Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-17 / 245. szám

1961. október 17., kedd NÉPŰJSÁG 3 f Biciklivel a 21. hosszúsági iok mentén 7. Az adjunktus inkognitója Kamuton találkoztunk a szegedi bőrgyógyásza« klinika adjunktu­sával. Ö most az „ügyeletes” kör­zeti orvos. Pár hónap óta, hogy nincs állandó orvosa a falunak, Szegedről járnak adjunktusok, tanársegédek, társadalmi szerző­désük értelmében gyógyítani. Nos, a kamuti adjunktus kedve­sen fogadott bennünket rendelő­jében. Kellemes, megnyerő ember, nem csoda, ha naponta negyvenen is felkeresik ebből a 2000-nél alig több lakosú községből. Beszélgetésünk elején kategori­kusan kijelentette: — Csak akkor nyilatkozom önöknek, ha megígé­rik, hogy a nevem nem említik. Nálunk orvosok között szigorú etika uralkodik. A professzorok kivételével nem lehet a nevünket újságba írni. önreklámozás, ké­rem, és nem akarom, hogy üldöz­zenek ezért a kollegáim. Furcsa törvény, mondhatjuk. De nem sértjük meg a szegedi hagyo­mányokat, ezt megígértük, s haj­landóságot mutatott az interjúra. Hosszan nézett ki a rendelő ab­lakán, s széles gesztussal mutatta az újonnan épült házakat: — Eb­ből látom, hogy gazdag emberek élnek itt. Villának beillő házak, s mindegyikben fürdőszoba. Mint orvos, ezt tartom a leglényege­sebbnek. Ha tiszták az emberek, szép világos lakásuk van, akkor egészségesebbek is, kiegyensúlyo­zottabb életet élnek. És gyógyít­ják magukat az emberek. Sokan járnak orvoshoz, de ne higgyék, hogy szimulálnak. Nem, kérem, csak 'óvatosak, s vigyáznak ma­gukra. Éltem én már falun, tu­dom mit jelent ez. Mosolyogva teszi az ujját a homlokához. — És most kispolgár leszek. Igen, maguk az ilyesmit polgári nyavalygásnak veszik, de én ak­kor is elmondom. Ebben a faluban nem tudtam észrevenni, hogy ki­nek van egzisztenciája, s kinek nincs. A tsz-elnök pontosan úgy öltözik, úgy él, mint a kanász. Mindketten jól élnek és jól öltöz­nek. — A napokban hallottam, hogy az elnöknek autója van. Tekinté­lyes, jól öltözött ember szállt ki konjunktúrája van. És ha az em­bernek mindig csak olyan kultúr- emberekkel volna dolga, mint amilyen ön... Közölhetem, hogy ez a jelentéseiből is kitűnik... — Köszönöm, de azt hiszem, ezúttal jóval nagyobb szolgálatot .tehetek a Reichnek. Hónapok óta egy szerintem óriási horderejű gondolat lázában égek. Nagy aka­raterő kellett hozzá, hogy megvár, jam, amíg ez a gondolat meglehe­tősen pontos tervvé érik bennem. Csak akkor siettem önhöz, ami­kor ez már megtörtént. Ezt jelez­te Bauer körzetvezető levele. Bau­ert becsülöm, de hiszem, hogy az én javaslatomhoz ő nem lett vol­na elég. A külföldi osztály vezetőjének arcán újra megjelent az a kisfiús mosoly. — Kíváncsivá tett, doktor. Nem tudom elképzelni, miről lehet szó. Hiszen Bauer nem az a kimondott lángész, de jelentések továbbítá­sára kitűnően megfelel, filozófiá­val pedig mi nemigen foglalko­zunk. Csak nem derült ki, hogy Aristoteles aknamunkát végez el­lenünk? — Herr Obersturmbannführer, még nekem sem nehéz kitalálnom, hogy a háború nem áll meg Len­gyelországnál. önök Új Európát akarnak teremteni és ebben az egyik legnagyobb nyugati akadály Anglia. A degenerált lordok kor­mánya nem éppen arisztokratikus egy kocsiból. Tisztelettel köszön­töttem, hiszen ez kijár egy ha­talmas gazdaság vezetőjének. Az illető udvariasan meghajolt, s beengedett maga előtt a vendéglő ajtaján. Később' tudtam meg, hogy csak sofőr volt. Neki is van ko­csija. Hát nem furcsa ez, uraim? — Nem, kedves doktor úr, higy- gye el, nem furcsa. így van ez már nálunk, s mi nagyon büszkék va­gyunk erre. Takarékos falu A termelőszövetkezet központi irodájában találkoztunk Szűcs Ferenccel, a mezőberényi OTP vezetőjével. Kamuton járt, a ta­nácsülésen vett részt, ahol a taka­rékosságról hoztak határozatot. — Ezt írjátok meg, ez azután igazi „sláger”. Elmondta, hogy a környék leg­takarékosabb községe Kamut. Négy évvel ezelőtt 75 ezer forint betétje volt a falunak, s ma már egymilliónál is több. Minden má­sodik házban van takarékbetét­könyv, s átlagosan 5000 ezer fo­rint van beírva minden könyvbe. A tanácsülés úgy határozott, hogy mozgalmat indítanak: Ahány ház. annyi betét. Igaza volt Szűcs elvtársnak. Ez valóban „sláger”. És jellemző is Kamutra. Nem csupán a negyven forintos munkaegységből szület­nek a palotának beillő új házak, Pannóniák, meg az autók, hanem az előrelátó, takarékos életből is. Ruhacsere Tatarozzák a kamu« vendég­lőt, s a vezetőnő, Csibor Imréné, irul-pirul az idegenek előtt — Rend szokott itt lenni, csak módon engedett a csőcselék, ahogy ők mondják, a mob nyomásnak. És önöknek, Herr Obersturm­bannführer, nem marad más hát­ra — le kell gázolniok ezt az el­lenállást. Ha nem lett volna annyira gon­dolataival elfoglalva, Lange jól láthatta volna, mint lett úrrá Schellenbergen a türelmetlenség. — Ügy látom, ez nemcsak Bau- ernak, hanem nekem is magas régió. Az ön javaslata... — Az én javaslatom — vette vissza udvariatlanul a szót a ta­nár — Adolf Hitlernek azon a ki­jelentésén alapszik, hogy a győző­től sohasem kérik számon, mi­lyen eszközökkel diadalmaskodott. Önök élet-halál-harcra készülnek, minden eddiginél totálisabb hábo­rúra. Ezt nem lehet csak a klasz- szikus eszközökkel megvívni. Lange széttárta a karját és mintha egy dráma főszerepét ját- szaná, olyan teátrálisan kiáltotta: — Nos, én olyan módszert aján­lok, amely méltó a Führer kon­cepciójához. Schellenberg hangja most már metsző: — A javaslatát, professzor úr. Az iskolában azt tanultam, hogy minden bevezetést egyszer tárgya­lás követ, nem is beszélve az ál­talam kitűnőnek tartott „in mé­diás rés” stílusról amely beveze­tő nélkül vág a dolog közepébe. A javaslatát kérem! (Folytatjuk) most a mesterek csinálják a ren­detlenséget. Olyan lassan dolgoz­nak, hogy újévre se lesznek tán kész. — Van sok részeg ember? — Nincsen, kérem. Egy-kettő kivételével tudják itt, hogy mi az elég. Inkább azt csinálják — és mosolyogva mutat a sarokba, ahol Balogh Sándor, a Kossuth Tsz sertésgondozója, meg Aracki János versenyben eszik a friss kolbászt. Már a hetediknél tarta­nak. Számolunk. Egy munkaegység ára, versenyben. Ennyit már megengedhet magának egy kamuti tsz-tag. — Aki most bejött — mutat az ajtó felé Csibomé '— néha fel­önt a garatra. És most olyan esetnek lehetünk tanúi, ami megint csak jellemző a kamu« emberekre. Rongyosan — de nagyon ron­gyosan — volt öltözve, aki ak­kor belépett. A kamu« vendéglő­ben különösen furcsa volt a jó ruhájú emberek között. A pult­hoz lépett, s nagyfröccsöt kért. Nemcsak mi, hanem az összes vendég őt nézte most. Megitta a fröccsöt, s másikat kért. — Ekkor megszólalt valaki. — Ejnye, Dani bácsi, hát nincs szebb ruhája? Mi szégyelljük, hogy így jön be ide. Dani bácsi körülnézett, s legyin­tett egy nagyot. — Jó ez nekem, tanyára. — Dehogy jó — szóltak mások. — Szégyent hoz a termelőszövet­kezetre is. Maradt még egy kicsit Dani bá­csi, s aztán eltűnt, el sem köszönt senkitől. Fél óra múlva elegáns sötétkék­ruhás ember lépett be az ajtón. Dani bácsi volt. Hangosan mondta, hogy mi is halljuk: — Van nekem ruhám, három is, hát felvettem egyet, hadd lás­sák azok az újságírók. így, elegánsan lépett a pulthoz, s nagyobb bizalommal rendelte a fröccsöket. Azután, bánatában-e vagy örö­mében, hogy kitóit az újságírók­kal, szegégny Dani bácsi alapo­san berúgott. Mint fentebb említettük, ez nem jellemző Kamutra. (Folytatjuk) Vöröskeresztes aktívákat jutalmaztak Fíizesgyarmaton (Tudósítónktól) A napokban taggyűlést rende­zett Füzesgyarmaton a helyi Vö­röskereszt. A gyűlésen dr. Budai János, a Vöröskereszt elnöke szá­molt be-az eddigi munkáról. Ezen a gyűlésen részt vett az MSZMP Megyei Bizottsága részéről Barna Pál elvtárs is, aki a jelenlegi nemzetközi helyzetről adott tájé­koztatót a mintegy 130 vöröske­resztes tagnak. Az előadások után a legjobb aktívákat, így Török Gyulánét, Erdei Gyulánét, Gál Istvánnét és özvegy Kádár Istvánnét, valamint Balázs Erzsébetet jutalomban ré­szesítették. A jövő nagyüzemi étkeztetésének új formája — Egy tapasztalatcsere tanulsága — A Belkereskedelmi Minisztéri­um és a megyei tanács v. b. közös szervezésében rendezett hárommá, pos budapesti útjáról pénteken tért haza a megyei vendéglátó­ipar, a MÉSZÖV 24 üzemegység­vezetője, 42 ipari vállalat és álla­mi gazdaság üzemikomyha-veze- tője. E tapasztalatcsere-látogatás­nak az volt a célja, hogy megyénk vendéglátóipari és az ipari válla­latok, a mezőgazdasági nagyüze­mek konyhavezetői megismerjék, elsajátítsák a korszerű nagyüzemi étkeztetés új formáját: az önki­szolgáló üzemi étkeztetést, az ön- kiszolgáló bisztrók, cukrászdák működését. Nagy tetszést váltott ki a látogatáson részt vett szak­emberekből a Budapesti Közgaz­dasági Tudományegyetem napom­ként 3500 adagos önkiszolgáló üze­mi éttermének rendszere. Hasonló érdeklődéssel tanulmányozták a Belkereskedelmi Minisztérium, a Minőségi Cipőgyár és több nagy­üzemben már bevezetett és jól be­vált önkiszolgáló étterem műkö­dését. Különösen tetszett a tapasztalat csere-látogatáson részt vett Békés megyeieknek a budapesti XIII. kerületben, a vendéglátóipar ke­zelésében lévő étterem, s a köruta. kon létesített önkiszolgáló gyors­büfék, eszpresszók és önkiszolgáló cukrászdák bevált működése. Megyénk vendéglátóiparának vezetői a látottakat, az említett ét. keztetés új formáját már a közel, jövőben bevezetik, megvalósítják. Békéscsabán, a Csaba szálló téli kerthelyiségében — melyet a kö­zelmúltban hoztak rendbe — 1200 előfizetéses étkeztetését bonyolít­ják le önkiszolgáló formában. Se­gít ebben a Belkereskedelmi Mi­nisztérium is, mely lehetővé tette a tapasztalatcserét, s engedélyezte, hogy a közeljövőben a megye ven. déglátóiparának vezetői tanul­mányútra induljanak a Balaton környékére, ahol megismerhetik a motelek üzemeltetését is. A tanácsi vendéglátóipar továb­bi terve többek között — e buda­pesti látogatást követően —, hegy megoldást nyerjen a rohamosan fejlődő gyulai fürdő szezonidején jelentkező szállásigény. S erre már most gondolnak a megye ven­déglátóiparának vezetői. A mo­tel • és egyéb gyorskiszolgálás le­bonyolítására a gyulai fürdő ese­tében is hamarosan tervet készít a Vendéglátóipari Vállalat. Önkiválasztó konfekciós szaküzletet nyitottak meg Szeghalmon (Tudósítónktól) A Szeghalmi Földművesszövet­kezet ebben az évben közel egy­millió forintot fordít a bolthálózat növelésére, korszerűsítésére. A na­pokban készült el egy teljesen új, modem berendezéssel ellátott önkiválasztó konfekciós szaküzlet. A megnyitást október 9-én, dél­előtt 10 órakor tartották, melyen Tudósítónk jelenti: mintegy 200-an vettek részt. Az ünnepélyes megnyitás alkalmával H. Kiss Ferenc üzemágvezető is­mertette a korszerűsítés jelentő­ségét. Részt vett az ünnepségen Farkas János, a MÉSZÖV keres­kedelmi főosztályvezetője. Az új bolt a déli órákig 31 ezer forint forgalmat bonyolított le. Négy hét múlva másodszor sorsolják a gépkocsinyereméoy-betétkönyveket — Ismét megélénkült az édeklődés az autóbetétek iránt — Mint ismeretes, a gépkocsinyere- mény-takarékbe tétek ez év augusztus 12-én lebonyolított első sorsolásán 31 különböző típusú személygépkocsi ta­lált gazdára. Harmincegy újdonsült boldog autótulajdonos emlegeti azót^ is, hogy érdemes volt gépkocsinyere- mény-toakarékbetétet váltani. Napjaink­ban ismét megélénkült a lakosság ér­deklődése e népszerű takarékbetét iránt, minthogy az október 31-ig váltott 10 000 forintos betétkönyve­ket — amennyiben azok összege 1962. január 31-ig folyamatosan be­tétben marad — februárban szintén sorsolják, míg az ugyancsak október 31-ig váltott 5000 forintos betétkönyvek — 1962. áp­rilis 30-ig történő elfekvés mellett — májusban kerülnek sorsolásra. Érthető hát, hogy az újabb elhelyezési határ­idő közeledtével ismét egyre többen keresik fel a takarékpénztári fiókokat, és a postahivatalokat, hogy megtaka­rított pénzüket a-utónyeremény-betétbe helyezzék. Hasonlóan feszült várakozás és szé­leskörű érdeklődés előzd meg a gép- kocsinyeremény-betétkönyvek négy hét múlva sorra kerülő, új^bb sorsolá­sát, amely november 10-én 18 órai kez­dettel kerül lebonyolításra a Magyar Néphadsereg Központi Klubja (Buda­pest V., Váci u. 38.) színháztermében. E napon — miután péntekről van szó — délelőtt a lottósorsolás, este pedig a gépkocsinyeremény-betétkönyvek sorsolása okoz majd sok embernek nagy örömet. A november 10-i sorsolásban mind­azok a 10 000 forintos gépkocsi-betét­könyvek részt vesznek, amelyeket leg­később 1961. július 31-ig bezárólag vál­tottak (természetesen azok is, amelyek laz augusztus 12-1 sorsolásba© már részt vettek, és október 31-én változat­lanul forgalomban vannak, még akkor is, ha azokkal már gépkocsit nyert tu­lajdonosuk!). Ugyancsak részt vesznek e sorsolásban azok az 5000 forintos be­tétkönyvek, amelyeket 1961. április 30- ig bezárólag váltottak, és legalább ok­tóber 31-ig forgalomban maradnak. A A novemberi sorsolás külön érdekes­sége, hogy egyrészt e sorsoláson előreláthatólag körül­belül kétszer annyi betétkönyv vesz részt, mint az augusztusin, s így magától értetődően kétszer annyi autó kerül kisorsolásra, I másrészt a jói ismert Warszawa, Sko­da, Moszkvics és Trabant gépkocsikon kívül a Budapesti Ipari Vásáron kiál­lított és az OTP által megvásárolt Re­nault—Dauphine, Zastawa (jugoszláv Fiat), Simca—Etoile és Renault—Flo- ride gépkocsikat is kisorsolnak. Minthogy az 1962. februárjában lebo­nyolítandó harmadik sorsolásban már az 1961. július 31-ig váltott 5000 forin­tos és az október 31-ig váltott 10 000 fo­rintos gépkocsi-betétkönyvek folyama- .tosan részt vesznek az ismétlődő sor­solásokon, várható, hogy az 1962. februárjában sorra kerülő újabb sorsoláson még a november­ben kisorsolásra kerülő gépkocsik­nál is lényegesen több személyautó talál majd boldog gazdára! Emellett a februári sorsolás is to«* vábbi érdekességgel bővül majd, mint­hogy ezen a Budapesti Ipari Vásáron kiállított és megvásárolt egyéb kocsi­kat is (Fiat-Mutipa, BMW-Limousine stb.) kisorsolnak. A jelenlegi gépkocsi- nyeremény-betétkönyvtulajdonosok mellett tehát mindazok megszerzik a jjogcímességet a februári sorsolásra, Wkák a hó végéig 10 000 forintos autó- betétkönyvet váltanak; — km

Next

/
Oldalképek
Tartalom