Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-17 / 245. szám

4 H ÉPÚJ Si4 Q 1961. október VI., kedd A Balassi művelődési otthon tervei az új évadban SZÉP, EMELETES ÉPÜLET a "csabai népművelés tanyája. Hogy mi mindent rejt magában, azt a folyosó elején lévő útbaigazító­tábla árulja el. íme: sorjában: színházterem, öltöző, foto, klubhe­lyiség, megyei módszertani tanács­adó, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság irodája és klubhelyisége, táncpróba-terem, képzőművészeti kör, büfé és a Balassi irodahelyi­sége. Része még az épületnek a gondnoki lakás is. Ilyen kultúr- kombinát miért nem érdemli a művelődési ház címet? Szathmáry Imréné igazgató felvilágosít ben­nünket, hogy ez légköbméter kér­dése. A legkisebb légköbmétert művelődési hajlék a „terem”, azt követi az „otthon”, majd pedig a „ház”. Mivel a Balassi — igaz ba­ráti módon — megosztja a lakóte­ret az MSZBT-vel és a módszerta­ni tanácsadóval, az általa használt légköbméterek alapján „csupán” az „otthon” cím illeti. Persze a jó vagy rossz működés nem az elne­vezéstől függ. A légköbméterektől már inkább. Nagyobb hely több kulturális ágazat befogadására ké­pes. Azonban éppen a „társbér­lőkkel” való testvéri együttműkö­dés következtében a helyszűke nem annyira nyomasztó, mert pél­dául az MSZBT a klubhelyiségét szívesen átadja alkalmakként az otthonnak, a módszertani tanács­adó pedig gazdag ismeretterjesztő filmanyagával és kulturális do­kumentációs módszertani anyagá­val segíti a Balassiban folyó nép­művelési munkát; Az otthon veze­tői egyébként reménykednek, hogy az elkövetkező években a helyiségprobléma, közmegelége­désre, felszámolódik. ILYEN BEVEZETŐ UTÁN ön­kéntelenül felvetődik a másik ol­dala a dolognak: ki a tulajdon­képpeni gazdája a Balassi műve­lődési otthonnak, és törődik vagy se ezzel, a város életében oly fon­tos szerepet betöltő intézménnyel? A városi tanács v. b. a „gazda”. Legutóbb 40 ezer forintot adott, melyből eddig az épület ereszcsa­tornáit hozatták rendbe, megkez­dődött a belső festés, így á nagy előadóteremé is. Emiatt nyomban belefogni az őszi programba nem lehetett. A megyei tanács műve­lődésügyi osztálya is szívén viseli a Balassi sorsát. Eddig például 15 darab klubasztalt és három darab háromajtós szekrényt adott, vala­mint a színpadra körfüggönyt. Mindezt fontos volt ismertetni ah­hoz, hogy milyen kulturális felté­telek és körülmények közt tud a vezetőség tervezni, illetve a tervet végrehajtani. Ha ilyen anyagi se­gítséget minden évben kapnak, akkor tárgyi akadályok nemigen fognak adódni. Kapnak is, mert mindenképpen arra törekednek, hogy a tanácsi segítség feltételét, az eredményes népművelési mun­kát állandóan fel tudják mutatni, nemcsak ebben a szép nagy épü­letben, hanem kint, üzemekben, termelőszövetkezetekben és min­denütt, ahová a Balassi művelődé­si otthon tevékenysége kisugáro- zódhat. Munkatervük egy esztendőre szól. A párt kulturális politikája szellemében szocialista tartalmú népművelés a cél. szakadatlan tu­datformálás a művelődési otthon sajátos eszközeivel. — Azt akarjuk, hogy progra­munkkal a széles néptömegek kö­zé juthassunk, s ezzel minden öncélúságot kiküszöböljünk — mondja az igazgatónő. Ennek egyik feltétele, hogy az otthon munkáját végzők kollektiven együttműködjenek. A Balassinak három függetlenített dolgozója és sok tiszteletdíjas munkatársa van. Eddig az volt a gyakorlat, hogy mindenki a maga területén ki- sebb-nagyobb erőfeszítést végzett feladata érdekében. Most konkrét programmal, egybehangoltan dol­gozunk, s ezzel az oly fontos kol­lektív együttműködés biztosítva van. Aztán rapszodikusan bár, de mindenre kiterjedőn sorolni kezdi az új évadban! programjukat, fel­adataikat. Olyan színjátszó csoportot hoz­nak létre, mely olyan helyekre is eljuthat, ahová például a Jókai Színház a maga nagy apparátusá­val, tárgyi okok maitt, nem juthat el. A városi tanács autóbuszt biz­tosít e célra. Elsősorban üzemek és termelőszövetkezetek jönnek számításba. SOKOLDALÚVÁ kívánják ten­ni a gyermek- és általában.az ifjú­sági munkát. Október 22-én pél­dául érdekes, újszerű program nyitányaként mesés-játékos foglal­kozás kezdődik óvodásgyermekek részére, óvodai felügyelővel. Ezt minden második vasárnap megis­métlik, a közbeeső vasárnapokon pedig a KPVDSZ Napsugár báb­csoportja tart előadást. Különösen jelentős az a kezdeményezés, hogy január elsejétől, hetenként két-' szer olyan óvodás korú lánykákat, fiúcskákat látnak vendégül a klubhelyiségben és mesével, já­tékkal szórakoztatják, akik — objektív okok miatt — nem jár­hatnak óvodába, viszont otthon, a nagymamák nevelése nem elegen­dő ahhoz, hogy gyermeki lényük közösségi oldala is erősödjék. Ezt pótolja majd a művelődési-otthon- beli szórakoztatásuk. Másik egész­séges kezdeményezésük, hogy fe­nyőfaünnepre óriásfenyőt díszíte­nek fel a Balassiban. Megbeszélik a vállalatokkal, üzemekkel, intéz­ményekkel. hogy sokfelé, sok költséggel állítandó karácsonyfa helyett, a Balassi fája alatt tarta­nák más-más időpontban dolgozó­ik gyermekei részére az ünnepét, és ott osztanák ki az ajándékokat. Másik okos és eredményesnek ígérkező ifjúsági programjuk az, hogy 12—14 éves gyermekek ré­szére minden második vasárnap délelőtt, azok tantárgyával egye­ző, rövid ismeretterjesztő filme­ket vetítenének. Persze játékfil­mek is szerepelnének a műsoron. Mindehhez a „kéznél lévő” mód­szertani tanácsadó szolgáltatná a filmanyagot. Ezeket a matinékat szellemi vetélkedéssel kötnék egy­be. A nagyobb iskolások, valamint az üzemi és tsz-fiatalok sem len­nének „mostohák”. Ősztől márciu­sig havonta egyszer egy-egy híres regény filmváltozata kerül vetí­tésre, megfelelő ismeretterjesztés keretében. October 22-től táncdél­után is lesz. (Persze este 9-kor már takarodó.) Ezek sem lennének öncélúak, hanem szellemi fejtö­rővel egybekötöttek. A fiatalok­nak klubdélutánt is terveznek, ze­nei ismeretek szerzése érdekében. Mivel a városi szimfonikus zene­kar a Balassi kebelében működik, a nagy előadóteremben az Ifjú Ze­nebarátok Köre részére, a zenei műfajok ismertetése, a komoly ze­ne megszerettetése érdekében rendszeres zenei előadásokat, hangversenyeket is rendez­nek. Ennek tulajdonképpeni szervezője az Állami Zene­iskola igazgatója, Sárhelyi Je­nő. — Az egész ifjúsági program összeállításához a művelődési ott­hon természetesen a KISZ segítsé­gét kéri. MI A HELYZET vajon a köz­vetlen gyakorlati népművelési munka, például a szakkörök terü­letén? Megtudjuk, hogy van mozgás itt is. Működik a képzőművészeti, a szabás-varrás, a honismereti szak­kör, és ide sorolhatók a nyelvtan- folyamok is. Az otthonban jelen­leg orosz, német, francia és eszpe­rantó nyelvű oktatás folyik. Külö­nösen hasznos a szabás-varrás, amikor is a mamák az itt elsajá­tított tudományokkal minden ott­honi ruhavarrási problémát meg­oldanak, s így nagymértékben csökken a család kiadása. Léte­sül egy ifjúsági irodalmi színpad, sőt már az utolsó simítások van­nak hátra, s akkor vidám zenés, énekes, verses műsorral lépnek a fiatalok a közönség elé itt hely­ben és másutt is. Irodalmi, művé­szi igényű „vállalkozás” lesz! Az énekkultúra fejlesztése érdekében ismét szeretnék a munkásdalárdát régi fényében, de ifjonti erővel életre kelteni. Más városnak 2—3 dalárdája is van, miért ne lehetne Csabán is dalosélet? Az ismeret- terjesztő előadások szervezése új­szerű lett. Hat előadásból álló so­rozatra igen olcsó bérletet adnak ki, melynek fejében az előadás mellett, azzal összefüggő játék­filmet is láthatnak a megjelentek. Maguk az előadások gazdag szem­léltető anyag kíséretében, változa­tos, élvezetes formában kerülnek ' sorra. Száműzik az egyhangú, sab­lonos „megoldást”. A múltban saj­nos az volt a gyakorlat, hogy a Balassiban folyt csak az ismeret- terjesztés, és általában minden té­ren a belső rendezvények domi­náltak. Mo$t ez kiterebélyesedik tsz-ekre és olyan üzemekre, ahol az előadásokra lehetőség, hely van, ahol pedig nincs, onnan be­hozzák az otthonba a hallgatósá­got. Szervező-hálózatot építenek ki a városban mindenütt, iskolák­ban és munkahelyeken egyaránt. Világos tehát, hogy a Balassi művelődési otthon vezetősége sok­rétű, változatos tervet dolgozott ki az új évadra. Az anyagi-tárgyi fel­tételek biztosítottnak látszanak, s ha az irányító és a tartalmi mun­ka a szocialista kultúra, a pártos népművelés követelte szinten ha­lad, akkor az othonban még vál­tozatosabb, szélesebb, mélyebb kulturális nevelő tevékenység vi­rágzik ki a megyeszékely lakossá­ga javára, s a művelődési otthon kollektívája dicséretére. Huszár Rezső Névadó ünnepség Békéscsabán Október 7-én, délután 4 órakor családias ünnepségre jöttek össze a békéscsabai Faipari Ktsz kisze- sei. A KISZ-szervezet névadó ünnepséget rendezett Báli Péter és felesége fiának: Báli Zoltán­nak. A bensőséges ünnepségen emléklapot és ajándékot adtak át az újszülöttnek. A KISZ üzemi szervezete részéről Kiszely Pál, a KISZ városi bizottsága részéről pedig Fabulya Balázs adta át az ajándékokat, és köszöntötte az új­szülöttet, szülőket, névadó szülő­ket és a megjelent vendégeket. Szakszervezeti taggyűlés Sarkadon Október 10-én este 7 órakor tar tóttá taggyűlését a földművesszö­vetkezet kultúrtermében a Sarka- di Földművesszövetkezet szakszer­vezeti bizottsága. A gyűlésen Lo- vasi Ferenc, a szakszervezeti bi­zottság elnöke tartott beszámolót az eddigi munkáról. A gyűlésen mintegy 100—110 dolgozó jelent meg, s közülük a legjobb szak- szervezeti aktívákat megjutalmaz­ták. Oklevelet kapott a Sarkadi Földművesszövetkezet kultúrcsoportja A megyében lévő földművesszö­vetkezetek öntevékeny és színját­szó csoportjai közül igen szép ered­ményeket ért el a Sarkadi Föld­művesszövetkezet kultúrcsoportja. A húsz tagú színjátszógárda és a tizenhat tagú zenekar igen sok előadást tartott Sarkadon, de a környező községekben is. A me­gye egyik legjobb földművesszö­vetkezeti kultúrcsoportja a napok­ban a Szövetkezetek Országos Központjától dicsérő oklevelet ka­pott eddigi munkájáért. Mit kell tudni a folyamatos védőoltásokról? HAZÁNKBAN a főként gyer­mekkorban előforduló fertőző be­tegségek megakadályozására, és az ebből előálló károsodások — nemegyszer halálozások — meg- gátlására kötelezően van elrendel­ve néhány fertőző betegség ellen a védőoltás. A védőoltásokat eddig ősszel és tavasszal végeztük azoknál a gyermekeknél, akik elérték az ol­tásra kötelezett életkort. Ez úgy történt, hogy ki volt tűzve egypár nap erre a célra, amelyre a gyer­mekek írásos idézést is kaptak. Ha valaki ide valamilyen ok mi­att nem tudott eljutni, kimaradt az oltásból és az újabb oltási le­hetőségre várnia kellett fél évig, a következő oltás idejéig. Termé­szetes, ha ezen idő alatt fertőző­dött a gyermek, nem lévén beolt­va, igen gyakran meg is betege­dett. MIÉRT CSINÁLTUK ezt eddig így, annak ellenére, hogy tudtuk, hogy ez a mód nem^gészen meg­felelő? Az oltóanyagot nem tudtuk hosszabb időn keresztül kifogásta­lanul tárolni, aminek következté­ben az hatását vesztve, értelmet­len lett volna a vele való oltás. A technika fejlődésével ma már, amikoris kormányzatunk jóvoltá­ból megfelelő és higiénikus hűtő- szekrények állnak rendelkezé­sünkre, a tárolás nehézségét el tudjuk hárítani. Elektromos hű­tőszekrényeink birtokában akár egy évig is tárolni tudjuk az oltó­anyagot anélkül, hogy annak ha­tásfoka a legkisebb mértékben is változna. AZ OLTÓANYAG tárolásának aegfelelő biztosítása tette lehető­vé azt, hogy ez év július 1-től kezdve az egész megyénk terüle­tén bevezethettük a folyamatos védőoltásokat. Van-e ennek valami haszna az előzővel szembep? Igen. Most a folyamatos védőoltások alkalma­zásával megyénk városaiban, köz­ségeiben a minden hónap első he­tében tartott tanácsadáson kapják meg a gyermekek az életkoruk­nak megfelelő védőoltást. Ezzel elérjük, hogy az oltásról valami­lyen ok miatt kimaradt gyermek­nek nem kell hosszabb ideig vár­ni, hanem azt már egy hónap múlva is megkaphatja. A MÁSIK HASZNA a folyama­tos oltásoknak, hogy a gyermekek diftéria — szamárköhögés — teta­nusz elleni védőoltását már a be­töltött 3 hónapos koruk után meg tudjuk adni, és ezáltal főképp a roncsoló toroklob és szamárköhö­gés elleni védettséget korábban tudjuk részükre biztosítani. Ez pedig nem közömbös, mert külö­nösen az említett két betegség az egy éves koron ahili csecsemők között igen súlyos lefolyású szo­kott lenni, amint hogy az oltások előtti időben, az idősebbek jól emlékeznek reá, rengeteg kis ár­tatlan gyermeket vitt el ez a két rettenetes megbetegedés. Ma, a lökhajtásos repülőgépek korszakában, mikor a távolságok az egyes országok között nagyon lecsökkentek, és amikor közegész­ségügyi szempontból végtelen el­maradott, volt gyarmati területek is nagyon közel kerülték hozzánk, különösen fontos az, hogy min­den arra rászoruló idejében meg­kapja a szükséges, előírt védőol­tást, mert ez nemcsak az érdekelt személynek, hanem a közösségnek is elsőrendű érdeke. EZÉRT KÉRJÜK megyénk la­kosságát, hogy az oltásokat ne te­kintsék felesleges zaklatásnak, hanem államunk köteles gondos­ságának és a maguk részéről is tegyenek meg mindent annak ér­dekében, hogy azokat maradékta­lanul végrehajthassuk. Békés megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás HÍREK-HUMORBAN Egy teliholdas éjszaka Adenauer azt álmodta, hogy ott ül azon a ke­rékasztal-tanácskozáson, melyen a két német állammal megkötendő békeszerződésről tárgyalnak. Álmát annyira rossznak találta, hogy reggel lecsukatta személyi testőreit, mert nem vigyáztak ál­mára. * E hónap közepetájának elején, Korupkai Benő a Gyertyalánggyár igazgatója, miután virágot helyezett el egyik szigorú bírálójának sírjára, felkötötte magát a sír fölötti alma­fára. Értesüléseink szerint tettét letki- meretfurdalásból követte el. fi Kennedy a washingtoni halpiacon beszélgetett a kofákkal. Egy óvatlan pillanatban kijelentette, hogy sze­rinte a szocializmus jobb, mint a kapitalizmus, de mivel a tőkések­nek sokba kerülne, ha „bevezetnék”, ezért inkább megjavítják a kapita­lizmust. A tervek szerint Ameriká­ban ezután a munkások zsákmányol­ják majd ki a tőkéseket, a függő országok pedig az elnyomóikat. A kofák örjöngő örömmel fo> gadták a világmegváltó ötletet. Csupán egy kofa jegyezte meg,: hogy a tőkések összehasonlíthatat­lanul kevesebben vannak a munká­soknál. Kennedy ezen elgondolkodott, fi A Gürulófémgyár egyik irodájá­nak almáriumában. megtalálták a megboldogult Ész Tódor újítását tartalmazó fehéregereket. Az ege­rekből kioperálták a papiruszokat és az újításokat bevezették. fi Szarmata Akhábel, a hírhedt giccsfestő, e hét csütörtökének éjje­lén, amikor a kakas éppen kettőt kukorékolt, felébredt álmából, s el­határozta, hogy nem fest többé giccset. Reggel azt mondta a feleségének, hogy a kakasszó és az éjjeli fel­ébredés nincs összefüggésben elha­tározásával, inkább az inspirálta a visszavonulásra, hogy műveit már egyetlen termelőszövetkezet sem veszi meg, sőt még a békéscsabai piacon is elfordulnak tőle az embe­rek. Elhatározáséit tett követte. Más­nap jelentkezett a MÉH-nél rongy- . »zedőnek. Boda Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom