Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-01 / 258. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara 50 finér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. NOVEMBER 1., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM Befejezte munkáját az SZKP XXII. kongresszusa Hruscsov elvtárs záróbeszédé Moszkva (TASZSZ) Az SZKP XXII. kongresszusa kedden, moszkvai idő szerint délután 16.00 órakor Nyikita Hruscsov elnökletével záróülést tartott Nyikita Hruscsov záróbeszédében többek között kijelentette: Teljes joggal elmondhatjuk, hogy a XXII. kongresszus fontos mérföldkő a párt és az ország életében, a kommunizmus felépítéséért folyó harcban. Az új program elfogadásával a XXII. kongresszus az egész világ előtt meghirdette, hogy a Szovjetunió népei, élükön a kommunista párttal, követve a marxizmus-leninizmust, magasra emelik a kommunista társadalom felépítésének harci zászlaját. Hruscsov a XXII. kongresszus küldöttei, az egész párt és a szovjet nép nevében forró köszönetét mondott a testvéri marxista-leninista pártok küldötteinek a kongresszus munkájában való részvételükért és jókívánságaikért. — Biztosítjuk barátainkat — mondotta —, hogy a lenini párt továbbra is fennen hordozza a kommunizmus, a proletár internacionalizmus zászlaját. Hruscsov szívből jövő köszönetét mondott az afrikai országok demokratikus pártjai képviselőinek is. Nyikita Hruscsov leszögezte: következetesen érvényesíteni fogjuk a békés együttélés lenini elvét, tántoríthatatlanul harcolunk a világ békéjéért. A kongresszus záróülésén a Központi Bizottság beszámolójával kapcsolatos határozat kidolgo. zására alakított bizottság nevében felszólalt Leonyid Iljicsov küldött. Jóváhagyás végett a kongresszus elé terjesztette az SZKP Központi Bizottságának beszámolójával kapcsolatos határozati javaslatot. Ezt egyhangúlag elfogadták. A határozat teljes egészében helyesli az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvonalát, bel- és külpolitikai gyakorlati tevékenységét Ezután Borisz Ponomarjw küldött határozat tervezetet terjesztett a kongresszus elé az SZKP programjáról. Emlékeztetett arra, hogy az SZKP programtervezetét július 30-án a sajtóban közzétették és ezzel országos vitára bocsátották. A szovjet nép — hangsúlyozta Ponomarjov — egyöntetűen helyéselte az SZKP új programját, a világ első kommunista társadalma felépítésének marxista-leninista harci programját. Az illetékes bizottság megvizsgálta a programtervezethez benyújtott összes javaslatokat és kiegészítéseket és jóváhagyás céljából a kongresszus elé terjeszti az SZKP programjáról szóló határozat-tervezetet. A határozat kimondja: Az SZKP XXII. kongresszusa meghallgatta Nyikita Hruscsovnak az SZKP programtervezetéről szóló beszámolóját és elhatározza: elfogadja a Szovjetunió Kommunista Pártjának programját. A teremben perceken át zúg az ünneplés. A küldöttek és a vendégek felállnak helyükről. Hurrákiáltások hangzanak. A XXII. kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a Szovjetunió Kommunista Pártjának a párt Központi Bizottsága által megvitatás végett a kongresszus elé terjesztett új szervezeti szabályzatát. Nyikita Hruscsov bejelenti, hogy a XXII. kongresszus valamennyi napirendi pontját megtárgyalták. A Központi Bizottság Elnökségének megbízásából tájékoztatja a kongresszusi küldötteket a Központi Bizottság plénumáról, amely megválasztotta a vezető szerveket. A Központi Bizottság elnökségének tagjai Az SZKP Központi Bizottságának Elnökségébe a következő tizenegy tagot választották meg: Leonyid Brczsnyev, Nyikita Hruscsov, Alekszej Koszigin, Frol Kozlov, Otto Kuuszinen, Anasz- tasz Mikojan, Nyikolaj Podgomij, Dmitrij Poljanszkij, Nyikolaj Svernyik, Mihail Szuszlov, Gen- nagyij Voronov. Az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagjaivá a következőket választották meg: Viktor Grisin, Kirill Mazurov, Va- szilij Mzsavanadze, Saraf Rasi- dov, Vlagyimir Scserbickij. A Központi Bizottság titkársága Megalakult a Központi Bizottság kilenctagú titkársága: az SZKP Központi Bizottságának első titkára Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai pedig Pjotr Gyemicsev, Leonyid Iljicsov, Frol Kozlov, Otto Kuuszinen, Borisz Ponomarjov, Alekszandr Selepin, Ivan Szpiridonov, Mihail Szuszlov. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrzési bizottság elnökévé Nyikolaj Sver- nyiket, az elnök első helyettesévé Zinovij Szergyukot választották meg. A Központi Revíziós Bizottság elnökévé Nonna Muravjovát választották. Az SZKP Központi Bizottságának Elnöksége jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának tizenegytagú OSZSZSZK-irodáját. Az iroda elnöke Nyikita Hruscsov, az elnök első helyettese Gennagyij Voronov, az elnök helyettese Pjotr Lomako. Nyikita Hruscsov bejelenti, hogy befejeződött az SZKP XXII. kongresszusa. A Kreml kongresz- szusi palotája óriási termének boltívei alatt felcsendül az Inter- nacionálé felemelő dallama. A kongresszusi küldöttek és a vendégek állva éneklik a párthimnuszt. Sokáig nem ül el a viharos taps. Üdvözlő kiáltások éltetik a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet nép minden győzelmének szervezőjét és lelkesítőjét, a testvéri kommunista és munkáspártokat, a népek barátságát Az SZKP XXII. kongresszusának záróülése 40 percig tartott. (MTI) Az SZKP XXII. kongresszusának határozata MOSZKVA (TASZSZ) Mint már közöltük, az SZKP XXII. kongresszusának küldöttei kedden egyhangúlag határozatot hoztak az SZKP Központi Bizottságának beszámolójáról. A határozat rámutat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa teljes egészében helyeselte az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvonalát, valamint bel- és külpolitikai gyakorlati tevékenységét. Mint a határozat rámutat, „az események menete megerősíti pártunk elméleti következtetéseinek és politikai irányvonalának helyességét. Teljes diadalt aratott a XX. kongresszus irányvonala, amelyet maga az élet, a nép javáról való gondoskodás diktált, s amelyet lenini forradalmi alkotó szellem hatott át”. A XXII. kongresszus határozata megjegyzi, hogy „a jelenlegi nemzetközi helyzet meghatározó vonása a szocializmus, a demokrácia és a béke erőinek további világméretű növekedése”. „Az élet igazolta pártunk külpolitikai irányvonalának, a háború elhárítására és a béke megszilárdítására irányuló vonalnak a helyességét. Ez az irányvonal megfelel a szovjet nép alapvető érdekeinek és minden országban elnyerte a békeszerető erők támogatását.” A kongresszus — mondja a határozat — nagyraértékeli a Központi Bizottság és a szovjet kormány külpolitikájának következetességét, rugalmasságát és kezdeményező jellegét, osztatlanul helyesli azokat az intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése céljából foganatosítottak. „Abban a tényben, hogy a háborút sikerült elhárítani és a szovjet emberek, valamint a többi ország népei a békés élet javait élvezhetik, annak a munkának fő eredményét kell látni, amelyet a Központi Bizottság a szovjet állam erejének növelése, a lenini külpolitika megvalósítása érdekében végzett. Ebben a tényben a szocialista országok testvérpártjai tevékenységének, a világ békeszerető erői aktivizálódásának eredményeit kell felismerni” — hangsúlyozza a határozat. .Mint a határozat a továbbiakban megjegyzi, a szocialista világ- rendszer a sikeres fejlődés útján halad, erősödik és az emberi társadalom haladásának meghatározó tényezőjévé válik. A kongresz- szus helyeselte a Központi Bizottságnak és a szovjet kormánynak azt az irányvonalát, hogy szakadatlanul erősíteni kell a szocialista országoknak a proletár internacionalizmus, az egyenjogúság és az elvtársi kölcsönös segítség elvein alapuló gazdasági, politikai és kulturális együttműködését. A kongresszus külön kiemelte a Központi Bizottságnak azt a nagy és gyümölcsöző munkáját, amelyet az SZKP és a testvéri kommunista és munkáspártok együttműködésének fejlesztéséért és erősítéséért végzett a marxizmus- leninizmus alapján, s a nemzetközi kommunista mozgalom egységének és összeforrottságának érdekében. „A kongresszus — mondja a határozat — erélyesen elutasítja az Albán Munkáspárt vezetőinek az SZKP és annak lenini Központi Bizottsága ellen intézett alaptalan és rágalmazó támadásait. Az albán vezetők cselekedetei ellentétesek a kommunista és munkáspártok 1957, és 1960. évi tanácskozásainak nyilatkozataival és kiáltványaival és csakis szakadár cselekményeknek minősíthetők, amelyek célja a szocialista országok barátságának és összeforrottságának aláaknázása. Ezek a cselekmények az imperializmus kezére játszanak. Az SZKP XXII. kongresszusa azt a reményét fejezte ki, hogy az albán vezetők, ha valóban szivükön viselik népük érdekeit, s tényleg barátságban akarnak élni az SZKP-val és minden testvérpárttal, akkor feladják téves nézeteiket, s visszatérnek az összes szocialista országgal, a nemzetközi kommunista mozgalommal való egység és együttműködés útjára. „A szocialista tábor egységének további erősítése, hatalmának és védelmi képességének növelése a legfontosabb feladatok egyike ma. rád” — mondja a határozat. A határozatban továbbá ez álh „Az egyes szocialista országok népgazdaságának fejlesztésére tett erőfeszítések összehangolása a gazdasági együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás erősítésére és bővítésére tett közös erőfeszítésekkel — ez a szocialista közösséghez tartozó valamennyi ország, a szocialista világgazdaság további felvirágoztatásának és fellendítésének útja. A XXII. kongresszus hangsúlyozta, hogy „ma már nem az imperializmus, hanem a szocializmus határozza meg a világ fejlődésének fő irányát.” Teljes mértékben igazolódott a XX. kongresszusnak az a következtetése, hogy elkerülhetetlenül mélyül a kapitalizmus általános válsága. Az elmúlt években tovább gyengültek az imperializmus gazdasági, politikai és ideológiai pozíciói, még tovább élesedtek az imperializmus alapvető ellentmondásai, óriási arányokat öltött a munkásosztály forradalmi harca, a népek demokratikus és felszabadító mozgalma. A nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas csapásai alatt ténylegesen összeomlott a gyarmati rendszer. A szocialista forradalom fejlődésének formáiról és útjairól szólva a határozat hangsúlyozza, hogy a munkásosztály és élcsapata: a marxista-leninista párt békés módon igyekszik megvalósítani a szocialista forradalmat. „A jelenlegi körülmények között a munkásosztálynak élcsapata vezetésével számos kapitalista országban megvan a lehetősége, hogy munkás- és népi front, valamint a különböző pártok és társadalmi szervezetek megegyezésének és politikai együttműködésének egyéb lehetséges formái alapján egyesítse a nép többségét, s polgárháború nélkül megszerezze az államhatalmat és biztosítsa, hogy az alapvető termelési eszközök a nép kezébe menjenek át.” „A kommunizmus korunk legbefolyásosabb politikai erejévé vált” — mondja a határozat. A továbbiakban megállapítja: „A marxizmus-leninizmus diadala szempontjából döntő jelentőségű a kérlelhetetlen, következetes kétfrontos harc: a revizioniz- mus, mint főveszély ellen, valamint a dogmatizmus és a szektás- ság ellen. Az SZKP nemzetközi kötelességének tartja, hogy minden vonalon erősítse a nemzetközi kommunista mozgalom sziklaszilárd egységét, harcoljon mindenki ellen, aki az összes országok kommunistái egységének gyengítésével próbálkozik. Továbbra is le kell leplezni a korunkbeli revizioniz- mus elméletét és gyakorlatát. A korunkbeli revizionizmus a legtömörebben a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének programjában jut kifejezésre.” A háború és béke kérdése továbbra is korunk legégetőbb (Foltyatás a 2. oldalon)
