Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-19 / 221. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I ÉÉKÉS MEGYEI XVI. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM 1961. SZEPTEMBER 19., KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ha jő a vetés, bő a termés A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti Megkezdődött a kukoricatörés és a rizsaratás Legjobb ütemű as őszi munka a gyomai járásban Sokszor elhangzott már az az igazság, hogy „aki nem vet, az nem arat”, s az is, hogy „ki ho­gyan és mennyit vet, úgy és any- nyit arat”. Most több okból is szükségesnek látszik ezeket han­goztatni. Köztudomású ugyanis, hogy az ősziek: a búza is, az ár­pa is a rögmentes, morzsalékos ta­lajt kedveli, abban kél ki egyen­letesen. Most azonban nagyon ne­héz rögmentes, morzsalékos mag­ágyat készíteni, mert szinte csont­keménnyé száradt a föld. Nehéz, de nem lehetetlen. Igaz, hogy költséges a szántást kétszer-há- romszor megdiszktillerezni, rögtö- rőzni, de megéri, mert a rögmen­tes magágyban egyenletesen, s annyit lehet vetni, amennyi szük­séges, és nem annyit, amennyit a rögök kiráznak a vetőgépből, s úgy, hogy az egyik helyre egy egész marékkai hull, a másik helyre pedig semmi. Nem azért említjük mindezt, mintha meg akarnánk tanítani a termelőszövetkezet vezetőit, szak­embereit a magágy készítésére — tudják ők, hogyan kell csinálni. Tudják, de még nem mindenütt fordítanak rá gondot. Egyrészt azért, mert a vetés idején egy ki­csit lebecsülik a búzát, azt tartva, hogy ráfizetéses, s csak azért ve­tik be a szántóterület 30—32 szá­zalékát, mert a felügyeleti szer­vek, a tanácsok így követelik tő­lük. Másrészt nem azt számolják, hogy a jó magágyban mennyi te­remhet, hanem azt, hogy mennyit kellene fizetni a gépállomásnak a diszktillerezésért, rögtörőzésért. S az az érdekes, hogy csak a vetés idején nem képez értéket a búza egyes termelőszövetkezeti vezetők és tagok szemében, mert cséplés- kor, amikor arról van szó, hogy be kell szállítani azt a mennyiséget, amennyire szerződést kötöttek a terményforgalmival, akkor azt né­zik, hogyan lehetne kibújni a ko­rábbi elkötelezettség alól, mert szeretnék mind kiosztani, ami megtermett. Különösen így van ez azokban a termelőszövetkezetek­ben, melyekben kevés búza terem. A kevés termést leginkább az időjárás viszontagságaival szokás magyarázni. Szó se róla, az időjá­rás befolyásolja a termésered­ményt, de nem annyira, mint amennyire a jó vagy a gyenge talaj munka, a jól vagy rosszul kiszá­mított műtrágya-adag, a megfele­lő vagy kevés mennyiségű vető­mag, és az idejében vagy a későn történő vetés. Megyénk területén viszonylag egyforma időjárás volt ebben a gazdasági évben. A búza termésátlaga mégis annyiféle volt, ahány termelőszövetkezet és állami gazdaság van megyénk­ben. Nem lehet csak az időjárás­sal magyarázni, hogy a jó minő­ségű hunyai földeken 17, a szikes ecsegfalvi földeken pedig 23,7 má­zsájával termett az olasz Auto­nómia, Nagyszénáson 15,5, Ecseg- falván pedig 24,25 mázsájával a Bezosztája búza. Ennél még na- gyob terméskülönbségek vannak ott, ahol a külföldi búzafajtákat olyan agrotechnikával akarták termelni, mint ahogyan a magyar fajtákat. A jó búzatermésnek sok felté­tele, követelménye van. S egy-egy követelmény elmulasztása is sú­lyos mázsákat vámol le a hozam­ból. Felsőnyomáson kimutatták, hogy az október 30-ig elvetett bú­za átlag 25,04, az azután vetett pedig 19,69 mázsát termett hol­danként. íme csak egy tényező, a késés holdanként 5,35 mázsa ki­esést okozott. Egy másik tényező a korai vagy a kései fejtrágyázás. Felsőnyomáson a január vége és március eleje között fejtrágyázott búza 25,63, a március végén és áp­rilis elején fejtrágyázott búza pe­dig 20,45 mázsát termett. S így csökken vagy emelkedik a termés a szántás mélységétől, a talaj por- nanyósságától, az elvetett mag mennyiségétől függően is. Ezekre is van példa. Hidasháton egy és ugyanolyan minőségű földön se­kély- és mélyszántásba vetettek búzát kísérletképpen. A mélyen szántott terület 3 mázsával ter­mett többet. Felsőnyomáson az a Szkoroszpelka búza, amelyet 145 kilójával vetettek 24,34, az, ame­lyiket 160 kilójával vetettek 30,40 mázsát termett holdanként. íme így bizonyítják a tények a „ki mint vet, úgy arat” közmon­dás mély igazságát. S a fenti pél­dák, a 20—25 mázsás termésered­mények arra is választ adnak, hogy érdemes-e vetni, jövedelmező-e a búzatermesztés. Nyilvánvaló, hogy az „ahogy esik, úgy puffan” talaj­előkészítési, vetési módszerrel ter­melt 8—10 mázsás átlagtermésből nem kerül jövedelem a gazdasá­gok kasszájába, mert a 8—10 má­zsa termésnek is megvan a maga kiadása: szántási, vetési, aratási, cséplési költségei, és az ilyen át­lagtermésből esetleg ráfizetést mutathat ki a könyvelés. Viszont a 16—20 mázsás búzatermés fel­tétlenül nyereséges, s ilyen ter­més elérése nem lehetetlen me­gyénk bármely részében sem. Legalábbis az ez évi példák azt bizonyítják, hogy nem az időjárás, nem a föld aranykorona-értéke a fő mérvadó, hanerfi az idejében végzett gondos talajelőkészítés és vetés. A vizesfási és a mezőhe- gyesi földek minőségét nem lehet összehasonlítani, mégis az az igaz­ság, hogy az idén Vizesfáson 18, Mezőhegyesen pedig 14,60 mázsa átlag búzatermést takarított be az állami gazdaság. Most már egyre kevesebb vitá­ra ad okot az, hogy érdemes-e kül­földi fajtákat vetni vagy sem, mert bebizonyosodott, hogy élvez­hető, jó kenyér sül belőle. De be­bizonyosodott az is, hogy ha meg­felelő agrotechnikával termeljük, akkor bőven fizet, s amellett, hogy megoldódik hazánkban a kenyérgabona-probléma, jelentős jövedelemhez is jutnak a termelő gazdaságok. Azt persze nem kí­vánja senki, hogy a termelőszö­vetkezetek ne vessenek magyar búzafajtákat, de mereven elzár­kózni a külföldi fajtáktól csupán azért, mert azoknak kisebb a si­kértartalmuk, éppoly nevetséges volna, mint az állattenyésztésben a nagy hozamú angol hússerté­sektől visszatérni csupán a man­galicához vagy a szimentáli szarvasmarháról a rég idejét múl­ta magyar szürke fajtához. Kukk Imre A megyei tanács mezőgazdasági osztályára érkezett jelentések sze­rint szeptember 14-ig több mint 80 ezer holdon készítették elő me­gyénk termelőszövetkezetei vetés­hez a talajt. Ez a mennyiség az őszi vetésterület 34,7 százaléká­nak felel meg. A jelentés napjá­ig 49 318 holdat szórtak meg mű­trágyával, 43 131 holdat, a terve­zett terület 61,6 százalékát pedig istállótrágyával. A kezdeti szórvá­nyos vetés után most már mind több helyen kerül földbe az őszi takarmánykeverék és az őszi ár­pa. Megyénk termelőszövetkezetei szeptember 14rig 2294 hold őszi takarmányke­veréket és 5739 hold őszi ár­pát vetettek el. A silókukoricát csaknem teljes egészében betakarították, de már leszedték megyénk területén a napraforgó-termés 43,2 százalékát, s ugyanakkor 6199 hold cukorrépa- termést is felszedtek, ami a vetés- terület 22 százalékának felel meg. Az elmúlt héten nagyobb ütemet vett a rizsaratás: 14-ig 637 holdat vágtak le. A múlt héten megkezdődött a kukoricatörés is, a jelentés napjáig 875 hold termését ta­karították be a megye terüle­tén. Az őszi munkának a gyomai já­rásban a legjobb az üteme, de nem sokkal marad eredményei mögött a szarvasi járás sem, amellyel közösen betakarítási, szántási és vetési versenyre hív­ták az ország valamennyi járását. A gyomai járásban szeptem­ber 14-ig a bevetendő terület 59 százalékán végezték el a vetőszántást, istállótrágyával a tervezett terület 84 százalé­kát, műtrágyával a tervezett terület 30 százalékát szórták meg. A napraforgóbetakarítás 73 száza­léknál, a cukorrépaszedés 38 szá­zaléknál tart a gyomai járásban. Emellett elvetették a tervezett őszi árpa 31, és az őszi takar­mánykeverék 35 százalékát. A szarvasi járásban 34 százaléknál A megyei tanács mezőgazdasági osztályán összeállították a mező- gazdasági tanulók szerződtetésével kapcsolatban elért eredményeket. Ezek szerint megyénkben 208 pa­rasztfiatal jelentkezett mezőgaz­dasági tanulónak. Jól szervezték a mezőgazdasági tanulók szerződte­tését a szeghalmi járásban. Itt a füzesgyarmati tsz-ek tűntek ki. Jól haladt a szerződésikötés még az orosházi és a gyomai járásban is. A mezőgazdasági tanulók szerve­zésében a gyulai és a békési járás elmaradt. tartanak a vetőszántással, 75 szá­zaléknál az istálló-, 62 százalék­nál a műtrágyaszórással. A nap­raforgóterületnek 27, a cukorrépa­területnek pedig 41 százalékát szedték fel. Ugyanakkor elvetet­ték az őszi árpa 32 százalékát is. Az orosházi járás lényegesen el­maradt a szarvasi járás mögött is. Ott a vetőszántás 30, az istállótrá­gyázás 41, a műtrágyaszórás 25, a napraforgószedés 40, a cukorrépa­szedés pedig 14 százalékos. A szarvasi járás 1028 hold ősziár- pa-vetésével szemben az orosházi járásban még csak 110 holdat ve­tettek be szeptember 14-ig. A mezőgazdasági tanulók több­sége a baromfitenyésztés, a ser­téstenyésztés és a kertészet iránt érdeklődött. A tanulók gyakorlati foglalkozása megyénk valamennyi járásában elkezdődött. Most készí­tik az elméleti oktatás tematikáját. Amennyiben a mezőgazdasági munkákat az ősz folyamán a kö­zös gazdaságokban befejezik, úgy a tanulók három hónapon át me­gyénk mezőgazdasági techniku­maiban elméleti foglalkozáson vesznek részt. Sikeres szovjet nehézrakéta-kísérletek a Csendes-óceán térségében 1961. szeptember 13-án a Csendes-óceán középső térségében, nem egészen egy kilométeres eltéréssel céiba ért a Szovjetunió területéről — több mint 12 ezer kilométer távolságból — kilőtt több lépcsős nehézrakéta utolsó fokoza­tának makettje. Térképünk a szovjet nehézrakéták célzónáját ábrázolja, KettŐszáznyolc mezőgazdasági tanuló a megyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom