Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-11 / 161. szám

1961. július 9., vasárnap 5 N ÉP ÚJ S Á G A jósam éss felülkerekedik V A termelőszövetkezetben a pártszervezet annak rendje és módja szerint elkészítette a maga mozgósító tervét. Ahogy összevetették a rendel­kezésre álló gépi- és gyalogerőt az elvégzendő munkák mennyi­ségével, megállapították, hogy az aratás idején minden időt ki kell használni ahhoz, hogy mi­nél kevesebb szemveszteséggel betakarítsanak. Mint mondot­ták: a tsz minden gazdájának érdeke a jó munkaszervezés és az is, hogy szükség esetén va­sárnap is folytatódjon a munka, járjanak a gépek. A taggyűlésen kiadták a jelszót a gazdagabb aratásért. Az elgondolással mindenki egyetértett. Azaz nem egé­szen .. i Már a beindulás után az első hét derekán kérdezgették néhányan a kombájnost, hogy szombaton meddig megy az ara­tás? — Szombaton és vasárnap is aratunk — adta a határozott választ a kombájnos, — Elvégre magunknak csináljuk, nem az uraságnak — tette hozzá a ma­gyarázat kedvéért. — Elég-'ebből hétköznap is — okoskodott értetlenkedve két gazda, mire nagyot nézett a kombájnos, lévén a hangadók egyike háromhónapos pártisko­lát járt párttag. Ez ám az ön­tudat a javából — gondolta ma/ gában a traktoros, mert pont et­től az embertől nem várta a közügy ilyen kezelését. Szó szót követett. Vitatkoz­tak. A traktoros bizonygatta, hogy nincs elég tárolóhely és nincs idő mire várni, a gabona kipereg és aztán nézhetnek utá­na, és így tovább, a vitába bele­szólt a párttitkár is, győzködve az akadéskodókat, hogy másutt is dolgoznak, ha a szükség úgy kívánja — A földbirtokos ide­jén örülhettünk, amikor vasár­nap is arathattunk nyomorúsá­gos ébbérért .. — mondotta. — No, jó-jó. ami igaz, az igaz — vélekedtek aztán és ment a munka vasárnap is. Nem is lett volna semmi baj, ha nem történik valami rendkívüli eset. ami mindenkit megrázott. Egyik vasárnap reggel egy harmincegyéves fiatalem­ber hirtelen meghalt szívtrom­bózisban. — Tessék — jött meg a sza­vuk az akndékoskodóknak —, itt van a vasárnapi munka ered­ménye ... — Nem úgy van az — szóltak közbe a józanul gondolkodók —. ilyen szerencsétlenség bárhol, bármikor előfordulhat, még a strandon is, pihenés közben. Ennek az újabb vitának is meg­jött az eredménye, dolgoztak tovább. A következő vasárnap az egyik brigádvezető csalta- az embereket a gyulai strandra. Erre kihívták a párttitkárt és megkérdezték tőle, most aztán mondja meg, melyik az előbbre- való, a fürdés-e vagy az aratás? Választ a titkár mellett megad­ták maguk a tsz gazdái is. Az­nap vasárnap mintegy 80-an dolgoztak a borsószedésnél, ment a két kombájn, a kultivá- tor és az egy aratógép és csak négyen mentek el fürdeni a bri­gádvezetővel. Cl A termelőszövetkezeti gazdák nagy többsége megér- j tette, hogy ha Pató Pál módjá­ra gondolkodnának, saját ma- I guk látnának kárát. Ügy hír- j lik, hogy elhatározásukat meg is tartják ... B. Z. A kis építőmunkás * íáw f4m­, :>£j :: • ' ’í*'- ' * ék • ■>*... . •• (Körösztös István felvétele) Két bírósági bír — Baííonyáiól Horváth István battonyai lakos még április közepén italos álla­potban kísérletet tett az őt rend­re utasító hatósági közeg megüté- sére. A nyolcszorosán büntetett előéletű vádlottat a battonyai já­rásbíróság hat hónapi börtönbün­tetésre ítélte. Az ítélet nem jog­erős. Gregor János ugyancsak batto­nyai lakos, a múlt év tavaszán több alkalommal, összesen 1400 liter bort vásárolt egyik borter­mő vidékről és azt dolgozótársai között a vételárnál egy forinttal drágábban értékesítette. Ennek következtében — a különféle ki­adásokat figyelembe véve — mint­egy 1000 forint jogtalan hasznot szerzett. A járásbíróság árdrágító üzérkedés bűntettéért háromhó­napi javító-nevelő munkára köte­lezte, 15 százalékos fizetéscsök­kentéssel. Az ítélet jogerős. Mi okozza a Mivé! győsvfíhatluk a reflexes szívmegáüást? A nyári nagy meleg, a helytelen für­dőzés eddig még minden évben meg­szedte a maga áldozatait. Az idei für­dőszezonban különösen. Alig tartott néhány napig a hőség, máris több ha­lálos áldozata lett megyénkben is a helytelen fürdőzésnek. Vajon miért? A fürdőzők egy rész« azt hiszi, hogy nincs annál egészségesebb, nincs an­nál felüdítőbb, mint az, ha a nagy me­legben azonnal a vízbe ugrik. Ügy véli, hogy teste egyik pillanatról a másikra minden zökkenő nélkül képes követni a nagy hőmérsékletváltozást. Nagyon sokan ennek a téves hitnek az áldoza­tai lesznek. A hő ugyanis egy nagy érzékszerv­nek tekinthető. A hirtelen inger, amely akkor éri a szervezetet, amikor a le­vegő hőmérsékletéhez képest a hideg vízbe ugrunk, halált okozhat. Miután az idegszálak egész testünket sűrűn behálózzák, a bőr által felfogott erős ingert az idegszálak a nyúlt agyba to­vábbítják, majd ez az erős inger ha­marosan az idegközpontra kapcsol át, s végül elér az ember legfontosabb bel­ső szervéhez, a szívhez, ahol reflexes szívmegállás, az úgynevezett Synkope áll be. Az agy már a következő pilla­natban nem kap vért, s a fürdöző el­ájul. Ha a reflexes szívmegállás nyolc­tíz másodpercnél tovább tart, beáll a halál, s ekkor már semmiféle orvosi beavatkozással nem lehet a fürdőzőt életre kelteni. A gyakorlat azt mutatja: ha a för- dőző olyan helyen fürdik, ahol sok ember tartózkodik — tehát nem a ti­losban, hanem a megengedett helyen — s ezek közül valaki az ájulást észre­veszi, akkor a fürdőzőt meg lehet men­teni. Persze nem mindegy, hogy ho­gyan! A mentőnek feltétlenül jó úszó­nak kell lennie és csak hátulról szabad megközelítenie a fuldoklót. Mégpedig azért, mert a „vízbefuló a hajszálba is belekapaszkodik’* s könnyen meg­történhet, hogy mentőjét is a víz alá húzza. A vízben fuldoklók megmentésénél régi, de nagyon rossz szokás volt az. hogy a mentő fejbevágta áldozatát, hogy elájuljon és a mentés könnyebb legyen. Így aztán nem volt csoda, hogy az amúgy is kétségbeesett ember az ütéstől meghalt. Ha a fuldoklót a vízből kimentették, nem szükséges fejre állítani azzal az céllal, hogy a „víz kifolyjék belőle*’. Az első teendő az, hogy hasra fordít­suk s a derekánál megfogva felemel­jük. így a víz, amelyet nyelt — bár ez a vízbe fulladóknál nagyon ritka eset — kijön belőle. Ezután meg kell néz­ni, hogy a szájába nem került-e vala­mi szennyeződés, vagy a nyelve nem csúszott-e hátra, amely szintén ha­lált okozhat, hiszen teljesen elzárja a légző utakat. Ha mindezt megtettük, hanyatt kell fordítani és mesterséges légzést kell adni neki. Ha a beteg ne­tán egy óra múlva is ájultan fekszik, annak ellenére, hogy a mesterséges légzést folyamatosan adtuk neki, nem szabad elcsüggedni. A példák azt iga­zolják. hogy a vízben elájult ember másfél óra múltán is magához térhet. A legegyszerűbb és legjobb mester­séges légzés a bordák alsó részének ritmikus nyomdokása. Ez azért is na­gyon célszerű, mert a mesterséges légzés adásával egy időben tulajdon­képpen szívmasszást is adunk a beteg­nek. Percenként körülbelül tizenhat- szőr, tizennyolcszor kell a ritmikus mozdulatot végezni, megszakítás nélkül mindaddig, amíg a mentők és az orvos meg nem érkezik, aki végül Is egy szívbe adott injekcióval segít a bete­gen, Lemaradtak a tervvel, nam hagyják annyiban Az első félév befejezése után több üzemről, ktsz-ről írtunk. Ál­talában ezek száz százalékra vagy azon felüli tervteljesítést értek el. A Vésztői Vegyesipari Ktsz az első félévben 200 ezer forinttal lemaradt a tervteljesítéssel. Ennek okát kérdeztük Tóth Lajos elnök­től. — Szövetkezetünk tervében sze­repelt a készáru-termelés is. Ezt nem teljesítettük. Mi főleg a la­kosságnak dolgozunk. Fő profi­lunk az építőipari részleg. A terv­teljesítéssel itt is bajok vannak, attól függetlenül, hogy az első félévben három családi házat is építettünk. — Mennyi volt az első félévi tervük? — Egymillió 700 ezer forint. Az éves tervünk egyébként 4 millió. Ezt szeretnénk teljesíteni. A fel­tételek megvannak rá. — Ügy hallottuk, a ktsz nemrég volt 10 éves? — Június 3-án ünnepeltük a szövetkezet fennállásának 10 éves évfordulóját. Nyugodtan mondha­tom, hogy megerősödtünk és a 10 év alatt a lakosság nagyrészben elégedett volt munkánkkal. 1470 dauert csináltak fél év alatt — A ktsz-nek női fodrász rész­lege is van. Délután 4 óra felé nem sokan voltak az üzletben. Hollósi Józsefné csodálkozva né­zett rám.. — Kérem, ez női részleg. Miután megnyugtattam, hogy nem borotválkozni vagy nyirat- kozni akarok, hanem az üzlet for­galmáról szeretnék érdeklődni, barátságosan kínálta a helyet. — Azt szeretném megtudni, hogy az első félévben hány dau­ert csináltak? — Lehet, hogy nem pontos, de esetleg egy-két szám eltérés lehet. Az első félévben 1470 dauert csináltunk. — Azt mondják, a nő dísze a haj Többször előfordul az, hogy kü­lönböző igényekkel lépnek fel a vendégek? — Tetszik tudni, itt faluhelyen általában egyszerű frizurát csiná­lunk. A tapasztalatom azonban az, hogy, különösen a diáklányok, már nem elégszenek meg az egy­szerű hajviselettel. A ktsz elnöke, amikor vissza­mentem az irodába, azzal foga­dott, hogy volt egy kis kellemet­lensége, s emiatt dühösködik. | — Még délben elvállalt a mo­j torszerelő részlegünk egy mun- I kát, és nem csinálták meg. Persze í az ügyfél jogosan reklamált, j Egyébként Békéscsabára utazott l volna, az Állami Biztosító em­bere. — A tervet legjobban a lakatos és az asztalos részleg teljesítette. Itt nem volt semmi probléma. A cipészeink viszont annál jobban lemaradtak. — Ez miért történt? — Az a helyzet, hogy cipészeink csak javítást csinálna^. Mostaná­ban viszont kevés a rossz cipő. Ügy látszik, az emberek ha rossz lesz a lábbelijük, újat vesznek és csak kevesen hozzák el hozzánk csináltatni. Ezután Tóth elvtárs a ktsz ter­veiről beszélt, majd elmondotta, hogy a második félévben szeret­nék a lemaradást pótolni. Ehhez minden feltétel megvan. Jantyik Tibor Szakmunkás-bizonyítványokat osztottak Szombaton, július 8-án este 8 órakor Békéscsabán a KIOSZ nagytermében ünnepélyen bizonyítvány-kiosztásra gyűltek össze a Vendéglátóipari Válla­lat szakácsai, üzletvezetői, felszolgálói és presszó-vezetői. A bizonyítványki­osztáson Kolozsi elvtárs, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának helyet­tes vezetője mondott beszédet. Érté­kelte a tanfolyamot és többek között elmondotta: a tanfolyam célja az volt, hogy az emelkedő követelményeknek megfelelően elméletileg és szakmailag is képezzék azokat a vendéglátóipari dolgozókat, akik három évi gyakorlat­tal rendezkedtek, de eddig nem szerez­ték meg a szakmunkás-bizonyítványt. A tanfolyamon több állami gazda­ságból és termelőszövetkezetből is részt vettek szakácsok. A vizsgák ál­talában jól sikerültek. Többen kitü­nően vizsgáztak. Az üzletvezetők kö­zül különösen kiemelkedett Kovalcsilc András, a békéscsabai Csaba-étterera vezetője, Oláh György gyulai üzletve­zető, valamint Tóth Zoltánná Oroshá­záról. Kolozsi elvtárs beszéde után az ün­nepélyes bizonyítványkiosztás követ­kezett. Közben Dér Mária oktatásveze­tővel találkoztunk, aki elmondotta, hogy a vizsgákat június 15-től július 1- lg tartották. A tanfolyam hallgatói Jól felkészültek, attól függetlenül, hogy a követelmények nagyok voltak. Különö­sen az étteremvezetők és a szakácsok remekeltek. A hallgatóknak ötféle tan­tárgyból kellett vizsgázni, és ezután kapták meg a szakmunkás-bizonyít­ványt. —tyik— Gárdonyi, Karinthy, Mark Twain, Verne, Gajdár, Kipling és a magyar és világirodalom - többi nagy ifjúsági írójának művei >AZ ÉN KÖNYVTÁRAM« szép kiállítású ifjúsági sorozatban »AZ IÉN KÖNYVTÁRAM« a legszebb ajándék fiúk-lányok számára A sorozat első kötete, Gárdonyi Géza örökbecsű műve, a LÁTHATATLAN EMBER már megjelent. Siessen! Fizesse elő az 50 kötetes ifjúsági soro­zatot az Állami Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban, vagy az üzemi könyvterjesz­tőknél,

Next

/
Oldalképek
Tartalom