Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

2

KÉPÚJSÁG

1961. november 1., szerda

Áz SZKP XXII. kongresszusának határozata

(Folytatás az 1. oldalról) problémája. A határozat ezzel kapcsolatban hangsúlyozza:

„A jelenlegi körülmények között megnyílt az a távlat, hogy lehetséges a békés együttélés megvalósí- sása arra az egész időszakra, amelynek folyamán meg kell ol- dódniok az emberiséget jelenleg megosztó társadalmi és politikai problémáknak. Afelé haladunk, hogy még a szocializmus teljes győzelme előtt, amikor még a világ egy részében fennmarad a kapitalizmus, felmerül a reális lehetősége annak, hogy kirekesz- szük a világháborút a társadalom életéből.”

A határozat egyúttal rámutat arra, hogy amíg imperializmus van, addig megmarad az agresszív háborúk talaja is. A nemzetközi imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus, a világ békéjét fenyegető fő veszély. A nemzetközi imperializmus a legszörnyűbb gaztettre készül az emberiség ellen: termonukleáris világháborúra.

„A kongresszus időszerűnek, helyesnek és szükségesnek tartja azokat az intézkedéseket, amelyeket a Központi Bizottság és a szovjet kormány hozott hazánk védelmi képességének további fokozására. Amíg vannak imperialista agresszorok, résen kell lenni, szárazon kell tartani a puskaport, tökéletesíteni kell a szocialista országok védelmét és fegyveres erőit.”

A határozat hangsúlyozza, a „béke megszilárdításának ügye megköveteli a békés együttélés elveinek alapján a mélyen gyökerező nemzetközi problémák megoldását, elsősorban: az általános és teljes leszerelést; a legszigorúbb nemzetközi ellenőrzéssel; a gyarmati iga végérvényes megszüntetését minden formájában és megnyilatkozásában, a függetlenségüket nemrég kivívott népek hatékony megsegítését; a második világháború maradványainak felszámolását, a békeszerződést Németországgal: a Kínai Népköz- társaság törvényes jogainak érvényesítését az Egyesült Nemzetek Szervezetében; az Egyesült Nemzetek Szervezete mechanizmusának lényeges megjavítását; az összes országok között a jó államközi kapcsolatok, a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztését”.

„A Szovjetunió Kommunista Pártja mindent megtesz, hogy a társadalmi haladás és a népek boldogsága fennkölt eszményeinek diadalra juttatása érdekében megőrizze és erősítse a békét, s a népek barátságát.”

Az SZKP XXII. kongresszusa továbbra is szükségesnek tartja, megingathatatlanul és következetesen valóra váltani a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés együttélésének elvét, amely a Szovjetunió külpolitikájának fő irányvonala;

A testvéri együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás alapján fáradhatatlanul erősíteni a szocialista országok egységét, s hozzájárulni a szocialista világrend- szer hatalmának megszilárdításához;

Minden erőfeszítést megtenni a világbékéért harcoló összes erők együttműködésének fejlesztéséért és elmélyítéséért;

Erősíteni a proletárszolidaritást a munkásosztállyal és az egész világ dolgozóival, s minden támogatást megadni az imperialista és gyarmati elnyomás ellen felszabadulásukért, illetve a függetlenségük megszilárdításáért harcoló népeknek;

Tágabb körben kifejleszteni a nemzetközi üzleti kapcsolatokat, s a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést és kereskedelmet valamennyi országgal; Tevékeny és rugalmas külpolitikát folytatni, tárgyalások útján törekedve a megérett nemzetközi problémák rendezésére, továbbá leleplezni az imperialista háborús gyújtogatok ármányait és mesterkedéseit és erősíteni a világbékét.

A határozat hangsúlyozza, hogy a „XX. pártkongresszust követő időszak fontos vonása a kommunista építés ütemének meggyorsulása”. A szovjet ipari termelés az utolsó hat év folyamán közel 80 százalékkal nőtt. Sikeresen folyik a hétéves terv teljesítése. Az ipari termelés évi átlagos növekedése a hétéves terv első három évére előirányzott 8.3 százalék he. lyett ténylegesen eléri a 10 százalékot. Az első három tervév folyamán terven felül körülbelül 19 milliárd rubel értékű Ipari terméket állítottak elő a Szovjetunióban.

A kongresszus megállapította, hogy a Szovjet Hadsereg felfegyverzése nukleáris rakéta-fegyverekkel teljesen befejeződött. „Népünk kezében a hatalmas hadi- technika biztosan védelmezi a szocialista vívmányokat s a világbéke erősítésének ügyét” — állapítja meg a határozat.

A sikeres megvalósulás útján halad az a feladat — mutat rá a határozat —, hogy az egy főre eső termelésben utolérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb tőkés országokat. A Szovjetunió már megelőzte a legfejlettebb tőkés országot, az Egyesült Államokat nemcsak a termelés növelésének ütemében, hanem a termelés évi abszolút növekedésében is. Jelenleg már több vasércet és szenet bányásznak, több kokszot, vasbeton-épületelemet, állati zsiradékot, cukrot, és sok más cikket gyártanak a Szovjetunióban, mint az Egyesült Államokban.

„A hétéves terv teljesítése olyan szintre emeli a Szovjetunió gazdaságát, amelynek elérése után mar nem sok időre van szükség, hogy az egy főre eső termelésben is túlszárnyalja az Egyesült Államokat. A szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz ez a kapitalizmus fölött.”

A határozat elmondja, hogy a szovjet mezőgazdaság termelése öt év alatt, az előző ötéves időszakhoz képest 43 százalékkal emelkedett. Az utóbbi években az állam évente több mint három- milliárd púd szemesterményt vásárolt fel. Korábban a felvásárolt mennyiség kétmilliárd púd körül mozgott. Szakadatlanul fokozódik a dolgozók anyagi jóléte. A munkások és alkalmazottak reálbére (egy dolgozóra átszámítva) — a Szovjetunió nemzeti jövedelme növekedésének alapján — öt év leforgása alatt 27 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme pedig 33 százalékkal emelkedett.

Belpolitikai területen egyebek között a következő igen fontos feladatok várnak megoldásra:

Biztosítani kell a hétéves terv előirányzatainak teljesítését és túlteljesítését. Ez döntő jelentőségű lesz a kommunizmus anyagi és technikai alapjának megterem- íése, a kapitalizmus békés gazdasági versenyben való legyőzése szempontjából:

A további technikai fejlesztés alapján törekedni kell a munka termelékenységének általános növelésére az iparban, az építésben, a mezőgazdaságban, a szállításban;

Következetesen javítani kell a népgazdaság vezetésének szervező

munkáját;

Az elkövetkező években a gabonafelvásárlást 4 200 millió púdra, a húsfelvásárlást 13 millió tonnára, a tejfelvásárlást 50 millió tonnára kell növelni évente;

Biztosítani kell a nép életszínvonalának szakadatlan emelését;

A kellő szinten kell tartani, minden vonatkozásban erősíteni kell hazánknak, a világbéke bástyájának védelmi képességét, tökéletesíteni kell a szovjet hadsereg fegyverzetét;

Fejleszteni és tökéletesíteni kell a szocialista társadalmi viszonyokat.

„A kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtése, a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztése, a kommunista társadalom embereinek kialakítása — ezek azok a legfontosabb feladatok. amelyek a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének

időszakában belpolitikai téren a párt előtt állnak.”

A kongresszus megállapította, hogy „a beszámolóban felölelt időszakban a párt munkájának legfontosabb vonatkozása a pártélet lenini normáinak és a kollektív vezetés elveinek érvényesítése és továbbfejlesztése volt a párt- és az állami élet minden szintjén”. A szocializmus és a kommunizmus építése, az egész nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából óriási jelentősége volt annak, hogy a párt és Központi Bizottsága nyíltan és bátran elítélte Sztálin személyi kultuszát.

„A kongresszus — hangzik a határozat — teljesen helyesnek tartja és maradéktalanul jóváhagyja azokat a határozott intézkedéseket, amelyekkel a Központi Bizottság leleplezte és ideológiailag szétzúzta Molotov, Kaganovics, Malenkov, Bulganyin, Pcrvuhin, Szaburov és a hozzájuk csatlakozott Sepllov pártellenes csoportját, amely szembehelyezkedett a XX. kongresszus által megjelölt lenini irányvonallal.”

A pártellenes csoport frakció» harca idején súlyos hibákat követett el Vorosilov. A Központi Bizottság 1957 júniusában megtartott plénumán Vorosilov beismerte hibáit, elítélte a pártellenes cső. port frakciós cselekedeteit, s ezzel bizonyos mértékben segítette a pártellenes szakadárok leleplezését.

A határozat meeielöli az összes párt szervez etek feladatait a szervező és az ideológiai munka területén.

A határozat befejező szavai így

hangzanak:

„A Szovjetunió Kommunista Pártja a jövőben is magasra emeli a marxizmus-len inizmus gyözedel. mes zászlaját, teljesíti internacionalista kötelességét valamennyi ország dolgozói iránt, minden erejét a nép érdekéért, a nagy történelmi cél eléréséért — a kommunista társadalom felépítéséért folyó harcnak szenteli.

A párt ünnepélyesen kijelenti: a szovjet emberek mai nemzedéke a kommunizmusban fog élni!” (MTI)

A magyar—szovjet gazdasági együttműködésre is kedvezően hat az SZKP programjának megvalósítása, a Szovjetunió hatalmas

arányú tejlődése

— A következő öt év alatt csaknem a kétszeresére emelkedik majd

Az SZKP XXII. kongresszusa által elfogadott program távlatai nagy hatással lesznek a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti együttműködésre is. Ennek az együttműködésnek a fejlődését kézzelfoghatóan tükrözi a magyar —szovjet árucsereforgalom, ezért az MTI munkatársa a Külkereskedelmi Minisztériumban tájékoztatást kért együttműködésünk táv. latairól, a hosszúlejáratú szerződé, sek jelentőségéről.

ötéves tervünk kidolgozásánál több alkalommal egyeztettük terveinket, a hosszúlejáratú szerződésben később összefoglalt kölcsönös áruszállítási lehetőségeket. Sor került már a távlati 20 éves terv főbb arányainak egye«tetősére is.

— Az 1960 májusában aláírt hosszúlejáratú szerződés az előző öt évhez mérten 1965-ig 40 százalékos forgalomnövekedést jelölt meg, azóta azonban a két ország kormányküldöttségei, miután azt tapasztalták, hogy nagyobb mértékben kiterjeszthető az együttműködés, megállapodást írtak alá az eredeti szerződés bővítéséről. Figyelembe véve azt, hogy az évenkénti szerződések is általában nagyobb áruforgalmat tesznek lehetővé, mint amit a hosszúlejáratú szerződés tartalmaz, számíthatunk arra, hogy ötéves tervünk időszakában csaknem megkétszereződik a magyar—szovjet árucsereforgalom.

— Ez a tény igen fontos egész népgazdaságunk, különösen iparunk számára. Csak a Szovjetunió és a többi baráti ország segítségével tudjuk ugyanis megoldani az ipar nyersanyagellátását. A Szovjetunióban olyan nagy arányokban fejlődik az alapanyaggyártás, hogy iparunk számára is az eddiginél több jut majd a Szovjetunióban kibányászott vasércből, kőszénből, nyersolajból és sok más fontos ipari alapanyagból.

áruforgalmunk —

A gyapottermelés tíz év múlva a jelenleginek csaknem a kétszeresét éri el. A népgazdaságunk számára szükséges fontosabb alapanyagok közül mi a vasércnek több mint 90 százalékát, a kohókoksznak 50 százalékát, a hengerelt árunak szintén a felét, a nyersolajnak a száz százalékát, a faféleségnek több mint a felét a Szovjetunióból vásároljuk az ötéves tervidőszakban.

A textiliparunkban felhasználandó gyapotnak 75 százalékát kapjuk a Szovjetuniótól. A hosszú- lejáratú szerződés meghatározta az importálandó főbb cikkek mennyiségét is, s eszerint a tervidőszakban több mint 9 millió tonna vasérc, 2 800 000 tonna kohókoksz, 1 000 000 tonna kokszolható szén, 6 600 000 tonna nyersolaj, 188 000 tonna gyapot, több mint 5 000 000 köbméter faáru érkezik majd. A kölcsönös áruszállítások értéke öt év alatt meghaladja majd a 12 milliárd rubelt.

— A magyar—szovjet kereskedelmi forgalom szerkezete, árustruktúrája a következő években sem változik lényegesen. 1965-ig a Szovjetunióból vásárolt áruknak 76—80 százalékát a nyersanyagok képezik, exportunkban viszont 67 százalékra tehetők a gépipari készítmények. A gépipari exporton belül a kevés anyagot tartalmazó és munkaigényes finommechanikai cikkek aránya a tavalyi 19 százalékról 24-re emelkedik. A műszeriparunkban a Szovjetunió segítségével új ágazat alakult ki, a szovjet dokumentációk alapján több olyan orvosi műszer gyártását kezdhettük meg, amelyeket eddig még nem készített iparunk. A szovjet megrendelések a szakosítás folytán lehetővé teszik, hogy egyes cikkekből nagy sorozatokat gazdaságosabban állítsunk elő, de ugyanakkor a munkamegosztás nagy felelősséget is hárít ránk, az iparunkra bízott gyártmányokat,

korszerű kivitelben, jobb minőségben kell előállítani.

— Az SZKP XXII. kongresszusának résztvevői beszámolóikban többször hangsúlyozták a szocialista országok együttműködésének, a gyártmányok szakosításának fontosságát. Hazánk, mint kis ország ebben különösen érdekelt. A szakosítás első lépéseit már megtettük, de a jövőben még gyorsabban haladhatunk előre.

Erőteljesebben fejleszthetünk olyan iparágakat, amelyek gyártmányai — mint például a híradástechnikai berendezések, műszerek, gyógyszerek, speciális autók, va- cuumtechnikai berendezések,

élelmiszeripari gépek — kevésbé anyagigényesek. Ezekben az iparágakban az exportlehetőségek még nagyobbak is, mint amennyi áruval külkereskedelmünk rendelkezik, s ez ösztönzést ad iparunk fejlesztéséhez. Ugyanakkor iparágaink, üzemeink korszerűsítését, az új létesítmények építését a Szovjetunió gépszállítmányai közvetlenül is segítik. A Szovjetunióból érkezik ötéves tervünk több nagy létesítményének gépi berendezése. A Szovjetunióból kapjuk a Dunai Vasmű hideghengerművének, a Tiszavidéki Vegyikombinát új üzemeinek főbb berendezéseit, valamint a Borsodi Vegyikombinát bővítéséhez szükséges nagygépeket. A Dunai Szalmacel- lulóze-gyár mellett épülő papírgyár két gépsorát is a Szovjetunió szállítja. A legutóbb aláírt szerződés értelmében öt üzem — műanyagokat előállító gyárak és nyersolajfeldolgozók — berendezéseit is elkészítik számunkra a szovjet gyárak.

— Amint azt az árucsereforgalom fejlődése is bizonyítja, a gazdasági együttműködés nagymértékben hozzájárul ahhoz, a kongresszuson is hangoztatott fő célhoz, hogy a szocialista országok — s közöttük hazánk is — egy történelmi szakaszban jussanak el a kommunizmushoz. (MTI)