókat. Nem kevesebb, mint 61 épületet adtak át rendeltetésének. — Rendes dolog?! Diplomácia! Maga nem ismeri őt. Keresztesi fölemelkedik. — Hozok egy kis vizet ezeknek a szegényeknek. Ma még nem kaptak egy cseppet sem. S megy kifelé a kannájával. Lóbálja a kannát, megy a folyosón a mosdó felé, gumitalpú cipőjének neszét elnyeli a csend. Mesz- szebb, majdnem a folyosó végén félig nyitott ajtó. Egy férfi beszél odabent, tompítot hangon, majdnem suttogva, de azért hallani, amit mond. — Ne félj semmitől! Entölern soha nem tudja meg senki. — S kis csend után forrón: — Szeretlek. Sze-ret-lek... Kattan a készülék, a beszélő letette a hallgatót. Keresztesi gyorsítja lépteit, utálja a gondolatot, hogy hallgatózás gyanújába keveredjék. Valaki kifordul a folyosóra a háta mögött. — Ottó bácsi! Megfordul. Lojzi szól utána. — Hová megy? Ezután a kertet is maga fogja öntözni? — A virágaimnak viszek egy kis vizet. A fiú melléje kerül. — Magát is kihallgatták a tűzeset ügyében, Keresztesi kartárs? — Természetesen. — És mit mondott? Az idős férfi élesen néz rá a szemüvege mögül, — Az igazat, fiam. Lojzi nevet. — De furcsán mondta ezt. Mi titkolnivalóm lehetne ebben az ügyben? — Azt mindenki maga tudja. Mit kérdezett a nyomozó? — Mindenfélét. Hogy miért mentem vissza, meg hogy ki javasolta az együttes ebédelést. Aztán azt is megkérdezte, nem vettem-e észre valami különöset? — Miféle különöset? — Robbanást vagy ilyesmit. — Robbanást? Nevetséges. — Egyáltalán nem az. Én ugyanis valóban hallottam a robbanást, amikor visszamentem telefonálni. , — Hallucinált. — Nem. Egészen határozottan állíthatom. — Fantazmagória! Ki akarhatott itt robbantani? A fiú vállat von. — Aztán észrevett egy nagyon furcsát. Legalábbis szerinte furcsát. — Ugyan?! — Azt mondja, a párkányzat minden földszinti ablakon épen maradt, csak az egyiken omlott be. Azon, ahol a maga virágai sorakoztak. Szerinte ez roppant érdekes. Keresztesi sóhajt. — Szegény virágok. A fiú áll, figyeli, amint a másik teletölti a kannát. — Ottó bácsi... — Nos? — Maga budai? — Persze. Tudja, nem? — Kicsit vár, majd azt mondja: — Bökje ki, mit akar kérdezni? — Tulajdonképpen semmit... — No, halljam! — Illetve csak annyit... De hát ilyesmiről maga biztosan nem tud. A fiú zavartan nevet. — Nem ismer ott Budán valami rendesebb helyet, ahova este elvihetek valakit? — Mit gondol maga rólam? Nem vagyok lokál-törzsvendég. — No. Talán mégis ismer egyet. — Szemét hely. Még a végén megverik. — Nem bánom én. Mondja hát! — A Napsugár. De oda igazán ne menjen! Nem magának való, higgye el! — Nahát! — Mit nahátozik itt a fülembe? — Meg kell őrülni, hogy mik derülnek ki egyesekről? Keresztesi megindul a tele kan. nával. S csak úgy a válla felett szól vissza: — Azért szemtelennek nem kell lenni. (Folytatjuk) Csupán csibeólat 34-et építettek. Minden nagyobb dűlőben egyet, ahol nyugdíjas, idős emberek kérés fáradsággal szép jövedelmet szereznek maguknak és a szövetkezetnek. Hosszan időztek abban a félig kész 200 férőhelyes kísérleti borjúnevelőben, amelyet a tsz saját brigádja készít Csató Zsigmond elnök tervei alapján. A modem istállóban tejház és takarmányozó is lesz, a padláson legalább 100 vagon gabonát tárolhatnak. Menetközben azt is megtudták, hogy bizony sok nehézséggel kellett megbirkózni a vezetőségnek, amíg eljutottak idáig. Nem mindenki értett egyet azzal, hogy ilyen nagy arányban építkezzenek, vásárolják a gépeket. Sokan szerették volna inkább a munkaegységet emelni, amit lehet, kiosztani. Ami igaz, igaz! Rosszulesett, hogy hasonlóan gazdálkodó termelőszövetkezetekben egyik-másik esztendőben 10 forinttal is magasabb volt a munkaegység-érték. Most azonban látják, hogy érdemes volt, hisz 1961-ben csupán az állattenyésztés 12 millió forint bevételt ad. Férőhely nélkül pedig nem lehet állattenyésztés. A kovácsháziak megnézték a szántást, a vetést, a talajelőkészítés minőségét s egyebet Késő dél. után tértek vissza a központba, ahol mindenekelőtt az új istálló terve iránt érdeklődtek. — Zsiga, ha készen lesztek, megvesszük tőletek a tervet Mi is építünk ilyen istállót, igen nagyszerűnek találom — mondotta Báli elvtárs, mire a következő választ kapta: — A terv nem eladó, de szívesen odaadjuk, ha tetszik. Gyertek el tavasszal, amikor már teljesen kész lesz és ha megfelelőnek tartjátok, odaadjuk. Csak nem fog keresni egyik szövetkezet a másikon? A vendéglátó házigazda is szívesen hallott néhány munkaszervezési és egyéb módszert a kovácsháziaktól. ö is azt tartja, hogy holtig tanul az ember. Amikor kigördült a kovácsháziak kocsija az Aranykalász Tsz udvaráról, Báli elvtárs így "szólt a párttitkárukhoz: — Oltási dolgokat csináltak ezek ez emberek. Látom, itt a tagság szépen és szívesen dolgozik, így lehet eredményeket elérni. De a vezetőség is sokat ér. Bátorság kellett ahhoz, hogy belemenjenek ilyen nagyarányú építkezésbe* gépvásárlásba. Az a terv is megér legalább 60 ezer forintot s az elnök éjszakánként, munkaidőn kívül készítette. Nem is tudják a tagok, hogy milyen remek elnökük van. — Én csak azt néztem, hogy mennyivel silányabb itt a föld* mint mifelénk — válaszolta Dinya Lajos párttitkár. — Nálunk úgy mondják, hogyha el nem felejtjük a vetést, akkor biztosan aratunk, olyan jól termő a föld, ezek pedig terméketlen sziket varázsoltak tér. mővé. Minden elismerést és kitüntetést megérdemelnek. Ary Róza Száz nagymama Százhúsz meghívót küldött szét a faluba a helyi nőtanács. A meghívottak közül pontosan százan jelentek meg a nagymamák találkozóján. Bélmegyeren ilyen még nem volt. A helyi nőtanács kezdeményezésére indult el ez a szép kezdeményezés. Váczi Mária járási titkárnő lelkes beszéddel üdvözölte a nagymamákat. Elmondta, hogy mi a célja az évenként tervezett összejövetelnek. Először is az, hogy együtt legyenek azok a nagymamák, akik a falu mai munkásait és vezetőit felnevelték, s akik az unokák százait nevelik. Dankovszki Ákosné óvónő, a helyi nőtanács titkára felolvasta a tiltakozó távirat szövegét, amelynek értelmében a bélmegyeri nagymamák tiltakoznak az atomfegyverek használata ellen. Ezután forró teát szolgáltak fel a nőtanács fiatalabb tagjai. Tea közben a nagymamák egymás után rendelték a nótákat és sokan együtt daloltak a zenével. A szíves gondoskodás, a tea, a nóta felmelegítette a nagymamák lelkét. Egyik-másik úgy érezte, mintha harminc évet fiatalodott volna. Ez a váratlan siker arra ösztönzi a nőtanácsot, hogy a nagymamák találkozóját minden évben megismételjék. Kiss József Bélmegyer Olcsóbb és kényelmesebb Vegye igénybe Ön is a Szarvasi Ruházati Ktsz házivarrónőszolgálatát Hívásra házhoz megyünk, s szükség esetén varrógépet is viszünk! Rendelésfelvétel: Szarvas, Hunyadi út 1. Telefon: 269.
