Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-25 / 200. szám

1961. augusztus 35., péntek NÉPÚJSdI © 3 556 vagon gabona az államnak — Rekordtermés kenderből ­Két közgyűlés között történt valami az Aranykalászban Tegnap, augusztus 24-én a mező­kovácsházi járás mezőgazdasági osztályán értekezletet tartottak a termelőszövetkezeti főagronómu- eok részére. Értékelték a cséplésá munkák eredményét. Megállapí­tották, hogy a járás közös gazda­ságaiban lényegében befejezték a cséplést. A ma gy ar bánhagy es i Dó­zsa Tsz-bem csütörtökön még két cséplőgép, 5 kombájn, a kunágotaii Bercsényiben pedig 5 cséplőcsiapait és 4 kombájn dolgozott. A járás területén 37 200 hold kalászost tér. meltek, amelyből 12 ezer holdat kombájnnal arattak és csépeltek, 25 200 holdon a cséplő munkacsa­patok eresztették zsákokba a ke­nyér- és takarmánygabonát A szövetkezeti gazdaságok augusztus 23-ig 550 vagon gabonát adtak az államnak. Ezen felül a cséplőgép- részt és a 639 vagon adóbúzát is beszállították. Battonyáról 116, Kevérmésről 07, Mezőkovácsházá- ról 55, Dombegyházáról 43 vagon búzát adtak az ország kenyérellá­tásához. Több termelőszövetkezet, mint az almáskamarás! Sallad, a dombiratos! Béke, a kaszaperi Le­nin és Rákóczi, továbbá a kuné- gotai Bercsényi lényegesen túltel­jesítette a gabonaszállítási szerző­dését. Ugyanezen az értekezleten vet­ték számba a kender aratásában elért eredményeket is. A járás te­rületén 19 kenderarató kombájn dolgozott. Összesen 2300 hold ken­dert vágtak le. Kenderből a járás termelőszövetkezeteiben rekord- termést értek el. Harminc mázsán felüli átlagtermést várnak. A ken- dérrost minősége ts kiváló. Az eddig átvett kender zöme osztá­lyon felült minősítést kapott. Har­madosztályú kendert eddig egyik tsz sem szállított be. Az eddig át­adott kendernek mindössze 10 százaléka kapott másodosztályú minősítést. Legjobb kendert a bat- tonyai Dózsában és a végegyházi Szabadság Tsz-ben termeltek. De a dombegyházi Dózsa Tsz 50 má­zsa holdanként! kendertermélése sem lebecsülendő. A továbbiakban a nyári mély­szántásról esett szó. Kaskötő elv­társ, a járási tanács főagronómu- sa örömmel állapította meg, hogy augusztus 20-ig a gépállomások és a termelőszövetkezetek traktoro­sai felhántotték az összes tarlót, s ezen túl 15 ezer holdon fejezitek be a mélyszántást. Ennyi mély­szántás a nyári hónapokban még egyik évben sem volt a járás terü­letén. Most a csépié» befejezésé­vel a trágyahordás és a nyári mélyszántás üteme tovább gyor­sul. A gépállomások és a tsz-ek 104 körmöstraktort állítottak be erre a munkára. A szántótrakto­rokat két műszakban üzemeltetik, így szeptember 15-ig az összes ka­lászos termőterületet — a 37 ezer holdat — felszántják. Megyénk területén három, három és fél méternyire nő rendszerint a kender, s az erős szálú rostnövény betakarítása komoly próbára teszi a gépeket. A gumikerekű járművek nagyon megrongálódnak a kender­földön: egy-egy kampány után több kerék egészen hasznavehetetlenné válik. Az elek! Lenin Tsz határában két saját kenderkombájn szorgos­A mezőkovácsházi járás terme­lőszövetkezeteiben javában folyik a silózás. A közös gazdaságokban kereken 2700 hold silókukoricát vágnak le, készítenek elő tartósí­tásra. Harminc silókombájnnal dolgoznak. A gépeket, és a beosz­tott kezelőket munkacsapatokban foglalkoztatják. Egy-egy munka­csapatba két silózókombájnt és tíz pótkocsit osztottak be. A szov­jet, a magyar és a német gyárt­A gyulai Aranykalász első éve nem volt sikeres. A szövetkezet­nek olyan feladatokkal kellett megbirkóznia, amelyek még soha­sem álltak e szövetkezet tagjai előtt. Rossz volt a hangulat és ez éreztette hatását a munkában is. Nem lehet jól menetelni, ha a csapat nem lép egyszerre. Nincs egyetértés a családban, ha minden tagja mást és mást akar, és ha nem hallgatnak a vezetőre, a csa­ládfőre. Sok volt a föld és kevés volt a fiatal erőtől duzzadó mun­káskéz Átmeneti nehézségek. Igen, ezek mind átmeneti ne­hézségek voltak. Elrepültek, mint egy rossz álom. Ez az év már más. kodik. A gépkezelők egyszerű újí­tással megkímélik a kerekeket, s napok óta defekt nélkül dolgoznak a kenderföldön. A hátsó kerekek elé saját készítésű vashengert sze­rellek, aminek a közepét betonnal töltötték meg. A nehéz henger si­mára hengerli a kenderföldet, s az erős tarló nem tehet kárt az értékes gumikerekekben. mányú silózókombájnok teljesít­ménye figyelmet érdemed. A vég­egyházi Szabadság, a medgyesegy- házi Béke, a kaszaperi Lenin, a re­formátuskovácsházi termelőszövet, kezetekben a jövő hét végére be­fejezik a silózást. A silókukorica termése kiváló. A végegyházi Sza­badság Tsz-ben 200 mázsán felüli zöldtömeget takarítanak be hol­danként. A többi közös gazdaság­ban a holdankénti átlagtermés meghaladja a 160—180 mázsát. magukért dolgozni. Más út nincs és nem is lehet. Ma már... nem egy gazdától hallottam, „nem kel­lene a föld, mert más így már az élet”. Nem vagyok a „saját rab­szolgája”, van időm pihenni, mű­velődni. A tsz-é egyre inkább az enyém, egyre inkább mindenkié lesz. Megváltoztak az emberek. Vagy mivel lehetne megmagya­rázni Gácsi Ferenc, Molnár Bá­lint, a Seres család áldozatkész munkáját Ők sokat tettek a kö­zös állomány kialakításáért, hó­ban, fagyban, sárban. így csak magának, csak a közösségnek tud dolgozni az ember. Az az ember, aki már másképp gondolkozik, az az ember, aki már nem tudja nézni, hogy csak a másik válla görnyed a teher alatt. Csak így viselheti gondját Geszner Antal és felesége a hizómarháknak. A sajátját gondozza, szeretettel, fe­lelősséggel. A sajátját és minden­kiét. Az ezermesterek. Olyan fúró-faragó, mindenhez értő emberekből alakult a Kö­kény István vezette építőbrigád. Ők is arról ismeretesek, hogy munkájukban nem lehet hibát ta­lálni. Ficzere bácsi kőműves, Szenes bácsi ácsmester, de már a brigádban szerzett segédlevelet Ágoston Mihály és Ludvig Jó­zsef. Nemcsak épít a brigád, tanul is. Alakulás óta együtt vannak. Nem is brigád ez, hanem egy kis család. Munkájuk értékét most ne összegezzük, ez százezrekre rúg — hisz építettek borjúistállót, fi- aztatót, 250 férőhelyes szerfás sül­dőszállást, karámot, górét, hizó- szállásokat. A Kertész, a Sánta és a Rusz tanyán pulykahodályt. Minek soroljam. Talán még csak egyet. Munkájukat nemcsak az építmények, hanem a műszaki el­lenőrök is megdicsérik. kacsapatában zömmel 50—60 éves asszonyok dolgoznak. Dicsérjük őket? Minek? Hát nem dicséri eléggé az, hogy két hónapon ke­resztül húzták a kapát, a kukori­ca és a cukorrépa földön? A Rotyis brigád a kettes szá­mot viseli, de munkában nem szo­rul a második helyre. Tudnak gazdálkodni. A Japport munka­csapat csak egy árnyalattal előz­hette meg a másik kettőt. Gombos András új brigádért®* a harmadik számú brigád élén. A tavalyi rossz munka után rájuk sem lehet ismerni. (A rossz szel­lemet, mely tavaly még befolyá­solta őket, száműzték.) A brigá­dok versenyében bizony sokszor az élen jártak. Béxes András brigádja csak szám szerint az utolsó. Két brigádból olvadt össze és... szóval eleibe itt sem ment minden a legjobban. De már ez is a múlté. Néha-néha se­gítségre szorultak, de kijutottak a kátyúból és ezt Miskucza Illés és Gyulai Lajos munkacsapatának köszönhetik. Száz mázsa búza egy hold földön. Azt hiszik, most megfogtak, mert lódítottam... Hát nem. Túri István munkacsapata egy hold szabadföldi uborkából 24 ezer forintos jövedelmet takarított be, ez pedig egyenlő 100 mázsa búzá­nak az árával. E kis területen csaknem 15 ezer forinttal termel­tek többet a tervezettnél. A húsz hold dinnyeföldről pedig ezer má­zsa dinnyét akarnak leszedni. Kovács János 5 tagú munkacsa­pata a feleségekkel együtt dolgo­zik. Tíz hold dinnyeföldrői csak­nem kétszázezer forint jövedel­met szereznek szövetkezetüknek. Nem sok már a föld! Tavaly még panaszkodtak, hogy sok a föld, kevés a dolgos kéz. Ma már nincs ilyen panasz. Dol­goznak és terveznek... maguknak. Még többet, még jobban. Ezután a jövő évi gazdálkodás tervezéséről esett szó. Megvitat- j Megacélozódtak az öreg kezek is. ták a vetéstervet és az őszi be- IA szövetkezet gazdái akartak a takarítás előkészületeit. Itsz-ből élni, a szövetkezetért, ön­Egyszerű újítással megkímélik a kenderkombnjn gumikerekeit Eleken Harminc kombájnnal silóznak — Fiúk! — rendelkezett idege­sen. — Menjetek! Vigyétek Máriát is. Megpróbálom feltartóztatni eze­ket ... Majd utánaitok megyek. — Ne, ne maradj te sem Sanyi, gyere.. . — könyörgött Mária. — Akkor mindannyiunkat el­fognak. Menjetek csak. A csendőrök már az út felén tar­tottak, amikor Lali megfontoltan, teljes életnagyságban kiállt a c.r 1_ lék elé s ezzel elvágta a további vitát. Ahogy a nyurga fiatalem­bert meglátták a kakastollasok, nyomban felszólították: Álljon egyhelyben, ne mozduljon. Lali nyugodtan szólt hátra: — Rohanjatok. Engem már meg. láttak. Majd én feltartóztatom őket, ameddig lehet. A z első kő nem találta el ” egyikőjüket sem, de meg­állásra késztette őket. A második mellen ütötte az elöl lihegőt, aki­nek püffedten vörös arca nyers ló­húsra emlékeztetett. Nagy darab kő volt, megtántorította a vörös­arcút Az mennydöi'getes károm­kodásba kezdett s lekapta válláról a puskát. Ám ahogy pillanatra fel­egyenesedett a meredek kapaszko­dón, egyensúlyát vesztve, majd­nem hátrazuhant. Az utána lihegő kapta meg, hogy el ne essen. — A büdös anyátokba!... Kik vagytok?! Megálljatok, a szentség­ieket!! — s lövésre állította fegy­verét Lali újabb kőesőt zúdított rá­juk, most már pontatlanul célozva a csillék mögöl. A szikár, fekete­bajszos, társa tanácsára felkapasz­kodott a hegybevájt siklóút olda­lára, hogy oldalt közelítse meg a kődobélót. Lali ezt a csillék mögül későn vette észre, mert amint a bekerítő akció megkezdődött, a vörösarcú elsütötte fegyverét s Lali a földre lapult. A puskadörej megremegtette az egész hegyol­dalt, mely tízszeres erővel verte vissza a dörgést. Már nem sok idő volt a mene­külésre, Lali azonban teljes biz­tonságban akarta tudni a többie­ket. Maga sem tudta, honnan vett bátorságot mindehhez Valami megmagyarázhatatlan erő mozgat­ta cselekedeteit. Keveréke annak az akaratnak, hogy bebizonyítsa: nemcsak magára gondol, ahogyan Sándor hiszi. És annak a felisme­résnek. hogy itt ma valami olyan dolognak, nagyszerű tettnek ré­szese lett. amit a jövőben százezer kakastollassfll szemben is vállal s ami eltéphet ellen ül hozzákötötte Sándorhoz és az ő titkos, bátor barátaihoz. Amikor ismét fel akart emel­kedni, hogy megcélozza a vörös­arcút, meglepve látta: csak az acsarkodók feléje egyedül, a másik nincs sehol. A csillék oldalához la­pult és dobott. Lövés volt rá a vá­lasz, de furcsa, nem lentről, ha­nem valahonnan az erdőből. Balra nézett. Most értette meg a csap­dát, Lehajította még a kezében lévő köveket. Elhatározta, hogy átrohan a kis tisztáson, s most már eltűnik a fák sűrűjében.. Amint futni kezdett, újabb lövés dörrent a háta mögül. Tompa ütést érzett bal combján. Néhány tétován megtett lépés után sajogni kezdett a lába s ragadós nedv ta­pasztotta combjához a nadrágszá­rát. Lenézett, látta, csupa vér a bakancsa. Két marokkal szorítot­ta le sebét, sántítva igyekezett to­vább a sűrű felé Ekkor mér mind a két csendőr rohant utána. Lát­ták, hogy megsebesült, s a levegő­be sütötték fegyvereiket. Lali tud­ta, már nincs menekülés, nem bír­ta tovább a bal lába. Lassan megfordult és elszántan nézett üldözőire. Azok puskatus­sal estek neki, istentelenül károm­kodva ütlegelték. Nem is védeke­zett. Csak amikor faggatni kezd­ték, hogy voltak-e többen is, vib­rált ajkán egy gyenge, fölényes mosoly: „Ha halálra kínoztok sem tudjátok meg”. Sándorék ekkor már mélyen bentjáirtak az erdőben ... —Vége— A brigadéro8ok. Négy brigádterület van, de a négy brigád között alig lehet mi­nőségi sorrendet találni. Vegyük elnevezésük szerint őket. Az első brigádban Juhász Mihály és Fa- jragó Ferenc munkacsapata kiváló S munkásokból áll. Alb Pál 74 éves, J Vince Jakab 73 éves, de munká­iban kell őket megnézni, akkor bi- jzony... szóval elkeverednek a fia­talok között. Faragó Ferenc mun­Ezért fáradozik a pártszervezet* ezért kel korán és fekszik későn a vezetőség, ezért találja a hajnal és a késő este az elnököt, Nyíri Sándort és a szövetkezet gazdáit a földeken. Erősödik, izmosodik az Arany­kalász, mert saját maguknak erő­sítik azok az emberek, akik ma már a szövetkezet gazdáinak ér­zik magukat. (Kollárik) Nagyobb termelési eredményekre mozgósít a Mezőhegyes! Állami Gazdaság üzemi tanácsa A Mezőhegyes! Állami Gazda­ságban a napokban ülést tartott az üzemi tanács. Az értekezleten, melyen jelen voltak a meghívott brigádvezetők és felelős szakem­berek is, több mint százan vettek I részt. Az üzemi tanács meghallgatta a nyári betakarítási munkákról szóló tájékoztatót, a félévi mérlegbeszá­molót. Az őszi munkák gyors és eredményes elvégzéséről tanács­koztak. Többek között felhívták a gaz­daság vezetőinek és dolgozóinak figyelmét a tejtermelés növelésé­re, a sdlótakarmányok minőségé­nek javítására, s ezen túl a mun­kaszervezésiről tanácskoztak. Az üzemi tanács ülése után ter­melési egységenként tartanak ér­tekezleteket, ahol a soron lévő fel­adatokat vitatják meg. Jól fizet a cukorrépa A mezőkovácsházi Üj Alkot-1 ímány Termelőszövetkezet az idén ;86 holdon termesztett cukorrépá­id magot a Mezőhegyesi Cukorgyár I részére. A magtisztítás a napok­iban fejeződött be és pénteken, | szombaton megkezdik az átadást. I A cukorrépamag termesztése az idén igen jól sikerült, s a beter­vezett 8 mázsa helyett 13 mázsa 20 kilogrammot arattak. Hasonlóan szép termést takarí­tottak be kenderből is. A 103 hold termésből eddig 2 ezer mázsát szállítottak el a Nagylaki Kender- gyárnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom