Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-02 / 207. szám
BÉKÉS MEGYEI * ára 50 miéi * Világ proletárjai, egyesüljetek l Kezdődik az új tanév írta: Nagy Ferenc, <1 megyei tanács v. b. művelődésügyi osztályának vezetője Szülő és gyermek életében mindig nevezetes nap az új tanév megkezdésének első napja. A nyári hallgatás után megszólalnak az iskola csengői, munkára szólítják a nevelőt és a tanulót egyaránt. Ez a munkára való felhívás most minden eddiginél erőteljesebb. A megváltozott társadalmi viszonyok megnövelték azt az igényt is, melyet dolgozó népünk iskoláinkkal, népművelési intézményeinkkel szemben támaszt. Ennek a megnövekedett igénynek a kielégítésére mozgósítják a mai napon megszólaló iskolacsengők nemcsak a pedagógusokat, hanem a kultúra minden munkását. Az elmúlt iskolai évben széles körben, és sokan vitatták meg megyénkben is az iskolareform téziseit. Szülők és pedagógusok egyetértettek abban, hogy e gyors társadalmi fejlődés szükségessé tette ifjúságunk jobb felkészítését az életre, a szocialista építés gazdasági és kulturális feladatainak megoldására. Egyetértettek abban, hogy a ma iskolájában a fiatalokat úgy kell nevelni, tanítani, segíteni, hogy az iskola padjaiból kilépve, fel legyenek vértezve mindazzal, melyek a reájuk váró nagy munkában elengedhetetlenek. Nagy feladat ez! És amikor ezt a feladatot számba veszik az iskolareform irányelvei, három alapvető feladatkört határoznak meg. Ezek közül az első az, hogy iskoláink kapcsolatát mind szorosabbá tegyük az élettel, a gyakorlattal, a termelőmunkával. Minden iskolatípusban elő kell készíteni a tanulókat a termelésben való aktív részvételre. Másodszor: emelnünk kell az általános és szakmai műveltség színvonalát. Ehhez az szükséges, hogy korszerűbbé tegyük a tanterveket, tankönyveket, a tananyagok kiválasztását. Harmadsorban az oktató-nevelőmunkának ugyancsak korszerűen kell szolgálnia a szocialista világnézet és erkölcs kialakítását, célunk az, hogy igaz hazafiakat neveljünk gyermekeinkből. Az 1960—61. tanév mindezeknek az alapelveknek a gyakorlati megvalósítása szempontjából még csak előkészületi éve volt. Mégis megállapíthatjuk, hogy javult általános és középiskoláinkban a tanulmányi átlageredmény, csökkent a hiányzás, intenzívebb és eredményesebb lett a munkás, parasztszármazású tanulókkal való foglalkozás, iskoláink kapcsolata áz élettel, a munkával megerősödött. Mindezeket az eredményeket nyilvánvalóan úgy sikerült elérni, hogy megkezdődött és jól folytatódik az iskolák „zártságának” feloldása, közelebb került egymáshoz az iskola és a társadalom. Öröm beszélni arról is, hogy a nőtanácsok által irányított szülői munkaközösségek a régebben megszokott anyagi segítségadáson túl az elmúlt tanévben már erkölcsi vonatkozásban is képesek voltak támogatni az iskola oktatónevelőmunkáját. Segítettek kiszé-! lesíteni az iskoláink társadalmi bázisát azzal, hogy állandó felvilágosító munkát végeztek a szülők között és hasznos feladatokra mozgósították őket. Népesebbek és eredményesebbek lettek a szülői értekezletek, ahol már nemcsak az általánosan megszokott problémákkal, hanem a nevelés, az oktatás elvi kérdéseivel és a társadalomra váró feladatokkal is bőven foglalkoztak. Csak köszönet illeti a párt- és a tanács szerveit is, melyek ezt a pezsdülő megmozdulást mindenütt igyekeztek támogatni, segíteni. Az 1961—62-es művelődési év küszöbén különösképpen számolnunk kell azzal, hogy nagymértékben megnövekedett parasztságunk kulturális érdeklődése, igénye és ez kiterjed az iskolai munkára is. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a termelőszövetkezetek új kereteket és lehetőségeket is jelentenek kulturális életünkben és ezekkel a lehetőségekkel általános művelődési feladataink megoldása során feltétlenül élni is kell. Követendő példa az, melyet egyes iskoláink, népművelési intézményeink már az elmúlt művelődési évben is megvalósítottak. Az, hogy szerződést kötöttek termelőszövetkezetekkel és ezekben a szerződésekben vállalták a termelőszövetkezeti gazdák kulturális igényeinek kielégítését, melynek fejében a szövetkezet nyújtott segítséget az iskoláknak a gyakorlati foglalkozások megvalósításához, kirándulások szervezéséhez, az úttörők táborozásához. Ma még nem is tudjuk felmérni, milyen hasznos lenne, ha a szerződéskötéseknek ezt a hálózatát bővíteni tudnánk és iskoláink kiterjesztenék azokat üzemekre, vállalatokra is. Természetesen ezekkel párhuzamosan más társadalmi lehetőségekkel is élni kell következetesen és folyamatosan. Az iskolareform irányelvei hamarosan törvényerőre emelkednek. Ez az új tanév már ezek megvalósításának első éve. Nyilvánvaló, hogy a törvény az törvény, melynek megvalósítása mindenkire nézve kötelező. Ez a törvény, ez a reform sok feladatot szab meg, de ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez mind az oktatás, mind pedig a népművelés területén ma kedvezőbb a helyzet, a lehetőség, mint bármikor volt. Pedagógusaink, kultúrmun- kásaink jó hangulattal, tanulóink vidám kedvvel, munkakészen léptek be az iskolába az első órára hívó csengőszóra. Tudjuk és látjuk valamennyien, hogy minden előfeltétele megvan annak, hogy kialakítsuk a szocialista iskolát és az ifjúság nevelése dolgában ebben a tanévben is előbbre lépjünk. Sok segítséget jelent mindezekhez az is, hogy járási tanácsainkon július elsején megkezdték működésüket a művelődés- ügyi osztályok. A feladatok végrehajtóihoz: az iskolákhoz, a népművelési intézményekhez közelebb került tehát a közvetlen segítés, irányítás. Szülők és nevelők bizalommal tekintenek az új ! osztályok működése elé. Meleg szeretettel köszöntötték Lőkösházán a román pártós kormányküldöttséget Tegnap, pénteken reggel a Rákóczi-induló hangjai mellett gördült be Lőkösházára az a különvonat, amelyen baráti látogatásra hazánkba érkezett a román párt- és kormányküldöttség, Georghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Állami Tanácsának elnöke vezetésével. A feldíszített lőkösházi vasútállomás épületén magyar és román nemzetiszínű zászlók lengtek, s nagybetűs feliratokkal köszöntötték a testvéri román nép küldötteit. A vendégek, barátok fogadására a lőkösházi állomáson megjelent Kiss Károly elvtárs, a politikai bizottság tagjai, az elnöki tanács elnökhelyettese, Kristóf István elvtárs, az elnöki tanács titkára, Púja Frigyes elvtárs, a külügyminiszter helyettese. Jelen volt a fogadáson Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanácselnöke, Zalai György elvtárs, a gyulai járási pártbizottság titkára, Szilágyi Péter elvtárs, a Magyar- országi Románok Országos Szövetségének főtitkára és sokan mások. Kétegyháza és Kevermes községből küldöttség utazott Lőkösházára a testvéri román nép vezetőinek üdvözlésére, és több százan jöttek ki Lőkösháza lakosai közül is, akik szinte a Rákóczi-induló hangjait elnyomó tapsviharral fogadták a különvonatról lelépő román párt- és kormányküldöttség tagjait. A hazánk földjére lépett román nép küldötteit Kiss Károly elvtárs üdvözölte pártunk, kormányunk és az egész dolgozó népünk nevében. Az üvözlésre Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs válaszolt meleg szavakkal. A kölcsönös üdvözlést követő román és magyar himnusz után Dej elvtárs Kiss Károly elvtárssal együtt ellépett a fogadására megjelent díszszakasz előtt. Dej elvtárs magyarul köszöntötte a díszszakaszt: Jónapot, elvtársak! Kiss Károly elvtárs bemutatta Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak a fogadására megjelent megyei, járási és községi vezetőket. Ezután egy nagyon kedves jelenet következett: a kétegyházi úttörők román nyelven köszöntötték Dej elvtársat, s virágcsokrot adtak át a küldöttség tagjainak. Dej elvtárs magához ölelte és megcsókolta azt az úttörőt, aki az üdvözlő szavakat mondta. Csakhamar szívélyes szeretettől fűtött hangulat keletkezet, Dej elvtárs és a román küldöttség tagjai szívélyesen beszélgettek a megye, a járás és a fogadásukra megjelent többi vezetőkkel. Fél nyolc előtt pár perccel búcsúzott Dej elvtárs és a küldöttség tagjai a fogadásukra megjelentektől, akik az üdvözlést nagy tapssal viszonozták. A román párt. és kormányküldöttség tagjaival együtt felszállt a különvonatra Kiss Károly elvtárs, Kristóf elvtárs és Púja Frigyes elvtárs. A különvonat földíszített vasútállomások előtt haladt el, többek között Két- egyházán és Békéscsabán is, ahol népes csoportok integettek a vonat utasainak, Dej elvtársnak és a román küldötség tagjainak. Megyénk, s hazánk dolgozói baráti érzelmektől fűtve, szeretettel figyelik a román nép szocializmust építő munkáját, s öröm tölti el őket elért sikereik láttán. A román és a magyar nép megbonthatatlan barátsága tovább mélyül, még szorosabbá válik most, hogy Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs vezetésével hazánkba látogatott a román párt- és kormányküldöttség. Forró szeretettel fogadta a főváros a román párt- és kormányküldöttséget Pénteken 11 óra 20 perckor Budapestre érkezett a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kormányának küldöttsége, hogy viszonozza a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Román Népköztársaságban 1958-ban tett látogatását. A Nyugati-pályaudvaron Kádár János élv társ, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára üdvözölte népünk vendégeit. Az üdvözlő szavakra Gheorghe Gheorghiu-Dej 'válaszolt. A megjelentek nagy tapssal fogadták a beszédeket, hosszan éltették a román és a magyar nép testvéri barátságát. (MTI) (Kádár elvtárs és Dej elvtárs beszédét a 2. oldalon közöljük.) aki ma naponta többet ad a népgazdaságnak, növeli azt az erőt, amely csírájában képes elfojtani minden háborús kísérletet — Megyei ipari tanácskozás Békéscsabán — Tegnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy Békéscsabán tanácskozásra gyűltek egybe a megye ipari vállalatainak igazgatói, valamint párt- és tömegszervezeti vezetői. A tanácskozáson részt vett Szabó Sándor elvtárs is, a megyei pártbizottság titkára. Az üzemek gazdasági és politikai vezetői előtt Gyulavári Pál elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője adott tájékoztatót az üzemek féléves tervteljesítéséről. Tájékoztatóját az alábbiakban kivonatosan közöljük. Gyulavári elvtárs bevezetőben az SZKP új programtervezetével foglalkozott, mely történelmi jelentőségű valamennyi szocialista ország számára, hiszen döntő hatása van és lesz a mi általános és gazdasági fejlődésünkre is. E programtervezet ugyanakkor követeli: a szocialista világ gazdaságának £yors fejlődése és a köztük* fennálló színvonal-különbségek érdekében valamennyi szocialista ország teljes egészében használja ki saját erőforrásait, s a lenini elvek következetes alkalmazásával állandóan tökéletesítse a gazdasági vezetés formáit és módszereit. Gyulavári elvtárs hangsúlyozta: a megyei pártbizottság úgy értékeli, hogy a ma még távolabbi célok elérése érdekében helyes úton járunk, jól gazdálkodunk. E tendenciát elősegíti az a tény, hogy pártszervezeteink gazdasági ellenőrző munkája fokozatosan javul, valamint gazdasági vezetésük stílusa helyes irányban fejlődik. E kedvező fejlődés következménye az, hogy megyénk állami ipara növelte első félévi termelését. Cukorból 137, fehérneműből 118, kombinált szekrényből 66, konyhabútorból 34, hálószobabútorból 31, száraztésztából pedig 38 százalékkal termeltünk többet, mint a tavalyi első félévben. A teljes termelés 15,4 százalékkal növekedett, mégpedig a VII. párt- kongresszus útmutatásának szellemében, mely szerint a termelés növekedését kétharmadrészt a munka termelékenységéből kell elérni. Ebben az időszakban a munkások létszáma 2,1 százalékkal nőtt, ugyanakkor a termelés növekedését 84 százalékban a termelékenység emelésével biztosították. E pozitív irányú fejlődésben jelentős szerepe van a Politikai Bizottság szeptember 13-i határozatának, mely a munkanormák rendezésére szólt, s nem utolsósorban a műszaki intézkedéseknek. Tovább emelkedett az exportra készített áruk mennyisége is. így többek között 800 mázsával (Folytatás a 3. oldalon)
