Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-08 / 185. szám

* ÉÉKÉS megyei * Ara SO fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. AUGUSZTUS 8. AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA xvi. Évfolyam, iss. szám A békeszerződés aláírása hatalmas, pozitív jelentőségű tény lesz az egész nemzetközi helyzet fejlődése szempontjából — Hruscsov elviárs rádió- és televíziós beszéde — Moszkva (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, a Szovjet Mi­nisztertanács elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára augusztus 7-én a szovjet rá­dióban és televízióban beszédet mondott. Mindenekelőtt szerencsekívána- tait fejezte ki minden szovjet dol­gozónak az új, nagy győzelem al­kalmából, abból az alkalomból, hogy a Vosztok—2 űrhajó-szput- nyik sikeresen befejezte űrrepü­lését. — German Sztyepanovics Tyitov őrnagy az űrhaj ó-szputny ikon példátlan űrutazást hajtott vég­re, amely több mint huszonöt órán át tartott. Az űrhajós hiány­talanul teljesítette a kitűzött programot, majd leszállt a Szov­jetunió előre kijelölt térségében. Ez a repülés önmagáért beszél. Ennek alapján az emberiség újabb nagy lépést tett a bolygó­közi közlekedés megvalósításának útján. A föld minden népe lelkesedés­sel üdvözli a szovjet tudomány­nak és technikának az űr meg­és sikeresen teljesítették az 1961- es év első félévi tervét is. N. Sz. Hruscsov itt számadatokkal illusztrálta a szovjet népgazdaság példátlan sikereit. A többi között elmondotta, hogy a hétéves terv első két és fél éve alatt 15 milliárd rubellel nagyobb értékben termel­tek iparcikkeket, mint amennyit a hétéves terv erre az időszakra előírt. A hétéves terv két és fél esz­tendeje alatt ugyanannyi iparcikket állítottak elő, mint amennyit az egész, 1951-től 1955-ig terjedő ötéves terv alatt. A termelési tervek túlszárnya­lása és a termelési önköltség csökkentése alapján növekedtek a felhalmozódások és lehetővé vált, hogy körülbelül újabb 3 milliárd rubelt fordítsanak a Szovjetunió­ban könnyűipari beruházásokra. — A hétéves terv a nép jólété­nek újabb emelkedését is előirá­nyozza. Ezt a feladatot is sikere­sen teljesítjük. Növekszik a mun­kabéralap, emelkedik a különféle árucikkek fogyasztása, sohasem látott arányú lakásépítkezés fo­lyik — jelentette ki a szovjet mi­niszterelnök, majd így folytatta: — Amint láthatják, iparunk jól dolgozik, egészében véve túltelje­síti a tervben kitűzött feladatokat. De még vannak olyan gyárak és tizemek, melyek nem teljesítik ter­vüket. Ezt azt jelenti, hogy az ilyen vállalatok nem járulnak kellőképpen hozzá a hétéves terv határidő előtti teljesítéséhez, nem gáznak az élen haladó kollektívák hódításában aratott kiemelkedő győzelmeit. Ma közzétették pártunk Köz­ponti Bizottságának, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek és a szovjet kormánynak a szovjet nép e világtörténelmi győ­zelmével kapcsolatos felhívását. Hazánk ünnepélyesen megemlé­kezik majd az űrhajós hőstettéről, mihelyt az űrhajós pilóta Moszk­vába érkezik. Az SZKP Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a nevében újból for­ró, szívélyes jókívánságaimat fe­jezem ki a szovjet nép, a kommu­nista párt bátor fiának, German Sztyepanovics Tyitovnak. Gratu­lálok kiváló tudósainknak, terve­zőinknek, mérnökeinknek, mun­kásainknak, mindazoknak, akik munkájukkal előkészítették és megvalósították ezt a szovjet ha­zánknak nagy dicsőséget szerző újabb, kiváló hőstettet. N. Sz. Hruscsov ezután a Szov­jetunió hatalmas gazdasági sike­reiről szólott, hangsúlyozta, hogy tízezreinek nyomában. Mindent el kell követnünk, hogy valamennyi gyár, üzem, bánya, minden kol­hoz és állami gazdaság az összes mutatószámokban teljesítse és túl­szárnyalja a tervben kitűzött fel­adatokat Hruscsov a továbbiakban a me­zőgazdaság helyzetét ismertette. Mint mondotta, a legutóbbi két évben a mezőgazdasági termékek termelésének színvonala alacso­nyabb volt, mint aminőre lehető­ségek vannak. Ez bizonyos nehéz­ségeket okozott a városok hússal, tejjel és zsiradékkal való ellátásá­ban. Az idén a mezőgazdasági ter­mékek betakarítása és felvásárlá­sa szemlátomást olyan lesz, ami­lyen még nem volt a szovjet ha­talom éveiben. A mezőgazdasági termények ve­tésterülete összesen meghaladja a 204 millió hektárt Ez több, mint bármikor ezelőtt. A termés beta­karítása gyors ütemben halad. Ami az állattenyésztést illeti, az országban az év elején 75,8 mil­lió szarvasmarha, 58,7 millió ser­tés, 133 millió darab juh volt. Ez azt mutatja, hogy megvan a jó alap az állattenyésztés újabb fel­lendítésére. N. Sz. Hruscsov ezzel összefüg­gésben részletesen szólott a külön­böző szovjet köztársaságok, így Ukrajna, az OSZSZSZK, Ka­zahsztán mezőgazdaságának hely­zetéről, majd kijelentette: — Egész népgazdaságunk fej­lesztésének távlatai grandiózu­sak. E távlatokat a Szovjetunió Kommunista Pártjának új prog­ramtervezete tárja faL Aránylag kevés idő telt el az­óta, hogy közzétettük ezt a ter­vezetet és ezért nem futhatunk előre, nem vonhatunk le már most általános következtetéseket a programtervezet bel- és külföldi értékeléséből. Az emberek milliói figyelemmel, nagy érdeklődéssel örömet kelt és újabb erőt ad. Már most teljes bizonyossággal elmondhatjuk, hogy az egész szov­jet nép egyhangúlag helyesli pár­tunk programtervezetét. A gyűlé­seken, a sajtóban, a rádióban és a televízióban a szovjet dolgozók kifejezésre juttatják, hogy büsz­kék lenini pártjukra, nagy szocia­lista hazájukra. Gazdasági, tudományos és kul­turális eredményeink, következe­tes békepolitikánk mérhetetlenül megnövelték a szovjet állam nem­zetközi tekintélyét, a világ ese­ményeinek alakulására gyakorolt hatásét. A Szovjetunió népeinek sikerei és győzelmei annak eredménye­képpen születtek meg, hogy a párt megvalósította Lenin bölcs útmu­tatásait. Az új programtervezetet áthatja a kommunista alkotómunka, bé­keszeretet és internacionalizmus szelleme. Minden országban meg­található barátaink, s a szocialista és a kapitalista országok testvéri marxista—leninista pártjai he­lyeslik ezt a tervezetet és hang­súlyozzák, hogy történelmi jelen­Élénk visszhangot keltenek a program ihletett szavai, amelyek szerint a kommunizmusnak az a történelmi küldetése, hogy min­den embert megszabadítson a tár­sadalmi egyenlőtlenségtől, az el­nyomás és a kizsákmányolás vala­mennyi formájától, a háború bor­zalmaitól. Aki biztosra veszi a társadalmi rendszerének gazdasági győzel­mét — mutatott rá a továbbiak­ban N. Sz. Hruscsov —, az nem tartja szükségesnek, hogy fegyve­res erővel erőszakolja i;á a maga rendszerét, más népekre. Mi ezért ezt mondjuk a kapitalista orszá­gok vezetőinek: tegyük meg dön­tőbíróknak a népeket, a történel­met, döntsék el ők, melyik rend­szer életképesebb és haladóbb, a szocialista-e vagy a kapitalista. A népek majd szabadon választanak, sa^a rendszer győz, amelyik job­ban kielégíti majd az emberek anyagi és szellemi szükségleteit. A Szovjetuniónak, más szocia­lista országokhoz hasonlóan, nem érdeke a háború, sőt mindent el­tan ulmányozzák e tervezetet, amely megmozgatja az egész vi­lágot. Pártunk a történelem során elsőnek tűzi ki a közeljövő köz­vetlen, gyakorlati feladatául a kommunista társadalom felépíté­sét. A programnak az a következ­tetése, hogy tősége van a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom szem­pontjából. Úgy ítélik meg a Szov­jetunió Kommunista Pártja prog­ramját, hogy ez korunk kima­gaslóan fontos dokumentuma, amely nagymértékben hozzájárul a marxista—leninista elmélet fej­lesztéséhez. De nemcsak barátaink, hanem a kommunizmus ellenségei is tanul­mányozzák és mérlegelik ezt az okmányt, pártunk új programját. Nincs módjukban, hogy elhallgas­sák. Nem titkolhatják el, hogy mi­lyen óriási hatást gyakorolt vi­lágszerte. Jellemző, hogy az amerikai sze­nátus egyes tagjai szerint ez a programtervezet „komoly kihívá­sa az Egyesült Államoknak”. Ezek a szenátorok nem kétlik, hogy a Szovjetunió képes elérni a prog­ramtervezetben kitűzött célokat „Nem szabad lebecsülni a prog­ramtervezet vonzóerejét” — han­goztatják figyemeztetően. Lám, ettől félnek legjobban az imperia­lista urak! Biztosra vesszük, hogy követ, hogy áthághatatlan akadá­lyokat gördítsen az imperialisták elé, akik háborúkat akarnak ki­robbantani. A kommunisták min­denkor elsődleges feladatuknak te­kintették a békeharcot. Közös né­zeteinket, követeléseinket és ak­ció-programunkat a kommunista és munkáspártok tavalyi moszk­vai tanácskozásán elfogadott nyi­latkozat tartalmazza. Az imperializmus ideológusai tudatosan kiforgatják a nyilatko­zat értelmét, rágalmazzák a kommunistákat, rájuk fogják, hogy háború útján akarják meg­oldani a vitás nemzetközi kérdé­seket. Ez azonban szemenszedett hazugság. Aki vesz magának annyi fáradságot, hogy elmélyed­jen a moszkvai tanácskozás do­kumentumainak tartalmában, az meggyőződhet róla, hogy a szocia­lista országok és a kommunista testvérpártok mindnyájan hatá­rozott és meggyőződéses ellenzői az államok közti háborúnak. Mi a békés együttélés, nem pe­dig a háború külpolitikáját foly­tatjuk. Éppen a kommunisták akarják kiküszöbölni az emberi társada­lom életéből az államok közti há­borút. Ez a szovjet általános és teljes leszerelési javaslatok értel­me. Ha sikerülne megegyeznünk a nyugati hatalmakkal a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel megva­lósítandó általános és teljes lesze­relésben, más kérdések is megol­dódnának. Megvalósulna például a nukleáris fegyverek kipróbálá­sának és gyártásának betiltása, s a felhalmozott atom- és hidrogén­fegyverek teljes megsemmisítése. Ám telnek-múlnak az érek; mindenféle leszerelési bizottságok alakultak, de egy tapodtat sem jutottunk előre. A leszerelési szakértők beleragadtak a tárgya­lásokba, mint legyek a mézbe. Mi az oka ennek? Miért ütköznek a Szovjetuniónak és más békesze­rető országoknak a leszerelési megegyezés elérésére tett erőfe­szítései a tőkés államok ellenállá­sának merev falába? Azért, mert az imperialisták nem mondtak le arról a tervről, hogy fegyveres harchoz folyamodnak a szocializ­mussal és a békeszerető népekkel szemben. A profithajsza, a gyűlöletes nye­reségvágy és kizsákmányolásra törekvés szüli az imperialisták agresszív háborúit. A kapitalista monopóliumok a második világ­háború befejezése után országaik gazdasági fejlesztésének elválaszt­hatatlan részévé tették a háborús készülődést, a fegyverkezési haj­szát. Az imperialistákat egyre nagyobb félelem fogja el a szo­cializmus országainak sikerei lát­tán, gyűlölettel fordulnak a kom­munizmus ellen. Gyűlölik a szo­cialista világrendszer nagyszerű sikereit, gyűlöletes előttük, hogy a szocialista rendszer vonzóerőt gyakorol a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népek­re. Az imperializmus ideológusai­nak szeme láttára omlanak össze azok a fogalmak, amelyekben a kapitalista világ eddig élt. Évről évre csökken a távolság a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Ál­lamok ipari és mezőgazdasági ter­melésének színvonala között és már nincs messze az a nap, ami­kor egyvonalba kerülünk Ameri­kával és kezdjük majd megelőzni. Egyes imperialista személyisé­gek a szocialista országokkal szemben érzett osztálygyűlölettől elvakítva az antikommunizmust teszik külpolitikájuk alapjává. Ré­gi nóta ez, amelyet már jól isme­rünk, az „antikomintern paktum”: és a Berlin—Róma tengely idejé­ből. Vajon mi maradt ezekből? A tengely összetört és a történelem szemétdombjára kerültek az „an­tikomintern paktum’’ bősz megal­kotói is! (Folytatás a 2. oldalon) a Szovjetunióban jelentősen túlteljesítették n hétéves terv első kétéves részletét m szovjet emberek ma élő nemzedéke már a kommunizmusban fog élni, az új program eszméi megtalálják az utat szerte a világon minden ember agyához és szívéhez!

Next

/
Oldalképek
Tartalom