Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-23 / 198. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ära so tűié* * Világ proletárjai, egyesüljetek!

1961. AUGUSZTUS 23., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 198. szAm

Korunk hullámhosszán

Tegnap esős, borongós volt az idő, ma, amikor e sorokat írom, verőfényes kék az ég, a Körösparton pedig a zölden bókoló fűzfák tükörnek nézik a vizet, és láthatóan haragosak, ha néhány elsárgult levél megrezzenti a szép, sima ezüstlapot. Aztán elbújik a nap, de később újra kiles egy felhő mögül, és lekiált nekünk: ősz van, vége a nyárnak pajtikám! Ilyenkor nagyot nyújtózik a népművelés munkása, és a nyári „lazítás” után nekigyűrkőzik, hogy számbavegye a dolgokat: mit is csináltunk eddig, és mi legyen most, meg a télen, tavaszon, és a következő nyáron, mert ha nem is olyan nagy hévvel, de azért már nyáron is csinálgatunk valamit, mi népművelők.

Egyszóval itt az ősz szele, rázzuk ki fejünkből a bohókás nyári perceket, és lássunk hozzá! Nézzük, mi van mögöttünk? Sok jó és becsülni való dolog! Hogy úgy mondjam: az eredmények serpenyője jóval nehezebb, mint a hibáké. Ez megnyugtató, de nem elégültségre hajlító tény, van itt még annyi feladat, hogy sohasem érünk a végére. De hát egyáltalán: oda érhetünk-e? Lesz-e olyan idő, amikor azt mondhatjuk: megcsináltunk mindent,

slussz, netovább. Ilyen bizony nem lesz, mert az élet megy tovább, és aki csak egy icipicit elméláz, mint az a bizonyos Bálám patás állatkája, az iszonyú módon lemarad, és azon kaphatja magát, hogy akiket „népművelt”, azok már többet tudnak, értenek a nagyvilágból, mint ö.

Ügy gondolom, most itt, e cikkben legyünk egy kicsit „formabontók”, és hasítsuk fel a megszokott szerkesztés köreit: ne beszéljünk részletesen az eredményekről, sikerekről, hiszen azt valamennyien álmunkból felköltve is úgy elmondjuk, hogy abban hiba nincs egy sem. Nem marad tehát hátra más, nézzük, mi van — előttünk. Ahogy mondani szoktuk volt: a feladatok? Nehéz számba- venni, annyi van, és — akár maga az élet, ezernyi szálúak, bonyolultak. Aki azonban érti a dolgát, az a bonyolultban is remekül kiigazodik, megtalálja a legfontosabb feladatot, a sort jól építi fel, nem szalad előre, de nem is marad le. És itt már jelentkezésre nyújtja a kezét az alapkövetelmény: mi, népművelők értsünk is ahhoz, amit csinálunk, és lássuk be, hogy nem elég valamiért lelkesedni, vagy nem elég, sőt bűnös dolog azt mondani: „Nos, elvtárs, neked nem jutott pártmunka, tudod mit? Te leszel a kultúros!” Mert ugyebár én lelkesedem Gagarin és Tyitov űrutazásáért, és lehet, hogy gondolkodás nélkül beleülnék a Vosztok-ba, de ha visszatérnék, megnézhetném marimat, ha ugyan még megnézhetném. Egyszóval: rátermettség, előképzés, tudás kell, akár űrhajór az ember, akár pedig korunk hullámhosszára állva mint népművelőmunkás hinti a szocialista kultúra, az emberiség nagyszerű kulturális kincseinek gazdagságát. (Zárójelbe kívánkozik: én úgy gondolom, sok helyen azért kell hadakoznunk még ma is a népművelő kulturális munkát ötöd-, sőt tizedrangúvá degradáló nézetek ellen, mert eleve azzá tették az egyébként jó szándékú, jót akaró, és magát talán „agyon” is dolgozó, de hozzá nem értő kultúrmunkások „kinevezésével” erre vagy arra a népművelési posztra. Ez az igazság és ha gyors fejlődést akarunk — márpedig a körülmények és lehetőségek szigorú figyelembevétele mellett is azt akarunk — akkor a valóban hozzáértő, kiváló képzettségű népművelési munkások felkutatása a feladatok feladata, hogy már most, ősszel teljesebb, nagyszerűbb legyen kulturális életünk falun, és városon egyformán.)

Ma már nem elég a bál, ma már falun is hódít az igazi művészet, és hónapról hónapra, ahogy rohan, fejlődik a világ, az emberek mindig többet akarnak tudni — kultúrforradalmunk olyan lenyűgöző szakaszához érkeztünk, amelyben élni, dolgozni, lelkesülni és lelkesíteni hátborzongatóan szép feladat. Csodálkozunk-e azon, hogy az eldugott falusi iskolákban Gagarin űrutazásáról, a kozmosz meghódításáról akar előadást hallani a tsz-paraszt ugyanúgy, mint a földművesszövetkezeti gépírónő, vagy az óvónő, áld az új generáció emberpalántáit félti, óvja? Nem csodálkozunk ezen, és aki nem csodálkozik, máris érti a feladatát, tudja azt, hogy az emberek érdeklődésének kipuhato- lása és megragadása, az ismeret- terjesztés színvonalának emelése olyan dolog, melyet ma már nélkülözni nem lehet, e nélkül nem valósulhat meg sehol a szervezett, „korunk hullámhosszára” hangolt népművelés.

Az, hogy emelni kell a népművelési munka tartalmi és minőségi színvonalát, csak a dolgok egyik oldala, hiszen ott, ahol még csak szóbeszéd tárgyaként van élvonalban a népművelő munka, a gyakorlatban pedig ötödrendű, ha nem több — ott bizony szükség- szerű követelmény a mennyiségi számszerű emelés is. Pontosabban: az ilyen helyeken el kell kezdeni a népművelést, mert az, ami volt aligha nevezhető népművelésnek, és „eredmények” csak az ügyes jelentés-gyártók írásaiban találhatók, a valóságban pedig a „falvédő-kultúra” szedi áldozatait.

Doboljunk riadót, nagyszerű riadót a kulturális, népművelő munka frontján! Hallatsszon el a dobok ráadása a legtávolabbi falvakba is, és gyülekezzenek e gyönyörűszép erőpróbára mindazok, akiket fűt a be'lsö tűz, hogy tanítsanak, neveljenek, tanuljanak és önmaguk is egyre emberebb emberré formálódjanak!

„Korunk hullámhosszán” — ezt a címet adtam ennek az írásnak, úgy érzem joggal. Ma mindent korunk „hullámhosszára” hangolva kell látnunk, tennünk, láttatnunk és irányítanunk, mert aki lemarad, azt menthetetlenül legyőzi a rohanó idő, a szédületes ütemű fejlődés.

ősz van. Változékony, szeszélyes az idő. Mégis milyen szép! Hiszen mennyi, de mennyi munka vár ránk újra, népművelőkre! És ugye, a sikernél, az igazi sikernél nincs boldogabb érzés?! Rajtunk tehát

újra a sor. _ „ .

Sass Ervin

Forró szeretettel búcsúzott a főváros Gagarintól

Háromnapos magyarországi látogatás után, kedden délelőtt a Ferihegyi repülőtérről elutazott Jurij Alekszejevics Gagarin, a világ első űrpilótája, a Szovjetunió Hőse. Nálunk töltött rövid tartózkodásának eseményei során — a forró hangulatú fogadtatás, a Hősök terén rendezett nagygyűlés, s vidéki körútja alkalmával — dolgozó népünk százezrei találkoztak Jurij Gagarinnal, s a búcsú percei is azt bizonyították: népünk nemcsak megcsodálta az űrutazásban páratlan teljesítményt elért hős szovjet férfit, hanem igaz barátjaként szívébe is zárta Gagarin őrnagyot, a hőslelkű feleségét, Valentyina Iva- ncvnát és a bájos apróságot, az ötb ónapos Gálocskát is.

Kedden reggel ismét százezrek voltak a budapesti utcákon, hogy búcsút vegyenek a kedves vendégektől, még egyszer láthassák Jurij mosolygós arcát, zászlókkal, virágesővel köszönthessék a kozmosz Kolumbuszát. A Gagarin család szállásának környéke már 7 óra körül benépesült: az Istenhegyi úton, s a szomszédos útvonalakon piros nyakkendős úttörők, munkásemberek, a gyárak, üzemek, hivatalok dolgozói várták. A Déli-pályaudvarnál, a Krisztina-posta előtt, a Széna téren, a Mártírok útján a gyalogjárók szélére fél 8 órakor már mindenütt kitehették volna a „megtelt” táblát, a Szent István körúton pedig már jóval a gépkocsi érkezése előtt le kellett állítani a forgalmat az egybegyűlt tömeg miatt.

A Nagykörúton, az Üllői úton, a Ferihegyre vezető gyorsforgalmi úton a budapestiek tiz és ri'zezrei álltak sorfalat, s mikor Gagarin őrnagy nyitott gépkocsiján, rnoságos munkát takar. Az elmúlt gazdasági év hasonló időszakához képest jóval több az egy-egy gépállomásra jutó normálhold-telje- sítés. Míg tavaly augusztus 20-ig együttesen 479 229 normálholdat teljesítettek, most megközelitik a 600 000 normálholdat. Míg tavaly ilyenkor az őszi szántás 107 800 hold volt, most a legutóbbi dekád befejezéséig jóval meghaladta a 124 300 holdat. A tarlón végzett talaj munka is 39 ezer holddal több, mint az elmúlt gazdasági év hasonló időszakában.

A nyári tervteljesítésben első a Gyulai Gépállomás 107,8 százalékkal, második a Kondorosi Gépsolvogva, integetve elhaladt előttük, ezrek, tízezrek kiáltották: Daszvidanyie! Viszontlátásra Jurij!

A zászlódíszbe öltözött, nemzetiszínű és szovjet lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren mintegy húszezren gyűltek össze Gagarin őrnagy és családja búcsúztatására. Jelen voltak Fock Jenő, ' Nemes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának, az F.lnö- ki Tanácsnak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak számos tagja, politikai, társadalmi és kulturális életünk számos más vezető személyisége; jelen volt V. I. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja.

Hosszan zúgott a taps, mikor a küldöttség megérkezett a repülőtérre; Jurij Alekszejevics Gagarin és felesége, Valentyina Ivanovna, karján Gálocskáva! Ny. P. Kamanyin altábornagy, a Szovjetunió Hőse, s társaságukban Kállai Gyula és Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az ünneplés még csak fokozódott, amikor a Gagarin- család fellépett a diszemelvényre, s a hős űrhajós a mikrofon elé lépett.

— Drága barátaim! örömmel fogadtuk az önök meghívását, s néhány nagyszerű napot töltöttünk gyönyörű hazájukban. Jártunk Budapesten, Sztálinvárosban, Pécsett, Komlón — innen visszatérőben Sárbogárdon és Dombo- várott is megálltunk — a ma100,6 százalékkal. A gépállomások közötti versenyben az utolsó helyet foglalja el a Körösladányi Gépállomás, amely eddig a nyári tervet 71,8 százalékra teljesítette. Nem sokkal jár előtte a Kondorosi Gépállomás sem, amely a nyári tervteljesitésben mindössze 75,1 százalékot ért el. A nyári talaj- munka-tervet a gépállomások eddig 87,5 százalékra teljesítették, a szántást pedig 85 százalékra. A mélyített szántás, valamint a vetőszántás gyorsítása érdekében jelenleg 909 gép dolgozik két műszakban. A két műszakban dolgozó gépek száma is jóval több, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt.

gyár dolgozók százezreivel találkoztunk, s e találkozások mindenütt forró hangulatúak, szívélyesek, testvériesek voltak,

— Hazánkba visszatérve beszámolunk majd a szovjet dolgozóknak, milyen őszinte, nyílt lélekkel* milyen szeretettel fogadtak bennünket, a szovjet nép képviselőit Magyarországon.

— Még egyszer teljes szivemből köszönöm a szívélyes meghívást, a meleg fogadtatást, mind a magam, mind a velem együtt utazó elvtársak nevében népüknek, Központi Bizottságuknak, kormányuknak, s külön is köszönöm a derűs* ragyogó arcokat, a nyílt szíveket* a forró szeretet ezernyi megnyilvánulását, amellyel bennünket* szovjet embereket körülvettek. Köszönet mindazért, amit értünk tettek.

— Éljen a magyar—szovjet barátság! Éljen a világ dolgozóinak megbonthatatlan barátsága! A viszontlátásra, drága barátaim! — búcsúzott hosszantartó, viharos nagy taps közben Jurij Alekszejevics Gagarin.

Szedik a cukorrépát Füzesgyarmaton

Tegnap, kedden reggel megkezdi» te az 542 hold cukorrépavetés folyamatos szedését a füzes gyarmati Vörös Csillag Tsz. Egyik-másik táblán 280—300 mázsás termés ígérkezik, ennek ellenére átlagosan mintegy 200 mázsát várnak a szövetkezet gazdái. Azt mondják, hogy néhány gazdaság a megyében még megelőzi őket a répatermelésben, de jövőre igyekeznek maguk mögött hagyni minden répatermelő állami gazdaságot és termelőszövetkezetet. A jövő évi cukorrépa-területnek már készítik a talajt. Holdanként két mázsa szuperfoszfátot, egy mázsa pétisót, 182 mázsa istállótrágyát terítenek a különböző talajmunkák előtt a a földre. A tarlóhántást a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben 25 cm mély középszántás, majd pedig mintegy másfél hónap elteltével 35—40 centis mélyszántás követi. A középmélyszántáson fogasolást és rögtörőzést, a mélyszántáson pedig fogasolást és hen- gerezést végeznek, de nemcsak azokon a területeken, amelybe cu. korrépát, hanem azokon is, amelyekbe kukoricát vetnek.

Hasonló módszerrel készítik elő a talajt a füzesgyarmati Aranykalász Tsz-ben is, ahol eddig 1400 hold 25—23 cm mélységű nyári mélyszántást végeztek. Ősszel ezt is és még ezután szántásra kerülő területet is 38—40 cm mélyen forgatják meg. Egyébként az Aranykalász Tsz-ben aug. 25-én kezdik meg a 400 hold cukorrépa szedését, amelyről 180—200 mázsa átlagtermést várnak.

95,5 százalékra teljesítették nyári tervüket megyénk gépállomásai

Megyénk gépállomásai eddig I állomás 105,2 százalékkal és har- 95,5 százalékban teljesítették nyá- madik a Kétegyházi Gépállomás ri tervüket. Ez a szám sok izzad-