Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-06 / 210. szám

1961. szeptember 6., szerda NÉPŰJSÁG 3 Lehet-e „háziorvosa” a termelőszövetkezetnek ? Volt egy időszak, amikor külön­böző támadások érték az orvoso­kat, néha okkal, máskor ok nél­kül. „ Fehérköpenyes zsebmet­szők”, „lélektelen pénz-kufárok” gyakran fordultak elő róluk alko­tott jelzőinkben. Végtelenül káros, veszélyes jelenség volt ez, helye­sen intézkedett pártunk, amikor a leghatározottabban leszerelte eze­ket a nézeteket. Annak ellenére, hogy ma már nincsenek vagy egyre kevesebben vannak ilyen vélemények, mégis él egy általánosan elfogadott, né­ha vezetők által is táplált — vala­miféle bizalmatlanság. Megtörté­nik, hogy az orvosok egészséges, pozitív megnyilvánulását is hely­telenítik. Hogy ez így van, elmon­dok egy jellemző esetet. Egy évvel ezelőtt a békési Egyetértés Termelőszövetkezet tagsága azzal a kéréssel fordult dr. Szabó Ferenc fiatal orvoshoz, hogy vállalja el a szövetkezet üzemorvosi tisztségét, különdíja- zásért. Mivel ilyen eset még nem fordult elő, az SZTK megyei köz­pontjába mentek, ahol kérésük tá­mogatásra is talált. A megyei fő­orvossal, az SZTK-val és a járási pártbizottsággal egyetértésben Szabó doktor szerződést kötött a termelőszövetkezettel, és meg­kezdte munkáját. Ügy egyeztek meg, hogy minden tag lead egy munkaegységet és ezért őt egész évben szükség szerint orvosi keze­lésben részesítik. A körösladányi tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülésén Dorogi József, a Magyar—Viet­nami Barátság elnöke számolt be a tsz munkájáról. Többek között elmondotta, hogy az őszi mező- gazdasági munkák nagy részét géppel végzik. A termelőszövet­kezetben nagy gondot fordítanak a talajjavításra is. Ebben az év­ben 300 holdon végzik el a ta­lajjavítást. A talajelőkészítésre a termelőszövetkezet minden ren­delkezésére álló gépet beállított és szeptember 8-án megkezdik a vetést. Eltelt egy év, és a módszer na­gyon jól bevált. A tagok is meg voltak elégedve, az orvos is, és nem merült fel probléma Szabó doktor — egyébként meghagyott — körzetében sem. Az idén megújították a szerző­dést, és hogy nagyobb lett a híre, megfelelően reagáltak is rá. — Szabó Feri — mondták né­hol — okos ember. — Meglovagol­ta a szocializmust is. Abból is pénzt húz. A járási tanács egyik osztályve­zetője hasonló módon nyilatko­zott, bár az egész szerződés a já­rási pártbizottság tudtával és be­leegyezésével történt. Miről is van szó lényegében? Először talán magáról a tényről beszéljünk. A termelőszövetkezet és az orvos szabályos szerződést kötött, s bár erre egyetemes tör­vény nem ad módot, megfelelő felsőbb egészségügyi szervek en­gedélyével történt. Plusz-keresetet is jelent az or­vosnak, hiszen 400—500 munka­egység értéke akár terményben, akár pénzben számoljuk, szép kis összeg. Csakhogy egy kérdés itt azonnal toll alá settenkedik. Mi a több? öt-hatezer forint borravaló havonta, vagy mondjuk 450 munkaegység évente? Amikor a kérdésre azonnal megadjuk a választ, akkor tegyük hozzá, hogy a nyilvánvalóan kevesebbet jelentő munkaegység-összeg nem A termelőszövetkezet jól gaz­dálkodik az állatállománnyal. Eb­ben az évben áruértékesítési ter­vét jelentősen túlteljesíti és ter­ven felül 12 ezer darab csirkét, 170 bárányt, 800 pulykát, vala­mint 30 ezer liter tehéntejet ad át az államnak. Az elnök beszámolt az 1962. évi tervről is. Többek között elmon­dotta, hogy a jövő évben 1000 darab sertést hizlalnak és mint­egy 200 holdon telepítenek lucer­nát. a hálás beteg bukszájából, hanem egy szabályos szerződés alapján válik jövedelemmé, úgy, hogy a beteg azt effektive nem érzi meg. Egy igazság van, amivel szembe kell néznünk. És ez az, hogy ezek a termelőszövetkezeti tagok egyébként SZTK-biztosífottak, akiknek jár az ingyenes orvosi el­látás. Nem titok, hogy az SZTK- biztosított betegeknek nagy része mégis eljár magánbetegként az orvoshoz. Ezt is meg lehet érteni, hiszen vannak akik nem bíznak egészségük visszaszerzésében, amikor 10—15 beteggel együtt, egyszerre vizsgálja őketazSZTK- orvos. Az Egyetértés tagjai így gondolkodnak: „SZTK-tag is va­gyok és egy munkaegység meg sem látszik az évi jövedelmemen és még jobb orvosi ellátásban van részem.” Félreértés ne essék! Nem aka­rom belemagyai'ázmi az igazságta­lanságba az igazságot. Nem is aka­rom kisebbíteni az SZTK-juttatá- sok értékét, de ezzel a ténnyel szembe kell néznünk, hiszen ez így van. Nem lenne helyes, ha a termelőszövetkezeti tag havi SZTK-hozzájárulását még évente egy munkaegységgel növelnénk anélkül, hogy erre törvényeink en_ gedélyt adnának. Végül is ez tör­vénytelenség lenne. De az emlí­tett esetben kár rosszindulatúan értékelni, és az orvos pozitív tevé­kenységét elmarasztalnunk. Mert pozitívnak értékelhető az orvos és a termelőszövetkezet között létre­jött szerződés. Ügy gondolom, egy új forma csírája lehet oly módon, hogy fokozatosan olyan orvosi el­látási rendszer alakulna ki, hogy a termelőszövetkezeték rendelkez. nónek üzemi orvossal, aki minden esetben a tagok rendelkezésére áll. Az út errefelé vezet és talán egyik tényezője lenne az orvos­kérdés megoldásának. Ezt pedig úgy tudjuk elérni, ha megváltoz­tatjuk a beteg és az orvos között fennálló viszonyt, egyrészt úgy, hogy megfelelő körülményt te­remtünk a betegellátás területén, másrészt úgy, hogy megfelelő dí­jazással valóban közalkalmazot­takká válnak az orvosok. A falusi orvos-probléma megoldásának jó módja lenne a békési példa. Kiss Máté Ezer darab sertést hizlalnak a fövő évben a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz-ben Mondom: egy kedves komámat várom, a többi hellyel szabadon rendelkeznek. No, erre eggyel ar­rébb ültek. Tudod te, milyen sze­rencsés vagy? Mit bámulsz olyan együgyű képpel? Érdekes, egyes emberek pimaszul még csak el se ismerik, hogy milyen szerencséjük van. Ja, hogy miért? Mert egy csodaklassz nő ül melletted, csak most éppen elment valamiért az­zal a muksóval, akivel van. Te, olyan az alakja, hogy Uip van Winkle ébren maradt volna láttá­ra, csakis azért, hogy eldöntse, nem álmodik-e. Hehe... jó, mi? De komolyan... és olyan haja van... és a szempilláit is nyu­godtan kontyba csavarhatná. És nem vagy teljesen esélytelen, mert — minden viccen kívül! — nagy sikere volt itt a versednek. És ez a lány — bár nem amolyan hisz­térikus, vers-faló kultúr-amazon, akitől jósorsa védjen meg minden érdemes férfiút — elég csinos, sőt: túl csinos ahhoz, hogy ész is szo­rult volna bele annyi, amennyivel már fel lehet érni, hogy minden lírai költő csirkefogó, érzéketlen dög, mint te is, mert most se fi­gyelsz rám, pedig a javadat aka­rom. Szóval, ha még egyszer szü­letnék, lírai költő lennék és csak­is szívdöglesztő verseket írnék .. Farkas Imre olyan tempóban, mintha rekordjavítási szándékú gyorsírónak diktálna. Gyula bá­gyadtan mosolygott és csak kis szünet után szólalt meg- — Közben azért szétnézhettél volna itt egy kicsit. Ha a kondé­rok körülszaglászása helyett pél­dául megnézted volna a foto-ki- állítást a dohányzóban, találkoz­tál volna egy kislánnyal. Brigád­írnok itt valamelyik téeszben. Pausztovszkij a kedvenc írója és könyvtáros akar lenni... itt, az új kultúrházban. A kiál­lítás az sablonos és nem valami jók a felvételek sem, de ha sietsz, azt a kislányt még ott találod. Nem lenne mindem ha­szon nélkül való, ha be­szélnél vele, hiszen ha jól tévedek, az öreg azért küldött, hogy színes be­számolót, ha lehet, ripor­tot írjál innen. Ezt jól felhasználhatod. No menj. Csak el ne áruld neki, hogy áttérsz a lírai költészetre, mert rögvest meg is kezdheted pálya­futásodat emlékkönyvbe, írással. Barátja elsietett, ő pe­dig lehunyta a szemét, és hallgatta a terem kagylóbúgásszerű zson­gását. Aztán a zajok las­san elültek és egy férfi beszélni kezdett. Ezt mind egyszerre mondta el Majori pezsgőt nyittatott.., (Folytatjuk) Miért termeljünk őszi takarmánykeveréket ? A mezőgazdasági szocialista átszer­vezése után az egyre növekvő termelő­szövetkezeti gazdaságokat mind na­gyobb feladat elé állítja — az újonnan alakult termelőszövetkezeti üzemeket különösen — az állatállomány folya­matos, jó minőségű takarmánnyal va­ló ellátása. Minthogy az állattartás biz­tonsága nagymértékben a helyes ta­karmány-ellátáson múlik, ezért már most ősszel meg kell állapítani a takarmány termő területek nagyságát és azon termeszthető növényeket, me­lyek területegységről a legtöbb és leg­olcsóbb keményítőértéket és fehérjét szolgáltatják. E kérdések vizsgálata a takarmánytermesztés megszervezésé­nek előfeltételét képezi. A takarmány- termő területek helyes megállapításá­tól függ, hogy lesz-e egész évben ele­gendő jó minőségű takarmány, A takarmánytermő területeken beiül elsősorban az évelő pdüíLangóisvirágú takarmánynövények területét, ezen be­lül is elsősorban a lucerna és vörös­here területét növeljük. Az egyéves takarmánynövények közül a pihamgós- virágú keveréktakarmányok termeszté­sét kell előtérbe helyezni, ilyenek: a (rozsos) őszi árpás szöszösbükköny, mely a legszárazabb homokon is meg­terem, a búzás (őszi árpás) őszi borsó, vagy a búzás (őszi árpás) paímonbük- köny, mindkettő a gyengébb homok­talajok kivételévei mindenhol jó*l te­rem. Az őszi takarmánykeverékek fonto­sabb üzemgazdasági előnyeit nem le­het figyelmen kívül hagyni: 1. a kettős termesztés legjobb előve­| teményei még a legszárazabb jellegű j időjárási viszonyok között is, 2. a talajt nitrogénben gazdagítják* tehát a termőképességet növelik, mert legtöbbjük pillangósvirágú keverék, az őszi búzának kiváló előveteményei, 3. egyenletesebb a talaj tápanyagai­nak és az időjárás hő- és nedvesség- viszonyainak kihasználása, mert a ke­verék egyes növényei nem ugyan­azokkal az igényekkel lépnek fel, 4. a keverékvetések általában bizto­sabb és több termést adnak, mert a keverékvetések egyes takarmánynövé­nyei a különféle kedvezőtlen terme­lési tényezőket: a fagyot, a szárazsá­got, a betegségeket, a kártevőket stb. nem egyformán sínylik meg, 5. az állatok takarmányozási szük­ségletei is a keverékvetést kívánják* A pillangósvirágúak és a pázsitfűfélék keveréke legtöbbször olyan takarmányt nyújt, amelyben az emészthető fehérje és keményítőérték aránya leginkább megközelíti az állatok szükségleteit, 6. az emészthető fehérjét — a leg­drágább tápanyagot — viszonylag ol­csón termelik meg az őszi takarmány- keverékek. A termelés gazdaságossá­gában megközelítik a legkiválóbb ta* karmánynövényt: a lucernát. A talaj viszonyok figyelembevételé- vei úgy kell a növényeket megválasz­tani, hogy áprilistól május végéig biz­tosítva legyen a zöldetetés. Mivel a szöszösbükkönyös rozs átlagos hoza­ma 110—140 q, a pamnombükkönyös- búza, (őszi árpa) átlagos hozama ugyan­akkor 120—160 q, a tápanyagokat szá­molva az utóbbi keményítőértéíke ég emészthető fehérjetartalma is jóval több* Egy kilogramm takarmányban van: keményítőérték Szöszösbükköny rozzsal 80 gramm Szöszösbükköny őszi árpával 100 gramm őszi borsó őszi árpával 80 gramm Pannonbükköny búzával 120 gramm Pannonbükköny őszi árpával 110 gramm em. fehérje 19 gramm 22 gramm 12 gramm 22 gramm 23 gramm A termelési költség mindkettőnél megközelítőleg azonos, tehát gazdasá­gosabb a pannonbükkönyös keverékek termesztése. A pannonbükkönyös búza együttérésben is közelebb esik egy­máshoz, mint a szöszösbükköny ös rozs, a megválasztásnál azonban ve­gyük figyelembe, hogy a pannonbük­köny a jobb búzatermő talajok növé­nye, amely a gyenge homoktalajokon nem terem meg. A kísérleti eredmények azt igazol­ják, hogy a szöszosbükkönyös keveré­keket tanácsos vidékünkön szeptem­ber 30-ig elvetni, a pannonbükkönyös keverékeket pedig október 15-ig ves­sük el, mert a későbbi vetések \0-20 szá­zalékkal alacsonyabb terméshozamo­kat adnak. Az őszi borsós keverékeket is szeptember végéig vessük el. Az őszi takarmánykeverékek termés- mennyiségét nagyban befolyásolja a vetőmag mértéke és annak keverési aránya. A kát. holdankénti vetőmag­mennyiség (átlagban 100 kg) mérték« oen kevesebb, míg a keverés arányá­ban annál sokkal több a hiba a gya­korlatban. A keverési arány 60—70 súlyszázalék gabona és 30—40 súly­százalék bükköny szokott lenni* holott a helyes arány fordítva kívána­tos. A bükköny mennyiségét a szára« zabb időjárási és gyengébb talajviszo­nyok között növelnünk kell. A tapasz* <álat igazolja, hogy az istállótrágyá­zott őszi takarmánykeverékek általá* ban 30—10 százalékkal több termést ad* nak. Több kísérlet, a foszfor és nitro* gén (homokon a káli is) műtrágyák al­kalmazásának termésfokozó hatását igazolja. Ahhoz, hogy mekkora területen vésé­sünk őszi takrmánykeveréket — az ál* latállomány takarmányszükségletéhez mérten — az alábbi tájékoztató vetés* területi számítás javasolható: Az állatállomány takarmányozásához tíznaponként szükséges vetésterület* Ha a kh-kénti akkor 10 darab állatnak kell kh 100 darabnak termés tehén tinó ökör igásló választott felnőtt juh 80 q 0,50 v. üsző 0,20 0,63 0,38 csikó 0,25 0,63 90 q 0,44 0,17 0,56 0,33 0,22 0,56 100 q 0,40 0,16 0,50 0,30 0,20 0,50 110 q 0,36 0,15 0,45 0,27 0,18 0,45 120 q 0,33 0,13 0,42 0,25 0,17 0,42 130 q 0,31 0,12 0,38 0,23 0,15 0,38 140 q 0,29 0,11 0,36 0,21 0,14 0,36 150 q 0,27 0,11 0,33 0,20 0,13 0,33 160 q 0,25 0,10 0,31 0,19 0,13 0,31 A napi takarmányszükséglet őszi ke­verékekből: tehén 40 kg, tinó v. üsző 16 kg, ökör 50 kg, igásló 30 kg, vá­lasztott csikó 20 kg, felnőtt juh 5 kg. sen az eUvénülésne vigyázni kell, ezért idejében, amikor a gabona teljes, a bükköny pedig kezdeti virágzásban van, vágjuk le. A fenti táblázat 80—160 mázsáig emelkedő átlagterméshez mutatja tíz napra fajonként 10 darab állat takar­mányozásához szükséges vetésterülete­ket, silózásra és széna készítéséhez külön számításba kell venni a vetés- területeket. Az olyan üzemekben, ahol kevés a rét, készítsünk szénát az őszi takarmánykeverékeikből, természete­Az őszi takarmánykeverékek tér* mesztése a termőképesség növelésé* hez, a takarmányalap biztonságához, a gazdaságos állattenyésztéshez — és egyben az önköltségcsökentéshez is — vezet. Kalmár Dezső Délalföldi Mezőgazdasági Kísérteti Intézet Gyulán vendégszerepei a Budapest Táncegyüttes ■ Gyulán szeptember 6-án vendégszerepei a kitüntetett Budapest Táncegyüttes. A külföldet járt táncegyüttes e műsorát a termelőszö­vetkezeti parasztságnak ajánlja a betakarításban elért jó ered­ményeikért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom