Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-21 / 223. szám

2 ti ÉPÚJSÁG 1961, j-í 31., csütörtök Berlin és az őszi munkák (E 11 e s e 11 beszélgetés Dévaványáról) 95 napirendi pont az ENSZ-közgyűlés 16, ülésszakán GYAKRAN megesik mostaná­ban, hogy a szövetkezeti gazdák megállítják Trézing Ferenc elv­társat, a dévaványai Lenin Tsz párttitkárát és egyenesen felteszik neki a kérdést: — Mondja csak Trézing elvtár.?, nem lesz baj ebből a berlini huza­vonából?... Már akadtak olyanok is, főleg az asszonyok között, akik imigyen sopánkodtak neki: — Nem kellene annyira ragasz­kodni a német békeszerződés meg­kötéséhez. Eddig is megvoltunk nélküle, aztán nem volt semmi baj... Sőt, olyanok is akadtak Déva- ványán, akik ugyan nem szóltak egy szót sem arról, hogy mi ag­gasztja őket, de elküldték asszo­nyaikat a földművesszövetkezeti boltba, mondván: vegyél annyi sót, amennyit csak adnak... És hi­ába magyarázta a boltos: van só bőven, még a Köröst is el lehet­ne akasztani vele, ha a víztől nem olvadna el. Ha meg nem lesz ná­lunk, a testvéri Romániának egész hegyei vannak sóból, melyek nem fogynak el soha — csak vitték az asszonyok a sót. Két napig. Mi­kor látták, hogy annyit vásárol­hatnak, amennyit akarnak, lelo­hadt a só-vásárlási kedv. AZ ÉRDEKLŐDÉS azonban nem lohadt a nemzetközi helyzet alakulása iránt. Ezt látva, a Lenin Tsz pártszervezete alaposan felké­szítette a párttagokat, hogy min­denről tájékozódva legyenek, ha kérdésekkel fordulnak hozzájuk ez irányban. Előbb taggyűlésen beszélték meg a világeseménye­ket, majd pártcsoportbizalmi-érte- kezleten, utána pedig üzemegy­ség-összejöveteleken. De nemcsak azt, hogy mi történik manapság a nagyvilágban, hanem azt is: mindabból, ami történik, milyen kötelezettségek nehezednek rájuk, a dévaványai Lenin Tsz tagjaira is. — Előre sohasem lehet pontosan tudni, hogy mi lesz — mondta a Il-es üzemegységben Trézing elv­társ Erdős Károly, Szalai Ignác, Szilágyi Sándor, meg a többi em­bernek, akik feltették az első kér­dést. — De azért következtetni le­het, éppen az erőviszonyokból. Ugye, olvassák maguk is az újsá­got. Az amerikaiaik még mindig atombomba-próbarobbantásokat végeznek. A szovjetek pedig még a hidrogénbombánál is nagyobb erejű bombahordozó-rakétát röpí­tenek 12 ezer kilométerről a Csendes-óceánba. Pontosan oda, ahová kiszámították. Mintha Ka­nadából a dévaványai rizshántolót akarnák eltalálni, s helyette a mi irodánkat találnák el, annyira pontosan. Én nem hiszem, hogy az amerikaiak megkockáztatnák New-York meg a többi városuk földig rombolását Berlinért... — Azért nem kellett volna ki­tűzni a békeszerződés időpontját. Azóta feszült a helyzet... — EZ NEM ÍGY VAN. Nem azóta feszült. Mondják csak: mit szólnának ahhoz, ha a maguk kertjét, amit olyan gondosan mű­velnek, ápolnak, mindennap fel­túrná a haragos szomszéd disznó­ja? Ugye, nem néznék jó szemmel, Román szakszervezeti küldöttség utazott át hazánkon A román szakszervezeti kül­döttség, amely Xsac Martin, a Ro­mán Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének vezetésével részt vesz Berlinben a német bé­keszerződés megkötéséért és a há­borús provokáció ellen küzdő nemzetközi szakszervezeti konfe­rencián, szerdán átutazott hazán­kon. (MTI) és mindent elkövetnének, hogy a disznó ne túrkáljon a tilosban. Nyugat-Berlinből több mint tíz év óta átjárnak a disznók, hogy kárt tegyenek a szépen fejlődő vetések­ben. Már tiltakoztak ellene német barátaink ezerszer is, de hiába. Ezeket a disznókat direkt azért tartja a német militarizmús, hogy kárt tegyenek a szomszéd kertjé­ben. Több mint egy évtizede tűrte ezt a szomszéd. Aztán elvesztette a türelmét. Azt mondta: meg kell szüntetni azt az ólat, amelyben te­nyésztik ezeket a disznókat. Nyu- gat-Berlin legyen szabad város, ahol nem lehetnek olyan ellensé­ges intézmények, amelyekből igye­keznek aláásni a Német Demok­ratikus Köztársaságot. Meg kell kötni a békeszerződést, hogy be­következzen ez a helyzet, addig pedig magunk akadályozzuk meg a kártevő disznók átjárását. Ki kezdeményezte a feszültséget? Nyilvánvaló, hogy azok, akik az állandó provokációt csinálják. Ép­pen ezt a feszültséget szünteti meg majd a német békeszerződés megkötése. — HAT EZ VILÁGOS — mond­ta Szilágyi Sándor. — Csakhogy ez nem fog menni olyan köny- nyen... Szófia (BTA) A KGST mezőgazdasági állandó bizottsága 1961. szeptember 12— 15. között tartotta a 9. rendes ülé­sét Szófiában. A bizottság megvitatta a KGST. tagállamok szakértőiből alakult munkacsoportok által előkészített, a mezőgazdaság fejlődését érintő aktuális kérdéseket. Javaslatokat fogadott el a mezőgazdaság gépe­sítését és villamosítását érintő né­hány kérdésben, jóváhagyta a me­zőgazdasági gépek és traktorok 1962-ben végrehajtandó nemzet­közi összehasonlító vizsgálatának tervét. A bizottság megvizsgálta, ho- gan alkalmazzák a gyakorlatban a Kopogás. Az ajtóban harminc év körüli, jólöltözött férfi áll, széles mozdu­lattal hajlik meg Bessy előtt, még meg is lengeti a kalapját, mint valami spanyol grand, s mosolyogva fog kezet a két fér­fival. Aztán ledobja magát a dí­ványra és elgondolkodva hintáz- tatja magát a rugókon. — Mi újság, Jenő? — fordul fe­léje a házigazda. — Semmi — mondja az új ven­dég —, Pestet körülzárták az oro­szok. Itt nálatok semmi. Zsugá­tok van, gyerekek? Olyan csend van a szobában, mintha bevágott volna egy gránát. Aztán Tamás meghökkenésén felülkerekedik a humor. — Nem vagy te egy kicsit ha­zudós, Jenő? — Biztos, hogy nem. Nem elég akarni a békét, tenni kell érte ma­gunknak is... Mi fejlődünk, épít­kezünk, látszólag nincs bajunk a világban. De a német elvtársak ugyanebben az időben fegyverrel állnak őrt a határaikon. Nyugat­német vállalatok önkényesen megszüntették a kereskedelmi szállításokat, amelyek hiányában most az NDK-nak nehézségei van­nak a termelésben meg az élel­miszerellátásban. Márpedig az ő gondjuk a mi gondunk is. Segíteni kell rajtuk. Hazánk úgy segíti a nyugatról gazdasági szankciókkal sújtott NDK-t, hogy előbbre hoz­za a korábbi megállapodás szerin­ti export-szállítások határidejét. Ezt pedig csak úgy tudja megva­lósítani, ha mi is korábban végez­zük el az őszi betakarítást, hogy a répából előbb legyen cukor, a ku­koricából hús, az abrakból tej, vaj és a többi. Hogy előbb lesz-e, ki­zárólag tőlünk függ, emberek. Így segíthetünk mi is abban, hogy az NDK továbbra is erős lábon áll­jon a háborút kirobbantani akaró militaristák elleni harc frontján, és minél előbb megkössék a né­met békeszerződést. szarvasmarha, és baromfinevelés korszerű technológiája alapján működő állattenyésztő-gazdaságok modern típusterveit a KGST-or- szágok tagállamainak mezőgazda­ságában. Javaslatokat készített elő, amelyeket a KGST-országok 15. ülésszakéin és a tanács tag­országai képviselőinek értekezle­tén fognak megvitatni. A bizottság megvizsgálva a KGST-országok 12. ülésszakának a gyapjú, növényolaj, gyümölcs­ös zöldségfélék termelésének nö­velésére vonatkozó javaslatainak végrehajtását a KGST-taigálla- mokban, méltatta azt a jelentős munkát, amelyet a tagállamok a2 Radocsay-Schwartz Jenő, a mindenütt bennfentes Radocsay, mosolyog. — Pajtikám, most jöttem Win- ckelmanntól, egy tétel árut vittem neki, a rádiósai úgy szaladgálnak, mint a bolond. Az orosz tankok elvágták az összes utat nyugat fe­lé. Hát ez van. De Radocsay-Schwartznak nem szokás hinni. Radocsay-Schwartz, akinek szép kettős nevéből csak a Schwartz igazi és a radocsayt némi iratgyártási machinációkkal szerezte«, mindenütt bennfentes, mindenkinek szállít és mindent szállít. Mindig tele van pénzzel. Most is azért érdekli a ,,zsuga:’. Hanem a társaság elgondolkodik a híren. New-Yorlc (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés 16. üléssza­kán kilencvenkilenc ország vesz részt. Az ülésszakon kilencvenöt­pontos, az ENSZ történetében az eddig legterjedelmesebb napiren­det fogják megvitatni. A megvitatásra kerülő legfonto­sabb kérdés az általános és teljes leszerelés problémája. Az ENSZ- közgyűlés 15. ülésszakán a szovjet kormány konkrét tervezetet ter­jesztett elő az általános és teljes leszerelést illetően. Több ország küldöttsége pedig a leszerelés egyes részletkérdéseire tett javas­latokat. Ekkor azonban az Egye­sült Államok küldöttségének ké­résére a következő ülésszakra ha­lasztották e fontos kérdés megol­dását. Az amerikai küldöttség ak­koriban az új amerikai kormány felkészületlenségével támasztotta alá kérését. A jelenlegi ülésszaknak meg kell hallgatnia annak az eszme­cserének a beszámolóját, amelyet a szovjet és az amerikai kormány- képviselők ez év nyarán és őszén folytattak. A Szovjetunió javaslatára a közgyűlés foglalkozni fog a gyar­mati országok és népek független­ezekben a mezőgazdasági termé­nyekben mutatkozó népgazdasági igények kielégítésére végeztek. A bizottság megvizsgálta a me­zőgazdasági növényeknek a kár­tevőktől és betegségektől való vé­delmének kérdését és elhatározta, hogy 1962-ben megszervezi a kár­tevők ellen használt vegyianyagok nemzetközi vizsgálatát, majd jó­váhagyta a nemzetközi vizsgálat napirendjét és végrehajtási tervét. A bizottság megvizsgálta még és jóváhagyta az állattenyésztés fej­lesztésével, a talajvédelemmel és az egyéb kérdésekkel foglalkozó javaslatokat. (MTI) És kint szólnak az ágyúk. De ez a karácsonyeste, úgy lát­szik, a váratlan vendégek kará­csonya. Az ajtót most feltépik és kato­naruhában, hadnagyi csillaggal a parolinján, revolvertáskában és halálsápadtan berobban rajta egy magas, hullámos hajú, szemmel- láthatóan részeg férfi. — Vége, komám, vége. Nem tudtam átjutni. Adjatok valamit inni, de hamar. Hamar, az iste­nit. ségéről szóló nyilatkozat végrehaj­tásával is. E kérdéssel összefüggésben a közgyűlésnek feltétlenül meg kell vizsgálnia az algériai gyarmati há­borút, az angolai helyzetet, Ru­anda Urundi jövőjét, mindazokat a kérdéseket, amelyek kapcsolat­ban állnak a gyarmati és függő népek nemzeti felszabadító harcá­val. Számtalan előadás és beszámoló foglalkozik majd szervezeti és pénzügyi kérdésekkel. Ezeknek megvitatása okvetlenül újra felveti majd az ENSZ-szervezet gyökeres átalakításának szükségességét. Az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszaka iránti érdeklődést jelen­tősen fokozza az a körülmény, hogy a közgyűlés üléseivel és a bizottságokban folyó munkával párhuzamosan sor kerül Gromiko szovjet és Rusk amerikai külügy­miniszter találkozóira is, ame­lyeken eszmecserét folytatnak majd Németország és Nyugat-Ber- lin kérdéséről. Moszkva Az Izvesztyija kedd esti száma vezércikkben foglalkozik az ENSZ- közgyűlés 16. ülésszakával. A lap megállapítja, ahhoz, hogy az ENSZ betölthesse hivatását, korunk követelményeinek megfe­lelő módosításokat kell végrehaj­tania saját kebelén belül. Elen­gedhetetlenül szükséges, hogy a Kínai Népköztársaság az őt meg­illető jogos hélyét megkapja a vi­lágszervezetben. Az élet azt követeli — állapítja meg a lap —, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevé­kenységében maradéktalanul tük­röződjenek az erőviszonyokban történt változások. Ezért találko­zott a nemzetközi közvélemény különböző rétegeinek megelégedé­sével az ENSZ végrehajtó szervé­nek átalakításáról szóló szovjet javaslat. Folytatni fogják az ENSZ székhelyének áthelyezéséről kiala­kult vitát. Vannak, akik az ENSZ új székhelyének Nyugat-Berlint javasolják. (MTI) Konyakosüveg dugójával vesző­dik Bessy, az újonnan jött kikapja kezéből az üveget, nya­kát eltöri az asztal peremén, és mohón, nagy kortyok­ban iszik. Kissé már tántorog, úgy mond­ja: — Na, édes öre­geim, jóéjszakát mindannyiunknak. Itt döglünk, értitek? S már csattan mö­götte az ajtó. — Hát ez ki volt? — töri meg a csendet Péter. —- Ez, kérlek, báró Petneházy Lexi. Ha ez mondja a körülzárást, elhiszem. Ez nem me­sél a levegőbe. Az élete kész regény... — Mi lesz most, Tomi? —vibrál a le­vegőben a lány hang­ja. — Mi? Ugyan drá­gám, hát mit vártál egyebet? Engem nem lepett meg — gyújt nyugodtan ci­garettára Tamás. Kívülről széles hullámokban ömlik az ágyúdörgés. Bessy a sa­rokban áll, a légó-papírokkal fö­dött, elfüggönyözött ablak előtt. A vállai idegesen meg-megrán- dulnak. — Megyek — kel föl Péter. Nem tartóztatják. Gépiesen Varga Dezső A KGST mezőgazdasági állandó bizottságának 9. ülése naaaaaaaaaaaa/wvwvw* ^wwnaaaa/vwwwvw^naaaaaaaa/w^wvw^^aaa/naaa/wwvwwwv HOret HUNSJIIMA* &ALLA OPON 65 Bakjai tehbi*c RlPORTRCae'NYE ~ 3 Egy lányt megütnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom