Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-04 / 155. szám

’ f 1961. július 4., keúfl

N ÉPÚJ SÁ G

Csaba vagy Gyula...?

Vélemények egyre szépülő városainkról

BEVALLOM, hogy gondolatban néha Gyula város főépítésze vagyok. Lebontom az összevissza rakott régi kis házikókat és helyükbe modern, emeletes, korszerű épületeket emelek. Városi jelleget adok a városnak. Ezzel a módszerrel már rég felépítettem a városi tervbe felvett nagyszállodát, a különböző nyitott és fedett medencéket és az idegenek sokaságát hozom Gyulára üdülni. Gazdagítom a várost!... És van este, hogy szabad időmben azokon a helyeken sétálok, ahol már építettek, vagy gyors ütemben építenek lakóházakat és a szívemben virágzik az öröm, mintha saját házaimat látnám sorakozni egymás mellett végig a Fő utcán.

Ha nevet akarnánk adni az ilyen „terveknek”, érzelmeknek, valószínűleg a „lokálpatriotizmus” illene legjobban. No, de az ilyen lokálpatriotizmus nem ártalmas, sőt talán illik is, hogy örüljünk egyre szépülő városainknak.

VAN AZONBAN egy másik fajta „lokálpatriotizmus” i6, amelyet túlzottnak és ártalmasnak találunk.

Egy példával próbálom ezt igazolni. A naplókban kint voltam a strandon, természetesen a gyulai Várfürdőben. Élveztem mindazt, amit ez a ritka adottságú fürdő hyújt: üdítős, pihenés, gyógyítás, szórakozás stb. Délelőtt lévén a medencék nem voltak olyan zsúfoltak, mint délután szoktak lenni. A tiszta víz kellemesen hullámzott, a fekete, sötétkék, kar- minpiros, méregzöld vagy éppen opálfehér, ha felhőfoszlányok úsztak a medence fölött.

Körülöttem ismeretlen emberek beszélgettek. Akaratom ellenére is figyelmes lettem eszmecseréjükre.

— Hát gyönyörű ez a hely, az biztos, még Szoboszlóval is felveszi a versenyt — mondja egy középkorú férd.

— Meghiszem azt, válaszolja egy idősebb, ha nyugdíjba vonulok, rögtön Gyulára költözöm. (Sarkadi volt.)

— Pár éven belül ez olyan híres, fürdő lesz, hogy még külföldről is jönnek majd ide, mondja egy harmadik. Néhány másodpercnyi csend, mintha kételkednének szavaiban. Egy közeli fáról vadga- lamb bugása hallatszik, mintha fel akarná hívni figyelmünket a környezet szépségére.

— Hát Csaba bizony lemaradt Gyula mögött — mondja megint az első.

— Csaba? Mit akar maga Csabával? Hiszen az, ha nem vasúti gócp>ont volna, még mindig egy nagy falu lenne, állítja az öreg.

— HÁT AZ IGAZ, amíg Csaba tervezett, Gyula cselekedett, erősíti a középkorú. Hozzáfogtak ott is fúrni, aztán abbahagyták, fürdő helyett lett egy kacsaúsztató- féle.

— Még fognak fúrni, mondja a harmadik — lehet, hogy több sikerrel.

— Fúrhatnak, amíg beleőszülnek, ilyen vizet úgysem találnak, sem ilyen helyet. Ne felejtsék el, hogy Gyula olyan város, hogy nem is lehet Csabával egy napon említeni.

— Na azért Csaba is fejlődött, ha nincs is ilyen fürdője. Maholnap hatvanezer lakosa lesz. Színháza van...

— Még akkor is csak Csaba marad — mondja az öreg. Maga hová való? Tán csabai?

— Igen, az vagyok —• mondja a középkorú, de csak ennyit.

Én pedig többet várok. Hátha megmondja az öregnek és a többieknek, akik körül ülnek a vízben és hallgatják, miket beszélnek, hogy rosszul fogja fel a dolgot az, aki így megkülönbözteti városaink fejlődését.

MI ÜGY VÉLJÜK, hogy az igazi szocialista ember nem önző, nemcsak a saját városa fejlődésének örül, hanem az ország minden városának és falujának, hiszen mindegyik a miénk, Csaba a gyulaiaké is és Gyula a csabaiaké is...

Ivános Illés . Gyula

Automata diafilm-berendezést talált fal egy debreceni tanár

Balogh József debreceni gimnáziumi tanár automata diafilm-berendezést készített. Gépe automatikusan továbbítja a diafilm- szalagot. Az eddigi diagépekkel szemben előnye az is, hogy gombnyomással működtethető, tetszés szerinti ki- és bekapcsolással, attól függően, hogy az előadó mikor és mennyit kíván a képről magyarázni. A film automatikus továbbítását a közönséges gyári vetítőgépre szerelhető elektromechanikus berendezés teszi lehetővé. Különböző hosszúságú filmek helyezhetők el a diavetítőn, a filmcsere oldalról néhány másodperc alatt történik. A gépet bárki kezelheti, szakképzettség nélkül. Az Országos Találmányi Hivatal Balogh József találmányára szabadalmait adotft.

A debreceni tanár másik változatát is elkészítette az automata diafilm-berendezésnek. Ez keretezett diafilmek továbbítására alkalmas. Lényege, hogy egy diatárból, az abban előre meghatározott sorrendben elhelyezett diákat, szabályozott vagy külön szabályozható időben adagoló egység juttatja el a vetítőgépbe. A levetített diákat ugyanolyan sorrendben, fordítás nélkül segédberendezés juttatja vissza újra vetítésre alkalmas állapotba.

Balogh József találmányát Debrecenben már több alkalommal nagy sikerrel bemutatták. Az automata diafilm-berendezés nagyon jól felhasználható az ismeretterjesztéshez, az iskolák, óvodák oktatási munkáiéihoz. (MTI)

Vetőmag-akció a megyében

A megyei tanács mezőgazdasági osztálya az idén három járásban, mégpedig a szeghalmi, a gyomai és a sarkadiban szervez búzavetőmag-csereakciót. Az említett jáAz ügyvivő kévét hord

— Ha ide jövünk, haza jövünk — ezek voltak az első szavai Nguyen Van-hongnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetsége ügyvivőjének, a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezet búzatábláján, ahol tizenkét társával együtt kévét hordott.

Szokatlan jelenség, hogy az ügyvivő kévét hord. Ezt mondták a körösladányiak is, akik alig akartak a szemüknek hinni, amikor a vietnamiakat kévehordás közben látták. Tizenketten voltak — követség! dolgozók és a hazai egyetemeken tanuló vietnami diákok, közöttük öt szigorló mérnök —, akik két napra a vietnami Vula falu testvérszövetkezetébe, Körös- ladányba látogattak. Két napon át tanúsították a vietnami nép szorgalmát. A hazaiak szorgalmával dolgoztak, s ahogy az elnök mondotta, a várakozáson felüli munkateljesítményt nyújtottak. Közösen a szövetkezetbeliekkel hordták a kévét. Tizenketten voltak onnan is, s jóformán egy nap alatt húsz holdnál nagyobb területen került keresztbe a gazdag termés.

Párbeszéd a tűzvédelemről

— Honnan ballag István bátyám?

— A tűzvédelmi előadásról. Te nem voltál ott, Mihály?

— Nem én, mit érdekel az engem. Nem csinálok tüzet, a többi meg a tűzoltók dolga.

— Az igaz. De amit ott hallottam, az mindnyájunk dolga, mindnyájunk érdeke, nemcsak a tűzoltóké. Legfőképp p>edig a mi dolgunk.

— Hát ha olyan fontos, árulja már el István bátyám, miről volt szó?

— Legelőször is arról, hogy az emberi gondatlanság, a gyerekjáték, no meg egyebek, mennyi sok tüzet, meg kárt okoznak. De szó esett az aratásról, hogy azt mindig a vasút felöli részen kell kezdeni és a kereszteket 60, az asz- tagot meg 100 méter távolságra kell rakni a sínektől. Azt is mondta a tűzoltó, hógy az asztagot őrizni kell, meg hogy mellettük elhelyezni 200 liter vizet, de ha a cséplőgép odaáll, akkor 500 litert kell tenni a gép mellé.

— Ezt én is tudom, hallottam már két esztendővel ezelőtt.

— De azt nem hallottad, hogy a kazlakat idén már 24 méter hosz- szúra lehet rakni, de az asztagok idén sem lehetnek hosszabbak 15 méternél.

— Ez meg István bátyám dolga, maga lesz a kazalrakó, nem én.

— De neked vannak apró gyermekeid, nem nekem. Arról is volt szó, hogy nyári időben nagyon

kell vigyázni a gyerekekre, mert ha a gyufa meg a gyújtó nincs jól elzárva, könnyen a gyerek kezébe kerül, osztán kész a baj. Ezért nem szabad a gyereket a szérűben be sem engedni.

— Ez már igaz, ez érdekel. Márcsak azért is, mert a feleségem sincs mindig otthon. De most már kiváncsivá tett István bátyám. Mit hallott még?

— Na ugye? Hát azt, hogy tüzet sem szabad rakni a terménytől, asztagoktól csak 100 méterre, meg hogy dohányozni is csak 30 méterre szabad, mert a baj mindig leselkedik.

— Leselkedett a villám is nálunk a múltkor, mikor szétvágta a rádiót.

— No látod, majd elfelejtettem, épp>en arról is volt szó, hogy villámláskor ki kell kapcsolni a villanyvasalót, rádiót, televíziót, mosógépet, mert ettől is lehet ám tűz, meg baleset is. Neked van motrobiciklid, ugye, Mihály?

— Van bizony, István bátyám, futotta a múlt évi keresetből, mért ne vettem volna?

— Na jól van, nem azért mondom, csak az jutott eszembe, hogy azt is hallottad volna, ha eljössz, hogy — de mondd csak, hol tartod te a benzint?

— Én? Hát a konyhában a fásláda mellett.

— No látod, épp>en ott nem szabad tartani, hanem hűvös helyen, a kamarában, lezárt bádogkannában, de ott is csak 20 litert.

— De megokosodott István bátyám, tán még azt meg tudná mondani, hogy ha egy ember ruházata meggyullad, hogyan kell eloltani. Mert a múltkor ilyet láttam.

— Mit szólsz hozzá Mihály, azt is tudom. De ha te nem tudod, elárulom. Hát semmiesetre sem vizzel, mert ezzel kárt teszel, hanem takarópokróccal vagy éppen subával takarnám be a szerencsétlenül jártat, aztán ha elaludna a tűz, rohannék vele az orvoshoz, de ha vízzel locsolnám, akkor már az orvos sem tudna segíteni.

— Igaza van István bátyám. Látom, maga sokat tanult a tűzvédelmi előadáson. Azt hiszem, jövőre én is ott leszek.

K. T. L.

A munka közben elmélyült a barátság. A ladányi lányok és a vietnami fiúk feljegyezték egymás címét azzal a céllal, hogy a

diploma megvédése után levelezni fognak, fenntartják kapcsolatukat.

Este csakhamar vietnami légkör alakult ki a szövetkezet központjában. A kultúrattasé felesége, Han Ai-Quyen ízes vietnami nemzeti ételt készített. ötven adagra számítottak, de legalább nyolcvanan kóstolták meg az ízletes ételt. Ezután hosszasan beszélgettek a vietnami nép harcáról, a hazánkban tanuló diákok munkájáról. Ho Si-Lőj szigorló mérnök, aki ötödik éve tartózkodik hazánkban (ez idő alatt egyszer sem volt odahaza), örömmel újságolta, hogy szeptemberben megvédi diploma-tervét. Egy 110 kilovoltos transzformátor-állomást tervezett. Ha megvédi a diplomamunkában lefektetett elveit, hazautazik, s talán annak az erőműnek lesz az egyik mérnöke, amelyet Hanoi mellett magyar mérnökök tervei alapján építenek. Ennek az erőműnek a neve — amint az ügyvivő is mondotta — Budapest lesz.

Pénteken a déli órákban össze- szedelőzködött a csoport és teherautón bejárta a szövetkezet határát. Amerre jártak, mindenfelé forró barátsággal üdvözölték a földeken dolgozókat. Sapkájukkal, melegítőjükkel integetve viszonozták a ladányiak szeretetét.

rásokban csak olyan búzavetőmagot szabad vetni, amelyet a közös gazdaságok a csereakció keretében kapnak. Mintegy 420 vagon hazai fajta-búza kerül kicserélésre. Megyénk több járásában és városában a szövetkezeteknek önmaguknak kell előteremteni a jó minőségű hazai vetőmagot.

Őszire mintegy 60 ezer hold külföldi nagy terméshozamú búzát vetnek a megyében. Azokban a szövetkezetekben, amelyekben az idén nagy területen foglalkoztak intenzív búzafajták termesztésével, ott önmaguknak keli gondoskodni a szükséges vetőmagról. Azok a közös gazdaságok pedig* amelyekben az idén külföldi búzát nem termeltek, központi készletből kapják a vetőmagot.

Rádió- és televízió-műsor

SZERDA, 1961. JÜLIUS 5.

KOSSUTH RADIO: 4.30 Hírek. 4.35 Vidáman — frissen! 8.10 Reggeli hangverseny. 9.00 A Pál utcai fiúk. 9.20 Részletek Vincze Ottó Boci, boci tarka és Dunajevszkij Szabad szél c. operettjéből. 9.55 Napirenden. 1000: Hírek. 10.10 Hangszerszólók. 10.30 Farkasok. 12.00 Hírek. 12.15 Tánczene. 13.00 Nevető irodalomtörténet. 13.20 Csehszlovák fúvószene. 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00 Bizet-művek. 15.00 Hírek. 15.10 Emlékezés Geisler Etára. 15.40 Sarah Vaughan és Renato Car- csone énekel, a Magyar Rádió esztrád- zenekara játszik. 16.30 Laoszban, a Rizsesköcsög-síkságon. 16.40 Kadosa Pál: Hegedű-zongora partita. 17.00 Hírek. 17.15 Szív küldi. 17.55 Gondolat. 18.35 Tánczene. 10.05 Kerekasztal. 19.20 Szívesen hallgattuk... 21.20 A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye a stúdióban. 23.00 Darázskúra. 23.15 Szerelmes ének... 24.00 Hírek.

PETŐFI RADIO: 5.00 Reggeli zene. 8.00 Hírek. 14.15 Mezei csokor. 14.40 A sárkánytól az ősemberig. 15.00 Tánczene. 15.40 Kórusok. 16.00 Hírek. 16.05 Híres házak mesélnek. 16;30 Körössy János zongorázik, Dalibor Brázda zenekara játszik. 16.55 Nedbal: Andersen. 17.15 Az atommag drámája. 17.35 Kosa György hangversenye a stúdióban. 18.00 Hírek. 18.05 Nyírfák a finn tavaknál. 18.35 Rádióegyetem. 19.00 Hírek. 19.05 Orosz Júlia és Radnai György énekel. 19.30 Orvosi tanácsok. 19.35 Sporthíradó. 19.50 Debussy Oroszországban. 20.40 Falurádió. 21.00 Hírek. 21.10 Rejtvényposta. 23.15 Hírek.

TELEVÍZIÓ: 18.45 A kisfilmek kedvelőinek. 19.00 Közvetítés az Állami Operaházból. 22.00 Hírek.

szabadság mozi, Békéscsaba*

Június 29—jul. 5. Älomrevü. K.

6, 8, v.: 4, 6, 8.

BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Június 29—júl. 5: Egy évig tartó út. K. hJB fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8.

A békéscsabai SZABADSÁG és BRIGÁD MOZI közli, hogy a késön érkezők csak a híradó utáni szünetben foglalhatják el helyüket.

A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt 11—1-ig elővételi pénztár.

TERV MOZI, Békéscsaba. Július 3—5: Lámpaláz. K. h.: fél 6, fél 8* v.: fél 4, fel 6, fél 8.

BRIGÁD KERT-MOZI, Békéscsaba? Július 4—5. Vidéki lány. (Római vakáció helyett.) K.: 9.

SZABADSÁG MOZI, Gyoma. Július

3— 5: a rejtjel. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8; PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Július

4— 5: Hétköznapi tragédiák. K. h.: 6s P, v.: 4, 6, 8.

Bf.'KE MOZI, Orosháza. Június 29—júl. 4- Dúvad. K. h.: fél 6, fél 8; v.: 4, 6, 8.

PETŐFI MOZI, Gyute. Július

4: A hajnal gyermeke. K: h. 6, 8, v* 4, 6, 8.

ERKEL MOZI, Gyula. Július

3—5.: Fapados szerelem. Kezdés hétköznap fél 6, fél 8, vas. fél 4, fél 6; fél 8.

VÖRÖS OKTOBER MOZI, Mezőké

vácsháza. Július 3—5: Hüvelyk Matyi. K.: h. 8, vas. 4, 6, 8.

BASTYA MOZI, Békés. Június 29—júl. 4: Dúvad. K. h.: 6, 8, v.: 4« 6, 8.

PETŐFI MOZI, Sarkad. Júiius

3—5.: öt perc a paradicsomban. K.: h. 8, vas. 4, 6, 8.

TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Július

3—5.: Az ítélet. Kezdés h.: 8, vas. 4;

6, 8.

ADY MOZI, Szeghalom. Július 3—5: A búcsú. K.: h. 8, vas. 4, 6, 8. SZABADSÁG MOZI, Vésztő. Július 3—5: Kalandor. K.: h. 8, vas. 6, 8.