Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-06 / 210. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek l NEPUJSAG 1961. SZEPTEMBER 6., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 310. SZÁM Budapest dolgozói nagygyűlésen találkoztak a román párt- és kormányküldöttséggel A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt .kormány kedden délután nagygyűlést rendezett a Kisstadionban a román párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A román, magyar és vörös zászlókkal díszített Kisstadion lelátóin több mint húszezer budapesti dolgozó foglalt helyet. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a román párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a delegáció tagjai. Az elnökség tagja volt Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. A román és a magyar himnusz hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést. A főváros népe nevében forró szeretettel, testvéri barátsággal köszöntötte a román párt- és kormányküldöttség vezetőjét Gheorghe Gheorghiu-Dejt, és a küldöttség tagjait. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Kádár János elvtárs beszéde szeptember végén összeülő orKádár elvtárs beszéde bevezetőjében elmondotta: Központi Bizottságunk és kormányunk hálás román barátainknak, hogy meghívásunkat elfogadva eljöttek hozzánk. örvendetes, hogy e baráti küldöttség vezetőjeként itt üdvözölhetjük körünkben a román dolgozó nép köztiszteletben álló vezetőjét, népünk igazi barátját, Gheorghiu-Dej elvtársat, majd így folytatta: Harmadéve annak, amikor a magyar párt- és kormányküldöttség látogatást tett a Román Nép- köztársaságban. Mi, akik e küldöttség tagjaiként akkor ott jártunk, ma is. és még sokáig emlékezünk arra az őszinte, testvéri fogadtatásra, amelyben mindenütt, ahol megfordultunk, részesítettek bennünket. Szeretnénk, ha román elvtársaink is éreznék a magyar nép igaz, testvéri érzéseit, őszinte vendégszeretetét, Látogatásuk nagy jelentőségű számunkra. Kádár János ezután a két ország történelmi kapcsolatairól szólt, amelyben gyökeres fordulat következett be, amikor a második világháború végén, döntően a dicső szovjet nép hősi harca eredményeképp szabad lett mind a magyar, mind a román nép. A tőkés-földesúri diktatúrák megdöntése országainkban kihúzta a talajt a sovinizmus, a nemzeti ellenségeskedés alól is. De a nacionalista métely maradványainak leküzdése szívós harcot kíván. Mélyszántás után is látható még egy ideig itt-ott egy-egy gyökerét vesztett, rothadó gyomnövény szá. ra vagy levele. De ha a földbe mór sok éven át a tiszta búza magva került, az élet dús kalászba szökken. így vinizmus írmagjának kiirtása, a magyar és román nép internacionalista összeforrottságának szolgálata diadalt aratott. A nálunk folyó munkáról szólva — folytatta Kádár János — elmondottuk román elvtársainknak, hogy ez évi tervünk végrehajtása egészében eredményesen alakul. — Az év első hét hónapjában mány és az országgyűlés élé. Ötéves tervünk fő irányelveit adottságaink és a gyorsabb építés szükségleteinek megfelelően jelölte ki pártunk VII. kongresszusa. Űj ötéves tervünk új szükségleteink és nagyobb lehetőségeink reális számbavételére épül, s meg vannak alapozva nemzetközi feltételei is. Az alkotó szocialista munka az elkövetkező években az ország jelentős gazdasági fejlődését fogja eredményezni s ezzel a dolgozók életszínvonala további emelkedésének biztos alapjait teremti meg. De a munka korunkban különösen a szocialista társadalomban már nemcsak, sőt, elsősorban nem fizikai erőkifejtést, hanem szakismeretet és tudást követel meg — hangoztatta Kádár elvtárs. Úgy tervezzük, hogy a most szággyűlés elé terjesztjük oktatási reform-javaslatainkat is. A törvény-tervezet messzemenően figyelembe veszi a szülők, a pedagógusok javaslatait, a tudományágak fejlődését, a szocializmus építéséből fakadó követelményeket és a következő években megvalósítjuk az ezeknek megfelelő oktatási rendet. Büszkék vagyunk arra, hogy az idén ősszel már közel 240 000 középiskolásunk lesz — ami négy és félszerese az 1938- as tanulói létszámnak. Az a szép, szocialista gondolat, ami hangsúlyt kap a Szovjetunió Kommunista Pártja programtervezetében: „Mindent • az emberért99 — a ml terveinknek is az alapja, s kifejeződik közoktatásunk, népünk műveltségének magasabb színvonalra emelésében is. Népünk gondolatvilága a békés, szocialista építés terveivel, s mind. két keze munkával van tele. Egész erőnkkel azon vagyunk, hogy lehetőségeinket kihasználva, mindent megtegyünk a jobb életért, boldogulásért. Terveink megvalósításához békére van szükségünk. A szocilista építő munka maga is része a békéért folytatott harcnak. Amennyivel egységesebb, öntuda- tosabb társadalmunk; amennyivel erősebb népi nemzeti egységünk, amennyivel ^nagyobbak építési eredményeink, annyival többet nyom a magyar nép békevágya és akarata a nemzetközi helyzet mérlegép. Kedves Elvtársak, Barátaink! A nemzetközi helyzet legveszélyesebb tűzfészke ma Európában van, s ez a nyugatnémet re- vansizmus és militarizmus. Ezt támogatja a nemzetközi reakció vezetője, az Egyesült Államok kormánya, az amerikai milliárdosok képviselője. Nem a mi országaink, hanem a nyugati hatalmak azok, amelyek a második világháborút követően sorozatosan megszegték ünnepélyesen vállalt nemzetközi kötelezettségeiket. A második világháború alatt és végén nemcsak a Szovjetunió, hanem Amerika, Anglia és Franciaország kormányai is kötelezettséget vállaltak a fasizmus, a militarizmus felszámolóra és mégis, 1946 óta nyíltan virágzik már a magyar—román barátság hogy történelmi küldetésük, a sois, s mi több, ez így is marad örökre. A közös érdek, közös cél, a kommunizmus felépítésének nagy ügye, népeink javát szolgáló testvéri együttműködés, a nemzetköziség magasztos eszméje fűzi ösz- sze ma a magyar és a román népet. Kommunista pártjaink büszkék lehetnek arra, és büszkék is, az ipari termelés tizenhárom százalékkal emelkedett az elmúlt év azonos időszakához képest. Ebben az emelkedésben különösen az az örvendetes, hogy munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk munkájának eredményeképpen, a hetedik kongresszus irányelveit megvalósítva, ez mintegy kótharmadnészben a termelékenység növekedéséből fakad. Ez arra mutat, hogy az ország sorsáért, jövőjéért felelős magyar munkásosztály tovább javított a termelési fegyelmen, a gazda gondosságával kezeli értékeinket. Kádár elvtárs a továbbiakban mezőgazdaságunk időszerű felada. tairól beszélt, majd így folytatta: Hadd szóljak valamit terveinkről is. Az ötéves terv részleteinek alapos, körüitekiAtő kidolgozása után, a közeli hetekben kerül megvitatásra és véglegesítés céljából a Központi Bizottság, a koriwXwiSÄvwKvÄWÄ: Béketalálkozó Mezőmegyeren Mint már lapunkban erről hírt adtunk, augusztus 27-én, vasárnap egésznapos béke- és barátsági találkozót rendezett a nőtanács Mezőmegyeren. A találkozón békéscsabai üzemi munkásnők, a kerületekből háziasszonyok és a mezőmegyeri asszonyok vettek részt. Képünkön Kovács Ferencné, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa a nagygyűlésen beszédét mondja. A közös ebéd után tombolajáték volt, melynek első díjaként egy tortát sorsoltak ki, s ezenkívül igen sok más nyereménytárgyat. Képünkön Zsíros Gyurika a sorsjegyeket húzza ki a kalapból. Nagy sikere volt a Balassi művelődési ház táncegyüttesének, mely szebbnél szebb népi táncokkal, a színjátszók pedig egyfelvonásos jelenetekkel szórakoztatták a közönséget. segítik a német revansistákat abban, hogy újjászervezzék hadseregüket a hitlerista Wehrmacht tábornokai, főtisztjei vezetésével. A népeknek tudniok kell, hogy Nyugat-Németország hatalmas összegeket fordít fegyverkezésre. A NATO-államok között ma mór Nyugat-Németorsságnak van Európában a legtöbb felfegyverzett hadosztálya Ma Nyugat-Németországban a kommunizmus elleni keresztes hadjáratról szónokolnak, de a frázisok mögött a lényeg az, hogy ott ma is az első és a második világháborúból ismert, korlátolt, veszedelmes szoldateszka, rablásra és más népek leigázására vágyó nagytőke uralkodik. A népek nem tűrhetik, hogy a háborús provokátorok és kalandorok a szemük láttára élesítsék a kést, játsszanak a háború tüzével. A béke minden hívének; minden becsületes embernek az a kötelessége, hogy megakadályozza a gyújtogatókat gaztetteik elkövetésében, hogy lefogja a kalandorok kezét. A Magyar Népköztársaság kormánya a varsói szerződésben részt vevő többi állammal teljes egységben fenntartás nélkül tárna, gatja a testvéri Német Demokratikus Köztársaság kormányát álla(Folytatás a 2. oldalon)
