Békés Megyei Népújság, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-21 / 223. szám

1961. szeptember 21., csütörtök népOjsá6 Amikor többet mutat a mérleg — Lehet bét dekával több?” — Ugye ismerjük ezt a mondatot, s habár ma már egyre ritkábban halljuk a boltokban, fülünkben még néha visszacseng.. Ezúttal nem erről a két dekáról van szó, hanem arról, amikor a ve­vő úgy látja, hogy a mérleg muta­tója pontosan a kívánt mennyi­ségnél áll meg, fizet, nyugodtan távozik és nem is sejti azt, hogy két dekával vagy még többel is kevesebbet kapott, mint amennyit kifizetett, A mérleg pontos, de mégsem az... Hát ez hogyan lehet? Kérdez­nénk, ha nem tudnánk, hogy akadnak lelkiismeretlen kufárok, akik a „sok kicsi sokra megy” elv alapján, „csak” néhány deká­val mérnek kevesebbet, holott a mérleg látszatra pontos. Igen, csak látszatra, mert amikor ellen­őrzésre került sor, bizony kiderült, hogy korántsem pontos a mérleg és hogy jó néhány dekával sőt kilóval — attól függ, mit mérnek rajta — kevesebb árut raknak rá. A vevő észre sem veszi, de a mér­leg tulajdonosa igen, hiszen csep- penként — mint az a bizonyos hordó — a pénztárca is megtelik olyan haszonnal, amiért nem kel­lett megdolgozni. Ezek az emberek sajnos nem gondolnak arra, hogy ezzel becsületüket teszik mérlegre, s ugyanakkor embertársaikat ká­rosítják meg, akik talán nehéz, de becsületes munkával keresik meg annak az élelmiszernek, tüzelőnek — vagy éppen amit vásárolnak — az árát. Az anyacsavar, a késtartó és a lyukas súly.., A legnagyobb visszaélés a piaci árusoknál van, ahol a legkülön­bözőbb fajtájú mérlegeket hasz­nálják és az egyszerű vásárló bi­zony nem is nagyon ismeri ezeket. Ha „ügyes” az eladó, sok-sok fo­rint haszonhoz juthat így, míg egyszer pórul nem jár. Az Or­szágos Mérésügyi Hivatal békés­csabai mértékhitelesítő kirendelt­ségének ellenőrei azonban résen vannak és az ellenőrzések során már igen sok furcsaságra jöttek rá: hogyan, milyen módszerekkel akarják egyesek becsapni ember­társaikat. A szarvasi piacon árusított Nagy Imre szentesi kertész, ami­kor az ellenőrök a táragolyó mel­lett egy két és fél dekás anyacsa­vart láttak meg. A meglepett em­ber nem is tudott hirtelen vála­szolni a kérdésre, hogy mit keres ott az a csavar. A válasz úgyis vi­lágos volt. Minden mérés alkal­mával 25 dekával kevesebbet mért a tizedes mérleg, s a vevő pedig a teljes súlyért fizetett. Vajon egy piaci napon hányszor került áru arra a mérlegre és hányszor lett az 25 dekával kevesebb? Ugye, ha összeszámoljuk, ez nem is kevés mellékjövedelem! Ugyancsak a szarvasi piacon egy dinnyét áruló asszony késtar­tót szerelt fel a mérlegtámlára, s amikor mórt, a kés súlya is ben­ne volt a kilóban. Sok kicsi sokra megy, nála úgy ment sokra, hogy minden lemért dinnye árából, ha nem csurrant, hát cseppent né­hány fillér a pénztárcába. De van ennél furcsább, ha így nevezhetjük, „ötletesebb” módszer is. A békéscsabai piacon egy vidé­ki tsz mérlegén három darab hite­lesítetlen súlyt találtak, s a ne­gyediken belül egy fél centiméte­res átmérőjű lyuk volt. Ugye elkép­zelhető, hogy az 1 kilogrammos súly a tizedes mérlegen mennyi­vel kevesebb árut mért, mint a hitelesített. Öt kilogramm szénpor a mérlegen Sajnos, nemcsak a piacon ta­pasztalható ilyen visszaélés. Az endrődi földművesszövetkezet TÜZÉP-telepén éppen szenet mér­tek. A mérlegen azonban feltűnő kíván még egyszer boldog ünne- konyhába? És nem is akartál pékét az ajtóban, észre sem vévé, milyen bizarr a kívánság. A folyosón, a lépcsőn; anyák, gyerekek sietnek, kis bőrönddel, takaróval az óvóhey felé. Péter fekszik az ágyon. Nyitott szemmel álmatlanul. Hát lehet aludni itt? Az ágyúdörgés, a távoli moraj­visszamenni azelőtt! Persze... ak­kor még volt miért... Én csináltam belőled valakit... Lányhang, síró, keserű, de csu­pa indulat lányhang. — Valakit? Mit csináltál belő­lem? Mit adtál? Krajcáros sta­tisztából pengős statisztát? Mi let­tem? Óriási rang! Hölgyeim és lások, a közeledő és ismét távolo- uraim, figyelem, következik báró mennyiségű szénpor volt, s ami­kor lemérték, kiderült, hogy min den mérésnél öt kilogramm szén­port is „vett” a vásárló anélkül, hogy tudott volna erről. Amikor megkérdezték az ellenőrök, hogy miért nincs leseperve a mérleg, a válasz csak az volt, hogy erre nincs idő. Ez még pillanatnyilag elfogadható lett volna, ha ugyan­ezen a telepen egy másik mérle­gen nem lett volna ott egy tégla, a vevő előtt ismeretlen, de az ol­vasó előtt már ismert rendeltetés­sel. így hát az előbbi szénporos mesét sem fogadhatjuk el, a té­nyek rácáfolna! Csak néhány példa a sok kö­zül, s mégis milyen sokat mond. Elmondják, hogy száz és száz be­csületes dolgozó zsebéből került ki fölöslegesen kiadott pénz, hogy vannak lelkiismeretlen emberek, akik az apróságnak látszó dolgok­ból jogtalan haszonhoz jutnak, mely néha tekintélyes összeget is jelent, végül, hogy nem ártana, ha a társadalmi ellenőrök az ilyesmire is gondot fordítanának éppen a szocialista kereskedelem jobbátétele és a vásárlók érdeké­ben. Kasnyik Judit Téli gondok Habár még plusz 30 fokot mutat szeres fuvardíjat kell fizetnie. a hőmérő, a tél mégis csak köze­ledik, s a téli gondok sem marad­nak el. A nagy meleg ellenére a TÜZÉP-telepeken most van a szezon, egymást követik a szénnel megrakott vagonok, hogy aztán kocsikra, teherautókra rakva a tüzelő eljusson a rendeltetési he­lyére. A téli tüzelő beszerzése minden évben gond, s ezt könnyíti meg a szakszervezet a dolgozóknak jut­tatott tüzelőutalványokkal. Sajnos azonban, éppen a tüze­lőutalványok beváltása komoly bosszúságot okoz az embereknek. A kérdés: miért van olyan sok panasz az utalvány-tulajdonosok részéről? Megyénkben augusztus végéig több mint 32 ezer tüzelőutalványt váltottak be a dolgozók. A tava­lyihoz képest az idén is nőtt az igénylők száma. Egyre többen ve­szik igénybe az állam ilyen irányú segítségét, csakhogy ez nem megy mindig olyan simán, mint aho­gyan ezt a vásárló elképzeli. A TÜZÉP-telepeken sokszor elhang­zik: sajnos, fát nem tudunk adni. S ilyenkor mit tehet az utalvány tulajdonosa? Elszállíttatja a sze­net, s a fáért jön legközelebb, mi­kor lesz. De hogy mikor lesz fa a telepen, azt maga a telep vezetője sem tudja megmondani. Nem ma­rad más hátra, mint addig kijár­ni, amíg egyszer szerencséje lesz a vásárlónak, és kap fát. De elő­fordulhat, hogy éppen ezért két­A parkosítás is az egészségvédelmet szolgálja dó zaj nyitvatartja a szemét. Csattanás. De most nem á mesz- szi égbolt alól — hanem egészein közelről. Ügy látszik, a szomszéd szobába érkeztek meg a vendégek. Valaki ordít. Rondán, részeg, bőgő hangon, akár valami holtré­szeg lump, akit a felesége a régi Petnaházy Alex elsőszámú sze retője! Péter felpillant az akaratlan hallgatózás sötét, süket csendjé­ben. Hát persze! Ezért volt olyan ismerős ez a falon túlról jött hang. Ugyanez a hang mondta egy órával ezelőtt Tamás szobájában: vicclapok karikatúráin sodrófával „Jóéjszakát mindannyiunknak, fogad. Valahogy ilyen hang ez, Itt döglünk, értitek...” mély, bőgő, aztán hirtelen mégis felrikoltó hang. — Miattad maradtunk le! Ré­gen Bécsben lennénk, te hülye ca­Petneházy... Ű beszél odaát, a falon túl me­gint. — Miért? Hát ml lettél volna fát! De neked az apádhoz kellett drágám? Nem mondanád meg? mászkálnod, hogy így nem látod Takarítónő a rákospalotai pálya­többet, úgy nem látod többet! udvaron! Vagy esetleg fűtőné, Hát aztán, nem láttad volna! így apád fűtőjének a nagyságos neje. se látod, mert megöllek, az úris- — Az apámat hagyd, te! A kör- tenedet! me alatt a piszok többet ér, mint Kié ez a hang? Sohase hallotta az egész mocskos életed! — így vélné az egyik percben. A Nagyon vékonyak a falak a másikban már úgy tűnik: nagyon Hungáriában. Péter az áthallatszó is ismerős. halk csattanásból világosan kö­Most ismét csend a vékony fal vetkezteti a jelenet befejeződését: túlsó oldaláról. Aztán a férfihang a báró pofonütötte a lányt. Az újra, elcsukló, részeg, bizonyta- most sír. Vagy nem is sír? lansággal: Csend van a 215-ösben. S a tá­— Hazamenni, hülye! Mit ke- volból valószínűtlen, magas han- resel te otthon? Azt hiszed, az gon aknák vijjognak... anyád visszafogad az egyszoba- (Folytatjuk) A városrendezői munkával megbízott mérnököknek nagy körültekintéssel kell dolgozniok. A lakóépületek, gyár­egységek, üzletek, kulturális célokat szolgáló intézmények elhelyezésénél célszerűség mellett a dolgozó emberek igényeit és érdekeit kell szem előtt tartamiak. Ez a megállapítás természe­tesem vonatkozik a városi zöldterüle­tek kialakítására is, amelyek az előbb felsorolt létesítményeket mintegy har­móniába, komplexumba vannak hivat­va összefoglalni. A zöldterületeik kétféle jelentőség­gel bírnak; esztétikai és egészségügyi célt szolgálnak. Sokkal barátságosabb, kedvesebb és szebb az a város, mely­nek parkosítása ízlésesein van kiala­kítva. Kevésbé Ismert a második meg­állapítás, mely szerint a városi ültet­vények sokoldalúan hozzájárulnak a lakosság egészségét közelről érintő vi­szonyok kedvezőbbé tételéhez. A növények sok nedvességet párolog­tatnak s ezzel jelentősen növelik a le­vegő páratartalmát. A légmozgás meg­akadályozásával a párák sem távozhat­nak el, ezért érezzük jól magunkat forró nyári napokon fák, bokrok kö­zött. A nagyobb légköri nedvességet tehát úgy érzékeljük, mintha a hőmér­séklet csökkenne, légszáraz levegőben rosszul érezzük magunkat, mert tes­tünk gyorsan párologtat, ezzel sok vi­zet veszítünk. Ezzel együtt jár a fertő­zési veszély fokozása Is, nyálkahár­tyáink pikkelyes felkumkonodása foly­tán. A növényzet egyrészt csökkenti a porképződést, másrészt felfogja és le­köti a szél által hordott port. Por ke­letkezését elsősorban a gyepesített te­rületek, terjedését a fák, cserjék cso­portjai akadályozzák eredményesen. Hogy gyakorlati példát is említsek: bi­zonyosan mindenki látott már szél ál­tal felkapott porfelhőt, amint gyepfe­lület fölé érve eltűnt, elnyelte a gyep. öntözött gyepfelületeken ez a hatás természetesen fokozódik. A betegségek terjedésiéhez a levegő­ben lebegő por nagymértékben hoz­zájárul, mivel az egészségre ártalmas mikroorganizmusok hordozója. Azzal tehát, hoígy a növényzet megtisztítja, megköti a levegőben lévő port, a kór­okozók számát is csökkenti. Ezen túl­menően a növények olyan fitomcidák- nak nevezett anyagokat is kiválaszta­nak, melyeknek baktériumölő hatásuk van. Ez a megállapítás főként a fűfé­lékre vomatkozifc A növények a vegetáció alatt azzal, hogy árnyékolnák, megakadályozzák a talaj erős felmelegedését. Az éjszakai kisugárzást is csökkentik. Ezzel a hő­mérséklet nagy ingadozásait kiegyen­lítik. A túlzott napsugárzást a növé­nyek fényvisszaveréssel is csökken­tik. Annak csak egy részét engedik át, míg más részét életfunkcióik során fel­használják. A növények nappal táplálkozásuk során a levegőből széndioxidot vonnak el és oxigént bocsátanak ki. Ezzel a környezetükben lévő levegőt felfrissí­tik, az ember légzése számára kedve­zőbbé alakítják. Városi emberek szá­mára ez különösein fontos, mert a le­vegőt sokféle égéstermék szennyezi. A városok zaja az emberek idegrend­szerét támadja meg. Ez ingerültséget és kimér ü 1 iségct von maga után. A nö­vényzet a zajnak egy részét is felfogja, elnyeli, másik részét visszaveri, szét­szórja. ^ Ilyen vonatkozásban az utak mentén húzódó parksávok bírnák jelentőség­gel. A rezgések, melyek szilárd kőbur­kolat esetén a házakig akadálytalanul terjednének, itt megtörnek, hatásuk gyengül. A felsorolt példákból világosan kitű­nik, hogy a városi zöldterületek ko­moly jelentőséggel bírnak az emberek egészségvédelme szempontjából. Meg kell állapítani azonban, hogy Békés­csabán ennek érdekében ma még ke­vés Intézkedés történt, pedig lehetősé­geink semmivel sem rosszabbak, mint a szomszédos Gyula városé, mégis na­gyon le vagyunk maradva mögöttük. Ahhoz, hogy ezt a nagy lemaradást behozhassuk, mindnyájunk összefogá­sára szükség van. Szükséges, hogy a vállalatok, gyárak önállóan is produ­kálj an^k kertészeti létesítményeket, hiszen egészséges, szép környezetben öröm dolgozni. Itt szeretnénk felhívni a vállalkozó kedvűek figyelmét arra, hogy parkírozáshoz kérjék ki a szak­emberek véleményét. Hogy önállóan, saját erőből is léhet szépet produkálni, arra igen jő példa a Forgácsológyár udvara. (Múltkori cikkünkben az erre vonatkozó közlésünk elírás folytán té­ves volt). Társadalmi munkával a KISZ-fiatalok vezetésével bizonyosan minden gyárudvart szépen parkosítani lehetne. Társadalmunkban legfőbb érték az ember. Munkájának megbecsülését, egészségének védelmét legjobban ép­pen a város, a munkahely szebbété- telével tudnánk elérni; látásunk tehát a munkához mielőbb! LEDZÉNYIJANOS mérnök Megállapítást nyert, hogy az idén — csupán megyénkben — mint­egy 80—100 vagon fával tartoznak a TÜZÉP-telepek a tüzelőutalvá­nyokra. Ez pedig évről évre visz- szatérő probléma, és már kellett volna valamilyen megoldást talál­ni. A vásárlók nagy része tudja, hogy hazánkban kevés a fa, kül­földi behozatalra szorulunk, és ehhez kell alkalmazkodni a vál­lalatoknak, de arra 'talán lenne megoldás, hogy összehangolják az utalványok kiváltásának és a tü­zelő kiadásának időpontját akkor­ra, amikor egy időben van szén és fa is a telepeken. Sokan szóvá teszik azt is, hogy a jó minőségű szénhez bizonyos százalék gyengébb minőségűt ke­vernek. A keverésre utasítás van, de sok vita elkerülhetővé válna, ha a telepeken feltűnő helyen írnák ki, hogy melyik szénhez milyen fajta gyengébb minőségűt kever­nek, és azt hány százalékban. Ellenőrzések alkalmával derült ki, hogy a földművesszövetkezeti telepeken rosszabb a tüzelőellátás, több a gyengébb minőségű szén, s így sokan a járási székhelyeken és városok TÜZÉP-telepein váltják be utalványukat. Ez okoz tumul­tust egyes telepeken, ami elkerül­hető lenne, ha a földművesszövet­kezetek is több jó minőségű sze­net kapnának. A téli tüzelő beszerzésének sze­zonja most van, és a következő hetekben még fokozódik. Helyes lenne, ha a TÜZÉP-telepek veze­tői figyelembe véve az eddigi ta­pasztalatokat, még jobban segíte­nék a lakosság téli gondjainak megkönnyítését. (K) Szarvasi Építő Ktsz, Szarvas Bajcsy Zs. u. I. telefon: I —55 Vállalja a lakosság részére: Családi házak építését, ta­tarozását, javítását és sze­relését kulcsátadásig, OTP- kölesönnel vagy anélkül. Szövetkezetünk mindenne­mű anyagot biztosít a meg­rendelőnek. Azonkívül vállal a szövet­kezet szobafestést, mázolást, kőműves- és ácsmunkát, valamint mindennemű asz­talosmunkát. A lakosság érdekében elvál. lal a szövetkezeit bármilyen új munkát segédmunkással vagy anélkül. Tervezési költség díjtalan! Keresse fel bizalommal szövetkezetünket! 469

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom