Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara 50 finér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. NOVEMBER 1., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM Befejezte munkáját az SZKP XXII. kongresszusa Hruscsov elvtárs záróbeszédé Moszkva (TASZSZ) Az SZKP XXII. kongresszusa kedden, moszkvai idő szerint dél­után 16.00 órakor Nyikita Hrus­csov elnökletével záróülést tar­tott Nyikita Hruscsov záróbeszédé­ben többek között kijelentette: Teljes joggal elmondhatjuk, hogy a XXII. kongresszus fontos mér­földkő a párt és az ország életé­ben, a kommunizmus felépítéséért folyó harcban. Az új program el­fogadásával a XXII. kongresszus az egész világ előtt meghirdette, hogy a Szovjetunió népei, élükön a kommunista párttal, követve a marxizmus-leninizmust, magasra emelik a kommunista társadalom felépítésének harci zászlaját. Hruscsov a XXII. kongresszus küldöttei, az egész párt és a szov­jet nép nevében forró köszönetét mondott a testvéri marxista-leni­nista pártok küldötteinek a kong­resszus munkájában való részvéte­lükért és jókívánságaikért. — Biz­tosítjuk barátainkat — mondotta —, hogy a lenini párt továbbra is fennen hordozza a kommunizmus, a proletár internacionalizmus zászlaját. Hruscsov szívből jövő köszöne­tét mondott az afrikai országok demokratikus pártjai képviselői­nek is. Nyikita Hruscsov leszögezte: következetesen érvényesíteni fog­juk a békés együttélés lenini el­vét, tántoríthatatlanul harcolunk a világ békéjéért. A kongresszus záróülésén a Központi Bizottság beszámolójá­val kapcsolatos határozat kidolgo. zására alakított bizottság nevében felszólalt Leonyid Iljicsov küldött. Jóváhagyás végett a kongresszus elé terjesztette az SZKP Központi Bizottságának beszámolójával kapcsolatos határozati javaslatot. Ezt egyhangúlag elfogadták. A ha­tározat teljes egészében helyesli az SZKP Központi Bizottságának po­litikai irányvonalát, bel- és külpo­litikai gyakorlati tevékenységét Ezután Borisz Ponomarjw kül­dött határozat tervezetet terjesztett a kongresszus elé az SZKP prog­ramjáról. Emlékeztetett arra, hogy az SZKP programtervezetét jú­lius 30-án a sajtóban közzétet­ték és ezzel országos vitára bocsá­tották. A szovjet nép — hangsú­lyozta Ponomarjov — egyöntetű­en helyéselte az SZKP új prog­ramját, a világ első kommunista társadalma felépítésének mar­xista-leninista harci programját. Az illetékes bizottság megvizs­gálta a programtervezethez be­nyújtott összes javaslatokat és ki­egészítéseket és jóváhagyás céljá­ból a kongresszus elé terjeszti az SZKP programjáról szóló határo­zat-tervezetet. A határozat kimondja: Az SZKP XXII. kongresszusa meg­hallgatta Nyikita Hruscsovnak az SZKP programtervezetéről szóló beszámolóját és elhatározza: elfo­gadja a Szovjetunió Kommunista Pártjának programját. A teremben perceken át zúg az ünneplés. A küldöttek és a vendé­gek felállnak helyükről. Hurrá­kiáltások hangzanak. A XXII. kongresszus egyhangú­lag jóváhagyta a Szovjetunió Kommunista Pártjának a párt Központi Bizottsága által megvi­tatás végett a kongresszus elé ter­jesztett új szervezeti szabályzatát. Nyikita Hruscsov bejelenti, hogy a XXII. kongresszus vala­mennyi napirendi pontját meg­tárgyalták. A Központi Bizottság Elnökségének megbízásából tá­jékoztatja a kongresszusi küldöt­teket a Központi Bizottság plé­numáról, amely megválasztotta a vezető szerveket. A Központi Bizottság elnökségének tagjai Az SZKP Központi Bizottságá­nak Elnökségébe a következő ti­zenegy tagot választották meg: Leonyid Brczsnyev, Nyikita Hrus­csov, Alekszej Koszigin, Frol Kozlov, Otto Kuuszinen, Anasz- tasz Mikojan, Nyikolaj Podgomij, Dmitrij Poljanszkij, Nyikolaj Svernyik, Mihail Szuszlov, Gen- nagyij Voronov. Az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagjaivá a kö­vetkezőket választották meg: Vik­tor Grisin, Kirill Mazurov, Va- szilij Mzsavanadze, Saraf Rasi- dov, Vlagyimir Scserbickij. A Központi Bizottság titkársága Megalakult a Központi Bizott­ság kilenctagú titkársága: az SZKP Központi Bizottságának el­ső titkára Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai pedig Pjotr Gyemicsev, Leonyid Iljicsov, Frol Kozlov, Otto Kuuszinen, Borisz Pono­marjov, Alekszandr Selepin, Ivan Szpiridonov, Mihail Szuszlov. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrzési bizottság elnökévé Nyikolaj Sver- nyiket, az elnök első helyettesévé Zinovij Szergyukot választották meg. A Központi Revíziós Bizottság elnökévé Nonna Muravjovát vá­lasztották. Az SZKP Központi Bizottságá­nak Elnöksége jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának tizenegytagú OSZSZSZK-irodáját. Az iroda elnöke Nyikita Hrus­csov, az elnök első helyettese Gennagyij Voronov, az elnök he­lyettese Pjotr Lomako. Nyikita Hruscsov bejelenti, hogy befejeződött az SZKP XXII. kongresszusa. A Kreml kongresz- szusi palotája óriási termének boltívei alatt felcsendül az Inter- nacionálé felemelő dallama. A kongresszusi küldöttek és a vendé­gek állva éneklik a párthimnuszt. Sokáig nem ül el a viharos taps. Üdvözlő kiáltások éltetik a Szov­jetunió Kommunista Pártját, a szovjet nép minden győzelmének szervezőjét és lelkesítőjét, a test­véri kommunista és munkáspár­tokat, a népek barátságát Az SZKP XXII. kongresszusá­nak záróülése 40 percig tartott. (MTI) Az SZKP XXII. kongresszusának határozata MOSZKVA (TASZSZ) Mint már közöltük, az SZKP XXII. kongresszusának küldöttei kedden egyhangúlag határozatot hoztak az SZKP Központi Bizott­ságának beszámolójáról. A ha­tározat rámutat, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa teljes egészé­ben helyeselte az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvona­lát, valamint bel- és külpolitikai gyakorlati tevékenységét. Mint a határozat rámutat, „az események menete megerősíti pártunk elméleti következtetései­nek és politikai irányvonalának helyességét. Teljes diadalt aratott a XX. kongresszus irányvonala, amelyet maga az élet, a nép ja­váról való gondoskodás diktált, s amelyet lenini forradalmi alkotó szellem hatott át”. A XXII. kongresszus határozata megjegyzi, hogy „a jelenlegi nem­zetközi helyzet meghatározó vo­nása a szocializmus, a demokrácia és a béke erőinek további világ­méretű növekedése”. „Az élet igazolta pártunk külpo­litikai irányvonalának, a háború elhárítására és a béke megszilár­dítására irányuló vonalnak a he­lyességét. Ez az irányvonal meg­felel a szovjet nép alapvető ér­dekeinek és minden országban el­nyerte a békeszerető erők támo­gatását.” A kongresszus — mondja a ha­tározat — nagyraértékeli a Köz­ponti Bizottság és a szovjet kor­mány külpolitikájának következe­tességét, rugalmasságát és kezde­ményező jellegét, osztatlanul he­lyesli azokat az intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi politikai, gazdasági és kulturális kapcsola­tok erősítése céljából foganatosí­tottak. „Abban a tényben, hogy a há­borút sikerült elhárítani és a szov­jet emberek, valamint a többi or­szág népei a békés élet javait él­vezhetik, annak a munkának fő eredményét kell látni, amelyet a Központi Bizottság a szovjet ál­lam erejének növelése, a lenini külpolitika megvalósítása érdeké­ben végzett. Ebben a tényben a szocialista országok testvérpártjai tevékenységének, a világ békesze­rető erői aktivizálódásának ered­ményeit kell felismerni” — hang­súlyozza a határozat. .Mint a határozat a továbbiak­ban megjegyzi, a szocialista világ- rendszer a sikeres fejlődés útján halad, erősödik és az emberi tár­sadalom haladásának meghatáro­zó tényezőjévé válik. A kongresz- szus helyeselte a Központi Bizott­ságnak és a szovjet kormánynak azt az irányvonalát, hogy szaka­datlanul erősíteni kell a szocialis­ta országoknak a proletár interna­cionalizmus, az egyenjogúság és az elvtársi kölcsönös segítség elvein alapuló gazdasági, politikai és kulturális együttműködését. A kongresszus külön kiemelte a Központi Bizottságnak azt a nagy és gyümölcsöző munkáját, ame­lyet az SZKP és a testvéri kom­munista és munkáspártok együtt­működésének fejlesztéséért és erő­sítéséért végzett a marxizmus- leninizmus alapján, s a nemzet­közi kommunista mozgalom egy­ségének és összeforrottságának ér­dekében. „A kongresszus — mondja a ha­tározat — erélyesen elutasítja az Albán Munkáspárt vezetőinek az SZKP és annak lenini Központi Bizottsága ellen intézett alaptalan és rágalmazó támadásait. Az al­bán vezetők cselekedetei ellentéte­sek a kommunista és munkáspár­tok 1957, és 1960. évi tanácskozá­sainak nyilatkozataival és kiált­ványaival és csakis szakadár cse­lekményeknek minősíthetők, ame­lyek célja a szocialista országok barátságának és összeforrottságá­nak aláaknázása. Ezek a cselekmények az impe­rializmus kezére játszanak. Az SZKP XXII. kongresszusa azt a reményét fejezte ki, hogy az albán vezetők, ha valóban szivükön vi­selik népük érdekeit, s tényleg barátságban akarnak élni az SZKP-val és minden testvérpárt­tal, akkor feladják téves nézetei­ket, s visszatérnek az összes szo­cialista országgal, a nemzetközi kommunista mozgalommal való egység és együttműködés útjára. „A szocialista tábor egységének további erősítése, hatalmának és védelmi képességének növelése a legfontosabb feladatok egyike ma. rád” — mondja a határozat. A határozatban továbbá ez álh „Az egyes szocialista országok népgazdaságának fejlesztésére tett erőfeszítések összehangolása a gazdasági együttműködés és a köl­csönös segítségnyújtás erősítésére és bővítésére tett közös erőfeszíté­sekkel — ez a szocialista közösség­hez tartozó valamennyi ország, a szocialista világgazdaság további felvirágoztatásának és fellendíté­sének útja. A XXII. kongresszus hangsú­lyozta, hogy „ma már nem az im­perializmus, hanem a szocializmus határozza meg a világ fejlődésé­nek fő irányát.” Teljes mértékben igazolódott a XX. kongresszusnak az a követ­keztetése, hogy elkerülhetetlenül mélyül a kapitalizmus általános válsága. Az elmúlt években to­vább gyengültek az imperializ­mus gazdasági, politikai és ideo­lógiai pozíciói, még tovább éle­sedtek az imperializmus alapvető ellentmondásai, óriási arányokat öltött a munkásosztály forradalmi harca, a népek demokratikus és felszabadító mozgalma. A nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas csapásai alatt ténylegesen össze­omlott a gyarmati rendszer. A szocialista forradalom fejlő­désének formáiról és útjairól szól­va a határozat hangsúlyozza, hogy a munkásosztály és élcsapata: a marxista-leninista párt békés mó­don igyekszik megvalósítani a szocialista forradalmat. „A jelen­legi körülmények között a mun­kásosztálynak élcsapata vezetésé­vel számos kapitalista országban megvan a lehetősége, hogy mun­kás- és népi front, valamint a kü­lönböző pártok és társadalmi szer­vezetek megegyezésének és poli­tikai együttműködésének egyéb lehetséges formái alapján egyesít­se a nép többségét, s polgárháború nélkül megszerezze az államhatal­mat és biztosítsa, hogy az alap­vető termelési eszközök a nép ke­zébe menjenek át.” „A kommunizmus korunk leg­befolyásosabb politikai erejévé vált” — mondja a határozat. A továbbiakban megállapítja: „A marxizmus-leninizmus dia­dala szempontjából döntő jelentő­ségű a kérlelhetetlen, következe­tes kétfrontos harc: a revizioniz- mus, mint főveszély ellen, vala­mint a dogmatizmus és a szektás- ság ellen. Az SZKP nemzetközi kötelességének tartja, hogy min­den vonalon erősítse a nemzetközi kommunista mozgalom sziklaszi­lárd egységét, harcoljon mindenki ellen, aki az összes országok kom­munistái egységének gyengítésével próbálkozik. Továbbra is le kell leplezni a korunkbeli revizioniz- mus elméletét és gyakorlatát. A korunkbeli revizionizmus a legtö­mörebben a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének programjá­ban jut kifejezésre.” A háború és béke kérdése to­vábbra is korunk legégetőbb (Foltyatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom