Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-23 / 198. szám
2 NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 33., szerda A román nép legnagyobb nemzeti ünnepe A román nép ez év augusztus 23-án ünnepli hazája felszabadulásának 17. évfordulóját. Ez a nap a román nép legnagyobb nemzeti ünnepe. 1944. augusztus 23-a Románia történelmének sorsdöntő eseménye volt, amely gyökeres változást hozott. Véget ért a fasiszta zsarnokság, összeomlott a kizsákmányolás, a kegyetlen elnyomás tőkés-földesúri rendszere, megszűnt az ország politikai és gazdasági kiszolgáltatottsága az imperialista hatalmaknak. Ezzel a nappal vette kezdetét a népi demokratikus rendszer megteremtése, mikor is a felszabadult nép saját kezébe vette sorsának irányítását, hazájának egyedüli és igaza urává vált Az ország legnehezebb pillanataiban, amikor a román népet a szovjetellcnes bűinüs háborúba taszították, a kommunista párt volt az az erő, amely megszervezte a tömegek harcát a fasisztamilitarista diktatúra ellen. A kommunistákat forró hazaszeretet s az az a meggyőződés hevítette, hogy a demokrácia és a szocializmus erői, élükön a Szovjetunióval diadalmaskodni fognak az elnyomó fasizmussal szemben. Lelkesein hittek a felszabadulás ügyének győzelmében, s lépten- nyomon életüket áldozták a célokért. A kommunisták maguk köré tömöritették az ország hazafias erőit, megszervezték a városok és falvak dolgozóinak harcát a rabló rendszer és a terror ellen, szabotáltak a hitleri háborús gépezetet, illegális lapjaikkal és röp- írataikkal az egész népet az Anto- nescu-féle klikk megdöntésére szólították, hogy Románia kilépjen a szovj átellenes bűnös háborúból és az antihitlerista koalícióhoz csatlakozzék. A dicsőséges szovjet hadseregeknek a Románia határaitól még távoleső győzelmei is mind kétségtelenné tették á román nép előtt, hogy az uralkodó osztályok milyen katasztrófába taszították az országot. Minél jobban közeledtek a felszabadulás napjai, annál vadabbá vált az Anto- nescu-féle fasiszta diktatúra terrorja. A Román Kommunista Párt a terrort leküzdve, vezető kádereivel, Gheorghe Glíeorghiu- Dej elvtárssal az élen — a politikai és szervezeti intézkedések egész sorának megvalósításával — megkezdte a fegyveres népi felkelés előkészítését. A nagy többségükben felfegyverzett és katonailag időben kiképzett munkásokból álló hazafias harci alakulatok,’ amelyekhez csatlakoztak a hazafias érzelmű katonák, tisztek és tábornokok, a párt vezetésével végrehajtották a fegyveres népi felkelést és megdöntötték Antonescu, fasiszta kormányát. Az 1944. augusztusi fegyveres népi felkelés nagy lendületet adott a tömegek harcának, mivel a népi forradalom kezdetét jelentette. A felszabadulás óta eltelt éveket megfeszített harc és munka jellemezte. d viszonylag rövid idő alatt v| bement forradalmi átalakulások a városok és falvak dolgozó tömegeinek új életet hoztak, amilyet a tőkés-földesúri uralomban sohasem érhettek volna el. A városok és falvak dolgozóinak közös akaratával létrejött a népi demokratikus rendszer, megvalósult a földreform és a legfontosabb termelőeszközök államosítása, a dolgozók széleskörű demokratikus szabadságjogokat kaptak, s az ösz- szes nemzetiségekhez tartozó dolgozók teljes jogegyenlőséget nyerteit, a monarchiát megdöntötték és kikiáltották a Román Népköz- társaságot. A munkásosztály a dolgozó parasztsággal szoros szövetségben kezébe vette a teljes államhatalmat, s ez lehetővé tette. hogy a román nép megkezdje a szocialista társadalmi rend felépítését. A román nép, élén a munkás- osztállyal, a Román Munkáspárt vezetésével következetesen és megingathatatlanul alkalmazta a szocialista iparosítás politikáját, s ennek eredményeként gyökeresen megváltoztatta az ország arculatát; kimagasló eredményeket ért el a gazdasági és kulturális élet fejlesztésében, a tömegek jólétének emelésében. A szocialista iparosítás alapján sikerült biztosítani a termelőerők ésszerű elosztását az ország egész területén, ami lehetővé teszi a természeti kincsek és erőforrások tökéletesebb hasznosítását A múltban gazdaságilag elmaradott vidéken — Bacau és Suceava tartományokban, a Maros—Magyar Autonom Tartományban, Dobrudzsában, Olténiában — hatalmas ipari komplexumok épültek. A párt tevékenységének legfőbb célja a dolgozók jólétéinek biztosítása. Megnőtt a munkások, mérnökök, technikusok, tanítók és tanárok, gazdasági szakemberek I tudományos kutatók, orvosok és általában az összes dolgozó réite-1 gek fizetése. Intézményessé vált! az állami családi segély, jelentő- g sen csökkent a jövedelemadó, azg egyes fizetési osztályoknál pedig j teljesen megszűnt. Növekedtek a nyugdíjaik is, s 1969-ban a nyug- | dijak összege csaknem hatszorta magasabb volt az 1950 évinél. Az j árak jelentős mértékben csökken- j tek. Mindezen intézkedések eredményeként 1960-ban a reálbérek 471 százalékkal voltak magasabbak az j 1955. évinél. Felszabadulásának tízenhetedikj évfordulóján a román nép büszkéni tekint vissza azokra a történelmi 1 jelentőségű vívmányokra, melye- s két a párt vezetésével teremtett jj meg ebben az időszakban. Mun- a kajának gyümölcsei nagy öröm- j mel töltik el. A Román Munkás- s párt III.' kongresszusának. határo- 2 zatai, a szocialista építés befejezé-1 sének és a kommunizmushoz valójj fokozatos átmenetnek nagyszerű d távlatai arra lelkesítik a román népet, hogy minden erejét e cé-1 lak szolgálatába állítsa, s ezzel \ hozzájáruljon a szocialista világ-1 rend győzelméhez a tőkés rendszerrel folytatott békés versenyben, elősegítse a béke erőinek diadalát. Megalakult az NDK első fegyveres ifjúsági ezrede Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság fiataljai a Szabad Német Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának felhívására tömegesen jelentkeznek önkéntes szolgálatra a fegyveres alakulatokhoz. A szocialista haza államhatárainak védelmére a múlt hét péntekje óta| csupán az erfurti kerületben 1235| fiatal jelentkezett s mint a Neues* Deutschland kedden vezető he-| lyen közli, a Szabad Német Ifjú-1 sági Szövetség felállította az első’ ifjúsági ezredet. I Magyar államférfiak távirata román államférfiakhoz Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára és dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke táviratot intézett Gheorge Gheorghiu-Dej- hez, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárához, a Román Népköztársaság államtanácsa elnökéhez és Jón Gheorghe Maurerhez, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökéhez, melyben a testvéri Román Népköztársaság nagy nemzett ünnepe, Románia felszabadulásának II. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága-, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró üdvözletüket küldik a román államférfiaknak, és az egész román népnek. A Román Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából dr. Sík Endre külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Corneliu Manescu külügyminiszternek. A SZOT elnöksége üdvözlő táviratot küldött a Román Szakszervezetek Központi Tanácsának. (MTI) Az első nemet munkás-paraszt állam útját állja a miiítarizmusnak A hízertaí kérdés ENSZ-vitájának világvísszhangja New York (MTI) A világsajtó és a hírügynökségek élénken kommentálják a bi- zertai kérdés ENSZ-vitájának alakulását. Az AP kommentárjában rámutat az Egyesült Államok előtt álló „dilemmára”. A hírügynökség szerint ugyanis az Egyesült Államok tartózkodni fog a 32 ország határozati javaslatának vitájában. Ez a hír — mint az AP írja — kiváltotta az ENSZ afro- ázsiai csoportjának rosszallását: ezek az államok úgy tekintik a vitót, mint a Kennedy-kormány nagy hangon meghirdetett gyarmatosítás-ellenes politikájának próbakövét. Egyébként ENSZ-kö- rökben tartja magát az a megállapítás, hogy a meglehetősen enyhe fogalmazású afro-ázsiai határozati javaslat meg fogja kapni a szükséges kétharmados többséget. Az Egyesült Államok kényes helyzete foglalkoztatja a Washington Post című amerikai lapot is, amely vezércikkében azt javasolja, hogy az Egyesült Államok szavazza meg az afro-ázsiai határozati javaslatot. Párizs A Combat című polgári lap helyteleníti Franciaország küldöttének távolmaradását az ENSZ rendkívüli közgyűléséről. A lap sajnálkozik amiatt, hogy „visszautasítás híján” a Franciaország elleni „képzeletbeli” vádak „propaganda-valósággá” válnak. Berlin (MTI) „Willy Brandt, Nyugat-Berlini főpolgármester nem véletlenül szerette volna titokban tariani Kennedy amerikai elnökhöz intézett levelét” — írja keddi vezércikkében a Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja — és nem véletlen az sem — folytatja a lap —, hogy Adenauer leközölte ezt a levelet, amely, a többi között a következő mondatot tartalmazza: ,.a szovjet lépés eltűrése után nem kerülhetjük el a végső elszántság kockázatát”. „Ezt a fogalmazást senki sem értelmezheti másképpen, minthogy Brandt háborút követelt államhatáraink biztosítása ellen.” A lap a továbbiakban kifejti, hogy ez a nyíltan kimondott szándék 1948 óta Nyugat-Beriin szerepéhez és feladatai közé tartozik. Frontvárosnak szántak a német munkások és parasztok állama ellen. Most nyitva áll az út a béke- szerződés előtt, amelyet a bonni militaristák és a frontváros szenátusának tagjai a tervezett ka* landdal el akartak torlaszolni”. A Neues Deutschland az NDK határbiztosító intézkedéseinek jelentőségével foglalkozva megállapítja: az első német munkás-pa- haszt állam teljesítette és teljesíti a jövőben is történelmi feladatát: útját állja a miiítarizmusnak, majd leszögezi: még az idén megkötjük a békeszerződést — akár részt vesz ebben Bonn, akár nem. A francia tüzérség lőtte Tuniszt Tunisz (MTI) A TAP tunéziai hírügynökség kedd reggel jelentette, hogy a francia tüzérség újabb támadást intézett Algéria területéről Tunézia ellen. A francia erők heves tűz alá vették Szakiét Szidi Ju^szef térségét, ahová mintegy hatvan lövedéket lőttek ki. A tüzérségi támadás jelentős károkat akozott az állatállományban. Varga Dezső: A z újságok plakát-betűkkel közölték a világszenzációt: „Mindent elsöprő érövét megindult. a német hadigépezet Kelet felé". Sándor zsebre rakta a gyűrött újságot s a másik zsebéből kis könyvecskét húzott elő. — Ideje Zoltán, hogy a szépirodalomról komolyabb tanulmányokra térjünk át. A világ kavarog, lehet, hogy holnap Magyar- országot is berángatják a háborúba, mert mint Kállaiék beszélnek, az handabanda. A valóságban a Horthy-klikket ezer száj fűzi Hitlerhez és Mussolinihez. A „tengely” a mi hazánkon fut keresztül Rómáig, s ha nem állnak résen a munkások, forgása mindnyájunkat a vágóhídra lódít. Most még csak búzát és húsc töm Horthy a német fasizmus bendőjébe, holnap majd emberhúst követel Hitler s a mi legfőbb Hadúrunk parancsára jámbor borjúként fogunk a mészárszékre masírozni. Meg kell magyarázni a fiataloknak az igazságot, de előbb nekünk kell megismernünk azokat a törvényszerűségeket, amelyek mozgatják a tőkés társadalmat. Nézd ezt a kis füzetet... Odaadom neked, de vigyázz rá. mint a szemed fényére. Rejtsd el még édesanyád elől is. Tiltott könyv, mert az igazságot írja. Olvasd át az első két fejezetét, legközelebb majd megbeszéljük az olvasottakat ... Zoltán, mint valami hétpecsétes titkot vette át a Schönstein-iüze- tet, később a többi illegáii könyvet, s valósággal ú.i jóformái ódott tanulmányozásuktól. Ügy érezte, többet tud, mint a körülötte siető emberek, valami olyan szemüvege lett, amelyen át a jelenségek mélyébe tud nézni, olyan szemlelete, amely magyarázatot ád minden ellentmondásra, amit magában rejt az osztálytársadalom. Megértette, hogy Sándoron keresztül valakihez tartozik, bár erre soha nem utalt Sándor. Sokszor elhatározta, mikor Sándor aktív harcról beszélt a horthysta politika ellen, hogy megmondja: Ne takargass most már semmit előlem! Elég volt a tanulásból, a sók beszédből, tenni kell valamit. Érted? Cselekedni a háború ellen! Ez a kirándulás az első „munka”, amelyet közösen beszéltek meg. Mikor reggel a végállomásnál Sándor mellett két lányt és három fiút pillantott meg Zoltán, csalódottan gondolta: ez lett hát a közös munkából? Sándoron kívül csak a kistermetű Varga Tibit ismerte, de hamar megbarátkozott a többiekkel is. A HÉV-en, míg Sándcr be** szélt, lopva megfigyelte a fiúkat, s megpróbálta saját sabloné szerint osztályozni őket Tibit ismeri. Jóindulatú, de képzetlen gyerek, még nemigen lehet benne a dolgokban — gondolta. Nótás, ez a cigányként!, kis Carl Cable bajuszos fiú, úgy emlékszik, a Fémlemezben dolgozik. Vajon milyen ember lehet? Alig szólt még valamit. Tartózkodó, nem könnyen barátkozó fiú. Vagy csak ő is azért hallgat, mert tapogatózik? Erzsi láthatóan az ő partnere, Mária pedig Sándoré. Vajon a lányok is mozgalmiak? Valószínű, hogy csak szimpatizánsok, mint ez a Bíró Lali. Az is kötő, mint Sándor. Második éves inas, még egy éve van vissza, ahogy Sándor említette. Ha ugyan addig nem teszik ki szűrét a gyárból. Konok, nyakas fiú, ha egyszer valamit a fejébe vesz, nem egykönnyen rázza ki onnan. Már kisgyermekkorában ilyen volt, mesélte Sándor. Elmosolyodott, mikor ez eszébe jutott. Második elemibe járt akkor Bíró Lali, Sándor eggyel feljebb. A grundon is Sándor volt a csapatvezér, nemcsak a kisebbek, hanem a negyedikes, ötödikes fiúk is engedelmeskedtek parancsainak. Csak Lali nem. Neki majdnem mindenben külön elképzelése volt. Ej is zavarták néhányszor a csapatból, de végkép elűzni sohasem lehetett. — A grund az enyém is! Nemcsak a tiétek! — harciaskodott. És addig sompolygott a nagyobbak körül, míg újra bevették a csapatba. Megígértették vele, hegy azt teszi, amit parancsolnak neki, de újra meg újra megtagadta az engedelmességet. Ment a saját feje után. Nevetve mesélte Sándor, hogy egyszer a dühöngő (így nevezték a nagy kiterjedésű gidres- gödrös grundot, amelynek egyik végében 40—50 méter mélységű, már nem használt homokbánya volt) összes fiatalját mozgósította Lali. Eltűnt, s a fiúk Sándok vezénylete alatt a keresésére indultak.
