Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-06 / 210. szám
2 NÉPÚJSÁG 1961. szeptember szerda Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) tni szuverenitásának és biztonságának védelmezésében. Támogatja mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a hideg- háborús nyugat-berlini góc elszigetelése érdekében foganatosított. A magyar népnek és kormányának az az álláspontja, hogy a német békeszerződés megkötését, a nyugat-berlini helyzet rendezését éppen úgy, mint más nemzetközi kérdést, békés eszközökkel, tárgyalások útján kell megoldani. Éppen ezért támogatja a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányainak azt a javaslatát, hogy az összes érdekelt országok bevonásával hívjanak össze széleskörű békekonferenciát a német békeszerződés megkötésének kidolgozására Támogatja a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azt a javaslatát, hogy a kialakult helyzetben Nyugat-Berlint tegyék demilitari- zált szabad várossá, nemzetközi biztosítékokkal. Amennyiben a nyugati hatalmak ezt elutasítanák, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya szövetségeseinek és más békeszerető államok kormányaival együtt alá fogja írni a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Mindezt megtennünk népünkért, hazánk biztonságáért és az emberiség békéjéért vállalt szent kötelességünk. A békés egymás mellett élés biztosításához az emberiségnek a legmagasabbfokú éberséget és határozottságot kell tanúsítania az imperializmus mesterkedéseivel, a reakciós katonai körök kísérletezéseivel szemben. Önök tudják, hogy a mi nagy Szövetségesünk, a Szovjetunió a maga erkölcsi, politikai és katonai erőfölényét sohasem használta fel fenyegetésre. Ellenkezőleg: a legyőzhetetlen erő birtokában éveken át szinte hétről hétre ostromolta az imperialista hatalmakat a leszerelésre vonatkozó javaslatokkal. Hirdeti a szocialista tábor országaival töretlen egységben a békés egymás mellett élés szükségességét, vezeti a harcot a béke fenntartásáért. Így volt ez éveken keresztül az atomkísérletek kérdésében is. Mindenki tudja, hogy a Szovjetunió egyoldalúan felfüggesztette a kísérleteket, és immár évek óta törekszik megegyezésre jutni. Azonban lehet-e, szabad-e tűrni, hogy az amerikaiak miközben tárgyalnak, titokban földalatti atomrobbantásokat készítsenek elő? Szabad-e tétlenül tudomásul venni, hogy a NATO egyik tagja, Franciaország évek óta sorozatosan kísérleti robbantásokat folytasson? Nem! A további türelem már a háború erőit bátorítaná 'és nem szolgálná a békét. Mi teljes mértékben helyeseljük és ésszerűnek tartjuk a Szovjetunió kormányának azt a döntését, hogy az átomfegyverkísérletet felújítja a Szovjetunió, az egész szocialista világ biztonságáért, az agresszorok fékentartásáért A Szovjetunió mikor megmutatja barátnak és ellenségnek a háborús kalandorok megsemmisítéséhez elegendő katonai erejét, szolgálatot tesz az egész emberiségnek — mert ezzel visszariasztja a reakciót, a háború eszelős megszállottáit —, a békét védi. Ha a népek olyan világban akarnak élni, amelyben nem lesz atomfegyver, és nem lesz semmiféle más fegyver, akkor kénysze- ríteniük kell a nagy kapitalista országok kormányait is arra, hogy fogadják el az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezményt. Nem kétséges, hogy el fog jönni az a nap, amikor a népek ezt meg fogják tenni, s akkor teljes és végleges győzelmet arat a béke ügye. A béke le fogja győzni a háborút! Elvtársak! Politikánk sérthetetlen alapelve: békében akarunk élni minden néppel, a testvéri szocialista országokhoz fűződő egységünket továbbszilárdítjuk, a népeink javát szolgáló együttműködést még szorosabbá tesszük. A magyar nép a békés fejlődésben bízik. Eltökélten, éberen vigyáz függetlenségére, rendjére; megvalósítja terveit itthon, és folytatja megingathatatlan harcát még szorosabb egységben a szocialista táborral a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításáért — a szocializmus győzelméért. íme ezek pártunk, kormányunk bel- és külpolitikájának megingathatatlan alapjai. Mérhetetlen erőt ad népünknek annak tudata, hogy törekvéseinkkel nem állunk egyedül. Velünk van a nagy Szovjetunió, az egész hatalmas szocialista tábor. Velünk van a testvéri román nép, az erősödő, fejlődő Román Népköztársaság, amelynek vezetői ma itt vannak közöttünk. A szocializmus, a kommunizmus felépítésére, a béke megőrzésére irányuló harcunkban egyik támaszunk a magyar—román barátság Ezért üdvözöljük oly forrón a testvéri román nép párt- és kormányküldöttségének látogatását. E látogatás a tárgyalásainkon megmutatkozó, eszmei alapokon nyugvó egységünk és nézetazonosságunk tovább erősíti kapcsolatainkat, szélesíti együttműködésünket. A kommunizmus eszméi, a szocialista tábor összeforrott erői le- győzhetetlenek. Szocializmust építő magyar népünk, amely maga is része e legyőzhetetlen erőnek, a jövőbe vetett bizonyossággal, szilárd hittel élhet és dolgozhat: a szocialista meggyőződés, a szocialista szellemben végzett munka és szilárd helytállás mindennap új, nagyszerű eredményeket hoz, és a végső győzelem is a miénk lesz. Kádár János beszédét a szocializmus, a béke, a szocialista országok egybeforrott közössége, a munkaszerető hős román nép, a Román Munkáspárt, annak Központi Bizottsága, Gheorghiu-Dej, a magyar és a román nép megbonthatatlan barátsága, marxista—leninista pártjának testvéri egysége éltetésével fejezte be. A viharos, hosszantartó tapssal fogadott beszéd után Gheorghe Gheorghiu-Dej seólott a gyűlés részvevőihez Valóra váltjuk a román—magyar közös nyilatkozat előírásait Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde elején hangsúlyozta, milyen mély, felejthetetlen benyomást gyakorolt a roman küldöttségre az a szívélyes fogadtatás, amelyben Magyarország földjére érkezésük óta mindenütt részesültek. — Elfelejhetjük-e a szenvedések végtelen sorát és a súlyos áldozatokat, amelyeket az uralkodó osztályok nemzeti gyűlölködé- si, viszálykeltési és elnyomatási poétikájukkal népeinknek okoztak? — mondotta ezután, majd rámutatott: ők elkeseredetten gyűlölték a románok és magyarok közötti bármely közeledés eszméjét. A két nép élenjáró és legfelvilágo- sodottabb fiait, akik testvériségünk és barátságunk nemes ügyéért kiálltaik, kíméletlenül üldözték és közülük sokakat megsemmisítettek. A román és magyar dolgozók hányatott történelműk során gyakran együtt, vállvetve harcoltak a kizsákmányolás és a nemzeti elnyomás ellen, a szabadságért és a társadalmi haladásért. Mióta a proletariátus, társadalmunk élenjáró osztálya, független politikai erő és amióta zászlajára írta a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” jelszavát, a romániai és magyarországi forradalmi munkásmozgalom új lapot nyitott meg országaink történelmében, erőteljesen kifejezte szolidaritását abban a harcban, amelyet a burzsoá-föl- desúri kizsákmányolás ellen, a dolgozók életbevágó érdekeiért folytatott. A néphatalom megteremtése országainkban mindörökre lerakta a román és magyar nép közötti megbonthatatlan barátság tartós alapjait. A felszabadulás óta eltelt tizenhat esztendőben a magyar nép kezébe vette sorsának irányítását és országának urává vált, helyreállította a hitlerista rablás és háború által szétdúlt népgazdaság és hozzálátott a szocialista társadalom építéséhez. Önök történelmileg rövid idő alatt nagyfontosságú eredményeket értek el, új, szocialista alapokon átszervezték és továbbfejlesztették az ipart, a mezőgazdaságot, a kulturális életet, gyökeresen megváltoztatták hazájuk képét. A továbbiakban Gheorghiu-Dej máltatta elért eredményeinket, melyek a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedésében tükröződnek. Vázolta azokat a mély benyomásokat, melyeket a magyar nép forradalmi vívmányai a román küldöttség tagjaira tettek. A román nép, elvtársak, úgy örül minden sikerüknek — mondotta —, mint saját sikereinek: szívünk mélyéből kívánunk újabb és újabb győzelmeket a magyar munkásosztálynak, parasztságnak és értelmiségnek a jólétért, a szocialista Magyar- ország további felvirágoztatásáért folyó harcban. Továbbiakban szólott arról, hogy a román nép nemrég ünnepelte az ország fasiszta iga alóli felszabadulásának 17. évfordulóját, azt a nagyszerű eseményt, amely megnyitotta száméra az új, ragyogó élet hajnalát Az ország szocialista építésében elért eredmények a dolgozó tömegek alkotó erőfeszítéseinek a gyümölcse. Elérésükhöz jelentősen hozzájárult az a sokoldalú támogatás, amelyet — más szocialista országokhoz hasonlóan — a Szovjetuniótól kapunk, valamint hozzájárult a szocialista országok között kialakult testvéri és kölcsönös segélynyújtás — jelentette ki Gheorghiu-Dej. Majd ennek kapcsán részletesen beszélt a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közöti politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatokról. Sikeresen valóra váltjuk az 1958 februárjában aláírt román— magyar közös nyilatkozat előírásait, amelyek tág teret biztosítottak a két ország sokoldalú kapcsolatainak szüntelen fejlesztésére — mondotta. Megbeszéléseink a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőivel és a magyar kormánnyal az elvtársi megértés meleg légkörében folytak, és ismételten kidomborították pártjaink és kormányaink nézet- azonosságát valamennyi megvizsgált kérdésben. Szüntelenül fejlődnek és erősödnek a kapcsolatok a kommunizmus nagy nemzetközi hadseregének alakulatai — a Román Munkáspárt és a Magyar Szocialista Munkáspárt — között. Az 1960. évi moszkvai tanácskozás nyilatkozatának eszméitől vezérelve, pártjaink a marxizmus-leniniz- mus és a proletár nemzetköziség zászlaja alatt szüntelenül erősítik a kommunista- és munkáspártok egységét és összeforrotl- ságát, harcolnak a munkásmozgalomban fő veszélyt jelentő revizionizmus, a dogmatikus és szektáns szellem, valamint az opportunizmus bármely válfaja ellen, a szocializmus és a béke ügyének diadaláért. A nemzetközi munkásmozgalom történelmi jelentőségű esemény — a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa — előtt áll. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezete — amelyet a kongresszuson tárgyalnak és fogadnak el — a kommunista társadalom — a legmagasabb civilizáció — felépítésének konkrét terve, és minden népnek megmutatja, mit jelent a kommunizmus: bőséget, a dolgozók anyagi és szellemi szükségleteinek teljes kielégítését, az emberiség boldogságát és békéjét. Gheorghe Gheorghiu-Dej ezután a nemzetközi helyzetről beszélt. Többek között kijelentette: A Román Népköztársaság Államtanácsa és kormánya, valamint a román nép teljes egészében helyesli és támogatja a Szovjetuniónak a védelmi képessége fenntartására és további erősítésére vonatkozó határozatait, amelyeket az egész emberiség békés jövője iránti felelősségérzet hat át. Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde végén további sikereket kívánt a szocialista Magyarország fejlődéséért és felvirágzásáért folytatott harcunkban. Beszédét a román és a magyar nép örök barátsága és a szocialista tábor megbonthatatlan egysége és összeforrottsága és a világbéke életésével fejezte be. A lelkes tapssal fogadott beszéd után a nagygyűlés az Inter- naciolálé hangjaival ért véget. (MTI)
