Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-20 / 248. szám

1961. október 20., péntek NÉP ŰJSA (B 3 Kétszázan tanulnak a kiválóan gazdálkodó fiizesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezetben A füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet a jó ter­méseredményeken kívül arról híres, hogy fiatalok és időseb­bek egyaránt nagyon szeretnek tanulni. Évente 70—80 ezüstka­lászos tanfolyam-hallgató ismer­kedik Csató Zsigmond tsz-elnök vezetésével az állattenyésztés és a növénytermesztés időszerű kérdéseivel, a talaj szerkezeté­vel, laboratóriumi vizsgálatok aprólékos munkáival. A tanulás iránti hallatlan érdeklődésnek nagy szerepe van abban, hogy az Aranykalász Tsz tagjai egy évtized alatt jó termőfölddé varázsolták a sárréti sziket, s három-négyszeresére emelke­dett nagytábláikon a termésho­zam. Ebben a jó hírű szövetkezet­ben jelenleg kétszázan tanul­nak. Csupán mezőgazdasági ta­nulónak 34-en szerződtek, s ré­szükre külön kihelyezett osz­tályt szerveztek. Így a gyakor­laton kívül elméleti tudást is szerezhetnek. Legalább ötvenen szerzik meg az ezüstkalászos gazdák közül a szakmunkás-bi­zonyítványt a télen. Ezenkívül technikumba, ezüstkalászos gaz­datanfolyamra járnak sokan. A jó példa ragadós: a megyé­ben általában fellendült a tanu­lási kedv. A napokban nyolcvan 123 ezer orsóval gyarapszik a pamntipar — 1965-ben a mostaninál 33 százalékkal több fonalat adnak majd át gyáraink a szővődéknek — Második ötéves tervünk idősza­kában mintegy kétmilliárd forin­tot fordítanak a textilipar legna­gyobb ágának, a pamutiparnak a beruházásaira Ebből korszerűsítik a fonodák, szövődék, kikészítő gyá­rak egyes üzemeit. A pamutfeldől, gozó iparágban a fonodák hosszú ideig csak nehezen tudták követ­ni a szövődók megnövekedett tel­jesítőképességét. A felszabadulás óta ugyan Szegeden, Kaposvárott, Miskolcon épült új nagy fonoda, de ahhoz, hogy az első munkafo­lyamatot végző üzemek lépést tarthassanak a továbbfeldolgozó szövődékfcel, szükség van a fonó- orsók számának további növelésé­re. öt év alatt 123 000 orsóval gya­rapszik majd pamutfönodáink gépparkja A Szovjetunióból és az NDK-ból vásárolunk korszerű gépeket, de a hazai gyártmányú­ak is segítik majd a fonodák mun­káját. A fonőorsók számának növeke­désénél jóval nagyobb arányú ter­Tizennégyezer házinyulat értékesítenek Megyénk több termelőszövetke­zeti városában és falvában ala­kult házinyúltenyésztő társulás. Főleg nyugdíjasoknak és tanuló­fiataloknak nyújt kedves szóra­kozást és jelentős mellékjövedel­met a nyúltenyésztés. Termelő­szövetkezeti kertészetekben és a konyhákban talált hulladékból olcsón takarmányozhatják a gyorsan növő, szapora kisállato­kat. A nyúltenyésztő társulások ez évben 14 ezer nyulat adnak el a Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központjának, aminek jó részét külföldre szállítják. Jól halad A Békés megyei Allaitforgalmi Vállalat tájékoztatása szerint a hízott sertés felvásárlása jó ütem­ben halad és minden remény meg­van arra, hogy a negyedik negyed­évi tervet is teljesítsék. A tervteljesítést megkönnyíti az is, hogy a kormány rendeiete ér­telmében október 1-től a termelő- szövetkezetek, a háztáji és egyéni termelők a húsjellegű sertést már 100 kilogrammtól, a zsírjellegű sertést pedig 120 kilogrammos súlytól is átadhatják szerződéses áion. melésfelfutást terveztek. A gép­park mindössze 22 százalékkal nő, mégis 33 százalékkal több fo­nal készül majd, s ehhez nagyrészt a meglévő üzemek rekonstrukció­ja járul hozzá, a rekonstrukció va­lamennyi fonodára kiterjed. A fonodák korszerűsítése, fej­lesztése lehetővé teszi majd, hogy 1965-ben a mostaninál mintegy negyven százalékkal több pamut­szövet készüljön. (MTI) ezüstkalászos gazdatanfolyam indul. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok 321 mező- gazdasági tanulót szerződtettek, s sokan tesznek szakmunkás- vizsgát. Okosan használják fel a hosszú téli hónapokat, s jövő nyáron a mezőgazdasági mun­kákban gyümölcsöztetik tudá­sukat. Érdekes, hogy ezen a vi­déken a szokásosnál jóval több leány és asszony jelentkezett tanfolyamra, főleg baromfi gon­dozási és zöldségtermesztési is­mereteiket akarják bővíteni. H gyomai és szarvasi járás öt termelőszövetkezete befejezte a búza vetését Az országos őszi betakarítási és szántás-vetési versenyt kezde» ményező gyomai és szarvasi járásban az SZKP XXII. kongresszu­sának napjaiban még jobban megélénkült az őszi munka. A ter­melőszövetkezeti tagok és családtagok a kukorica- és cukorrépa­földeken serénykednek, számos helyen éjszaka is vágják a ku- koricaszárt, a traktorosok pedig az eddiginél is nagyobb erőfeszíté­seket tesznek a búzavetés mielőbbi befejezésre. Dacolva a száraz­sággal, porral, géptöréssel — jó magágyat készítenek. A két járás­ban eddig öt termelőszövetkezet teljesítette őszibúza vetési tervét. Az endrődi Űj Barázda és Szabad Föld, a dévaványai Gábor Áron, a békésszentandrási Üj Élet és az örménykúti Béke Tsz határában már földbe került a jövő évi kenyér magja. Endrőd élenjáró terme­lőszövetkezetei már a kukoricatörés és a szárvágás gondját is le­tették, és minden gépierőt az őszi mélyszántásra összpontosítanak. Követendő példa mezőgazdaságunk számára A szabadkígyósi tangazdaság igazgatóhelyettese, Cseke Zoltán, aki egyébként a helyi mezőgazda- sági technikumban állattenyészté­si szakos tanár, ezeket mondja: — A XXII. kongresszus máso­dik napján nagy érdeklődéssel olvasták hallgatóink és tanára­ink is a Központi Bizottság beszá­molóját, amelyet Hruscsov ter­jesztett elő. Jelenleg .8 állami gazdasági és 19 termelőszövetkeze­ti brigádvezető vesz részt nálunk tanfolyamon, s a világpolitikai helyzet értékelése, valamint a Szov jetunió hatalmas fejlődésének számadatai mellett, a mezőgazda­ságról mondott szavak ragadták meg leginkább a figyelmet. Meg­nyugtató érzés hallani, hogy a né­pi demokratikus országok mező- gazdaságában is már 90 százalék a szocialista szektor. Ez azt jelen­ti, hogy a szocializmust építő or­szágok már gyakorlatilag a szoci­alizmus talaján állnak. A mezőgazdaság igen fontos te­rülete a népgazdaságnak, az áru­bőség létrehozása szempontjából. Hiszen a kommunizmus, melynek gigászi feladatait tűzi a szovjet nép elé a XXII. pártkongresszus, teljes árubőséget követel, s ennek megteremtésében nem kis szerep A gyulai Vörös Csillag Tsz KISZ-szervezetének életéből Minket, termelőszövetkezeti fia­talokat ide köt munkánk a város széléhez. Ritkán érintkezünk a várossal. Mégis a kulturális és tár­sadalmi munkából — úgy gondol­juk — ez a mi kis KlSZ-szerveze- tünk tevékenyen kiveszi a részét. A nyáron kerékpár-kirándulást szerveztünk a Városerdőbe. Au­gusztus végén a termelőszövetke­zet tehergépkocsijával megláto­gattuk a füzesgyarmati Vörös Csillag KISZ-alapszervezetét. Az egésznapos kiránduláson — a szó­rakozáson kívül — az egyes ter­melési ágak fiataljai megbeszélték munkájuk tapasztalatait. Szep­tember 3-án a nőtanács orosházi kirándulásán is részt vett öt fia­tal. Amikor Sándor Miklós bácsi — a termelőszövetkezet egyik leg­idősebb tagja — megbetegedett, a kiszesek szeptember 23-án, egy szabad vasárnap délelőtt felszed­ték a cukorrépáját. Á füzesgyarmatiak viszonozták a látogatásunkat Október elsején délelőtt kilenc órakor érkeztek tehergépkocsin. Rövid üdvözlés után a két tsz te­herautójával körüljártuk a tsz te­rületét. Büszkén mutattuk meg. a csibenevelőnket — ahol az ötezer csirkére két kiszes gondozó vi­gyáz —, a tsz törzsbaromfi-állomá- nyát, a tiszta tehenészetet. Legna­gyobb csodálkozás a kertészetben volt, ahol általában fiatalok dol­goznak. Nem akarták elhinni, hogy ezen a kis területen több mint egymillió forint értékű árut termelt a szövetkezet. Mire a fiatalok visszatértek, a nőtanács ügyességeként — akik vállalták a főzést — terített asz­talok várták a vendégeket a kul­túrteremben. Ebéd után a vendé­gék megnézték városunkat, a vá­rat, a fürdőt. Délután a tsz kul­túrtermében szórakoztunk. Fél nyolckor bizony nehezen szálltak fel a teherautóra füzesgyarmati barátaink, és kórusban zengték: Viszontlátásra!... A két KISZ-szervezet továbbra is fenntartja a barátságot. A pos­tások hordják a képeslapokat, le­veleket. Levélben vitatjuk meg munkaterveinket, problémáinkat, s főleg a két termelőszövetkezet­ben szerzett tapasztalatokat. S további terveink? Szabad napjainkban közös munkaegység­könyvre dolgozunk. Bár a terme­lőszövetkezet vezetőségétől min­den segítségét megkapunk, most a saját munkánkból akarunk tár­sasjátékokat, könyveket és ping- pongasztalt venni. Kultúrcsoportunk már novem­ber hetedikére készül. Méltóan akarjuk megünnepelni ezt az év­fordulót. A munkánkról a tsz ve­zetősége elismeri azt, hogy a fia­talokra mindenkor számítani le­het, mert a nyári betakarításban, és most a törésben és cukorrépa­szedésben az idősebb tsz-tagokkal együtt becsületesen kiveszik a ré­szüket. A parasztfiatalok megtalálták a helyüket a KISZ-ben. Pénteken este han­gos a tsz-központ. Daltanulás, szellemi öttusa, társasjáték... A munka után esténként vidáman szórakoznak fiataljaink. Érdekli őket a nemzetközi helyzet is, és minden, ami a tsz-en kívül törté­nik. Most pénteken a KISZ előadást és vitát rendez a német kérdésről, novemberben pedig megkezdődik a politikai oktatás, öt fiatalunk iratkozott be általános iskolába. S még egy tervet: az Erkel kul­túrotthon vezetésével a termelő­szövetkezetek közös kultúrcsopor- tot szeretnének alakítani, de a hét termelőszövetkezetből csak 15 fiatal jelentkezett eddig, az Aranykalászból egy, a mi KISZ- szervezetünkből 14 jár a próbák­ra. A többi alapszervezetek úgy látszik, elaludtak. Azt hiszem, hogy a Vörös Csil­lag Tsz KISZ-alapszervezetének fiataljait nem kell félteni. Ezzel a 23 tagból álló kis családdal min­dent el lehet érni!... S végül egy magánvélemény: nagyon nehéz KISZ-titkárnak len­ni, de... nagyon szép. PETROVACZ MARIA a Vörös Csillag Tsz KiSZ-titkár.'i hárul a mezőgazdaságra. A Szov­jetunió eddigi nagy sikerei alapot adtak a cél kitűzésére, ugyanakkor rámutatott arra Hruscsov elvtárs, hogy milyen területen szükséges gyorsabban előrehaladni az eddi­gieknél. Sőt azt is kimondotta a K. B. beszámolója, hogy aki nem képes megbirkózni a növekvő kö­vetelményekkel, azokat más be­osztásba kell helyezni. Azt hiszem mi is okulhatunk azokból a szavakból, melyekkel Hruscsov elvtárs meghatározta a mezőgazdaság gyorsabb fejlődé­sének útját. Ez az út az, hogy olyan növényeket kell termelni, amelyek nagy termést adnak és el kell hagyni a kis termést adó növények vetését. A kongresszus idevonatkozó megállapításai elő­térbe helyezik a kukoricának, mint olyan növénynek, mely szemterményben is nagy termést biztosít, a fokozottabb termelését, s a fehérjedús herefélék vetését. Kenyérgabonában pedig az inten­zív búzafajtákat. Az árubőség megteremtése céljából azt a fel­adatot tűzte ki a K. B. beszámoló, ja, hogy a szűzföldeken már ne csak növénytermesztés folyjon, hanem telepítsék be ezeket a ha­talmas területeket jószágokkal. Az állattenyésztés gyorsabb fej­lesztésének — mely a húst, vajat, tejterméket stb. biztosítja az áru­bőséghez — elengedhetetlen fel­tétele a fenti növényféleségek bő­sége, s követendő példa számunk­ra is az az út, melyet a K. B. be­számolója megjelöl ezen a terüle­ten. 41,5 vagon babot termesztettek exportra megyénk termelőszövetkezetei Megyéink termelőszövetkezetei ez évben 41,5 vagon babot ter­mesztettek exportra, aminek jó részét kukoricaföldön, köztesként gondozták. A szárazság ellenére jó termésátlagot adott a különbö­ző fajta bab. A kaszaperi Lenin Tsz például 160 mázsa babot érté­kesített, a pusztaottlakai Egyetér. tés pedig kereken egy vagonnal A jó eredmények láttán a termelő- szövetkezetek elhatározták, hogy tavasszal nagyobb területen vet­nek babot. Általában köztesként termesztik kukoricaföldön s me­gyénkből legalább 70 vagonnal ad­nak a népgazdaságnak. Figyelem! Közületek részére rövid határidőn belül vállal cserépkályha-építést az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Békéscsaba, Kazinczy utca 4. 52818

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom