Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-10 / 187. szám
4 HÉPÚJSÁG 1961. augusztus 10., csütörtök Kézrekerültek a kondorosi gyilkosok 1957. február 12-én szörnyű gyilÚj tudományos eljárás a termálvíz okozta rozsdakárok megelőzésére szönt, mert sietett haza. A gyilkosságot pontosan a terv szerint hajtatták végre: még abban is megegyeztek, hogy ha esetleg Kévé Mihály „kicsúszik” a kezükből, akkor utána mennek a lakására és „legfeljebb” a feleségével együtt gyilkolják meg. Sikerült az eredeti tervüket végrehajtani: amikor Nyejncsofckal kezet fogott a karhatalmista, az magához rántotta, a másik két gyilkostárs pedig rögtön a földre nyomta. A karhatalmistának volt arra ideje, hogy háromszor segítségért kiáltson, ezt azonban nem hallották meg a tanyákban. A banda gyorsan dolgozott. Hogy ne tudjon többször segítségért kiáltani, Vaj- gel az előre készített zsebkéssel keresztülvágta az áldozat nyakát Ezután, hogy a gyilkosságot minél későbben fedezzék fel a rendőrségi szervek, a közeli romos tanyához vonszolták a még akkor élő karhatalmistát, hogy ott rádöntsék a falat. Egyikük először azt javasolta, hogy szúrják szíven a karhatalmistát, de aztán elálltak a „javaslattól”, rádöntöt- ték a falat. A raffinált gyilkosok ezután tovább akarták folytatni „kalandjukat”, Hunyára indultak, hogy ott egy rendőrt is „eltegyenek láb alól”. A késő esti órák miatt azonban lemondtak tervükről. A gyilkosok arra is gondoltak, hogy a nyomot maguk mögött „elradírozzák”, pálinkát öntöttek a lábnyomukba, hogy az esetleges rendőrségi kutya-nyomozási ne tudjon nyomra vezetni. így történt tehát a kondorosi gyilkosság. Vajgel még ezután is folytatta bűntetteit, többek között 1958-ban egyik bajtársának (ekkor teljesített katonai szolgálatot) lopta el pisztolyát. A rendőrség az ügyet a Szegedi Katonai Bíróságnak adta át. Varga Tibor ríl(fj(/(rl)öl Eger ezen a nyáron a tanfolyamok városa. Egymást váltogatják a különféle tanfolyamok hallgatói. Egyszerre tizenöt-húsz csoport is tartózkodik a városban. Az amúgy is nagy idegenforgalmú város csupa zsongás. Honismereti-néprajzi (ide tartozom magam is), táncos, díszítőművészeti, foto, és ki tudná felsorolni (az összes intézet Az öregekről kosság történt Kondoroson: Keve Mihály karhatalmistának „ismeretlen tettesek ” keresztülvágták a nyakát, majd egy romos tanyához vonszolták és testére döntötték a falat. Ez óv elején feljelentés érkezett a rendőrséghez: Vajgel Mihály Kondoros, Csabai út 526 számú lakos engedély nélkül fegyvert tart magánál. Megindult a nyomozás, majd megtörtént a házkutatás. A rendőrség valóban talált Vajgelnél 2 darab TT-pisztolyt, egyiknek a számárt régebben ki- küszörülték. Nyomozószerveink azonban hamarosan megállapították a fegyver számát, majd ezután azt is, hogy az- 1957- ben Keve Mihály használatában volt. Ezzel kezdődött a karhatalmista gyilkosainak kézrekerítése. A rendőrség nemrég fejezte be a nyomozást ez ügyben, melynek folytán kiderült Keve elvtárs meggyilkolásának igazi körülménye: Egy alkalommal Nyemcsok György ugyancsak kondorosi lakos, a már fent említett Vajgel Mihállyal beszélgetve, elpanaszolták egymásnak, hogy nekik ez a rendszer sehogysem felel meg. Számítva: hátha történik még „valami”, jó lenne fegyvert szerezni, hogy akkor harcolni tudjanak a népi hatalom ellen. Másodszori találkozásuk alkalmával, ekkor már hármasban: Gulyás Tamással — konkrétan is megegyeztek a fegyverszerzés módszerében. Tervük — melyet aztán meg is valósítottak — az 'A helyi történetírás békéscsabai műhelye új kiadvánnyal mutatkozik be a közeljövőben. Békéscsaba két nyomdájában befejezéshez közelít a „Krónikák és histó- riás énekek a törökkori Körös— Maros közéről” című szöveggyűjtemény nyomdai munkálata. Vi- rágh Ferenc békéscsabai tanár Egyhetes táborozás Miskolcon Ä körösújfalui általános iskola úttörői az iskolai év alatt igen sokat segítettek a helyi Rákóczi Termelőszövetkezetnek. Ezenkívül két hold napraforgójuk van, amelyen az összes növényápolási munkát az úttörők vállalták. Munkájukat a termelőszövetkezet díjazta és a napraforgóért előleget is adott. Ebből tellett egyhetes táborozásra, amit az úttörők Miskolcon töltöttek. Az egyhetes táborozáson 25 úttörő és öt nevelő vett részt. csaba, Kulich Gyula utcai lakos udvarán lévő kutat akarta kitisztítani társával, Béres Andrással. A kút tisztításához egy rossz létrán és kötélen először Béres András ereszkedett le. Amikor leért, a kútból feljövő mocsárgáztól rosszul lett, megszédült és a vízbe zuhant. Hegedűs Imre látva a fiatal fiú balesetét, utána ereszkedett, hogy majd kimenti. A gáz volt, hogy „fognak” egy karhatalmistát, azt megölik, fegyverét pedig megszerzik maguknak. Rövidesen jött az alkalom is. Nyemcsok találkozott Keve Mihállyal, s színlelt barátsággal beszélgetésre invitálta. A pálinkafőzőéiben együtt szeszt is fogyasztottak, majd utána Keve Mihály sietve családjához, elköszönt Nyemcsok- tól. Nyemcsok kilesve, hogy merre tart a karhatalmista, látta, amint Keve Mihály az egyik tanya előtt megállt ismerősével beszélgetni, majd azt is megfigyelte, hogy bement a tanyára. Ezalatt ő elszaladt gyilkostársaihoz, Vajgel Mihályhoz és Gulyás Támáshoz, akiknek tudomáséra hozta, hogy „itt a legjobb alkalom”. Még egyszer megbeszélték — most már részletesen — a gyilkosság elkövetésének módját, majd Keve Mihály után mentek, hogy felkutassák a tanyák között. A karhatalmista még ott tartózkodott ismerősénél (az ablakon keresztül hallották a hangját), majd előre mentek és a fasoron lesbe álltak. Tudták, hogy az áldozat csak azon az úton indulhat haza. Számításuk pontos volt. Mikor Keve Mihály a fasoron haladt, észrevette, hogy a bokrok mögött valakik tartózkodnak. Elővette fegyverét, s „bemutatkozásra” szólította fel az ismeretleneket. Ekkor Nyemcsok barátságosan ezt mondta a karhatalmistának: „Misa bátyám, ne bolondozzon, én vagyok az, Nyemcsok”. A karhatalmista gyanútlanul eltette a fegyverét, majd beszélgettek néhány percig, aztán elkömagyarázatokkal kísért szövegfelújítását Békéscsaba város tanácsa adja ki. A szövegközi illusztrációt Ezüst György békéscsabai festőművész készítette. Fordítással dr. Szeberényi Lajos békéscsabai és Banner József gyulai tanárok működtek közre. A XVI—XVII. századi Körös- Maros közéről szóló siralmas hangú krónikákat és históriás énekeket közrebocsátó munka jelentőségét emeli az, hogy teljes terjedelemben felújítja a vidék törökkori hőséről, Toronyi Tamásról szóló, elfelejtett hősi éneket, amely egy hódmezővásárhelyi népköltő tollából Szegeden jelent meg a régi nyomdatechnikával. Dr. Bácskai Gyula kandidátus, a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet osztályvezetője munkatársaival érdekes Tóth István 14 éves tanuló látva a két fiatalember helyzetét, azonnal segítségért kiáltott és a közelben lévő Bánlaki Mátyás megpróbálta a mentést, azonban sikertelenül. Végül a tűzoltókat hívták ki, akik — sajnos — már segíteni nem tudtak a két fiatalemberen. Mindketten életüket vesztették. tudományos módszert dolgozott ki a termálvíz okozta rozsdakárok megelőzésére. A kutatómérnökök új módszere szerint a forrásoknál különleges vegyszerrel megtöltött, nagyobb tartályt erősítenek fel, s ezen keresztül továbbítják a termálvizet a távvezetékekbe. A tartályban elhelyezett anyagot feloldja a melegvíz, és magával ragadja az áramlás. Az oldott vegyszer a vízzel együtt eljut a csővezeték legtávolabbi pontjára is és lassan üvegszerű anyag rakódik le a vezeték falán. Az így kialakult, egyenletes, vékony bevonat évtizedekig tökéletesen rozsdaálló s az új módszer a kísérletek tanúsága szerint rendkívül gazdaságos. (MTI) Kondoroson a Dolgozók Termelőszövetkezet vezetősége gyűlésre hívta a hatvanöt évesnél idősebb gazdákat. Kétszázhetvenen mentek el erre a tanácskozásra. Amikor a községi párttitkár a tsz-i öregek iránti gondoskodásról beszélt, többek között megemlítette, hogy a jelenlévők között vannak olyanok is, akiket gyermekeik lelkiismeret- lenül magukra hagytak, mondván: most már tartsa el őket a termelőszövetkezet... A titkár szavaira néhány öregnek könny csordult az arcára. Az öregek nem szeretnek beszélni az ilyesmiről. Némaságukban benne van megingathatatlan szeretetük gyermekeik iránt. Nehogy baja essék emiatt szegénynek. Csak belül fáj valami nagyon... Ezen a gyűlésen a feltörő könnyeket, a ki nem mondott vádat megértették azok is, akiknek nincs hozzátartozójuk, öregségükre igazán csak egyedül a közösség vállaira támaszkodhatnak. S együttéreztek a könnyezőkkel a családjuk körében élők is. Egyikük-másikuk talán azon gondolkodott, vajon őt megbecsülik-e odahaza? Vagy tehernek tekintik munkaképtelenségüket? Olyan jelenségek ezek, melyek mellett nem mehet el szó nélkül, aki embernek tartja magát. Vajon azon a tanácskozáson, ha megjelenik az az ember, akinek édesanyja munkában kifáradt ujjai között könnytől áztatott zsebkendőt szorongatott, mit érzett volna édesanyja fájdalmának láttán? Talán csak nem azt hányta volna az idős asszony szemére, hogy ha bevitte a földjét a tergondnoka együtt!), hogy még milyen érdeklődésűek tanfolyamát találjuk egymás mellett. A viszonylag gondtalanul, szellemesen, de mégis munkával eltöltött napok arra hivatottak, hogy az itt hallottak és tapasztaltak majd munkánkban hasznosak legyenek o A fodrásznál itt is a foci a téma. © Az emberek jókedvűek, tréfál- kozók. Az egyik borkóstolóban, ahol bikavért, egri leánykát, gyöngyösi mézest lehet kapni, egy idős bácsi négy deci mézédes csókot kér a csinos pénztárosnőtől, majd jót nevet hozzá, környezete kísé rétével. A sarokban egy fiatalember bikavért iszik. Láthatóan nagy élvezettel. Ö is vendég Egerben. A barátja megkérdezi: — Na komám, hogy ízlik? — Öregem, ezután jöhet az egri leányka! — mondja és mohón felhajtja, ami még a pohárban van: Eger a jókedv városa. © Az idegen számára érdekes az egri piac. Kora reggel idős nénik tömege érkezik árujával, amit háti fonott koséiban vagy puttonyban hoz. Mifelénk nem látni ilyent, pedig igen célszerű szállítási mód. Olyan tisztaságot sem látni mifelénk, mint az árusításnál van melőszövetkezetbe, gondoskodjon róla a közösség. Ilyen szavakat érdemelnek a munkaképtelen öregek, szülők, akik az urak és szolgák idején a saját szájuktól vonták meg a falatot, hogy legalább gyermekük ne éhezzen? Nem. Az öregek nem ezt érdemlik. Rendes ember így nem gondolkodhat, csak a végtelenül önző, aki szülei testére is képes rátiporni, ha saját érdekei úgy kívánják. Akiben nincs emberség, nincs megbecsülés és megértés öreg szülei iránt, annak a jó fizetése elfogy a szép bútorra, a divatos ruhára, bőséges szórakozásra, televízióra és egyébre. Az ilyen embernek nem marad miből támogatni azt, aki önfeláldozóan felnevelte. Az ilyen embernek hiányzik a költségvetéséből az a szó: Édesanyámnak, szüleimnek. Az efféle gondolkodás nem vall becsületes emberre, legyen bárki az illető, álljon bármilyen poszton, dolgozzon bárhol. Csak helyeselni és támogatni lehet a pártvezetőségnek azt a gondolatát, hogy a tanáccsal, a nőtanáccsal és a KISZ helyi szervezetével közösen megvizsgálják az öregek életkörülményeit, helyzetét, megnézik azt is: kik azok, akik támogatás nélkül magukra hagyták szüleiket. Megkeresik ezeket az embereket és a szemükbe néznek, hogy eszükbe juttassák kötelességüket, hogy megmondják nekik: a mi társadalmunkban nem lehet becstelenül élni. Figyelmeztetik őket, hogy az elöregedett'szülők nemcsak a közösségtől, hanem gyermekeiktől is tiszteletet, megbecsülést, és ami ezzel jár: támogatást, segítséget érdemelnek. Boda Zoltán Egerben. Mindent piaci asztalról árulnak. Kétségtelen, hogy ez költséges berendezés, de az egészség nemcsak Egerben, mindenütt minden pénzt megér. © Itt minden műemlék. Vigyáznia kell minden vendégnek, nehogy Soltéig itt maradjon, mert még a nyakába akasztanak egy műemlékké nyilvánító táblát. © Ismerve az idegenek érdeklődési körét, vezetőink mindent figyelembe vettek a napirend és házirend összeállításánál. A házirend egyik pontja például kimondja: „Aki a Szépasszony-völgyébe megy és este tíz óráig nem ér haza, az csak reggel nyerhet bebocsátást a kollégiumba”. Miért? Azt mondják, hogy este tíz után nagyon kacskaringósak az intézet folyosói... stb... o Még borozgatás közben sem fe- lejthetők az egri hősök. A bikavér lelkesít. Néhány pohár után valaki becsmérelni kezdi hazánk büszkeségeit: — Itt nem volt vicc vitéznek lenni! Éppen ő volt az, aki szédült; mikor lenézett a vár faláról.. Beck Zoltán Áss Alkotmány-ünnep alkalmából kiadványt jelentet meg Békéscsaba város tanácsa Kutat akartak tisztítani belefulladtak Augusztus 8-án délután 5 és 6 \ azonban annyira erős szédülést a között Hegedűs Imre Békés okozott, hogy maga is beleesett a kútba. Az udvaron tartózkodó
