Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-08 / 185. szám

2 NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 8., kedd Hruscsov elvtárs rádió- ás televíziós beszéde (Folytatás az JL oldalról) 1 Szemlátomást arról van szó, hogy a legagresszívcbb imperialis­ta körök szeretnék meghiúsí­tani a kommunista társada­lom békés építésének terveit. A kapitalizmus fél a tőle kü­lönböző társadalmi rendszerű országokkal való békés ver­senytől. Az Amerikai Egyesült Államok es a többi nyugati hatalom háború céljából fokozza erejét. Ezek az országok óriási összegeket fordíta­nak fegyverkezésre. A legutóbbi ti­zenkét év alatt az Egyesült Álla­mok közvetlen katonai kiadásai több mint háromszorosára növe­kedtek. Az idén az Egyesült Álla­mok 53 milliárd dollárt szándéko­zik költeni katonai célokra. Ezen­kívül az Egyesült Államok elnöke nemrég újabb három és fél mil­liárd dollárt követelt hason­ló célra. Nyugat-Németország a legutóbbi évtizedben hivatalos, nyilván szépített adatok szerint csaknem annyit költött katonai célokra, mint Hitler 1933-tól, a második világháború kezdetéig. A Német Szövetségi Köztársaság költségvetésének katonai tételei 1961-ben újabb 18 százalékkal nö­vekedtek. Óriási összegeket költ fegyverkezésre a többi imperialis­ta hatalom is. Ez azt mutatja, hogy az imperialisták újból ma­gukévá próbálják tenni a szocia­lista országok „elrettentésének” már Dulles által hirdetett politi­káját. Ámde e politika hódolói gondol­janak a világban jelenleg kiala­kult tényleges erőviszonyokra. Kennedy amerikai elnök bécsi beszélgetéseink során azt mondta, hogy a világ két tábora között erőegyensúly jött létre, és meg kell akadályozni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közvetlen összetűzését, mert ez a legvégze­tesebb következményekkel járna. Kennedy ebben az esetben meg­mutatta, hogy józanul szemléli a dolgokat és bizonyos realizmusról tett tanúságot. Ezt el kell ismer­ni. Az élet azonban azt követeli, hogy az államférfiak ne csak mondjanak egészséges dolgokat, hanem politikájukban is lépjék át azt a határt, amelyen innen el­hallgatják a józan ész érveit és elvakult, veszélyes játékot űznek a népek és az államok sorsával. Nem nézhetjük közömbösen, hogy a nyugati hatalmak ag­resszív körei Adenauer kancel­lár segítségével Nyugat-Né­metország összes anyagi és szellemi erőit felsorakoztatják a harmadik világháború előké­szítésére. A Német Szövetségi Köztársaság már nem az, ami' tizenhat óve volt, amikor fejet hajtva a győz­tesek előtt, kötelezte magát, hogy békés és demokratikus úton fog haladni. A nyugatnémet revansis- ták ma gőgösek, nagy hadseregük van, amelyet támadó hadművele­tekre képeznek ki és szerelnek fel. A Német Szövetségi Köztársaság tagja lett az észak-atlanti katonai tömbnek, amely szembenáll a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal. A nyugatnémet állam arculatát ma a militarizálás, a revansista szenvedélyek tobzó­dása, a kommunizmussal és min­den újjal és haladóval szemben táplált ellenséges érzület, gyűlö­let kultusza, a pángermón hagyo­mányok és beállítottság feléledése határozza meg, A nyugati hatalmak akaratából több gyúlékony anyag halmozó­dott fel Európa szívében, mint bárhol másutt a világon. Miután a nyugati hatalmak láb­bal tiporták a Németország demi- litarizálásáról és demokratizálá­sáról a szövetségesek által aláírt egyezményeket, csak a békeszerződés akadályozhatja meg a német militarizmus és revansizmus veszélyes fejlődését Ezért javasoljuk, hogy a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Ang­lia, Francaiország, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, s mindazok az országok, amelyek háborút viseltek a hitlerista Né­metország ellen, kössenek olyan békeszerződést az NDK-val és az NSZK-val, a volt német biroda­lom jogutódaival, amely kielégíti mindegyik fél jogos érdekeit. Ez lehetővé tenné, hogy a jogot és a nemzetközi szokásokat tisztelet­ben tartva, végérvényesen meg­szüntessük a hadiállapotot, s Eu­rópában megtisztítsuk az utat a béke és a békés együttélés előtt. — Ne teremtsünk háborús pszi­chózist. Tisztítsuk meg a légkört — hangsúlyozta a szovjet minisz­terelnök. — Támaszkodjunk ér­telmünkre, ne pedig a termonuk­leáris fegyverekre. Hruscsov ez­után felhívta a semleges orszá­gok népeit és kormányait: — önök sem lehetnek közömbösök, csak minden nép együttes erőfeszítésé­vel érhetjük el, hogy az agresz- szorra kényszerzubbonyt húzzunk és az emberiséget megszabadítsuk a harmadik világháború veszedel­métől. Csak minden nép és kormány erőfeszítéseivel érhetjük cl, hogy teljes mértékben diadal­maskodjanak a békés együtt­élés magasztos elvei, csak így lehet elérni a szigorúan ellen­őrzött általános és teljes le­szerelést. A szovjet miniszterelnök ezzel összefüggésben kijelentette: kétatechnikát hozunk létre: bal­lisztikus, interkontinentális raké­tákat, különféle hatósugarú raké­tákat, stratégiai és taktikai ren­deltetésű rakétákat. Atom- és hid­rogénbomba töltetű rakétákat. De a többi fegyverfajtára is a szüksé­ges gondot fordítjuk. Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottságában és kormányában olyan előzetes véle­mény alakult ki, hogy nincs szük­ség a szovjet fegyveres erők meg­erősítése végett még több költ­ségelőirányzatra. Elegendő az az összeg is, amelyet máris előirá­nyoztunk honvédelmünk megerősí tésére, elegendő az a fegyverzet is, amelyet az ipar már most megte­remtett vagy most készít. Nem megyünk bele abba, hogy népünk vállára szükségtelen és az ügy ér­dekei által nem igazolt nehézsé­geket hárítsunk. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány ma is és a jö­vőben is megtesz mindent, ami tő­le függ, hogy elhárítsa a háború kirobbantását. Megteszünk és a jö­vőben is megteszünk minden tő­lünk telhetőt, hogy békés úton, nyugodt légkörben oldjuk meg a vitás nemzetközi kérdéseket. A Szovjetunió senkivel sem akar há­borúzni. Nincs szükségünk senki földjére, senki gazdaságára”. Hruscsov emlékeztetett arra a válaszra, amelyet az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaország kormánya küldött a Szovjetunió­nak a német kérdésben hozzájuk intézett emlékiratára. Ismételten hangsúlyozta: a nyugati hatalmak újbői ki akarnak térni a békeszerződés megkötése elől. A békeszerződéssel a németek ön­rendel kezesének, Németország új­raegyesítésének eszméjét szegezik szembe. Az önrendelkezés jelsza­vával azok spekulálnak, akik a né­met nép nemzeti érdekeinek meg­rögzött ellenséged. Ma ezt a jelszót állandóan hangoztatja Adenauer kancellár. Adenauer teljesen egy­értelmű tendenciával használja ezt a jelszót: a Német Demokrati­kus Köztársaság bekebelezését kí­vánja. Hruscsov hangoztatta, hogy Németország nemzeti egysége a németek ügye. Ezt maguknak a németeíknek kell megoldaniuk. Kennedy amerikai köztársasági elnök legutóbbi beszédére utalva Hruscsov kijelentette, hogy az el­nök ismét a fenyegetésekhez folya­modott. Az elnök még attól sem riadt vissza, hogy a Szovjetunió­nak valami ultimátumfélét nyújt­son be, válaszul a német béke- szerződés megkötésére vonatkozó szovjet javaslatra. „Világos, hogy a harmadik vi­lágháború, ha megkezdődnék, nem korlátozódnék kizárólag a két nagyhatalom — a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Álla­mok párviadalára. Hiszen az ame­rikaiak által létesített katonai szövetségek hálójába került több tucat állam, amely természetesen szintén a háború örvényébe sod­ródnék. Mi mindezt tekintetbe vesszük és rendelkezünk azokkal a szük­séges katonai eszközökkel, amelyek elegendők ahhoz, hogy az imperialista háború kirobbantása esetén ne csak az Amerikai Egyesült Álla­mok területére mérjünk meg­semmisítő csapást, hanem az agresszor szövetségeseit is ár­talmatlanná tegyük és meg­semmisítsük a világon min­denfelé szétszórt amerikai ka­tonai támaszpontokat. Bár­mely állam, amelyet a szocia­lista tábor elleni támadáshoz ugródeszkául használnak fel, magán fogja érezni csapásunk teljes megsemmisítő erejét” — mondotta Hruscsov. Ezután újból leszögezte, hogy most már lehetetlen tovább halasztani a német békeszerződés megkötését Ha még néhány évvel elhal asz­talkánk a békeszerződést, ez azt jelentené, hogy behódolnánk ez agresszív erők előtt és visszakoz­nánk nyomásuk előtt. Ez a hely­zet csak tovább serkentené a NATÖ-t s a bonni kormányt, csak bátorítaná őket abban, hogy Nyu­gat-Németország területén egyre újabb és újabb atom- és nukleáris fegyverrel ellátott hadosztályokat szervezzenek, hogy Nyugat-Né­met országot az új világháború tó- robbantásában a legfőbb erővé változtassák. A szovjet miniszterelnök meg­állapította, hogy a Szovjetunió semmiféle különleges haszonra vagy nyereségre nem törekszik ak­kor, amikor a német békeszerző­dés azonnali megkötéséhez ragasz­kodik. Ha a nyugati hatalmak fe­lülvizsgálják álláspontjukat, a jó­zan ész szavára hallgatnak és kifejezik azt a készségüket, hogy velünk együtt kössék meg a né­met békeszerződést, mi ennek csak örülni fogunk — folytatta. — Ha a nyugati hatalmak továbbra is makacskodni fognak és megtagad­ják a német békeszerződés alá­írását, akkor kénytelenek leszünk ezt a problémát nélkülük megol­dani. Ebben az esetben a Német Demokratikus Köztársaság meg­kapja teljes szuverenitását, kö­vetkezésképpen a Nyugat-Berlin- hez vezető útvonalak használatá­nak kérdéseit csak a Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nyával egyetértésben lehet majd megoldani. Hruscsov ismét hangoztatta, a szocialista országok, ami­kor békeszerződést kötnek az NDK-val, nem kívánják meg­sérteni a nyugati hatalmak törvényes érdekeit. Szó sem Kollárik János: Mii A// ML - M a nyugati hatalmak most veszélyes mezsgyére taszítják a világot í flKCfÓBfl ' LÉPI Nem zárhatjuk ki annak lehetősé­gét, hogy az imperialisták katonai támadást intéznek a szocialista ál­lamok ellen. Figyelemmel fogjuk kísérni az eseményeik további fej­lődését, és a helyzet alakulásától függően fogunk eljárni — mon­dotta, majd hozzáfűzte: lehetsé­ges, hogy a közeljövőben meg kell növelnünk a nyugati határ mentén állomásozó hadseregünk létszámát és a Szovjetunió más vidékeiről kell hadosztályokat át­helyeznünk a nyugati határhoz. Ezzel kapcsolatban esetleg be kell hívnunk a tartalékosok egy ré­szét, hogy hadosztályaink létszá­ma teljes legyen, s hogy felkészül­jünk mindenféle meglepetésre. Hruscsov hangoztatta, hogy ezek válaszintézkedések. Az Esésűit Államok ugyanis mozgósítás-jelle- \ gű intézkedéseket foganatosít és a I háború kirobbantásával fenyege-1 tőzik. Az Egyesült Államok ag­resszív tömbökbeli szövetségesei támogatják ezt a veszedelmes po- j litikát. „Amikor ilyen helyzet alakul tó, | megengedhetetlen volna, hogy ölhetett kézzel üljünk. A tör­ténelem tapasztalata arra ta­nít; ha az agresszor látja, hogy nem részesül visszauta­sításban, elszemtelenedik. Ha viszont visszautasításban ré­szesül, csendben marad” — mondotta Hruscsov. — Amikor honvédelmi intézkedé- ; seinkhez hozzáfogunk, és erősít-1 jük szocialista hazánk potenciál­ját — folytatta —, változatos ra-j (211 Amikor az anya benéz az abla­kon, fiát a könyvekre hajolva látja. Ujjával csendet int az apa felé és halkan szól. — Valami történt ezzel a fiúval. — Mire gondolsz? — Nem rosszra. Sanyi fél háromkor lép ki a szo­bából. — El szeretnék menni — szól. Az őrsnek van találkozója. — Már megtanultad a leckét? — kérdi az anya. — Igen. Ma különben sem volt sok, de estére még egyszer átve­szem. — Mikor jössz haza? — öt órára itthon leszek. — Ügy mint az este? — kér­dez közbe az apa. — Nem. Ma ötre hazajövök biz­tosan. — Jól van. Menj. De... rit­kábban is lehetne azt az őrsi ülést tartani. Sanyi gyorsan a másik szobába megy, zsebkendőt vesz ki a szek­rényből, és a száz forintot gyor­san bedugja a ruhák alá. Egy kis megkönnyebbülést érez, de mint­ha a lelkét még mindig nyomná valami. Sietve indul el. A megbe­szélt időnél korábban ér Laciék- hoz, de barátját már készen talál­ja. — Kezét csókolom — köszön La­ci édesanyjának, majd barátjának is. — Szervusz! — Régen láttalak Sanyi. Tán lehet arról, hogy bárkinek is megtiltanák Nyugat-Berlini megközelítését, szó sem lehet arról, hogy blokád alá ven­nék a szocialista államok Nyugat-Berlint. A szovjet miniszterelnök han­goztatta, hogy a nyugati hatalmak kizárólag ürügyként használják fel Nyugat-Berlin közlekedési út­jainak kérdését és általában a bé­keszerződést. A szocialista tábor országaira akarják kényszeríteni akaratukat. Ha mi lemondanánk a békeszerződés megkötéséről, a nyugati hatalmak ezt úgy érté­kelnék, mintha stratégiai áttö­rést értek volna el, és azonnal bő­vítenék követeléseiket. Azt köve­telnék, hogy számoljuk fel az NDK szocialista rendjét, célul tűz­nék ki a potsdami szerződés alap­ján Lengyelországnak és Cseh­szlovákiának visszaadott területek elrablását. Ha a nyugati hatalmak még ezt is elérnék, akkor legfőbb igényükkel jönnének elő: azt kö­vetelnék, hogy a szocialista tábor minden országában számoljuk fel a szocialista rendszert. Éppen ezért lehetetlen tovább halogatni a békeszerződés kérdését. A Német Demokratikus Köz­társasággal megkötendő béke- szerződés aláírása hatalmas, pozitív jelentőségű tény lesz az egész nemzetközi helyzet fejlődése szempontjából. Hruscsov beszéde végén ismét visszatért az SZKP kongresszusán megvitatandó programra, amely a szovjet emberek előtt a kommu­nizmus nagyszerű távlatait nyit­ja meg. E program megvalósításá­hoz békére van szükség. Ezért a Szovjetunió a béke híve. A nyu­gati hatalmakhoz fordulva újból javasolta a német békeszerződés megkötésének megtárgyalását. haragba voltatok? — kérdezi az anya. — Hát e... egy kicsit... nem voltunk jóba. — Na és most már szent a béke köztetek? — Azt hiszem — néz Lacira —, igen. * — Akkor ne veszekedjetek töb­bé, nem illik ilyesmi úttörőkhöz. Nem indultok még, Laci? — szól a fiához. — Azt mondtad, három órára menni kell valahova. —■ Megyünk, csak Kovácsot vár­juk még. Ha jönne, mondd neki légy szíves, hogy siessen utánunk. Amikor kilépnek az utcára, ak­kor ér oda Kovács. — Hát... nem vagy a legpon­tosabb — szól Laci. — Késtem? „Kavics” megint itt volt a sarkon. Észrevett és hirte­len eltűnt. Arra szaladt a kastély­kert felé. — Merre? — kérdezi Laci meg­lepetten. — A kastélykert felé. — Akkor ez ma ott lesz a talál­kozón. Úgy látszik, Totyak mozgó­sította kéteshírű barátait. Erősí­teni akar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom